Délmagyarország, 1940. november (16. évfolyam, 250-273. szám)

1940-11-03 / 250. szám

Vasárnap, 1940. XI.­­ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 230 szám Gyorsan nyomulnak előre az olasz csapatok Görögországban Róma cáfolja az angolok által fejlesztett békekötlsi híreket — M Eguesült A’llamok a francia gyarmatok megszállására készül Róma, november 2. Az olasz csapatok elfoglal­ták Kastania városát, majd tovább haladtak Me­­lissapetra felé, ahonnan az előőrsök már Janina alá érkeztek. Melissopetra felé egy másik olasz hadoszlop is tart Kosarika albániai helyőrségből jövet. Janina sorsa tehát megpecsételődik: az olasz hegyi csapatok már sok helyen átlépték a Kalamas folyót. A völgyekben erős olasz egysé­­gek törnek előre. Az olasz légierő erősen bombázta Szalamiszt, Korfut, Larissát, Szalonikit és Kréta szigetét, to­­vábbá a Korinthusból Athénbe vezető vasútvona­lat. Olaszország nem höl ítéltet a görögökkel Róma, november 2. A Stefani-iroda jelenti: Il­letékes római körökben határozottan cáfolják azt a hírt, amely szerint az olasz görög viszályt tár­gyalás útján lehet elintézni. Illetékes római kö­rökben éppen ellenkezőleg, kijelentik, hogy Olasz­országnak esze ágában síncs békekötésre irányuló megbeszéléseket kezdeni. A háború gépezete meg­indult és nem fog addig megállni, am­íg a viszályt erélyes eszközökkel el nem intézik. Keresztény Európa 90 vajúdó világ jaj-szavait harsogja a rá­­d fió, ezt sikoltják a közvélemény-gyárak kiii­­tői. Minden születés vérveszteséggel jár s ha már miénk a szenvedés s a gondok gyötrelme, legalább­ azok számára szépüljön meg az élet, akik Titánunk következnek. De profündis Hallatja most szavát a bűné­ben összeroskadt francia népnek megújulás után vágyakozó népe. A világ arcát nem a legyőzőitek rajzolják meg; örök igazság ma­­rad, hogy a történelmet mindig a győzők ír­ják meg; nemcsak megírják, de ki is formál­ják. Ám az igazságot nem győzték le sehol s a szégyen és megaláztatás az elvakult em­bert is olyan igazság látójává teheti, aminek fénye elől menekült addig, míg választhatott a sors útjai között. A szenvedés sokszori olyan, mint a földi purgatórium, kiolvasztja a lélek matériájából a­ salakot, szétszaggatja a fáty­lakat, amelyek az igazi kötelességeket fedték el eltakarva a szakadékokat és örvénylő pok­lok torkát. A katolikus egyház a Samm­ii pontificatuis enciklikában a XI. Pius pápának a mühlhau­­seni katolikus kongresszushoz intézett üzeneté­ben megadta a lelkek legfőbb irányítását a nemzetek feletti társadalom kialakítása felé. Az egyház szavára az elbukott s bukásában bűnhődő francia nép rezonált először a meg­újulás és felemelkedés vágyává betöltött lé­lekkel. Új világ és új rend felé száguld Euró­pa népe s ma inkább Csak negatív formulák fejezik ki ennek az új rendnek társadalmi és államhatalmi berendezkedését: más lesz a vi­lág, mint ami most van, más lesz erkölcsi alapja, más lesz társadalmi dogmája, más lesz gazdasági rendje, más szabályok szabják meg az emberiség kincseinek felosztását, a terme­lés módját és a fogyasztás mértékét. Folytatása nem következik annak, ami volt — az élet nem folytatásos regény s a történelem korsza­kai nem ráépülő emeletek a régi fundamen­tumon. A római birodalom bukása, Amerika felfedezése — incidensek voltak azokhoz a tör­ténelmi erőkhöz képest, amelyek­ most alakít­ják át világunkat, rajzolják meg az új Euró­pa térképét s megírják kóderét az új politikai és gazdasági morálnak. Poroszország a jénai vereség után ör­mény fenekéig csú­szott le s két nemzedék u­tán világhatalommá emelkedett fel. S ez az élet­­sors újabb két nemzedék életében még egyszer megismétlődött történelmében. A francia nép ma a bűnhődés és megalázás örvényének mé­lyén várja a történelem igazságtevését. Ám az a hatalom, amelyik erkölcstelennek bélye­gezte a nemzetek felosztását győzőkre és le­­győzöttekre, már jelét adta annak, hogy az új európai rend megteremtésében szerepet juttat­hat a legyőzött francia népnek is. S a francia nemzet a visszatérő öntudat első pillanatában az egyház tanítása felé tárja ki sóvárgó lelké­vel s Pétain marsall üzenete nem egy szavá­ban visszhangozza az egyháznak az új világ­renddel szemben hangoztatott álláspontját. A leeresztény­ Európa megteremtésének gon­dolata nem maradhat egyedül a legyőzöttek vigasza és reménye. Ennek a gondolatnak ere­jét, hatalmát és szépségét fel kell ismernie mindenkinek: az új világ a keresztény szel­lem megtestesülése lehet csak, a keresztény morállal telített nacionalista világszemlélet .‘épülhet csak ki politikai és államhatalmi rend­­szerzé­s a keresztény tanítás szociális tartalma teremtheti Csak meg azt a gazdasági rendet, amely nem egyeseknek, hanem mindenkinek helyet fog biztosítani a természet terített asz­tala mellett. Lehetnek fegyelmezetlen lelkek, akik a mai világ berendezkedésének megtaga­dásában olyan messzire mennek, hogy a ke­resztény morál tanításaival is szembehelyez­kednek. A megvetés és megtagadás szelleme senkit nem sodorhat olyan távol az erkölcsi Igazság pártjairól, hogy a keresztény tanítá­sok erejét csak azért tagadja meg, hogy a mai politikai és gazdasági berendezkedések megta­gadásában kérlelhetetlen intranzigenciáját bi­zonyítsa ezzel is. Világok elmúlhatnak s por­rá málhatnak érctörvényekként tanított dog­mák, a kereszté­n­­y egyházak hivatása s törtéi­nelmi szerepe annál magasztosabban emelke­dik ki a romok közül, minél több lesz a törme­lék. Az új világ forrongó vonaglása nem szabdalhatja megint kétfelé az emberiséget s a győzők és legyőzöttek, a kapitalisták és mun­kások két összeolvadó égi tájának megkülön­böztetése helyébe nem léphet most a keresz­tény és pogány szellem szakadása. Az ébredő­­ emberiség lerázhatja magáról a régi törvények uralmát, de helyébe csak a krisztusi tanítást teheti, ha valóban rendet akar teremteni em­berek, hatalmak és országok között , ebben az akaratban, ebben az eltökéltségben, ebben a misszióban kell összetalálkoznunk, ha meg akarjuk vetni lábunkat a vértől csuszamlós rögökön. Romok és omladékok fölé a keresz­tény Etn­ána pilléreit kell felépítenünk. Száz repülőgép bombázta Máltát Valahol Olaszországban, november 2. A Ste­fani-iroda különtudósítójának jelentése szerint a háború megkezdése óta szombaton a kora­délutáni órákban hajtotta végre az olasz légi­erő Málta ellen a legnagyobb hadivállalkozá­­sát. Mintegy 100 igen nagyméretű bombázó és gyújt­óbombákkal megterhelt bombázó- és va­dászgép vett részt ebben a nagyszabású táma­dásban, amely Mikabba repülőtere és Málta­­ tengerészeti támaszpontjai ellen irányult. Megállapították, hogy Mikabba repülőterén rombolások történtek, tüzek­ és súlyos károk keletkeztek. Egy vadászrepülőraj, amely meg­előzte a többi alakulatot, légi ütközetbe bocsát­­kozott két ellenséges vadászrajjal. Az ütközet során az olaszok lelőttek egy ellenséges repülő­gépet, amely lángokba borulva lezuhant. Egy másik ellenséges gép valószínűleg szintén el­pusztult Anglia szombati bombázása Berlin, november 2. A Német Távirati Iroda értesülése szerint a német légierő szombaton k­o­­ra délelőtt óta a kedvező időjárást kihasználva, lankadatlan erővel folytatta támadásait Délanglia, valamint a brit főváros ellen. Különösen Wond­­m­ieh városrészben okoztak nagy pusztítást ha­dászatiig fontos berendezésekben. Más hadásza­tiig fontos célokat is bombáztak London terüle­tén. A német repülők sok új tüzet és robbanást figyelhettek meg. Az angolok erős vadászéitók­í­tással igyekeztek feltartóztatni a német harcikö­telékek megsemmisítő támadásait. Eddig két an­gol vadászgépet lőttek le. Nincsenek angol hadihajók görög kikötőkben­ ­ Athén, november 2. A Német Távirati Iroda jelenti: Leukos szigete közelében állítólag an­gol hadihajókat figyeltek meg. Athéni értesü­lések szerint azonban görög kikötőkbe mind­­ ezideig nem érkeztek angol hadihajók. Phale­­ron kikötőjében pénteken délben ismét csak egyetlen egy angol katonai hajó tartózkodott. Papén lementést tesz Berlinben Bukarest, november 2. Papén, Németország ankarai nagykövete pénteken reggel Bukaresten keresztül Berlinbe repült jelentéstételre. Az Egy­esült­ Államok elfoglalja a francia gy­armatokat, ba. . Washington, november 2- A Stefani-iroda jelenti: Az amerikai hajóhad összepontosítása Martinique, Guadeloupe és a Francia-Guyana előtt itteni körökben nagy feltűnést keltett. A New­ York Times szerint az Egyes­ült­ Államok készen áll arra, hogy elfoglalja a francia gyar­matokat, ha a vichyi kormány megkezdi együttműködését a tengelyhatalmakkal.

Next