Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-07 / 30. szám
Elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéseket rótt ki a rendőrbíró az elsötétítési rendelet ellen vétőkre (A Délmagyarország munkatársa MJ) Az utóbbi időben ismét elszaporodtak a vártaóban a légoltalmi kihágásgrt. A légoltalmi parancsnokság azekötétítés időtartama alatt őrjárataival rendszeresen razziáztatja az utcákat és az elsötétítési rendelet ellen vétők címeit feljegyzi és további intézkedés végett átteszi a rendőrséghez A mostani háborús időkben, amikor a légiveszély állandónak mondható, mindazokat, akik nem tartják be a rendelkezéseket szigorúan megbüntetik. Enyhébb esetekben pénzbírság a büntetés, súlyosabb mulasztásokat azonban hosszabb tartamizabadságvesztéssel is nyújthat a rendőri büntetőbíró. Gombai János rendőrtanácsos: Rendőri büntetőbíró, mint a légoltalmi kihágások ügyében ítélkezni illetékes elsőfokú hatóság február 5-én, és 6-áll a következő ítéleteket hozta: Hoeher László 90 pengő, vagy 9 napi elzárás, Landberg Györgyné, született: Holländer Klára 90 pengő, vagy 3 nap, Varga Pálné, született Szabó Ilona 10 pengő, vagy 2 nap, Paragi Márton 5 pengő, vagy 2 nap, özvegy Kispál Lászlóné 19 pengő, vagy 2 nap, Szalma Simon 15 pengő, vagy 3 nap, özvegy Lázár Sándorné, született Meszlényi Klára 10 pengő, vagy 2 nap, Némethy Szilárdné, született Fodor Ilona 20 pengő, vagy 2 nap, Vass Erzsébet 15 pengő, vagy 3 nap, Szécsi János 10 pengő, vagy 2 nap, Székely Ignác 90 pengő, vagy 2 nap, Magyar József 15 pengő, vagy 3 nap, Kasza Mihályné, született Zsiros Erzsébet 15 pengő, vagy 3 nap, özvegy Balogh Lászlóné, született Sneydling Berta 20 pengő, vagy 9 napi elzárás. A rendőrség és a légoltalmi parancsnokság ismételten felhívja a város közönségét, hogy a légoltalmi rendeletet, elsősorban pedig az elsötétítésre vonatkozó előírásokat saját érdekében mindenki a legpontosabban tartsa be, mert a hatóságok minden mulasztást kérlelhetetlen szigorral fognak megtorolni. A magyar KAK Lapja új formában, gazdag illusztrációval, film, szépségápolás, divat, szép otthon, kézimunka rovatokkal kibővítve jelent meg s ezzel az uj pompás külsőjével és gazdagabb tartalmával nagy előfizetőtáborai túl teljesen meghódította a nagyközönséget. PAPP JENS a lap modern szellemű kitűnő főszerkesztője kizárólag a MAGYAR KOR LAPJA-ban írja ismert művészi szinikritikáit, amelyek »Színházi Krónikák« cimmel jelennek meg. A nemes irodalmi versenyben az első helyen vezet ma a MAGYAR NŐK LAPJA és ezt a helyet meg is fogja tartani, mert a magyar írók szine-javának válogatott írásait közli s emellett gazdag ravatalvRi érdekesebbnél érdekesebb meglepetésekkel szolgálja a közönség igényét. Ebből az átalakított uj lapból minden érdeklődőnek ingyen küld mutatványszámot a MAGYAR NŐK LAPJA kiadóhivatala. Budapest. TV.: Ferenciek eze 7 Kérjen mutatványszámot Feljegyzések a G (A Délmagyarország munkatársától) özv. báró Gerliczy Ferencnél báró Fejérváry Gizella halálával ismét aktuális lett a Gerliczy-család, amelynek neve az utolsó évtizedben sokat szerepelt a sajtóban, ha mingyárt nem is a magasztalás jelzőivel koszorúzva. Az érdemes és történelmi szerepet játszó ősök hírnevét egy kissé mintha meglazította volna a most elhunyt matróna elsőszülött fia, Félix, aki ezidő szerint ismeretlen helyen tartózkodik. Állítólag a nemzetközi sikerek meleg fészkében, Liechtensteinban, ahol az állam bélyegújdonságok szakadatlan kiadásából fedezi a közszükségleteit. Erről a Félixről, aki valóban felvette a többek között a liechtensteini állampolgárságot is, érthetetlen okból pedig nem szeret magyar földön megjelenni, alább még esik szó. Maga a család szereti eredetét egészen Szent Istvánig visszavezetni, bár az ilyen leszármazás mindig beletéved a legendák ködébe és okiratokkal nem támogatható. Az első Geritcsék Hogy azonban a család csakugyan nagyon régi magyar eredetű, az kétségtelen, mert erről már bizonyítékok állanak rendelkezésre. A nevűik eredetileg Gerlicze volt, de ez nem akadályozta meg őket abban, hogy az idők folyamán ne változtassák meg ezt a nevet a helyzeteknek és a körülményeknek megfelelően. IV. Béla király alatt, Gryzlow vár ostrománál, hol elsőnek tűzte ki a lobogót, kitüntette magát I. Gerlicze Jakab, majd a tatárjárás szörnyűségei elől menekülő király visszavonulását életének veszélyeztetésével fedezte, ezért érdemei elismeréséül 1250-ban Wrych és Zwplych várát kapta királyi adományképpen. ■ Az erről szóló donációs levelet az Országos Levéltár őrzi. A XIV. század derekán II.-ik Gerlicze Jakab Boszniában verbosi főkormányzó, fivére, Gerlicze Peregrin pedig Bosznia püspöke. (1349.) III.-ik Jakab Szörényi bán a XVI. században Mátyástól nyer királyi adományt, még pedig Rápolt, Plessiva, Valysora, Ruderia és Pripelicz községekre Krassómegyében, mint ahonnan az egész család ered, majd a törökök elleni hadsereg fővezéreként 1502-ben nevezetes diadalt arat a hitéltenek felett Pozsega mellett. Fivére, GerHcz, vagyis ezúttal a változatosság kedvéért sterlistyei György, csanádi püt Fök. Ennek a harmadik Jakabnak fiai közül Imre szintén Szörényi bán 1523- ban, Jakab és Miklós nevű fiai viszont a mohácsi vészben pusztulnak el, ahol egyébként részt vett a Csanádi püspök is, akárcsak az ország számos főpapja. Birtokaikból, amelyek részint Krassó megyében, részint Boszniában terültek el, a törökök kiszorították őket s így a Gerlicze nemzetség tagjai a XVII. század folyamán Horvátországban telepedtek meg, nevüket Gerlichich-re változtatva. (Még megérjük, hogy a sokat emlegetett leszármazó, Félix, felveszi a Gerliechtenstein nevet vaduxi predikátummal.) A XVIII. században János Félix fiumei és tengerparti kormányzó, Mária Terézia kedvelt embere, Gerlichich Antal György 1708-ban, a spanyol örökösödési háborúban saját költségén felszerelt hadi gályán szállította a császári hadakat Velencébe. Ennek az Antalnak az unokája még mindig Gerlichich néven szerepel, a neve János Félix, volt királyi biztos a magyarországi királyi seregeknél. az idők folyamán Ruccariban főkapitány, ő veszi fel először a Gerlirzy nevet, elbúcsúzva a Gerliorétot meg a horvátokhoz alkalmazkodó Ez az utolsó Ferenc a világháború előtt meglehetősen gazdag ember volt. Kamarás, a főrendiház örökös tagja, Torontál vármegye tb. főjegyzője és tulajdonosa a család számára még 1804-ben adományozott deszk-klárafalva-ferencszállás-kukutyin - kiszombori egyesitett 11.066 holdas torontáli uradalomnak, a nagyváradi szőllőknek, három bérháznak és az ősi palotának, a szegedi Gerliczy-háznak, a XV. századból való budai palotának. A tiszta vagyont akkor kilencmillió koronára, abban az időben horribilis összegre, becsülték. Kiállásra is kellemetes ember volt Ferenc, nem lehet csodálni, hogy a mindig szegénynek mondható Fejérváry Géza honvédelmi miniszter szívesen adta hozzá Gizella lányát. Rendkívül mozgékony örökösen tevékenykedő ember volt, valósággal vadászta a tiszteletbeli tisztségeket Vöröskereszt, Fehérkereszt, szöllőtermelők szövetkezete, gazdasági és sportegyesületek, katolikus körök, gyermekvédő ligák szerezték meg elnöküknek, lóversenyeket rendezett Felügyelőbizottsági tagja volt a Magyar Földhitelintézetnek, választmányi tagja az Első Magyar Általános Biztosítónak, ami így akár különkülön, akár együttesen is nem lett volna baj. De mindig kacérkodott Szegeddel, ahol ősei a múlt század elején, immár mint bárók, polgárságért folyamodtak. A Város — nagybetűvel írva mindig — maga volt nemes, semmi mágnási előnyre nem kíváncsian. Ha valaki a polgárai közé akarta magát felvétetni, annak az előéletét, megbízhatóságát két tanácstag útján szigorúan megbíráltatta s ha felvette, csak polgárának tekintette. Az első feltétel az volt, hogy a kérelmezőnek háza legyen a városban. Ez már valahogyan ide köti, — ámbár régi írásokból kiderül, hogy másfél század előtt már háromszáz forintért is egészen takaros házat lehetett Szegeden szerezni. Nyilván a Szegedhez való régi családi érzelmessége vette rá egyszer Gerliczy Ferencet, hogy a város összekuszált politikai, főleg személyi viszonyait felhasználva, Szeged első kerületének kormánypárti képviselője lett. Mint ilyen aztán sokszor feszült helyzetbe kerül Lázár György akkori polgármesterrel, aki nem engedte meg, hogy valaki — bármekkora temperamentummal és alkotási lázzal is — beleavatkozzék imádott városa dolgaiba. Azokat ő ismerte, irányítója, százféle dörgést, helyzetet, apróságot véve figyelembe, amikhez kívülálló nem érthet, legfeljebb ront rajtuk. Gierliczyt azonkívül, bármilyen takarékos természet volt, elragadta a közgazdasági tevékenység láza, azért abban a naiv hitben, hogy minden pénzintézet Földhitelintézet, elvállalta a i GerlichichlSL. Most már megtehette, Szeged-Alföldi takarékpénztár elnöki mert grata persona az udvarnál Má tisztségét, ami aztán a bank összeomlásakor meglehetősen érzékeny pénzáldozatába került Akármit csinált, népszerű mégse* Teréziától 1774-ben osztrák, 1777- tudot lenni. Odahaza is a feleségében pedig magyar báróságot kap. Fia, Gerliczy paulai Ferenc, az erdélyi bányászatok zalatnai főmestere, majd selmeczi bányagróf. (Supremns montium rangister ac comes.) Azonkívül császári királyi kamarás, valósági tanácsos. Az ő fiai közül Mihály helytartótanácsi elnök igen kedvelt embere V. Ferdinándnak, Félix bihari alispán, Fülöp erdélyi kamarai tanácsos, József altábornagy, Ferenc huszárőrnagy. A család nőtagjai mind csillagkeresztes hölgyek. Bennünket a család ismertetésénél most csak ez a Ferenc huszárőrnagy érdekel, akinek a fia Félix lett, viszont az unokája megint Ferenc. Férje a most elhunyt matrónának, Fejérváry Gizellának. Az édesanyja Korniss Lujza grófnő, egyébként egyetlen fia. Deszka család utolsó fészke császárhű generális katonás erélyű, fejedelmi megjelenésű, lánya, vezette a dolgokat és tartotta kezében a Zitat hajtásnál a gyeplőt. Két fia és két lánya született a Fejérváry Gizellával kötött házasságából. Félix fiát annak idején királygyülarűvel avatták a jogtudományok doktorává, a kisebbik, az István, két nővérével együtt később hosszas és a sajtóban szélesen pertraktári pereskedéssel szerezte meg törvényes örökrészét a bátyjától. Ez a Félix parcelláztatta igen helyes érzékkel, bár az érdekelteknél sok keserűséget okozó birtokmaradványt, aztán beleszeretett Liechtensteinba, bár igaz, hogy akkor már a változatosság kedvéért román állampolgár volt. Ezt az új állampolgárságot 19926 .május 2-án szerezte meg az 1910-ben született Gizella, az 1912-es Alexandra, az 1915-ös Gabriella és az 1917-et születésű Antónia nevű leányaival együtt. A sok dicsőséget szerzett és nemes magyar család sarját erre a cselekedetre nem holmi Coriolanusi ingereid ösztönözték, inkább a gazdasági, illetve vagyoni szempont, amelyet mindig nagyra becsült. Felesége ugyanis Stirbey Khtsabetha román bojárnő volt, ámbáfl az arisztoknfikat nem ismerő IkM mániában helyi mániából szeretik aij S bojárt hercegnek nevezni. Elisabeth*) némiképpen tatáros arcú nő voltjj .ellenben annál gazdagabb, hatalmas kiterjedésű birtok tulajdonosa. De odaát is megindult a földéhség*) ge! járó földbirtokreform s Gerliczy is azt remélte, hogy ha román állampolgárrá válik, megmentheti a románia* vagyont, úgy tudjuk, hogy reményiben keserűen csalódott, végtére a román politika hullámzásainak a Stl hevek különösen alája voltak vetve Éppen a hullámzások miatt nem lehet tudni, hogy ebben a pillanatban egyáltalában otthon tartózkodnak-e hajukban, avagy a számnttrték kosztját fogyasztják idegenben? A román megszállás idején a nagyváradi állampolgársági hivatalban meg lehetett találni a 485!— továbbá az ugyanazon évi 71S6 67.875. számú aktákat, amelyekben író Gerliczy Félix sajátkezű írásába jelentette ki, hogy »Nagyváradon »fölélett, más állampolgárságot nem» szerzett, azért vegyék fel a román állampolgárok listájába«. Az utolsó akétaszám a bukaresti külügyminiszterés aki pártolólag terjeszti a kérést aztakkori nagyváradi hatóság elé. úgy tetszik, hogy később, mikor Liechtensteinben való kapcsolata későn ismertté vált, törölték » románé* i«*i rából. A hűséges, vagyont, ta*kintélyt adó, elhagyott szegény Magyarországra nem jön. Pedig mégis csak itt szereztek vagyont az ősök, íttj ▼ érezték’ el a hazáért, — ha csak kW részben is közgazdasági harcokban PEREGRTKTO A spar ele tartozó állampolgár Színház Kóvéház Családok találkozó helye.. MBMtwe“e Kőváry Gitta és Pádár Erzsébet kellemes hangú magyar nóta énekesnők énekelnek. Sarahözi vacsora. Khcö> reng ti borok ! Kitűnő fekete kávé* Száligáraki Zenét Konstantin István kontemért zenekara szolgáltatja. Saives pártfogást kér: Almás Arthur kávés.