Délmagyarország, 1943. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-07 / 30. szám

Elzárásra átváltoztatható pénzbüntetéseket rótt ki a rendőrbíró az elsötétítési rendelet ellen vétőkre (A Délmagyar­ország munkatársa­­­ MJ) Az utóbbi időben ismét elsza­porodtak a vártaóban a légoltalmi kihágásgrt. A légoltalmi parancs­­­­nokság az­ekötétítés időtartama alatt őrjárataival rendszeresen raz­­ziáztatja az utcákat és az elsötétí­­tési rendelet ellen vétők címeit fel­jegyzi és további intézkedés végett átteszi a rendőrséghez A mostani háborús időkben, amikor a légi­­veszély állandónak mondha­tó, mindazokat, akik nem tartják be a rendelkezéseket­ szigorúan megbüntetik. Enyhébb esetekben pénzbírság a büntetés, súlyosabb mulasztásokat azonban hosszabb tartami­­zabadságvesztéssel is n­yújthat a rendőri büntetőbíró. Gombai János rendőrtanácsos: Rendőri büntetőbíró, mint a légol­talmi kihágások ügyében ítélkezni illetékes elsőf­okú hatóság február 5-én, és 6-áll a következő ítéleteket hozta: Hoeher László 90 pengő, vagy 9 napi elzárás, Landberg Györgyné, született: Holländer Klá­ra 90 pengő, vagy 3 nap, Varga Pálné, született Szabó Ilona 10 pen­gő, vagy 2 nap, Paragi Márton 5 pengő, vag­y 2 nap, özvegy Kispál Lászlóné 19 pengő, vagy 2 nap, Szalma Simon 15 pengő, vagy 3 nap, özvegy Lázár Sándorné, szü­letett Meszlényi Klára 10 pengő, vagy 2 nap, Némethy Szilárdné, született Fodor Ilona 20 pengő, vagy 2 nap, Vass Erzsébet 15 pen­gő, vagy 3 nap, Szécsi János 10 pengő, vagy 2 nap, Székely Ignác 90 pengő, vagy 2 nap, Magyar Jó­zsef 15 pengő, vagy 3 nap, Kasza Mihály­né, született Zsiros Erzsébet 15 pengő, vagy 3 nap, özvegy Ba­logh Lászlóné, született Sneydling Berta 20 pengő, vagy 9 napi elzá­rás. A rendőrség és a légoltalmi pa­rancsnokság ismételten felhívja a város közönségét, hogy a légoltal­mi rendeletet, elsősorban pedig az elsötétítésre vonatkozó előírásokat saját érdekében mindenki a legpon­tosabban tartsa be, mert a hatósá­gok minden mulasztást kérlelhetet­len szigorral fognak megtorolni. A magyar KAK Lapja új formában, gazdag illusztráció­val, film, szépségápolás, divat, szép otthon, kézimunka rovatokkal kibővítve jelent meg s ezzel az uj pompás külsőjével és gazdagabb tartalmával nagy előfizetőtáborai túl teljesen meghódította a nagykö­zö­n­séget. PAPP JENS a lap modern szellemű kitűnő fő­­szerkesztője kizárólag a MAGYAR KOR LAPJA-ban írja ismert művé­szi szinikritikáit, amelyek »Színházi Krónikák« cimmel jelennek meg. A nemes irodalmi versenyben az első helyen vezet ma a MAGYAR NŐK LAPJA és ezt a helyet meg is fogja tartani, mert a magyar írók szine-javának válogatott írá­sait közli s emellett gazdag rava­talvRi érdekesebbnél érdekesebb meglepetésekkel szolgálja a kö­zönség igényét. Ebből az átalakí­tott uj lapból minden érdeklődő­nek ingyen küld mutatványszámot a MAGYAR NŐK LAPJA kiadó­hivatala. Budapest. TV.: Ferenciek eze 7 Kérjen mutatványszámot Feljegyzések a G (A Délmagyarország munkatársá­tól) özv. báró Gerliczy Ferencnél bá­ró Fejérváry Gizella halálával ismét aktuális lett a Gerliczy-család, amely­nek neve az utolsó évtizedben sokat szerepelt a sajtóban, ha mingyárt nem is a magasztalás jelzőivel koszorúzva. Az érdemes és történelmi szerepet játszó ősök hírnevét egy kissé mintha meglazította volna a most elhunyt matróna elsőszülött fia, Félix, aki ez­­idő szerint ismeretlen helyen tartózko­dik. Állítólag a nemzetközi sikerek meleg fészkében, Liechtensteinban, ahol az állam bélyegújdonságok sza­kadatlan kiadásából fedezi a közszük­ségleteit. Erről a Félixről, aki valóban fel­vette a többek között a liechtensteini állampolgárságot is, érthetetlen okból pedig nem szeret magyar földön meg­jelenni, alább még esik szó. Maga a család szereti eredetét egé­szen Szent Istvánig visszavezetni, bár az ilyen leszármazás mindig beletéved a legendák ködébe és okiratokkal nem támogatható. Az első Geritcsék Hogy azonban a család csakugyan nagyon régi magyar eredetű, az két­ségtelen, mert erről már bizonyítékok állanak rendelkezésre. A nevűik eredetileg Gerlicze volt, de ez nem akadályozta m­eg őket abban, hogy az idők folyamán ne vál­toztassák meg ezt a nevet a helyze­teknek és a körülményeknek megfele­lően. IV. Béla király alatt, Gryzlow vár ostrománál, hol elsőnek tűzte ki a lobogót, kitüntette magát I. Ger­­licze Jakab, majd a tatárjárás szörnyűségei elől menekülő király visszavonulását életének veszélyezte­tésével fedezte, ezért érdemei elis­meréséül 1250-ban W­rych és Zwplych­­ várát kapta királyi adományképpen. ■ Az erről szóló donációs levelet az Or­szágos Levéltár őrzi. A XIV. század derekán II.-ik Ger­­licze Jakab Boszniában verbosi főkormányzó, fivére, Gerlicze Pereg­rin pedig Bosznia püspöke. (1349.) III.-ik Jakab Szörényi bán a XVI. században Mátyástól nyer királyi ado­mányt, még pedig Rá­polt, Pl­essiva, Valysora, Ruderia és Pripelicz köz­ségekre Krassómegyében, mint ahon­nan az egész család ered, majd a tö­rökök elleni hadsereg fővezéreként 1502-ben nevezetes diadalt arat a hi­téltenek felett Pozsega mellett. Fivére, GerHcz­, vagy­is ezút­tal a változatosság kedvéért sterlistyei György, csanádi püt­ Fök. Ennek a harmadik Jakabnak fiai közül Imre szintén Szörényi bán 1523- ban, Jakab és Miklós nevű fiai vi­szont a mohácsi vészben pusztulnak el, ahol egyébként részt vett a Csaná­di püspök is, akárcsak az ország szá­mos főpapja. Birtokaikból, amelyek részint Kras­­só megyében, részint Boszniában terül­tek el, a törökök kiszorították őket s így a Gerlicze nemzetség tagjai a XVII. század folyamán Horvátország­ban telepedtek meg, nevüket Gerli­­chich-re változtatva. (Még megérjük, hogy a sokat emlegetett leszármazó, Félix, felveszi a Gerliechten­­stein nevet vaduxi predikátummal.­) A XVIII. században János Félix fiumei és tengerparti kormányzó, Má­ria Terézia kedvelt embere, Gerlichich Antal György 1708-ban, a spanyol örökösödési háborúban saját költsé­gén felszerelt hadi gályán szállította a császári hadakat Velencébe. Ennek az Antalnak az unokája még mindig Gerlichich néven szerepel, a neve János Félix, volt királyi biz­tos a magyarországi királyi seregek­nél. az idők folyamán Ruccariban fő­kapitány, ő veszi fel először a Ger­­lirzy nevet, elbúcsúzva a Gerliorétot meg a horvátokhoz alkalmazkodó Ez az utolsó Ferenc a világháború előtt meglehetősen gazdag ember volt. Kamarás, a főrendiház örökös tagja, Torontál vármegye tb. főjegyzője és tulajdonosa a család számára még 1804-ben adományozott deszk-klárafal­­va-ferencszállás-kukutyin - kiszombori egyesitett 11.066 holdas torontáli ura­dalomnak, a nagyváradi szőllőknek, három bérháznak és az ősi palotának, a szegedi Gerliczy-háznak, a XV. szá­zadból való budai palotának. A tiszta vagyont akkor kilencmillió koronára, abban az időben horribilis összegre, becsülték. Kiállásra is kellemetes em­ber volt Ferenc, nem lehet csodálni, hogy a mindig szegénynek mondható Fejérváry Géza honvédelmi miniszter szívesen adta hozzá Gizella lányát. Rendkívül mozgékony örökösen te­vékenykedő ember volt, valósággal vadászta a tiszteletbeli tisztségeket Vöröskereszt, Fehérkereszt, szöllőter­­melők szövetkezete, gazdasági és sportegyesületek, katolikus körök, gyermekvédő ligák szerezték meg el­nöküknek, lóversenyeket rendezett Felügyelőbizottsági tagja volt a Ma­gyar Földhitelintézetnek, választmá­nyi tagja az Első Magyar Általános Biztosítónak, ami így akár külön­­külön, akár együttesen is nem lett vol­na baj. De mindig kacérkodott Szegeddel, ahol ősei a múlt század elején, immár mint bárók, polgárságért folyamod­tak. A Város — nagybetűvel írva mindig — maga volt nemes, semmi mágnási előnyre nem kíváncsian. Ha valaki a polgárai közé akarta magát­­ felvétetni, annak az előéletét, megbíz­hatóságát két tanácstag útján szigo­rúan megbíráltatta s ha felvette, csak polgárának tekintette. Az első feltétel az volt, hogy a kérelmezőnek háza legyen a városban. Ez már valaho­gyan ide köti, — ámbár régi írások­ból kiderül, hogy másfél század előtt már háromszáz forintért is egészen takaros házat lehetett Szegeden sze­rezni. Nyilván a Szegedhez való régi csa­ládi érzel­messége vette rá egyszer Gerliczy Ferencet, hogy a város ös­­­szekuszált politikai, főleg személyi viszonyait felhasználva, Szeged első kerületének kormánypárti képviselője lett. Mint ilyen aztán sokszor feszült helyzetbe kerül Lázár György ak­kori polgármesterrel, aki nem enged­te meg, hogy valaki — bármekkora temperamentummal és alkotási lázzal is — beleavatkozzék imádott városa dolgaiba. Azokat ő ismerte, irányítój­­a, százféle dörgést, helyzetet, apró­ságot véve figyelembe, amikhez kí­vülálló nem érthet, legfeljebb ront rajtuk. Gierliczyt azonkívül, bármilyen ta­karékos természet volt, elragadta a közgazdasági tevékenység láza, azért abban a naiv hitben, hogy minden pénz­­intézet Földhitelintézet, elvállalta a i GerlichichlSL. Most már megtehette, Szeged-Alföldi takarékpénztár elnöki mert grata persona az udvarnál Má tisztségét, ami aztán a bank összeom­lásakor meglehetősen érzékeny pénz­áldozatába került Akármit csinált, népszerű mégse* Teréziától 1774-ben osztrák, 1777- tudot lenni. Odahaza is a feleségé­­ben pedig magyar báróságot kap. Fia, Gerliczy paulai Ferenc, az er­délyi bányászatok zalatnai főmestere, majd selmeczi bányagróf. (Supremns montium rangister ac comes.) Azonkí­vül császári királyi kamarás, valóság­i tanácsos. Az ő fiai közül Mihály helytartótanácsi elnök igen kedvelt embere V. Ferdinándnak, Félix bihari alispán, Fülöp erdélyi ka­marai tanácsos, József altábornagy, Ferenc huszárőrnagy. A család nőtag­jai mind csillagkeresztes hölgyek. Bennünket a család ismertetésénél most csak ez a Ferenc huszárőrnagy érdekel, akinek a fia Félix lett, vi­szont az unokája megint Ferenc. Fér­je a most elhunyt matrónának, Fejér­váry Gizellának. Az édesanyja Kor­­niss Lujza grófnő, egyébként egyetlen fia. Deszk­a család utolsó fészke császárhű generális katonás erélyű, fejedelmi megjelenésű, lánya, vezette a dolgokat és tartotta kezében a Zitat hajtásnál a gyeplőt. Két fia és két lánya született a Fejérváry Gizellával kötött házassá­gából. Félix fiát annak idején király­­gyülarűvel avatták a jogtudományok doktorává, a kisebbik, az István, két nővérével együtt később hosszas és a sajtóban szélesen pertraktári pereske­déssel szerezte meg törvényes örökré­szét a bátyjától. Ez a Félix parcelláztatta igen he­lyes érzékkel, bár az érdekelteknél sok­ keserűséget okozó birtok­maradványt,­ aztán beleszeretett Liechtensteinba, bár igaz, hogy akkor már a változa­tosság kedvéért román állampolgár volt. Ezt az új állampolgárságot 19926 .május 2-án szerezte meg az 1910-ben­­ született Gizella, az 1912-es Alexand­­­ra, az 1915-ös Gabriella és az 1917-et­ születésű Antónia nevű leányaival együtt. A sok dicsőséget szerzett és nemes magyar család sarját erre a cseleke­detre nem holmi Coriolanusi ingereid ösztönözték, inkább a gazdasági, illet­ve vagyoni szempont, amelyet mindig nagyra becsült. Felesége ugyanis Stirbey Kh­t­­sabetha román bojárnő volt, ámbáfl az arisztoknfikat nem ismerő IkM mániában helyi mániából szeretik aij S bojárt hercegnek nevezni. Elisabeth*) némiképpen tatáros arcú nő voltjj .ellenben annál gazdagabb, hatalmas­­ kiterjedésű birtok tulajdonosa.­­ De odaát is megindult a földéhség*) ge! járó földbirtokreform s Gerliczy i­s azt remélte, hogy ha román állampol­gárrá válik, megmentheti a románia* vagyont, úgy tudjuk, hogy reményi­­ben keserűen csalódott, végtére a r­omán politika hullámzásainak a Stl hevek különösen alája voltak vetve Éppen a hullámzások miatt nem lehet tudni, hogy ebben a pillanatban egy­általában otthon tartózkodnak-e ha­­jukban, avagy a számnttrték­­ kosztját fogyasztják idegenben? A román megszállás idején a nagyváradi állampolgársági hivatal­ban meg lehetett találni a 485!—­ továbbá az ugyanazon évi 71S6 67.875. számú aktákat, amelyekben í­ró Gerliczy Félix sajátkezű írásába jelentette ki, hogy »Nagyváradon »fö­lélett, más állampolgárságot nem» szerzett, azért vegyék fel a román ál­lampolgárok listájába«. Az utolsó aké­­taszám a bukaresti külügyminiszterés aki pártolólag terjeszti a kérést azt­akkori nagyváradi hatóság elé. úgy tetszik, hogy később, mikor­ Liechtensteinben­ való kapcsolata későn ismertté vált, törölték » románé* i«*i rából. A hűséges, vagyont, ta*­kintélyt adó, elhagyott szegény Ma­­­­gyarországra nem jön. Pedig mégis csak itt szereztek vagyont az ősök, íttj ▼ érezték’ el a hazáért, — ha csak kW részben is közgazdasági harcokban PEREGRTKTO A spar ele tartozó állampolgár Színház Kóvéház Családok találkozó helye.. MBMtwe“e Kőváry Gitta és Pádár Erzsébet kellemes hangú magyar nóta énekesnők énekelnek. Sarah­özi vacsora. Khcö> reng ti borok ! Kitűnő fekete kávé* Szálig­áraki Zenét Konstantin István kontemért zenekara szolgáltatja. Saives pártfogást kér: Almás Arthur kávés.

Next