Délmagyarország, 1942. október (18. évfolyam, 222-248. szám)
1942-10-01 / 222. szám
KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP A Ribbentrop-beszéd hatása a selmeces áramokban A politikai megbeszélések anyagát legnagyobbrészt még mindig Ribbentrop német külügyminiszter a hármas egyezmény évfordulója alkalmából mondott beszéde adja, — jelenti Berlinből Otto von Heydebreck. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak az élénk érdeklődésnek, amellyel a Wilhelmstrasse illetékes körei a beszédnek a semleges külföldön támadt hatását kísérik és különösen a Svájcban és Svédországban keltett kedvező hatást méltatják. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet ébresztettek a francia sajtóban megjelent egyes közlemények, bár ebben az irányban nagyobb tartózkodás tapasztalható. A francia—amerikai viszony itteni megfigyelő köröknek fi* *yelmét nagymértékben felkeltette több francia lapban megjelent po lemikus közlemény olyan küszöbön áló amerikai szándékokkal szemben, hogy francia területeket tá más,pontok felállítására, helyőrségek berendezésére és hasonló célokra akarnak igénybe venni, ami a francia amerikai viszonyban bizonyos krízis beálltát jelentené. Annál feltűnőbb, hogy a berlini illetési körök ezektől a francia sajtóinformációktól egyértelműen távol. sem, hogy igen környű feltevés szerint ezek a lapok hibás értesüléseket közöltek. Kijelentik, hogy Berlin magatartása változatlan marad ezekkel a jelenségekkel szemben, mert a francia—amerikai kérdésekben már ismételten előfordult a helyzetnek olyan kiéleződése, hogy krízistől lehetett tartani, azonban a végső kiéleződésig nem jutottak és — ahogy ezt kifejezik — a felszín alatt rejtőző háborús helyzetet mindig vissza tudták állítani Hogy azonban ilyen sajtókritikák mellett a francia hangulat sokáig elleplezhető volna, azt semmiképpen se lehet mondani. A Wilhelmstrasse illetékes körei azonban kifejezetten elutasítanak minden beható foglalkozást ezzel a kérdéskomplexummal arra nézve, hogy ilyen körülmények között a német együttműködés Franciaországgal végeredményben könnyebbé válhatnék. Végső összefoglalásban határozottan kijelentik, hogy Berlin az egész kérdésben megmarad eddigi hallgatása mellett Sztálingrád a Transkontinent Press berlini jelentése szerint amint illetékes katonai helyen kijelentik, a Sztálingrád északi részében a város birtokáért folyó végső harc fázisába lépett. Sztálingrád el fog esni, jelentették ki a Wilhelmstrassén, anélkül azonban, hogy meghatározott határidőt adtak volna. A német csapatok Sztálingrád északi részében a »Vörös október» munkásnegyede több utcasorát birtokba vették. Timosenko északi irányból támadó tehermentesítő offenzivája — berlini közlés szerint — csökkenőben van. Otto von Heydebreck azt jelentette Berlinből a Pestnek, hogy berlini megfigyelő körökben nem maradt különös hatás nélkül a hadijelentés hogy elkeseredett haragok után sikerült a német erők betörése Sztálingrád északi városrészeibe. Az érdeklődést elsősorban az magyarázza, hogy napok óta ez az első olyan jelentés, amely a német tó. Hitler Hinneszedben ismertette a háborús helyzetet és a jövő kilátásait A német haderő a nyári offenzíva során mindenütt elérte kitűzött céljait — További célok: az elfoglalt területek biztosítása és gazdasági kihasználása — A belső front szilárd, Németország a háborúból győzelmesen fog kikerülni Szralingrád északi részében újabb szakaszokat foglaltak el a németek - honvédeink bolsevista támadásokat vertek vissza landóan jelzett konkrét adatairól letet tartják magukat azzal a kijelentés- marfásokkal a Városban elért és 81-A szerdai nap szenzációja Hitler Adolfnak este 6 órakor a német nemzeti szocialista munkáspárt nagygyűlésén elhangzott beszéde. A nagygyűlést a téli segélyakció megindításával kapcsolatban tartották meg. A Führer beszédét valamennyi német rádióállomás közvetítette és este megismételte. Hitler vezér és kancellár beszéde során fontos kijelentéseket tett és az egész háború mostani állásáról beszámolt a német népnek. Hitler beszéde szerte a világon nagy érdeklődést keltett, annál inkább, mert hiszen Csak néhány nappal ezelőtt Ribbentrop birodalmi külügyminiszter is megvilágította a háromhatalmi egyezmény államainak helyzetét és a háború jövő kilátásait, elhaladásnak tartalmaz részkasza kezdődött meg. Ezt a felfogást alátámasztja a kiegészítő jelentés arról, hogy most már a város túlnyomó része német kézen van. Egyidejűen ugyanezek katonai szakkörök rámutatnak arra, hogy a város kilátásban levő elfoglalásával kapcsolatban most már jelek vannak arra, hogy a harcok súlypontja a sztálingrádi térségből másfelé tolódik el. Ebben az értelmében fordulnak különös érdeklődéssel a Terek-frontról érkerő híradások felé. A hadsereg főprancsnokságnak erről kiadott kiegészítő jelentése szerint ugyanis az ottani német előretörések több támadó ékben folynak amelyek — mint a legutóbbi jelentések mondják — több helyen térnyerésre vezettek. Buenos Airesből jelenti az Interif, hogy a képviselőház több óra hosszsnat tartó vita után 67 szavazattal 64 ellenében, tehát három szavazatnyi szótöbbséggel elfogadta a radikálisok javaslatát, hogy Argentina szakítsa meg azonnal diplomáciai Mindenesetre a hadseregfőparancsnokság idevonatkozó jelentésének általában nem tulajdonítottak eddig olyan nagy fontosságot, mint most az itteni katonai szakkörök részéről történik. Ezek ugyanis a harci tevékenységnek a város északi részébe való áthelyeződésében nemcsak annak bizonyítékát látják, hogy a német erőknek ilyen állandó és sorozatos előzeto , kapcsolatait a tengelyhatalmakkal. rése végül Sztálingrád teljes elfog . Azt a javaslatot, hogy Argentína fárlalását fogja jelenteni, hanem azt is, hogy ezekkel a harcokkal az eddigi ház- és utcacsaták utolsó szájon el a riói értekezlet javaslatai szerint, 70 szavazattal 59-cel szemben szintén elfogadták. Argentina Hitler beszéde Berlin, szeptember Ü0. A berlini Sportpalotában szerdán este 6 órakor lefolyt hatalmas arányú nagygyűlésen, amelyen a Führer beszedet mondott, az előkelőségek között ott volt Keitel vezértábornagy, Kömmel vezértábornagy, az északafrikai tengelycsapatok főparancsnoka, akiket a többezer főnyi tömeg viharos üdvözléssel fogadott. Dr.áöbbels birodalmi miniszter a téli segélygyűjtési mozgalomról tartott beszámolójában egyebek között kijelentette, hogy az összes hadszíntéren a legnagyobb nehézségeken már túljutottak és immár a legnagyobb reménységgel eltelve, tekinthetnek a jövőbe. Kitörő ünneplés közben közölte Göbbels, hogy a Führer a főhadiszállásról visszatért Berlinbe, hogy a Sportpalotából, a népgyűléseknek erről a hagyományos helyéről beszéljen a német néphez, amely eltökélte, hogy vele együtt hűségesen és az idők megpróbáltatásaival nem törődve, menetel a győzelem felé. A Führer beszéde elején arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy egy éve annak, hogy utoljára erről a helyről szólhatott a német néphez. Ez alatt az idő alatt inkább tettekkel és cselekedetekkel volt elfoglalva. Különben is amit ma mondani fog, azt a katonák mondják. — Nem tartanám helyesnek _ jelentette ki a Führer —, hogy mn, most azzal foglalkozzam, ami ki fog alakulni. Ennél fontosabbnak tartom, hogy azzal foglalkozzunk, amit a jelen pillanatban az idő tőlünk megkövetel. _ Egy allaufi okmányt kdözni természetesen igen könnyű dolog. Ez az esztelenség különben is csak pár évig marad érvényben, mert a tények kérielhetetlensége egyszerűen félre fogja lökni. Hosszú, hiábavaló erőlködés után hirtelen felfedezték pártunk célkitűzéseit és csodálattal láthatjuk, hogy ők most körülbelül azt ígérik a világnak a jövőben, amit na máris megadtunk a német népnek és amiért végeredményben a túlsó oldallal háborúba keveredtünk. Ha pedig arról hallok, hogy valaki odaát kijelenti — azt hiszem. Eden volt, de az ember nem is tudja, hogy ott melyik nulla beszélt, ők igazán hisznek albán, amiről azt állítják, hogy hisznek benne, akkor már sokkal előbb kellett volna emellett hitvallást tenniük. Annyi bizonyos, hogy mi nemcsak hittünk valamiben, hanem meg is cselekedtük, amiben hittünk. Most pedig az ellenségen a végső győzelem!.., azt hisszük, hogy nekünk ütnünk kell Ebben hiszünk mi és ezt meg is tesszük. Természetesen ezekkel az emberekkel a hit fogalma körül nem is tudunk vitába bocsátkozni. Aki például azt hiszi, hogy Dünkirchen a világtörténelem legnagyobb győzelme volt, vagy hogy mondjuk, egy expedíció, amely kilenc óra hosszat tartott, egy győzelmes nemzet bémulatra méltó és bátorító megnyilatkozása volt, azzal mi a mi szerény eredményeinket természetesen össze sem hasonlíthatjuk, mert hiszen mit is jelenthettek ezekkel szemben a mi győzelmeink? Ia például a legutóbbi néhány hónap alatt előretörésünk a Donhoz, a Don mentén lefelé, végre 1» ^elértük a Volgát, megrohanjuk Szia-