Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
Szombat, 194LII. 1. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVII. Itfolium 26. Sz(l|ll •1 A felsőház hfifléti bizottságának ülése Budapest, januártól. Pénteken délután a felsőház külügyi bizottsága is ülést tartott. A beteg Kánya Kálmán helyett elnöklő Balogh Jenő kegyeletes beszédben méltatta az elhunyt gróf Csáky István külügyminiszter egyéniségét, majd gróf Teleki miniszterelnök tartotta f Fokozódó harci tevékenység Albániában Derna kiürítése után Bengázinál vonták össze az olasz haderőt Belgrád, január S1. A görög—albán harcvidékről érkezett hírek szerint a harcok fokozódó erejéről számolnak be. Mindkét részről jelentős erősítéseket vetettek harcba, különösen a középső szakaszon folyik jelenleg erős küzdelem, támadások és ellentámadások váltják fel egymást. Jelentékeny változás a hadihelyzetben nem történt. Tolek miniszterelnök beszéde a külügyi bizottságban a Jugoszláviával kötött barátsági szerződés jelentőségéről Europa békéjének tettünk szolgálatot és teljes összhartónak maradiuntt a tengeri hatalmaknak furaim békés rendezését célzó törekvéscivil“ törekvéseivel — fejezte be beszé<lét gróf Teleki Pál miniszterelnök meg, expozéját, amely nagyjában megegyezett a képviselőház bizottságában elmondottakkal Budapest, január S1. A képviselőház külügyi bizottságának pénteken tartott ülésén gróf Teleki Pál miniszterelnök is felszólalt. Felszólalásában ismertette a múlt év december 12-én a jugoszláv királysággal megkötött barátsági szerződés jelentőségét és létrejötteiiek körülményeit. e— A megboldogult külügyminisztert — mondotta egyebek között a miniszterelnök — betegsége akadályozta abban, hogy belgrádi útjáról szokás szerint beszámoljon az országgyűlés két házának külügyi bizottságai előtt és ismertesse a megkötött barátsági szerződést, így most, mielőtt a szerződés törvénybeiktatása céljából az országgyűlés képviselőháza elé kerül, a miniszterelnök tartja kötelességének a külügyi bizottságban a szerződés létrehttének okairól, körülményeiről, valamint hatásairól felvilágosítást adni. — A magyar—délszláv barátság szálai meszese századokra nyúlnak vissza — mondotta a miniszterelnök. A rokonszenv a jugoszláv államot alkotó nép és a magyar nép között mindenkor fennállott. Sokszor küzdöttek együtt. Éltek részben állami kapcsolatban és hogy ha egymással vívtak is harcokat, mindig kölcsönösen becsülték egymást. Történelmileg megalapozott volt tehát az, amit az elhunyt külügyminiszter mondott és a szerződés csak látható kifejezője azoknak a kapcsolatoknak, amelyek a két nép között különben is fennállottak. Ezért lesz az jó és tartós. A világháború utáni időkben is — bár a szerbekkel szemben állottunk — még a párisi, úgynevezett békekötés előtt felújultak a kapcsolatok. A szegedi kormány az összes külállamok közül egyedül Jugoszlávia részéről észlelte a rokonszenv bizonyos jelét. Ezekben az előzményekben és lelki diszpozíciókban kell keresnünk annak az 1920-ban elmondott mehácsi beszédnek indokait, amelyeket a kormányzó ar őfŐrpéllósága tett és amelyekre mindkét külügyminiszter utalt Belgrádban a barátsági szerződés aláírása alkalmával mondott polgárköszöntőjében, Kiint a jugoszláv—magyar esvült működési politika és a kölcsönös megértés alapját lerakó lényre. Ezek a beszédek a sajtóból ismeretesek. A jugoszláv külügyminiszter azt mondotta a kormányzó úr annak idején elmondott beszédérül, hogy ezt azóta is mindig kiindulópontul és a magyar jugoszláv politikai, gazdasági és kulturális együttműködés alapjául tekintették. A magyar külügyminiszter pedig azzal válaszolt, hogy ez a beszéd abból a felfogásból indult ki, hogy a két nemzetnek, amely ugyanannak a sorsnak, hol megpróbáltatásnak,hol dicsőségnek volt alávetve, meg kell egyeznie a béke programjában. A miniszterelnök ezután így folytatta beszédét: — Az időközben továbbfejlődött kedvező légkör lehetővé tette, hogy a rokonszenvnek és szomszédi érdekkapcsolatoknak formálisan is kifejezést adjunk és ezzel a jövőbeni békés, barátságos együttműködést jobban megalapozzuk. De nemcsak magyar szempontból, hanem európai szempontból is fontos volt ezt a barátsági szerződést előkészíteni és megkötni.Urópa békéjének leltünk ezzel szolgálatot és így teljes összhangban maradtunk a rermiityhatalmaknak Európa békés rendezését célzó Bengazinál gyülekezik Braziani Hadserege Istanbul, immár St. Ankarából érkező jelenítés szerint semleges katonai szakértőknek az a véleménye, hogy Derna eleste egyáltalán nem volt meglepetésszerű. Az olasz hadvezetésig tervszerűen adta fel a városi és a kikötőt, mert Grazinál tábornagy Bengasi köré gyűjti hadseregét és ott akarja felvenni a küzdelmet a brit haderővel. Az angolok által elfoglalt Defna helyőrsége tízezer főből állt. A helyőrségnek jelentékeny része még a városcksie előtt, rendezetten és nagyobb veszteségek nélkül, visszavonult. Az abessziniai határon átlépett brit csapatok Heves olasz ellenállásra találtak Agordat előtt, amely a Vörös-tenger felé vezető vasútvonal végállomása. Olasz hadi'elentés Derna kiürítéséről és Szuez bombázásáról sságban, január S1. A Ste-Az olasz főhadiszállás 238. Valahol Olasza fami-Iroda jelenti: közleménye: ” A görög harctéren tüzérségi tevékenység. Harci repülőgépeink és vadászgépeink eredményes támadást hajtottak végre ellenséges ütegek, útvonalak és hidak ellen. Ellenséges csapatokat és gépesített oszlopokat kisméretű bombákkal és géppuskatűzzel " árasztottak el. " Egy repülőgépünk nem tért vissza. ~ Kirenaikában a Derna körüli állások főparancsnoksága elrendelte a város kiürítését, a csapatokat nyugatra és délre helyezte el, ahol osztagaink azonnal megtörték az ausztráliai gépesített Csapatok támadását. Légi alakulataink ellenséges gépjárműveket bombáztak. Vadászaink két ellenséges repülőgépet lelőttek. Ellenséges repülőgépek légitámadást intéztek Kiréanika egyik községe ellen, ahol csekély anyagi kárt okoztak és három embert megöltek, néhányat megsebesítettek. Keletafrikában az északi arcvonalon vívott. Csaták sorén visszavertük a támadásokat és érzékeny veszteségeket okoztunk az ellenségnek. Bombavető alakulataink és vadászaink élénk tevékenységet fejtettek ki ellenséges csapatok, ütegek és gépjárművek bombázásával. Egy ellenséges repülőgépet lelőttünk. Egy másik ellenséges repülőgépnek egyik repülőterünkön kényszerleszállást kellett végrehajtania. Személyzetét foglyul ejtettük. —■ A német légihadtest részei eredményesen bombázták Szuezt és IzmaiUát. Badoglio megbetegedett Zürich, január 31. Olaszország jelentések arról szólnak, hogy Badoglio tábornagy, az olasz nagyvezérkar volt főnöke, megbetegedln Betegségének természetéről _nem közöltek részleteket. Bizerla megszállására készülne** az angolok ? Róma, január SÍ. A Tribnna Stockholmon 41 fezer? jelentése szerint a londoni katonai körök