Délmagyarország, 1940. december (16. évfolyam, 274-290. szám)
1940-12-28 / 288. szám
49SCMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1940. DECEMBER 27 Kisparti János felejthetetlen érdemeke szerzett. A tankerületi főipraz.srató halála nemcsak az egyházat, a piarista rendet, hanem a közoktatást is súlyosan érinti. A megboldogult egész életében példát mutatott, hogyan kell kidomborítani a piarista gondolatot.. J>ií. Csonka Mihály beszéde után dr. Kiss József debreceni főigazgató, a tankerületek nevében Tett bérseit dr. Kisparti Jánostól. Megemlítette, hogy az elhunyt fáradhatatlan harcosa volt a magyar közoktatásnak s mint tnltnr politikus, olyan érdemeket szerzett, amelyek örökké élnek a magyar kultúrpolitikában. Kolthay Alajos tanügyi főtanácsos a polgári iskolák tankerületi főfelügyelője a szegedi tankerület, dr. Firkás Oszkár gimnáziumi tanár a középfokú iskolák, Csernay Mátyás hódmezővásárhelyi elemi iskolai igazgató a tanítóság,Tartson Vilmos tanügyi tanácsos a katolikus középiskolai tanáregyesület, Koczkás Sándor polgári iskolai igazgató pedig a Cserkészszövetség nevében búcsúzott az elhunyt tankerületi főigazgatótól. A búcsúszavak elhangzása után a koporsót a gyászkocsira tették s a belvárosi temetőbe kísérték. Itt dr. Csonka Mihály végezte el a gyászszertartást. Legszebb újévi ajándék magyar választók ^ Domán szőnyesház Kárász-utca 12. vagy torontáli mi KARÁCSONY A MAGYAR SAJTÓBAN (A kéiiagyarország munkatársától) A magyar Újságok karácsonyi száma hosszú idő óta a magyar gondolkozás, művelődés, közélet és politika ünnepi eseménye s egyúttal a magyar élet tükörképe is. Ezt a tradíciót évről-évre gondosan apólják a magyar újságok és ezt a törekvést a magyar olvasóközönség is szeretettel fokozódó érdeklődésse méltányolja, hiszen őérte, neki és vele együtt készül a magyar írásnak ez az ünnepi seregszemléje és reprezentatív felvonulása. Az idei karácsonyon a magyar sajtó igyekezett továbbra is újabb teljesítménnyel eleget tenni a tradíció önkéntesen és öntudatosan vállalt parancsának, a felvonulás ismét esemény volt és ünnepi volt, de természetesen magán viselte a kényszerű idők követelte lapterjedelem korlátozás határait Ennek ellenére is érdemes végigtekinteni a magyar sajtó ünnepi oldalain, hiszen rajtuk van a magyar élet tükörképe. A felvonulásból öntudatosan vette részét a Délmagyarország is, lapunk karácsonyi száma a magyar*iriapirás egyik eseménye volt, ünnepi lapunkat mindenütt a legnagyobb érdeklődés és figyelem kísérte. A MAGYAR NEMZET gazdag ünnepi számából kiemelkedett Székeii Gyula történelmi erejű cikke a magyar sorskérdésről, egy pompás és érdekes irodalmi eseményt jelentő dokumentum: Csinszkának, Boncza Bertának ismeretlen levelei Ady Endréről, valamint kiemelkedő jejezetet nyújt az erdélyi városokról rajzolt nagyvonalú helyzetkép. A MAGYARORSZÁG esti lapjában Szvatkó Pál állított fel mérleget lM0-rel x Varga József miniszter nagy nyilatkozatot adott az ország gazdasági kérdéseiről, Kéja Géza cikket közölt arról a látogatásról, amelyet Basch Ferencnél, a német népcsoport vezérénél tett a Német Házban. „ A REGGELI MAGYARORSZÁG Laky Dezső közellátási miniszter nagyfontosságú cikkét közölte kilátásainkról és kötelességeinkről. Hangsúlyozza a miniszter, hogy egyáltalán nincs szó új tisztviselői kar toborzásáról, bíznunk kell a közellátás megszervezésének erkölcsi erőiben, abban, hogy a lakosság gyorsan megszervezkedő fegyelmezettségének és komoly időkhöz mért megértésének meglesz az eredménye. — Gróf Teleki Mihály földművelési miniszter »A földművelés: mesterség” címen irt cikket a mezőgazdaság feladatairól. A NEMZETI IFJSÁG ünnepi számát Tóth László karácsonyi cikke nyitotta meg, közli a lap Mécs László legújabb költeményét: a magyar városok szemléjében igen érdekes az a cikk, amely beszámol arról, hogy a magyar gyümölcstermelés mj tért hódít a bácskai feketeföldeken és feltárja azt a fontos jelentőségű kérdést, amelyet a baja—szabadka—szegedi vasútvonal kérdése jelent. Rámutat arra, hogy hosszú évek óta eddig hiába sürgették az érdekeltségek és a városok a nagyfontosságú vasútvonal megnyitását. A forgalom megnyitása most Jugoszláviának és Magyarországnak is elsőrendű komoly érdeke. Ezt a most Bajáról ismét megindított kérdést fel kell ismerniük az összes illetékes szegedi hatóságoknak és tényezőknek és együttesen kell megindítani a legszélesebb körű mozgalmat, hiszen most a jugoszláv magyar barátság megpecsételésekor nem lehet már akadálya a vonal elzárásának. Az UJ MAGYARSÁG névaláírás nélkül **:,-gal jelzett vezércikket közöl Nagykőrösről. A lap munkatársa érdekes szemleúton járt Kozma Miklós kormányzói biztossal a Kárpátalján és beszámol az építés eredményéről. Nem szerepel a lapban Rajniss Ferenc cikke. A KTS ÚJSÁG vezércikkét gróf Dessewffy Gyula írta. igen érdekes nyilatkozatot közöl a lap Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztertől. A miniszter megállapítja, hogy a modern állam legmagasabb szociálpolitikai célja a proletariátusnak, mint állapotnak megszüntetése Nyilatkozik a miniszter a nép- és családvédelmi alap céljáról, működéséről, a kormány egészségügyi politikájáról és a szociális nevelés szükségességéről. Cikksorozatot közöl a lap ezzel a címmel: »Egyetlen vezért kívánunk a nép élére állítani: a tudást«. A PESTI HÍRLAP első oldala Kerczeg Ferenc cikkével kezdődik, közli Márai Sándor, Zilahy Lajos, Gulácsy Irén, Kelt al .Tene. Harsány Zsolt, Paulay Erzsi, Szüllő Géza, Márkus László cikkeit a magyar írás ünnepi felvonulásán. Az IJJSÁG karácsonyi száma az »file milic jegyében áll. Ebben az ünnepi rovatban, amely oldalankint visszatérve, szinte a lap ünnepi attitűdjét hangolja meg, az elhnlt száz év ragyogó magyar ideje szoborrá emelkedett alakjainak egy-egy fényes és karakterisztikus írását foglalja össze, odatartja a gyorsan fejlődő jelen reflektorába. Felvonul itt Deák Ferenc, Jókai Mór, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kálmán, Kossuth Lajos, Tisza István, Arany János, Petőfi Sándor, Rákosi Viktor, Apponyi Albert, Kemény Zsigmond, Kiss József, Vajda János, Prohászka Ottokár, Klebelsberg Kunó, Gárdonyi Géza, Tömörkény István és a nagy századforduló szellemi világának és közéletének többi ragyogó neve. A MAGYARSÁG találó rámutatással »zárszámadást« közül Ruszkay Jenőtől, de a lap legfényesebb eseménye az az ünnepi körbe-körbe, amelyet a lap egyik eddigi reprezentatív írója és költője, Marconnay Tibor körül produkált karácsonyi számában. A karácsonyi szám megfelelő előkelő tördeléssel közli Marconnay színházpoltikai cikkét novelláját, versét, sőt markáns portréját is, mindezeken felől nezte a következő első hírt: Marconnay Tibornak, a Magyarság volt Belső munkatársának december 24-én kelt azonnali hatályú felmondás következtében lapunkkal minden kapcsolata megszűnt, mert a nevezett lapunk irányzatával szemben homlokegyenest ellenkező olyan kísérletet tett, amely miatt azonnali hatállyal el kellett bocsájtanunk . . .« Az ELLENZÉK gyönyörű ünnepi száma Bánffy Miklós vezércikkével kezdődik. Vásárhelyi János református püspök »Békesség és jóakarat« címen irt cikket, megrázó cikkében idézi fel a lap küzdelmes 22 esztendejét és azt a napot, amikor szétrombolták a lap szerkesztőségét és kiadóhivatalát, drámai fényképek illusztrálják a vandál pusztítást. Közli Tamási Áron, Spectator, Józan Miklós, Kós Károly cikkeit. A KELETI ÚJSÁG, Nyirő József lapja is kiemelkedő számmal szerepel. Gróf Bethlen György írta a bevezető cikket, nyilatkoznak az erdélyi élet kimagasló egyéniségei »Eddig nem mondhattuk el . . .« emlékezéssel a súlyos időkre. Egy csokrot nyújt át a lap az erdélyi irodalmi élet virágaiból. A NAGYVÁRAD, Hegedűs Nándor lapja, első oldalán Nadányi Zoltán cikkét közli Várad lelkéről, Biró György igen érdekes riportot irt Manus harcáról Károly királlyal, meleg hangú cikk foglalkozik Juhász Gyula verseivel, Marót Sándor Várad 32 esztendős török idejéről irt szép tanulmányt. A SZAMOS, Figus Albert országgyűlési képviselő 72 éves lapja, igen érdekes és tartalmas ünnepi számot adott, amely felidézi a magyarság életét a huszonkét éves rabság idején. s A FELVIDÉKI ÚJSÁG, Puskás Jenő lapja. Madarász István püspök ünnepi cikkével kezdte karácsonyi lapját, a szociális nevelésről Csávossy Elemér S. J. írt nagyvonalú tanulmányt, a lap megszólaltatja Kassa szellemi és irodalmi életének kiválóságait. A MAROSAITÉK. Sajtos Gyula lapja, figyelmet keltő cikket közöl a makói hagyma sorsáról és megállapítja: valaminek történni kell, mert a makói hagyma jövőjét komoly veszedelem fenyegeti. A PLERBt'ZFN' igen érdekes eredeti riportot közöl érdekes fényképfelvételekkel arról az időről, amikor Horthy Miklós kormányzó urunk kisdiák volt Debrecenben. A FELSŐMAGYARORSZÁGI REGGELI HÍRLAP Zsedényi Béla vezércikkét közli »Békesség e földön« címmel. A PÉCSI NAPLÓ vezércikkét Perz Viktor írta, cikkel szerepel a lapban Sásdi Sándor, Várkonyi Nándor, közli a pécsi költők verseit. A SZENTESI NAPLÓ karácsonyi számát vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár vezeti be, aki »Az igazság isteni ereje megváltott bennünket« rímmel írt ünnepi cikket 1910 karácsonyának értelméről. l$ol*otli> imschdc! f eilá b IfÍHa 1 peng«. Kapható: Pick Szalámigyár és Tisza Lajos körút 83 szám alatt elárusító tmlffában » Szomorú szívvel tudatjuk, hogy forrón szeretett férjem, a legjobb a H. nagyapa és rokon Hifii Islamond a szasedi .MerMfár finn, ügyvezető igazgatója folyó hó 2btkán csendesen elhunyt. A megboldogultat pénteken helyeztük örök nyugalomra. Szeged, 1940 december hó. . Csendes részvétel leérünk.