Délmagyarország, 1941. április (17. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

Eden es Dill Athénben Athén, március S1. rÄ Reuter-iroda jelenti:­­ tábornok, az angol vezérkar főnöke Athénbe A görög kormány hétfőn hivatalosan közölte, s érkezett, hogy folytassa tanácskozásá­t a ge­­hogy Ede­n angol külügyminiszter és Dill I­rög kormánnyal. (MTI) Térés Qlkitől Kerentöl keletre Olasz jelentés a Földközi tenderi noőn csatáról Valahol Olaszországban, március 3. Az olasz főhadiszállás jelenti: — ’A görög harctéren helyi­ jellegű támadá­sokat vertünk vissza. — Északafrikában az olasz és német repü­lőgépek ellenséges gépesített és tüzérségi osz­tagokat támadtak meg. Ellenséges repülőgé­pek támadást hajtottak végre Tripolisz ellen, jelentékenyebb károkat azonban nem okoztak. — Keletafrikában csapataink Ker­entől keletre véres csatában vannak, amelynek során az ellenségnek súlyos veszte­ségeket okoznak. Az olasz veszteségek is jelen­tékenyek. Hősi halált halt Borghesi ezredes, miközben rohamra vezette a szavoyai gránáto­sokat, ezredének vitéz katonáit. — Légiharcok során vadászrepülőink lelőt­­ték egy ellenséges repülőgépet. Az ellenség légitámadásokat intézett Asma­ra ellen. A polgári lakóházakon kívül mintegy tízfőnyi a halottak és sebesültek száma. — A március 29-re virradó éjjel a Földközi-tenger középső részén le­zajlott csata folyamán három kö­zepes tonnatartalmú cirkálót és két torpedórombolót vesztettünk. A legénység tagjai közül sokat sikerült meg­menteni. Az ellenségnek okozott veszteség még nem nyert pontos megállapítást, de bizonyára igen súlyos. Egy nagy angol cirkáló egyik leg­nehezebb ágyunk telitalálata követ­keztében elsüllyedt. Két másik ha­jóegységet is súlyos találtatok értek. Egyik tengeralattjárónk az Atlanti-óceánon elsüllyesztett egy közepes tonnatartalmú ellen­séges hajót (MTI) Macuoka Róma, már estre 31. A Stefani-iroda jelenti: Macuoka japán külügyminiszter hétfőn este 7 órakor Rómába érkezett. A pályaudvart ja­pán, német és olasz nemzetiszínű zászlókkal díszítették.­­Amikor a japán külügyminiszter kiszállt a vonatból, Ciano gróf olasz külügy­miniszter üdvözölte a fasiszta kormány részé­ről és hosszasan kezet szorított a japán ven­déggel 2 japán miniszter kifejezést adott élénk megelégedésének, hogy Rómában tartóz­kodhat. Közvetlenül ezután megtörténtek a bemutatkozások. A bemutatkozások után a ja­pán külügyminiszter ellépett a díszszázad előtt, miközben a japán és olasz nemzeti him­nuszokat játszották Hóméban Macuoka japán külügyminiszter röviddel Rómába érkezése után fogadta az olasz és kül­földi sajtó képviselőit. Kijelentette, hogy mennyire fontosnak tartja különösen a mos­tani pillanatban­ a szövetségesek vezetőinek személyes érintkezését, mert ezek az érintke­zések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elejét ve­gyék a népek érdekére igen káros félreértések­nek• Utazásának másik célja — mondotta —, hogy megismerje a két nagy ország népét is. — Rendkívül meghatott az a lelkes fogad­tatás, amelyben Berlinben és Rómában része­sültem és amelyet utam egyik megjutalmazá­­sának tekintek, — mondotta a külügyminisz­ter. (MTI) Dr. Szili Gyula ü­gyvédi kamarai elnök nagy beszéde a magyarságról, a hangos aépvezérekről, a jelszavak rombolásá­ról, az erdélyi szellemről és a józan belátásról A Kamara vasárnapi Közgoaiese tiszteletben elnökké választotta a 60 éve ügyvéd dr. fi­­­lozsefet (A Dél­magyarors­zág munkatársától) A sze­gedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt tartotta rendkívül népes évi közgyűlését, amelyet dr. Széll Gyula kamarai elnök nyitott meg. Nagy­szabású, magas színvonalú beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: — Olyan forgatagos időket élünk, hogy nem csoda, ha elveszítjük tájékozó képességünket nem­zetközi vonatkozásban. A forgatagban mi, kicsiny Magyarország itt állottunk aggódva, hogy mi lesz az európai kultúrával? S ebben az aggódásban benne volt a jövőnk féltése is és benne volt az, hogy nem bízhatunk másban, csak az isteni örök Igazságban. igazolta ezután a most folyó világnézeti harc megindulásának lelki rugóit. Lelki forradalmak hullámzanak, véres küzdelmekben csapnak össze a külön világnézet képviselői. Ebben a harcban eddig bennünket megmentett az isteni gondviselés a háborútól, de mi is érezzük a háború hatásait. Az elmúlt 22 év alatt Magyarország a megpró­­báltatás magasiskoláját szenvedte végig A belső harcokban önmagunk mondtuk ki önmaguk felett az Ítéletet, hogy nem voltunk elég érettek a nem­zeti nagyságra, mert végeszakadatlan közjogi és világnézeti harcokat vívtunk egymás ellen. Csak nem ismertük fel a rendeltetésünket ugyanakkor, amikor a nagy nyugati nemzetek felismerték. Michelet, a híres francia történetíró teszi fel a kérdést helyettünk: »Mikor fogja már egyszer a világ Magyarországgal szemben leróni a háláját azokért a heroikus áldozatokért, amelyekben a magyar nemzet mint a védőbástyagondolat őrt­­állója és hitvallója vérzett el az élet kapujában?« ísük önmagQnktban­ buamuutt — Csak saját magunkban, saját erőnkben biz­hatunk — folytatta beszéde további során dr. Széll Gyula elnök. _ Saját nemzeti összetarto­zásunkban és egymás megértésében rakhatjuk le a jövőnk alapjait. Ne legyünk idegen eszmék és tőlünk idegen világnézetek rabszolgái, ne legyünk szolgai utánzói más idegen nemzeteknek, idegen világnézeteknek és idegen eszméknek. Kölcsey Ferenc azt írta az idegen eszmék rabjairól: »Sok ember olyan, mint a kaméleon, tetszés szerint változtatja színét. És olyan, mint a vitorla: egy­magában mozdulatlanul áll, de minden szélnek enged és annak változásaként változtatja meg a maga irányát most észak, majd dél felé.« Ne en­gedjük — folytatta Széll Gyula —, hogy minden idegen szél belekapaszkodhassék a magyar nem­zet vitorlájába, mert könnyen szirthez vághatja majd nemzetünk hajóját. A vamiios népvezérek — Óvakodnunk kell a nagyon hangos népvezé­­rektől — mondotta elnöki megnyitója további so­rán Széll Gyula —, akik rátermettség, tudás és elhivatottság nélkül jelszavak és erőszak útján akarnak vezérek lenni. Ezek csak hangos, üres jelszavakat tudnak produkálni. Türelmetlenül kö­ vezetik a radikális és gyors változást az élet minden területén. Követelik, hogy az élet delét már elért, kiforrott élettapasztalatú őrhelyen ál­lók vonuljanak félre és adják át helyüket a fia­taloknak, a hangoskodóknak, hogy így az ő kí­vánságaiknak megfelelően a kor áramlatait kö­vetve az őrségváltás megtörténjék. Nincs előttük semmi szent, csak a saját érvényesülésük. Nincs türelmük arra, hogy kivárják az élet természetes fejlődését. Pedig forrongó időkben a szélsőséges jelszavak szörnyű rombolást idézhetnek elő, ha kellő megfontoltság és mérséklet nem tudja útju­kat állni. Bölcs mérséklet és kellő körültekintés kell minden reform végrehajtásához. Ha életta­pasztalatokban megedzett, vezetésre hivatott egyé­neket mindenáron félretolunk az őrségváltás cí­mén, akkor elmek árát a nemzet keservesen fi­zetheti meg. A mai időkben jobban, szinte prepo­­tens módon akarnak érvényesülni a törtetők, a ka­paszkodók, akik jól megszervezve minden tekin­télyt lejáratni igyekeznek, útját akarják állni mindenkinek, aki nem üvölt az ő jól megszerve­zett kórusaikkal. Az erdeiül szellem ne*n ismét „Korszelleme*" A »korszellem« fejtegetésére tért ezután át dr. Széll Gyula kamarai elnök. — Ez a korszellem, ez a Csonkamagyarorszá­­gon kifejlődött »valami« — mondotta —, hála Is­tennek ismeretlen a hosszas román megszállás alól felszabadult erdélyiek előtt. Ott még a közös veszedelem által évszázadokon keresztül összekot­rácsolt lelkek, az egymás megbecsülése, egymás segítése és a magasabb közérdek álláspontján vannak, ott minden értéket, mindent, ami magyar, megbecsülnek, szerzett érdemeket harsogó kóru­sokkal nem hurrogtatnak le és nem üvöltenek sza­­valókórusokban a mások életén át szerzett érde­meinek és megbecsülésének semmivététele végett.­­ Ennek a józan, századokon át kitermelt er­délyi szellemnek tüntető kifejezést adtak az er­délyiek legutóbb is akkor, amikor az anyaország egyik hazafias célú egyesületének közgyűléséről egyszerűen kivonultak, mert az ő lelküktől ide­gen és szívük szerint megvetett tekintélyrombo­­lást üvöltő kórusokat szervezetten voltak kény­telenek tapasztalni. A társadalomnak és a ma­gyar nemzeti egységnek veszedelmes megbontásá­ra, a nemzeti emelkedés elgáncsolására vezet **, ha a nemzedékek Őrségváltása egyedül a »dina­mizmus« fenyegető jelszavával akar érvényesülni, nem pedig a dolgok természetes rendje szerint és ha csupán nyers erővel, nem pedig lehiggadt élet­bölcsesség gyakorlati tapasztalataival és a tehet­ségek kihasználásával és kinek-kinek a maga he­lyére való odaállításával történik a kor­reformok térhódítása. — Mindenki a maga helyén végezze a kötele** gégét — fejezte be mélyen szántó gondolatokkal teli beszédét Széll Gyula. — A józan belátás, * kellő megfontoltság legyen az az e hazában, hogy a megérdemelt boldogulást és a szebb jövendőt megérhessük. 456 aöuvéd működik a szegedi Kerfb­e­nen A nagy tapssal fogadott elnöki megnyitó után a múlt évi számadásokat vizsgálták felül, majd a tagdíjak megállapítása, a kivetések elleni fel­*­leni fellebbezések elbírálása következett Ezután dr. Kersch Ferenc kamarai titkár terjesztette elő az ügyvédi kamara elmúlt évi működéséről szóló jelentést A gondos és minden problémára kiterjedő jelentés felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt csökkent az ügyvédi kereseti lehe­­­tőség. Az ügyvédi kar régi életnívójának vissza­állításához múlhatatlanul szükségesek azoknak a kéréseknek teljesítése, amelyeknek hiányát min­den más problémától eltekintve súlyosan megérzi­­ az ügyvédi társadalom. Feltétlenül szükséges a zugirászat megszüntetése, a községi jegyzők ma­­­­gánmunkálatainak megszüntetése, a kötelező ügy­­­­védi képviseletnek a telekkönyvi és cégbírósági ügyekben való kiterjesztése, az okirati kényszer­­ intézményesítése, valamint nemcsak a vidéki ügy­védtársadalom, hanem az országos érdek miatt is a központi igazgatás decentralizálása. Beszámol azután a titkári jelentés arról, hogy a múl évi 462 ügyvéddel szemben az id­én elhalá­lozás, önkéntes lemondás és munkaképtelenség folytán 456 ügyvéd működik a szegedi kerületben; Szegeden 130 ügyvéd működik. Ezután különféle kisebb ügyek, majd az indít­ványok letárgyalására került sor. Végül pedig a közgyűlés meleg ünneplésben emlékezett meg dr. Ujj József 60 éves ügyvédi működéséről s ebből az alkalomból a kamara tiszteletbeli elnökévé vá­lasztotta az ügyvédi társadalom doyenjét. Hasonló meleg ünneplésben részesítették dr. B­a­r­t­a De­zső és­ dr. Schwa­rc­z Jenő ügyvédeket, akik negyven éve működnek az ügyvédi pályán

Next