Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-04 / 201. szám

Szegeden a következő szaküzletekben kapható: Gaál drogéria, Katona László drogéria, Manheim drogéria, Nemecz drogéria, Segesvár;? drogéria, Szűcs drogéria, Vajda I. és Társa drogéria, »Zorika« drogéria, Bényi I. illatszer­tár, Dudás illatszertár, Gáspár illatszertár. 90 Erdey Dezső »Magyar Géniuszba A szegedi művészeti szabadiskolától a kenderesi hősi emlékműig A közelmúltban országos visszhang mellett ün­nepség volt Kenderesen. Kormányzó urunk ősi birtokán hősi emlékművet avattak. A lapok bő részletességgel méltatták az ünnepség minden mozzanatát. Amivel a riportok nem foglalkoztak, azt szeretném most ismertetni. A hősi emlékmű, mely a nemzetet vidd hősi Géniuszt jeleníti dina­mikus és statikus művészi felfokozott lelkiséggé­, Erdey Dezsőnek a kiváló Szegedről származott szobrásznak az alkotása. Erdey Dezső, aki művé­szetében a kenderesi hősi emlékmű megalkotásá­val éri el azt a magaslatot, hova a művész eddigi alkotásainak lajtorjáján természetszerűen eljutott — ha nem is Szeged szülötte, de Sze­ged neveltje, kisgyermek korában a’ szomszédos Torontálié­ került hozzánk. Itt járta iskoláit és itt bontogatta szárnyát a művészet berkeiben. Kisdiák korától éreztette azt a különös valamit, amelyet jelnek találtunk a későbbi idők művészi kiteljesülésére. Magában hordozta a szikrát, amely szükségszerűen találta meg a formát, ahol mű­vészi egyénisége méltóképp kibontakozott. Erdey mint gimnazista, színésznek készült. Remek előadókészsége, ösztönösen érző meleg lel­ke, mozdulatainak meggyőző ereje, a jövő hiva­tott színészét ígérte. Iskolai ünnepségek, ahol Er­dey szerepelt, felülemelkedtek a sablonos nívón. Mikor pedig mint a »Sasfiók« Metterniche a tükör­­jelenet drámai magaslatán műkedvelősködött, el­hitette, hogy nem 17 éves gyermekszereplő, ha­nem az ősz, agyafúrt diplomata ágál vak dühhel a néző előtt. Nem a színészet volt a forma, hol megtalálta művészetének továbbadását. 1918-ban volt első randevúja az »agyaggal”. Nyolcadikos gimnazista, mikor úgy érzi, hogy a művészetek közvetítése helyett, művészetet alkotni kell! Abban az időben Szegednek képzőművészeti kultúrája volt. A társadalom igényes, a szegedi művészek pedig élharcosok a magyar művészet­ben. Juhász Gyula, a költő volt a szellemi vezető, az ő ötlete a művészeti szabadiskola létesítése, ahol nevelik majd a műélvezést, fejlesztik a kultú­rát és az Alföldből termő izmos művésznemze­dé­két teremtenek. Juhász Gyula nagy lelkesedés­sel magyarázott művészetekről-irodalomról, Hel­ler Ödön rajzstudiót vezetett, dr. Kovács anatómiát tanított, Gergely Sándor szobrász pedig a gyúr­ható, formálható agyagot ismertette. Ez az iskola volt Erdey Dezső művészi útjának iránytadója. Itt találta meg azt a terepet, ahol sokfélekép jelent­kező tehetsége egyenes irányt kap a haladás és a célhozérés felé. A szegedi művészeti szabadiskola sajnos, rö­­vidéletű volt, de a kor, melyben pár lelkes tehet­ség életre hívta, nem volt alkalmas arra, hogy gyökeret eresszen. Erdey Pestre került a főisko­lára. Magával vitte Juhász Gyula hatalmas mű­­vészetrajongását, meleg lelkét, líráját. A főiskolán Radnay Bélához, majd Szentgyörgyi Ist­vánhoz került. Mint Szentgyörgyi tanársegédje ké­szítette művészi pályájának első jelentős alkotá­sát, a »Vizhordó fiu”-t. Evvel a szobrával — mit megvásárolt a főváros és a Városligetben helye­selt el , megnyerte a Rökk Szilárd-díjat. Ebben a művében, valamint az időben ekörül csoportosuló munkában Erdey a vizuális szemlélet művésze. Az izmok játéka, a test fiziognomiája köti le. Ta­nulmányait Parisban folytatja, majd a 30-as évek­ben a római magyar akadémiára kap állami ösz­töndíjat. Pályája mind egyenesebb vonalban tör felfelé. Díjak, vásárlások, hősi emlékművek, ál­lami megrendelések adnak újabb és újabb célt mű­vészi előrehaladásának. * Erdey Dezső elsőrangúan képzett szobrász, ma­gabiztos művész, aki nem a véletlen adottságait lesi, de céltudatos alkotó munkát végez a leg­­igénytelenebb plasztikájában is. Elkülönítette min­denkor magát a divatos áramlatoktól, szobrait * for­ma-szentség* hatja át »Varkocs« figurájában az erő, valamint a monumentalitás az uralkodó elem. Szent Imre szobrában (Veszprém) pszicholó­giai érzésekre törekedett és munkáját a plasztika és a lelkiség teljes harmóniájában oldotta meg. Erdey a lelkieket szabatosan érzékelteti művei­ben anélkül azonban, hogy az érzés kedvéért a for­mát torzítaná, vagy elhanyagolná Római tanul­mányai, az antik művészetek nemesitő hatása, for­matiszteletét mindinkább megérleli, de csupán a jóforma rabszolgája­ sosem lesz. Művészi alapfel­fogása az, hogy a forma organikusan folyik a műből és a klasszikus felé való vágyódás nem akadálya a formafantáziának. Hadiemléket sokat készített már. Művészetének legtisztultabb és legnívósabb vetülete a kenderesi emlékmű. A •»••• *• »***t>n­törő emléken, karcsú ko­­rinthosi oszlott i«■ i•• f is; ••Itt retítrő lépésben áll, mez­­telen felsőtesttel, magasba lendülő kezében kard­dal, a szárnyas Géniusz. A szoborműnek G­erló­­czy Gedeon tervezte építészeti része kiegyensú­lyozott nyugalommal olvad a mű egységébe. Az élő-mozgó testnek, biztos és nemes formával te­­­litett egyszerű megmintázása, valamint az arcnak lelkiséget kifejező s a nemzetvédő gondolatot vis­­­szaadni tudó ábrázolása biztosítéka annak, hogy Erdey iskolázott tudása, az odaadó természetlátás­sal s mélyről fakadó »sentimento«-val párosul. Természetlátása az impresszionizmus felé vezet­ne, ha céltudatos és szigorú önfegyelmezettsége megengedné. Nem tűr ebben az alkotásában sem harsogó-mutatós elemeket, de a legnagyobb ko­molysággal, a tömegek pontos elhelyezésével, im­ponáló egyszerűséggel fejezi ki a felfokozott lelki élményt közvetítő formát E hősi emlék kompozíciója, eldobja az ilyen emlékkészítés sablonját, nem ábrázol szúró-vágó, öldöklő embereket, nem csupán az elmúltból táp­lálkozik, hanem merészen a jövőbe néz. A nemzet­védő, harcias kivontkardú angyalalak merész tar­tása, magabiztos nyugalma és a világ minden tája felé figyelmeztető magasba lendült karja vétót int határaink felé. hirdeti nemzeti öntudatunkat, védi honunkat — mert él és mindenkor harcolni kész nemzetünk Géniusza. Erdey Dezső szobrászaink elitgárdájához tar­tozik Tehetsége pillanatra sem stagnál, mind ma­gasabbra emelkedve közelíti meg a csúcsokat, Szeged büszke lehet rá s joggal könyvelheti fiá­­nak, hisz itt nevelkedett, itt találta meg önmagát és innen indult gyönyörű útjára. Temesváry József. Hétfőn megkezdik a szegedi református egyház új templomának építését 200 ezer pengőbe kerül az II. Magyar Hajnal Templom felépítése, egyelőre csak az összeg fele áll rendelkezésre (A Délmagyarország munkatársai#.) Napok óta hordják az építési anyagot a Tisza Lajos­­körút és a Honvéd­ tér sarkán lévő telekre, ahol a szegedi református egyház új temploma, az Új Magyar, Hajnal Temploma épül fel rövi­desen­ Érdeklődtünk a református egyház lel­­készi hivatalában, Bakó László lelkésztől meg­tudtuk, hogy a templom építése szeptember­ 8-án, hétfőn megkezdődik. A napokban járt le az építési munkálatokra hirdetett pályázat, a szabályos határidőig öt szegedi vállalkozó ad­ta be ajánlatát a kőműves-, föld- és elhelyező munkálatokra, azonkívül több kisiparos pályá­zott a szigetelő-, tetőfedő-, bádogos- és egyéb munkálatokra. Közülök még ezen a héten ki­választja a presbitérium a legolcsóbb ajánlat­tevőket és hétfőn megkezdődhetik a munka Az Új Magyar Hajnal Temploma, amely nevével utal arra a megújhodásra, ami 21 esz­tendővel ezelőtt Szegedről indult ki a kor­mányzó úr őfőméltóságának legmagasabb veze­tése alatt. Az új templomot kétszer olyan nagy befogadóképességűre tervezték, mint a Kálvin-téri templom, ötszáz ü­őhely lesz az új templomban, ezenkívül a szu­erénben lesz egy tágas gyülekezeti terem, amely még külön 300 ülőhellyel lesz berendezve. A templom mögött egy földszintes épületet emelnek, itt helyezik el a lelkészi hivatalt és az egyházfi lakását. A templom tervezője Borsos József építész­mérnök, a debreceni városi mérnöki hivatal nyugalmazott vezetője, több nagyszabású épí­tészeti alkotás tervezője —■ a többi között 5 építette debreceni krematóriumot és az agya*­temi templomot —, gótikus vonalakat kombi­nált modern, nagy felületű egyenes síkokkal tervének megkonstruálásánál. Az épület külső burkolata vörös klinker-téglából készül. A to­rony a Klebelsberg-tér felé néz. • Kezdetben úgy tervezték, hogy 150—160160 €­ pengős költség keretében el tudják végezni az építkezést, időközben azonban az építési anya­gok megdrágultak s ma már körülbelül 200.000 pengőre lesz szükség, hogy a templomot ké­szen át tudják adni rendeltetésének. Ennek az összegnek a fele áll most rendelkezésre a sze­gedi hívek áldozatkészsége folytán, ez a pénz elegendő lesz ahhoz, hogy az épületet még eb­ben az évben tető alá hozzák a toronnyal együtt. A még hiányzó összeg előteremtésénél az egyház a város, az állam és az ország re­formátus társadalmának adományaira számít. A templom belső kiépítésére és berendezésére akkor kerülhet sor, ha ez az összeg is össze­gyűlik.

Next