Délmagyarország, 1941. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-04 / 201. szám
Szegeden a következő szaküzletekben kapható: Gaál drogéria, Katona László drogéria, Manheim drogéria, Nemecz drogéria, Segesvár;? drogéria, Szűcs drogéria, Vajda I. és Társa drogéria, »Zorika« drogéria, Bényi I. illatszertár, Dudás illatszertár, Gáspár illatszertár. 90 Erdey Dezső »Magyar Géniuszba A szegedi művészeti szabadiskolától a kenderesi hősi emlékműig A közelmúltban országos visszhang mellett ünnepség volt Kenderesen. Kormányzó urunk ősi birtokán hősi emlékművet avattak. A lapok bő részletességgel méltatták az ünnepség minden mozzanatát. Amivel a riportok nem foglalkoztak, azt szeretném most ismertetni. A hősi emlékmű, mely a nemzetet vidd hősi Géniuszt jeleníti dinamikus és statikus művészi felfokozott lelkiséggé, Erdey Dezsőnek a kiváló Szegedről származott szobrásznak az alkotása. Erdey Dezső, aki művészetében a kenderesi hősi emlékmű megalkotásával éri el azt a magaslatot, hova a művész eddigi alkotásainak lajtorjáján természetszerűen eljutott — ha nem is Szeged szülötte, de Szeged neveltje, kisgyermek korában a’ szomszédos Torontálié került hozzánk. Itt járta iskoláit és itt bontogatta szárnyát a művészet berkeiben. Kisdiák korától éreztette azt a különös valamit, amelyet jelnek találtunk a későbbi idők művészi kiteljesülésére. Magában hordozta a szikrát, amely szükségszerűen találta meg a formát, ahol művészi egyénisége méltóképp kibontakozott. Erdey mint gimnazista, színésznek készült. Remek előadókészsége, ösztönösen érző meleg lelke, mozdulatainak meggyőző ereje, a jövő hivatott színészét ígérte. Iskolai ünnepségek, ahol Erdey szerepelt, felülemelkedtek a sablonos nívón. Mikor pedig mint a »Sasfiók« Metterniche a tükörjelenet drámai magaslatán műkedvelősködött, elhitette, hogy nem 17 éves gyermekszereplő, hanem az ősz, agyafúrt diplomata ágál vak dühhel a néző előtt. Nem a színészet volt a forma, hol megtalálta művészetének továbbadását. 1918-ban volt első randevúja az »agyaggal”. Nyolcadikos gimnazista, mikor úgy érzi, hogy a művészetek közvetítése helyett, művészetet alkotni kell! Abban az időben Szegednek képzőművészeti kultúrája volt. A társadalom igényes, a szegedi művészek pedig élharcosok a magyar művészetben. Juhász Gyula, a költő volt a szellemi vezető, az ő ötlete a művészeti szabadiskola létesítése, ahol nevelik majd a műélvezést, fejlesztik a kultúrát és az Alföldből termő izmos művésznemzedékét teremtenek. Juhász Gyula nagy lelkesedéssel magyarázott művészetekről-irodalomról, Heller Ödön rajzstudiót vezetett, dr. Kovács anatómiát tanított, Gergely Sándor szobrász pedig a gyúrható, formálható agyagot ismertette. Ez az iskola volt Erdey Dezső művészi útjának iránytadója. Itt találta meg azt a terepet, ahol sokfélekép jelentkező tehetsége egyenes irányt kap a haladás és a célhozérés felé. A szegedi művészeti szabadiskola sajnos, rövidéletű volt, de a kor, melyben pár lelkes tehetség életre hívta, nem volt alkalmas arra, hogy gyökeret eresszen. Erdey Pestre került a főiskolára. Magával vitte Juhász Gyula hatalmas művészetrajongását, meleg lelkét, líráját. A főiskolán Radnay Bélához, majd Szentgyörgyi Istvánhoz került. Mint Szentgyörgyi tanársegédje készítette művészi pályájának első jelentős alkotását, a »Vizhordó fiu”-t. Evvel a szobrával — mit megvásárolt a főváros és a Városligetben helyeselt el , megnyerte a Rökk Szilárd-díjat. Ebben a művében, valamint az időben ekörül csoportosuló munkában Erdey a vizuális szemlélet művésze. Az izmok játéka, a test fiziognomiája köti le. Tanulmányait Parisban folytatja, majd a 30-as években a római magyar akadémiára kap állami ösztöndíjat. Pályája mind egyenesebb vonalban tör felfelé. Díjak, vásárlások, hősi emlékművek, állami megrendelések adnak újabb és újabb célt művészi előrehaladásának. * Erdey Dezső elsőrangúan képzett szobrász, magabiztos művész, aki nem a véletlen adottságait lesi, de céltudatos alkotó munkát végez a legigénytelenebb plasztikájában is. Elkülönítette mindenkor magát a divatos áramlatoktól, szobrait * forma-szentség* hatja át »Varkocs« figurájában az erő, valamint a monumentalitás az uralkodó elem. Szent Imre szobrában (Veszprém) pszichológiai érzésekre törekedett és munkáját a plasztika és a lelkiség teljes harmóniájában oldotta meg. Erdey a lelkieket szabatosan érzékelteti műveiben anélkül azonban, hogy az érzés kedvéért a formát torzítaná, vagy elhanyagolná Római tanulmányai, az antik művészetek nemesitő hatása, formatiszteletét mindinkább megérleli, de csupán a jóforma rabszolgája sosem lesz. Művészi alapfelfogása az, hogy a forma organikusan folyik a műből és a klasszikus felé való vágyódás nem akadálya a formafantáziának. Hadiemléket sokat készített már. Művészetének legtisztultabb és legnívósabb vetülete a kenderesi emlékmű. A •»••• *• »***t>ntörő emléken, karcsú korinthosi oszlott i«■ i•• f is; ••Itt retítrő lépésben áll, meztelen felsőtesttel, magasba lendülő kezében karddal, a szárnyas Géniusz. A szoborműnek Gerlóczy Gedeon tervezte építészeti része kiegyensúlyozott nyugalommal olvad a mű egységébe. Az élő-mozgó testnek, biztos és nemes formával telitett egyszerű megmintázása, valamint az arcnak lelkiséget kifejező s a nemzetvédő gondolatot visszaadni tudó ábrázolása biztosítéka annak, hogy Erdey iskolázott tudása, az odaadó természetlátással s mélyről fakadó »sentimento«-val párosul. Természetlátása az impresszionizmus felé vezetne, ha céltudatos és szigorú önfegyelmezettsége megengedné. Nem tűr ebben az alkotásában sem harsogó-mutatós elemeket, de a legnagyobb komolysággal, a tömegek pontos elhelyezésével, imponáló egyszerűséggel fejezi ki a felfokozott lelki élményt közvetítő formát E hősi emlék kompozíciója, eldobja az ilyen emlékkészítés sablonját, nem ábrázol szúró-vágó, öldöklő embereket, nem csupán az elmúltból táplálkozik, hanem merészen a jövőbe néz. A nemzetvédő, harcias kivontkardú angyalalak merész tartása, magabiztos nyugalma és a világ minden tája felé figyelmeztető magasba lendült karja vétót int határaink felé. hirdeti nemzeti öntudatunkat, védi honunkat — mert él és mindenkor harcolni kész nemzetünk Géniusza. Erdey Dezső szobrászaink elitgárdájához tartozik Tehetsége pillanatra sem stagnál, mind magasabbra emelkedve közelíti meg a csúcsokat, Szeged büszke lehet rá s joggal könyvelheti fiának, hisz itt nevelkedett, itt találta meg önmagát és innen indult gyönyörű útjára. Temesváry József. Hétfőn megkezdik a szegedi református egyház új templomának építését 200 ezer pengőbe kerül az II. Magyar Hajnal Templom felépítése, egyelőre csak az összeg fele áll rendelkezésre (A Délmagyarország munkatársai#.) Napok óta hordják az építési anyagot a Tisza Lajoskörút és a Honvéd tér sarkán lévő telekre, ahol a szegedi református egyház új temploma, az Új Magyar, Hajnal Temploma épül fel rövidesen Érdeklődtünk a református egyház lelkészi hivatalában, Bakó László lelkésztől megtudtuk, hogy a templom építése szeptember 8-án, hétfőn megkezdődik. A napokban járt le az építési munkálatokra hirdetett pályázat, a szabályos határidőig öt szegedi vállalkozó adta be ajánlatát a kőműves-, föld- és elhelyező munkálatokra, azonkívül több kisiparos pályázott a szigetelő-, tetőfedő-, bádogos- és egyéb munkálatokra. Közülök még ezen a héten kiválasztja a presbitérium a legolcsóbb ajánlattevőket és hétfőn megkezdődhetik a munka Az Új Magyar Hajnal Temploma, amely nevével utal arra a megújhodásra, ami 21 esztendővel ezelőtt Szegedről indult ki a kormányzó úr őfőméltóságának legmagasabb vezetése alatt. Az új templomot kétszer olyan nagy befogadóképességűre tervezték, mint a Kálvin-téri templom, ötszáz üőhely lesz az új templomban, ezenkívül a szuerénben lesz egy tágas gyülekezeti terem, amely még külön 300 ülőhellyel lesz berendezve. A templom mögött egy földszintes épületet emelnek, itt helyezik el a lelkészi hivatalt és az egyházfi lakását. A templom tervezője Borsos József építészmérnök, a debreceni városi mérnöki hivatal nyugalmazott vezetője, több nagyszabású építészeti alkotás tervezője —■ a többi között 5 építette debreceni krematóriumot és az agya*temi templomot —, gótikus vonalakat kombinált modern, nagy felületű egyenes síkokkal tervének megkonstruálásánál. Az épület külső burkolata vörös klinker-téglából készül. A torony a Klebelsberg-tér felé néz. • Kezdetben úgy tervezték, hogy 150—160160 € pengős költség keretében el tudják végezni az építkezést, időközben azonban az építési anyagok megdrágultak s ma már körülbelül 200.000 pengőre lesz szükség, hogy a templomot készen át tudják adni rendeltetésének. Ennek az összegnek a fele áll most rendelkezésre a szegedi hívek áldozatkészsége folytán, ez a pénz elegendő lesz ahhoz, hogy az épületet még ebben az évben tető alá hozzák a toronnyal együtt. A még hiányzó összeg előteremtésénél az egyház a város, az állam és az ország református társadalmának adományaira számít. A templom belső kiépítésére és berendezésére akkor kerülhet sor, ha ez az összeg is összegyűlik.