Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
Eden es Dill Athénben Athén, március S1. rÄ Reuter-iroda jelenti: tábornok, az angol vezérkar főnöke Athénbe A görög kormány hétfőn hivatalosan közölte, s érkezett, hogy folytassa tanácskozását a gehogy Eden angol külügyminiszter és Dill Irög kormánnyal. (MTI) Térés Qlkitől Kerentöl keletre Olasz jelentés a Földközi tenderi noőn csatáról Valahol Olaszországban, március 3. Az olasz főhadiszállás jelenti: — ’A görög harctéren helyi jellegű támadásokat vertünk vissza. — Északafrikában az olasz és német repülőgépek ellenséges gépesített és tüzérségi osztagokat támadtak meg. Ellenséges repülőgépek támadást hajtottak végre Tripolisz ellen, jelentékenyebb károkat azonban nem okoztak. — Keletafrikában csapataink Kerentől keletre véres csatában vannak, amelynek során az ellenségnek súlyos veszteségeket okoznak. Az olasz veszteségek is jelentékenyek. Hősi halált halt Borghesi ezredes, miközben rohamra vezette a szavoyai gránátosokat, ezredének vitéz katonáit. — Légiharcok során vadászrepülőink lelőtték egy ellenséges repülőgépet. Az ellenség légitámadásokat intézett Asmara ellen. A polgári lakóházakon kívül mintegy tízfőnyi a halottak és sebesültek száma. — A március 29-re virradó éjjel a Földközi-tenger középső részén lezajlott csata folyamán három közepes tonnatartalmú cirkálót és két torpedórombolót vesztettünk. A legénység tagjai közül sokat sikerült megmenteni. Az ellenségnek okozott veszteség még nem nyert pontos megállapítást, de bizonyára igen súlyos. Egy nagy angol cirkáló egyik legnehezebb ágyunk telitalálata következtében elsüllyedt. Két másik hajóegységet is súlyos találtatok értek. Egyik tengeralattjárónk az Atlanti-óceánon elsüllyesztett egy közepes tonnatartalmú ellenséges hajót (MTI) Macuoka Róma, már estre 31. A Stefani-iroda jelenti: Macuoka japán külügyminiszter hétfőn este 7 órakor Rómába érkezett. A pályaudvart japán, német és olasz nemzetiszínű zászlókkal díszítették.Amikor a japán külügyminiszter kiszállt a vonatból, Ciano gróf olasz külügyminiszter üdvözölte a fasiszta kormány részéről és hosszasan kezet szorított a japán vendéggel 2 japán miniszter kifejezést adott élénk megelégedésének, hogy Rómában tartózkodhat. Közvetlenül ezután megtörténtek a bemutatkozások. A bemutatkozások után a japán külügyminiszter ellépett a díszszázad előtt, miközben a japán és olasz nemzeti himnuszokat játszották Hóméban Macuoka japán külügyminiszter röviddel Rómába érkezése után fogadta az olasz és külföldi sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy mennyire fontosnak tartja különösen a mostani pillanatban a szövetségesek vezetőinek személyes érintkezését, mert ezek az érintkezések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elejét vegyék a népek érdekére igen káros félreértéseknek• Utazásának másik célja — mondotta —, hogy megismerje a két nagy ország népét is. — Rendkívül meghatott az a lelkes fogadtatás, amelyben Berlinben és Rómában részesültem és amelyet utam egyik megjutalmazásának tekintek, — mondotta a külügyminiszter. (MTI) Dr. Szili Gyula ügyvédi kamarai elnök nagy beszéde a magyarságról, a hangos aépvezérekről, a jelszavak rombolásáról, az erdélyi szellemről és a józan belátásról A Kamara vasárnapi Közgoaiese tiszteletben elnökké választotta a 60 éve ügyvéd dr. filozsefet (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt tartotta rendkívül népes évi közgyűlését, amelyet dr. Széll Gyula kamarai elnök nyitott meg. Nagyszabású, magas színvonalú beszédében többek között a következőket mondotta: — Olyan forgatagos időket élünk, hogy nem csoda, ha elveszítjük tájékozó képességünket nemzetközi vonatkozásban. A forgatagban mi, kicsiny Magyarország itt állottunk aggódva, hogy mi lesz az európai kultúrával? S ebben az aggódásban benne volt a jövőnk féltése is és benne volt az, hogy nem bízhatunk másban, csak az isteni örök Igazságban. igazolta ezután a most folyó világnézeti harc megindulásának lelki rugóit. Lelki forradalmak hullámzanak, véres küzdelmekben csapnak össze a külön világnézet képviselői. Ebben a harcban eddig bennünket megmentett az isteni gondviselés a háborútól, de mi is érezzük a háború hatásait. Az elmúlt 22 év alatt Magyarország a megpróbáltatás magasiskoláját szenvedte végig A belső harcokban önmagunk mondtuk ki önmaguk felett az Ítéletet, hogy nem voltunk elég érettek a nemzeti nagyságra, mert végeszakadatlan közjogi és világnézeti harcokat vívtunk egymás ellen. Csak nem ismertük fel a rendeltetésünket ugyanakkor, amikor a nagy nyugati nemzetek felismerték. Michelet, a híres francia történetíró teszi fel a kérdést helyettünk: »Mikor fogja már egyszer a világ Magyarországgal szemben leróni a háláját azokért a heroikus áldozatokért, amelyekben a magyar nemzet mint a védőbástyagondolat őrtállója és hitvallója vérzett el az élet kapujában?« ísük önmagQnktban buamuutt — Csak saját magunkban, saját erőnkben bizhatunk — folytatta beszéde további során dr. Széll Gyula elnök. _ Saját nemzeti összetartozásunkban és egymás megértésében rakhatjuk le a jövőnk alapjait. Ne legyünk idegen eszmék és tőlünk idegen világnézetek rabszolgái, ne legyünk szolgai utánzói más idegen nemzeteknek, idegen világnézeteknek és idegen eszméknek. Kölcsey Ferenc azt írta az idegen eszmék rabjairól: »Sok ember olyan, mint a kaméleon, tetszés szerint változtatja színét. És olyan, mint a vitorla: egymagában mozdulatlanul áll, de minden szélnek enged és annak változásaként változtatja meg a maga irányát most észak, majd dél felé.« Ne engedjük — folytatta Széll Gyula —, hogy minden idegen szél belekapaszkodhassék a magyar nemzet vitorlájába, mert könnyen szirthez vághatja majd nemzetünk hajóját. A vamiios népvezérek — Óvakodnunk kell a nagyon hangos népvezérektől — mondotta elnöki megnyitója további során Széll Gyula —, akik rátermettség, tudás és elhivatottság nélkül jelszavak és erőszak útján akarnak vezérek lenni. Ezek csak hangos, üres jelszavakat tudnak produkálni. Türelmetlenül kö vezetik a radikális és gyors változást az élet minden területén. Követelik, hogy az élet delét már elért, kiforrott élettapasztalatú őrhelyen állók vonuljanak félre és adják át helyüket a fiataloknak, a hangoskodóknak, hogy így az ő kívánságaiknak megfelelően a kor áramlatait követve az őrségváltás megtörténjék. Nincs előttük semmi szent, csak a saját érvényesülésük. Nincs türelmük arra, hogy kivárják az élet természetes fejlődését. Pedig forrongó időkben a szélsőséges jelszavak szörnyű rombolást idézhetnek elő, ha kellő megfontoltság és mérséklet nem tudja útjukat állni. Bölcs mérséklet és kellő körültekintés kell minden reform végrehajtásához. Ha élettapasztalatokban megedzett, vezetésre hivatott egyéneket mindenáron félretolunk az őrségváltás címén, akkor elmek árát a nemzet keservesen fizetheti meg. A mai időkben jobban, szinte prepotens módon akarnak érvényesülni a törtetők, a kapaszkodók, akik jól megszervezve minden tekintélyt lejáratni igyekeznek, útját akarják állni mindenkinek, aki nem üvölt az ő jól megszervezett kórusaikkal. Az erdeiül szellem ne*n ismét „Korszelleme*" A »korszellem« fejtegetésére tért ezután át dr. Széll Gyula kamarai elnök. — Ez a korszellem, ez a Csonkamagyarországon kifejlődött »valami« — mondotta —, hála Istennek ismeretlen a hosszas román megszállás alól felszabadult erdélyiek előtt. Ott még a közös veszedelem által évszázadokon keresztül összekotrácsolt lelkek, az egymás megbecsülése, egymás segítése és a magasabb közérdek álláspontján vannak, ott minden értéket, mindent, ami magyar, megbecsülnek, szerzett érdemeket harsogó kórusokkal nem hurrogtatnak le és nem üvöltenek szavalókórusokban a mások életén át szerzett érdemeinek és megbecsülésének semmivététele végett. Ennek a józan, századokon át kitermelt erdélyi szellemnek tüntető kifejezést adtak az erdélyiek legutóbb is akkor, amikor az anyaország egyik hazafias célú egyesületének közgyűléséről egyszerűen kivonultak, mert az ő lelküktől idegen és szívük szerint megvetett tekintélyrombolást üvöltő kórusokat szervezetten voltak kénytelenek tapasztalni. A társadalomnak és a magyar nemzeti egységnek veszedelmes megbontására, a nemzeti emelkedés elgáncsolására vezet **, ha a nemzedékek Őrségváltása egyedül a »dinamizmus« fenyegető jelszavával akar érvényesülni, nem pedig a dolgok természetes rendje szerint és ha csupán nyers erővel, nem pedig lehiggadt életbölcsesség gyakorlati tapasztalataival és a tehetségek kihasználásával és kinek-kinek a maga helyére való odaállításával történik a korreformok térhódítása. — Mindenki a maga helyén végezze a kötele** gégét — fejezte be mélyen szántó gondolatokkal teli beszédét Széll Gyula. — A józan belátás, * kellő megfontoltság legyen az az e hazában, hogy a megérdemelt boldogulást és a szebb jövendőt megérhessük. 456 aöuvéd működik a szegedi Kerfbenen A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó után a múlt évi számadásokat vizsgálták felül, majd a tagdíjak megállapítása, a kivetések elleni fel*leni fellebbezések elbírálása következett Ezután dr. Kersch Ferenc kamarai titkár terjesztette elő az ügyvédi kamara elmúlt évi működéséről szóló jelentést A gondos és minden problémára kiterjedő jelentés felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt csökkent az ügyvédi kereseti lehetőség. Az ügyvédi kar régi életnívójának visszaállításához múlhatatlanul szükségesek azoknak a kéréseknek teljesítése, amelyeknek hiányát minden más problémától eltekintve súlyosan megérzi az ügyvédi társadalom. Feltétlenül szükséges a zugirászat megszüntetése, a községi jegyzők magánmunkálatainak megszüntetése, a kötelező ügyvédi képviseletnek a telekkönyvi és cégbírósági ügyekben való kiterjesztése, az okirati kényszer intézményesítése, valamint nemcsak a vidéki ügyvédtársadalom, hanem az országos érdek miatt is a központi igazgatás decentralizálása. Beszámol azután a titkári jelentés arról, hogy a múl évi 462 ügyvéddel szemben az idén elhalálozás, önkéntes lemondás és munkaképtelenség folytán 456 ügyvéd működik a szegedi kerületben; Szegeden 130 ügyvéd működik. Ezután különféle kisebb ügyek, majd az indítványok letárgyalására került sor. Végül pedig a közgyűlés meleg ünneplésben emlékezett meg dr. Ujj József 60 éves ügyvédi működéséről s ebből az alkalomból a kamara tiszteletbeli elnökévé választotta az ügyvédi társadalom doyenjét. Hasonló meleg ünneplésben részesítették dr. Barta Dezső és dr. Schwarcz Jenő ügyvédeket, akik negyven éve működnek az ügyvédi pályán