Délmagyarország, 1941. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-09 / 33. szám

i rágalmazasi per a mllllds N­oitzerSéle orálistgl flgp után a ?€ frf Födeler megtanuld a Keresel ügyvédjé rágalmazásért és be­esőfé­lsertésen felidiem­est fen özv. dr. noitzer Guuldne, Alberti Stefánia ellen (A Vel­woyarors&ig munkatársától) Az em­lékező tea Holtzer-f­éle örökösödési perben, amely éveken keresztül foglalkoztatta a bírói fórumo­­kat — amint ismeretes —nemrégiben hozott ítéletet a Kúria, a legfelsőbb bíróság ítéleté­vel azonban az ügy még nem ért véget, mel­lékhajtásai most kerülnek a bíróságok elé. Ilyen rágalmazási és becsületsértési ügy került szombaton a szegedi törvényszék Bókay-tanácsa 3­­a• Az ügy vádlottja özv. dr. E­olt­zer G­yuláné Alberti Stefánia volt, aki ellen dr. Eisner Ma­nó ügyvéd tett feljelentést. Holtzer-féle örökösödési perben a felperese­ket dr. Eisner Manó és dr. Dned­ák László ügy­védek, míg az alperes özv. dr. Holzer Gyulánál dr. Széll Gyula képviselte. Amikor a per a Kú­rián jogerős befejezést nyert, özv. dr. Holtzer­­né Alberti Stefánia a „Szegedi Uj Nemzedék“ ,Nyíltér“ rovatában „Egy öt év előtti újság­cikk kéziratának a margójára“ főcím és „Mi történt Holtzer Gyu­la halálának a napján“ al­­cím alatt cikket tett közzé. A cikk megjelenésé­ért 50 pengőt f­izetett­ A nyílttéri cikk egész tar­talma, de különösen egyes kitételei miatt dr Ei­ster Manó azzal, hogy személye és a perben kifejtett ügyvédi ténykedése elferdített és va­­­lótlan színben volt feltüntetve, sajtó útján el­követett rágalmazás és becsületsértés miatt felj­mmentést tett ozv. dr. Botsze r Gyuláné ellen. A szombaton megtartott főtárgyaláson özv. Zfoltaerné előadta, hogy a cikk megírására köz­érdek és jogos magánérdek késztette. Elhalt férjének ő volt az örököse, de férjének testvé­re és annak ügyvéde',' a per folyamán szerinte­m olyan lépéseket tett ellene, amelyek miatt a fe­gyelmi bíróság büntetéseket szabott ki. — A cikkben foglaltakért a felelőséget vál­­alom *— mondotta. A valóság bizonyításával Int kívánok. A valóság bizonyítása iránti ké­­r­elmemet majd ügyvédem adja elő. Dr. Széll Gyula, a vádlott Holtzerve védője közel kétórás beszédben terjesztette elő azt a 19 oldalas valóságbizonyítási kérelmet, ame­lyet a vádlott már előzőleg beadott a törvény­székhez. Azt hangoztatta a védő, Hogy Veden­in ellen tervszerű hajsza folyt, ennek a Hajszá­nak szellemi irányítója pedig — Holtzernő sze­rint — a főmagánvádló volt. Végül a valóság bizonyítására számos tanút jelentett be és szá­mos irat beszerzését kérte. Dr. Eisner Manó felszólalásában a valóság-bizonyítás iránti sérelem elutasítását kérte- Ki­fejtette, hogy a vádlott és védője olyan pana­szokat sorakoztatnak fel a valóság bizonyítási kérelmükben, amelyek a közelmúltban ellene az ügyvédi kamaránál folytak és amelyekben mind a kamara, mind a Kúria ügyvédi tanácsa jogerős felmentő ítéleteket hozott. A cikket a vádlott akkor írta és tette közzé, amikor azok az ügyek befejeződtek, amelyeket panaszolt és ezért nem hivatkozhat közérdekre vagy jogos magánérdekre. Nem rendelhető el a valóság bi­zonyítása azért sem — mondotta —, mert fi­­­­gyelmi bíróság őt jogerősen felmentette azok a vádak alól, amelyeket a cikk tartalmazott. Ha a törvényszék elrendelné a valóság bizonyo­­sát, úgy ellenbizonyítási indítványt terjeszt a törvényszék elé. A bíróság ezután végzést hozott, amelyben elrendelte a főmagánvádló ellen lefolytatott fe­ gyelem eljárás­ iratainak a beszerzését. A fe gyelmi íratok beszerzése után dönt majd afe­­lől, hogy elrendeli-e a valóság bizonyítást, vagy sem. A tárgyalást esulán a törvényszék az iratai beszerzéséig elnapolta. Mindazon ismerősök és jóbarátok, kik drága jó nővérünk, OLÁH ÁGNES el­hunyta alkalmából részvétükkel, köszö­nt- és virágadományaikkal fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, fogadják há­lás köszönetünket. GYÁSZOLÓ CSAL­ÁD Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy felejthetetlen Édesanyánk, Nagy­anyánk, illetve Dédanyám özv. Sternberg Lipótné sí, Szern Katalin folyó hó 7-én elhunyt Gyászolják leányai: özv. Klein Farkas­áé, Neufeld Sámuelné, fiai: Sternberg Áron, Sándor, Bertalan, valamint ve­je, menyei, unokái és dédunokája. Temetése 9-én d. e. 11-kor a cinterem* höl. KaIód villamos a Dugonics­ térről in­dul fél 11-kor. Készülnek a diákotthon helyiségei a központi egyetemen, az »egyenlőre szünetelő jogi kar« termeiben (A Délmagyarország munkatársától) Né­hány nap óta igen érdekes és jelentős építke­zések, illetve átalakítások kezdődtek meg az egyetem központi épületében. Az átalakítási >k az épület második emeletén kezdődtek, azok­ban a helyiségekben, ahol tavaly még a Fe­renc József-tudományegyetem jogi és állam­tudományi kara működött és amelyek üresen állottak azóta, mióta a kolozsvári egyetem hazaköltözött és a Horthy Miklós szegedi egyetemen egyelőre szünetel a jogi kar mun­kája. Ezekben az üresen maradt helyiségekben kapnak most otthont, valóságos egyetemi otthont a különböző szervezés alatt álló diák­­intézmények. Ez a nagyjelentőségű szervezés és otthonteremtés szerves kapcsolatban áll azzal az új utakon járó mozgalommal, ame­lyet S­zen­t-Gy­ör­gyi Albert rektor indí­tott el a diákegység megteremtésére. A mozga­lom nemcsak otthont kíván teremteni min­den egyetemi polgár számára az egyetem fa­lain belül, de ezzel és még számos más irányú munkával meleg baráti kapcsolatot kíván lé­tesíteni az egyetem hallgatósága és azon vá­ros között, ahol a diákság tanulmányait folytatja és diákéletét éli. A mozgalmat a diákság nagy örömmel fogadta és még nagyobb volt a lelkesedés, amikor megkezdődött az egyetemi diákott­hon megteremtése. Naponkint most számos diák nézi a második emeleti átalakításokat, lelkes örömmel figyeli, mint alakulnak át az egyelőre üresen maradt jogi kari termek diákotthonná. Az egyetem hallgatói alig vár­ják, hogy az építkezések befejeződjenek és bevonulhassanak az otthonosan berendezett egyesületi és klubszobákba. Szent-Györgyi rektor keresve sem találha­tott volna alkalmasabb helyiségeket a diák­otthon céljaira, amint a jelenleg üresen ma­radt szünetelő jogi kar második emeleti he­lyiségeit. Ott, ahol a jogi kar előadótemei vol­tak néhány fal húzásával, átjárók bontásá­val egy helyen a körbe futó folyosó elzárásá­val készülnek a diákklub helyiségei. Igen szép, tágas és alkalmas helyiségek lesznek ezek amelyek célszerűen berendezve valóban otthont nyújtanak majd az egyetem hallga­tóinak. A tágas helyiségekben lesz olvasó­terem, társalgó, játékterem, asztali tenisz­szoba, stb., ahol a diákok egymás között za­vartalanul élhetik diákéletüket, szórakozhat­nak, vitákat rendezhetnek, készülhetnek és olvashatnak, meghitt és meleg közösség fej­lődhetik ki közöttük. Az olvasótermeket egé­szen klubszerűen fogják berendezni, felszere­lik a tudományos folyóiratokon kívül lapok­kal, külföldi újságokkal, valamennyi értékes folyóirattal. Az átalakítás már a közeljövő­ben elkészül, utána azonnal berendezik az egyesületi helyiségeket és már a második fél­év elején megkezdődhet nyugati mintára az új diákélet. A második emelet hátsó szárnyán — ahol eddig a jogi kar professzorainak szobái vol­tak — kap helyet az egyetemi könyvtár könyvraktára, amelyre ugyancsak régóta szükség van. A könyvtár anyagának egy te­kintélyes része eddig szinte hozzáférhetetlen volt, nem volt helyiség elhelyezésükre, ott pokladtak a folyosókon ládákba zárva. M0?* az átalakítással végre a könyvraktár is meg­­felelő helyiségekhez jut. Ez is jelentékenyen megkönnyíti majd a hallgatóság, de az egye­­tem­i könyvtár fontos munkáját is. . . Az egyelőre szünetelő jogi kar volt dékán11 hivatalában kapott elhelyezést a Diákvédő­ iroda és az egyetemi menza irodája, a#1? most közvetlenül a hallgatóság közelébe ke­­rült. A helyiségek ajtóin változatlanul fenn­­hagyták a régi felírásokat, hiszen az egyetem nem mondott le véglegesen a jogi karról. . A volt dékáni hivatal mellett, a volt dé­­kánli szobában kapott kitűnő helyiséget a* Egyetemi Énekkar, amely így végre úgy«*1' csak otthonhoz jutott az egyetemen. A tág 3’ helyiségben tartja az énekkar próbáit, itt r*n­­dezte be könyvtárát és hangjegy­tárát, itt so­­rakoznak fel a kitűnő együttes történése, emlékei számos dicsőséges külföldi útjára, amelyek közül nem egy ma már történehi­ jelentőséggel bir. Az otthonnal és állatFL próbateremmel, harmóniummal uj fejlőd elé néz az énekkar működése. De külön ked­­­vesen berendezett helyiséget kapott ezen a részen a SzEFHE, a székely diákok egyesü­lete és az egyetemi cserkészcsapat is.­­ A közeljövőben már teljesen átalakult­­­ ezek a helyiségek és meleg, intim cUhart^­ban megkezdődhet a szegedi diákok új ít­élete. A diáktársadalom a legnagyobb g fedéssel nézi a munkálatokat, várja befejezését, hogy megnyíljanak azok a he­lyiségek, amelyekben a szegedi egyetem­­­ben diákja bensőséges, meleg otthonra 13 az egyetem falain belü­l. 1941 február 9-én, vasárnap este % 8 óra# RENDES HELYÁRAKKAN­ Sz- Patkós Irma k­s Fővárosi Operettszinház primadonnája»* felléptével Maria K áréin# a legszebb operett. 1941 február 11-én, kedden este % 8 óra Kubán­yi Vilmos a M. kir. Operaház karnagyának vezénylés Gyurkovics Mária — Szabó Ilona* Kóréh Endre Risler Ernőre — Sárdy János­­ a M. kir. Operaház vezető operaénekes Felléptével ( Szöfítetés a szerály) Mozart operája. PONTOS KEZDÉSI PONTOS Helyárak 10­^650 fillér. Megerősített a*

Next