Délmagyarország, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
«»StIM'AtIY'A ROH SZAB Nemzetgyalázási ügyek a szegedi törvényszék ötöstanácsa elöli (A Délmagyarország munkatársát!) Száima államellenes bűncselekményt tárgyalt szombaton a szegedi törvényszék ötöstanácsa Ungváry János tanácselnök vezetésével. A vádat dr. Mecsér József ügyész képviselte. Elsőnek Bezsula István 36 éves felsőszentiváni gazdálkodó állott a bíróság elé. Rezsulát nemzetgyalázással vádolta az ügyészség. A nemzetgyalázást úgy követte el, hogy tavaly nyáron a légvédelmi elsötétítés idején kifogásolta az elsötétítési rendelkezéseket, vonakodott azokat betartani, majd amikor a rendelkezések betartására kényszerítették, olyan kijelentéseket tett, amelyek kimerítik a nemzetgyalázás tényét. A tárgyaláson a gazdálkodó tagadta bűnösségét, a kihallgatott tanúk azonban igazolták a terhére rótt bűncselekményt. A törvényszék megállapította bűnösségét és 200 pengő pénzbüntetésre ítélte Rezsilla Istvánt. Holländer Mór 55 éves zombori kereskedő december 15-én egy kocsmai beszélgetés alkalmával nemzetgyalázó kijelentéseket tett. A szom Sáli tárgyaláson tagadta a magyar nemzetet szidalmazó kijelentéseket, a tanuk terhelően valottak. A törvényszék a bizonyítékok alapján 3 hónapi fogházra ítélte Hollandert. Sándor Albért 12 éves szegedi lakos nemzetgyalázáson kívül topási kísérlettel, hatósági közeg elleni erőszakkal és hatóságsértéssel volt vádolva- Sándor október 23-án reggel részeg állapotban kiment az állomásra és a TTf osztályú váróteremben letelepedett az éjszakai várakozástól elfáradt, szunnyókáló utasok közé A célja az volt, hogy zsebtolvajlásokat kövessen el az alvó utasok között. Néhánynak bele is nyúlt a zsebébe, de nem talált semmit. Az egyik »megmotozott» delikvens észrevette hogy szomszédja a zsebében kotorász, kiáltozni kezdett és a többi utasok segítségével lefogta a Zsebtolvajt. Sándort átadták a közelben szolgálatot teljesítő rendőrnek, aki az őrszobára kísérte Amikor az őrszobában meg akarták kezdeni kihallgatását, a részig zsebtolvaj nekiugrott a kihallgatást végző rendőrnek és dulakodni kezdett vele. Amikor a többi rendőr lefogta, káromkodni kezdett és közben nemzetgyalázó kijelentéseket használt. A szombati tárgyaláson Sándor Albert beismerte bűnösségét, ittasságával védekezett. A törvényszék 25 napi fogházra ítélte Sándort, aki fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. Goldberger Mihály 65 éves szabadkai nyugalmazott vasutas azért került az ötös tanács elé, mert a vád szerint 1030 őszén, amikor a magyar képviselőház a második zsidótörvényt tárgyalta, a szabadkai nyugalmazott vasutasok otthonában a magyar nemzetre sértő kijelentést tett. Goldberger kihallgatása alkalmával elmondott, hogy abban az időben sokat beteljeskedett, kétszer is súlyos műtétet hajtottak végre rajta, ebből kifolyólag régi idegessége még inkább fokozódott. Amikor a vasutasotthonban társai ingerelni akarván, azt mondták neki, akit mindenki jó magyarnak ismert, hogy hiába kívánkozik most vár Magyarországra Erre ő olyan ideges lett hogy idegességében azt sem tudja, miket mondott, tehet, hogy megtette az inkriminált kijelentéseket, de nem emlékszik rá, hogy idegességében miket mondott. Elmondotta, hogy a szerb éra alatt mindig jó magyar v«»t. magyarságáért sok üldöztetésben volt része, különösen amikor a hűségesküt nem akarta letenni. Végül is nyugdíjazták, mert a hozzá beosztott orosz származású alkalmazottakkal nem beszélt szerbül, hanem kényszerítette, hogy tanuljanak meg magyarul. Vallomása megtétele után hatósági orvosi bizonyítványt csatolt be arról, hogy súlyos idegességben szenved és idegessége sokszor a beszámithatatlanságig fokozódik. A kihallgatott tanuk elmondották, hogy Goldberger csakugyan nagyon ideges, akit kürtöven lehet ugratni és ezt «vakran »á g is tették vele a vasutasotthonban. A szóban forgó eset alkalmával !« »síratii akartak. Kihallgatták Jakab Aladár StSaaimaxon vasutast, aki elmondotta, hogy nem volt jelen a vasutasotthonban,’ amikor Goldberger az inkriminált kijelentéseket tette Vastag Dezső nevű ismerőse nevében és megbízásából ö .jelentette fel Goldbergert Ibni juHasánnn. A vádlott védője ezután bizonyítáakiegésztési indítványt tett. Több tanú kihallgatását indítványozta közte a feljelentésre megbízást adó Vastag Dezsőét. Bejelentette, hogy a tanukkal a vádlott jó magyarságát akarja bíronyiláui. A törvényszék rövid tanácskozás után a bizonyítékkiegésiiért elrendelte és a tárgyalást elnapolta. Rágyújtotta a házat alvó családjáva és a szomszéd szobában cigarettázva nézte a lángokat egy alkoholista kovács (A Belmagyarország munkatársától) Zombori György kiskundorozsmai vasúti kovács gyújtogatás büntette miatt került szombaton a szegedi törvényszék Bókán-tanácsa elé. A vádirat szerint Zombori, aki rendkívül iszákos ember hírében áll, durván és kegyetlenül bánt családjával. Emiatt felesége két kisleányával már 10 év óta nem élt vele, bár ugyanabban a házban lakott, ahol férje, Zombori gyakran tért haza részeg állapotban, ilyenkor feleségére, gyermekeire támadt, szidalmazta őket és azzal fenyegetőd Kínzó fejfájását a Leinzinger féle ANTIMIG RRIP aleggyőriabban elmulasztja. Kapható egyedül Leinzinger gyógyszertárban a Szeged-Csongrádi palotában, sott, hogy rájuk gyújtja a házat. Egy este, amikor szintén részegen tért haza, beváltotta fenyegetését. Abban a szobában, amelyben ő aludt, két ágy volt. Az egyikre lefeküdt, előzőleg azonban meggyújtotta a másik egy szalmazsákjában levő szalmát. A szalma nagy lánggal égni kezdett és az ágyat is meggyújtotta. Amikor a tűz már nagy lánggal lobogott, kinyitotta a konyhára nyíló «óbaajtót és kikáltott a konyhában alvó feleségének, gyermekeinek: „Most megszabadulok Ulctekt Itt dögöltök meg!” Az asszony és a gyerekek sikoltozni kezdtek, az egyik kisleány segítségért szaladt. Az elősiető szomszédok hamarosan eloltották a tüzet. A szombati főtárgyaláson Zombori részben beismerő vallomást tett és feleségét okolta családi életük, valamint idegállapotának megromlásáért, amelynek következtében akarta elpusztítani családját. A tüzet eloltó szomszédok tanúkénti kihallgatása után dr. Incze Gyula törvényszéki orvosszakértő a vádlott elmebeli állapotára vonatkozó véleményét ismertette. Elmondotta, hogy Zopibori súlyos idült alkoholizmusban szenved, emiatt megbízhatatlani, rendkívüli módon ingerlékeny és erkölcsi érzéke fogyatékos. Az általa gyújtott tűz égése alatti magatartása, hogy a szomszédágyon cigarettázva heverészett, miközben a lángok az egész házat elbontással fenyegették, rendkívül jellemző az „alkoholista humorra". A törvényszék bűnösnek találta Zomborit gyújtogatás bűntettében és 8 hónapi börtönre ítélte. Megállapította a törvényszék: kétségtelen, hogy tettét szándékosan követte el. Enyhítő körülménynek vették beismerését és korlátolt beszámíthatóságát. Zombori fellebbezést jelentett be a táblához. Árdrágitási perek a szegedi törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország arról a textildrágitási ügyről, amelynek gyanúsítottját, Nani 1 József Tisza Lajos-körúti textilkereskedőt csütörtökön őrizetbe vette a rendőrség és átadta az ügyészségnek. Halmi ellen áruelrejtés és árdrágítás miatt adott ki vádiratot az ügyészség és szombaton már dr. Viskovits József törvényszéki bíró elé került. Halmi tagadta az Áruelrejtés vádját. Elemerte, hogy a vád tárgyává tett textilárui nem a polcokon, hanem a pult alatt*.Voltak, ezzel azonban még nem voltak elrejtve — mondotta —, mert ezeknek az áruknak az volt a rendes helyük. Az árukat bárki kívánságára elővették és áruba bocsátották. Az árdrágítási vádra vonatkozóan kijelentette, azt hitte, jogában áll utánpótlási árat felszámítani, de nem lépte át a megengedett árat. A nyomozásban résztvevő detektívek kihallgatása után a vádlott védője, dr. Burger Béla bizonyításkiegészítési indítványt tett. Indítványozta dr. Mucsi Péter, a Kereskedelmi Hivatal kirendeltségének vezetője és Ke 1ring Lajos kereskedő szakértőként kihallgatását arra vonatkozólag, hogy Halmi nem követett el árdrágítást és hogy a detektívek kalkulációja, amelynek alapján a rendőrség őrizetbe vette a kereskedőt nem helyes. A törvényszék helyt adott az indítványnak, elrendelte a bizonyítás kiegészítését dr. Mucsi Péter és Kottin Lajos kihallgatása végett. A tárgyalást az uj tanuk megidézéséig elnapolták. Halmi Józsefet, mivel szökésétől nem kell tartani, szabadlábra helyezte a törvényszék. Két kisebb árdrágitási ügyet tárgyalt ezenkívül a törvényszék. Ney Sándor szatymazi kereskedő ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert az enyv kilóját 2 pengő 40 fillér helyett állítólag 4 pengőért árusította. Dr. Dobay Gyula ügyész vád- és dr. Dettre János ügyvéd védőbeszéde után a törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette az árdrágítás vádja alól. Chappon Antalné, akinek a Fodor utca és az Osztrovszky utca sarkán van fűszerkereskedése, 10 deka kolbászt a megállapított 35 filléres ár helyett 44 fillérért adott. A vásárló, aknek a kolbászt kimérte, az árellenőrző közeg volt A tárgyaláson a kereskedő tagadta bűnösségét és azt állította hogy az 50 fillérből, amivel a vevő fizetett, "em 0, hanem 10 fillért adott vissza, tehát még egr fillérrel többet is, mint amennyi járt volna. A tanúként kihallgatott postás, aki érmen ekkor lépett be az üzletbe, szintén úgy emlékezett hogy a kereskedőim 10 fillért adott vissz.» A bíróság Tiiromntattnak vette a vád szerinti tévadást és 60 pengő pénzbüntetése« ítélte Chaupennét Dr. Sebők ferencné zongora-, pianino-, móniumkereskedése Szeged, Pelölia. sui 13 Olcsó bérlet, részletfizetés, csere. Kedves» réten asa Megjelent a „Délvidéki Szemle"1 (A Délmagyarország munkaidői sótól) Most hagyta el a sajtót a Horthy Miklós tudományegyetem Barátainak Egyesülete kiadásában az egykori egyetemi folyóiratok örökébe lépő „Délvidéki Szemle". A havonként megjelenő lapot az egyat fülét azzal a célzattal adta ki, hogy ennek a lapnak munkásságain kerresztül a délvidéki magyarságot éQrt hatalmas szellemi egységbe foglalja s hangot adjon mindannak a problémának, amely speciálisan délvidélki s amely alkalmas arra, hogy a Délvidék szellemi és gazdasági életét előbbre vigye. Az első szám kitűnő, gondos, nagyvonalú munkát mutat. A Koltay-Kastrter Jenő professzor szekesztésében megjelenő szerző le programját a szerkesztő fekteti le bevezető cikkében. Szeged és s# Délvidék kapcsolatairól dr. Széchányi István írt felkészült, figyelemreméltó cikket. A magyart fajkutatásról és az első magyar fajkutatásról: Török Aurélról Bartuz Lajos professzor értekezik. Halasy-Nagy József professzor „Táj és egyetemi címen írt tanulmányt az egyetem lényegéről és feladatairól. Aba Novak Vilmos festészetét Vinkler László ismerteti, Eperjessy Kálmér professzornak nemrég elhangzott nagysikerű előadását „A Délvidék magyarsága“ címen közli a lap. Ferdinandy Mihály a kultúra, a sors és tudomány kapcsolatairól közöl érdekes és tanulságos mondanivalókat. A Délvidék régészeti feladatairól Banner János professzor értekezik. Figyelő, könyvismertető egészíti ki a lap kitűnő és nagyvtanalú anyagát, amely az irodalmi Csemegekedves oknak átnyújt egy ifjú merellen bunyevác népballadát. A lap tartalmához méltó kiváró lenni a kiállítás is. Itt azonban nem hallgathatjuk el, hogy az értékes gazdag tartalmú folyóiratoknál igen nagy súlyt kell helyezni a kiállíitásra is. Ügyelni kell a sajtó hibák elterülésére, a szöveg és képek nyomásának tisztaságára. Ha ezeket sor kerül gondosabb nyomdai munkátval kiküszöbölni, akkor a lap belső tartalmához méltó külsejével egyik legkitűnőbb folyóirat válik országos viszonylatban ia FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ Szeged £ 7. kir. város közellátási hivatala, 1 IS—Üti k. é. szám. Folyó évi február hó 1-től 10-ki terjedő időre a zsirkasztás a 13-as számú zsirszelvényre történik, személyenkint 20 dkg. zsir, vagy 25 dkgj bőrnélküli szalonna. Szeged, 1912 ia ayár SS. Polgár