Délmagyarország, 1943. július (19. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

4 • $ - Ara 12 filler Csötörtök mmm 1945. ju­lu­s 1. XIX. évt. 145. sz. n«»«mn 1-20 p. noit«c«efrc 9-2# i‘ DE MAGYARORSZÁG KERESZTÉNY POLITIKAI Megjelent az uj árszínvonalról szóló rendelet A rendelet szabályozza a fizetéseket és a béreket, megállapítja az árakat, valamint a fényűzés­­es élvezeti cikkek új adóterhét Budapest- június .­1O. A Budapesti Közlöny csatortóki sz.-ona .» rendeletek hosszú sorát közli, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és a bé­reket újból szabályozzák. A kormány azért tette közzé egy időben ezeket a rendelteket, hogy az új ár-, bér- és fizetésszínvonal kiala­­kulásában az összhazag és egyöntetű­sCj­­biztosittathassék és megfelelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújthat lehetőséget az új árszínvonal állandósítására. A rendelet keretében a közalkalma­zottak illetményei és családi pótlékai, , valamint a nyugdíjak, özvegyek és ár­vák járulékai is szabályoztat­ják. A közalkalmazottak háborús különmun­­kaátalánn­yal összevont fizetése 20 százalékkal lett nagyobb és a családi­­ pótlék a fizetésjavításnak megfelelően emelkedik. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy az újszü­lött után első ízben a felemelt családi pótlék ötszörös összege folyósítandó. ” A m­ogullá­ris terén" lényeges "'wjT* +ást jelent fi rendelet, mert a ko/alkal­­ma­zották w formán megál­la­pit­ott fize­tését veszi a nyugellátás kiszám­ilásár­nak. alapjául s egyben emeli a nyugdi­jak családi pótlékát is. A magánalkalmazottak fizetésének ujabb szabályozásáról szóló rendelet hatálya kiterjed az ipari ,kereskedel­mi­, bánya- és kohóüzemekben, üzle­tekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén az általában keresetszerűen folytatott vállalkozá­soknál, foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre is. A rendelet a m­agánalkalmazottak járan­dóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet há­láiva alá eső munkavállalójának úgy­­nevezett alapfizetését megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított já­randóság, úgyszintén a lulóradij és az esetleges vasárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az ország egész területén egy­séges­, az alapfizetésnek megfelelően nyert megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rendeletekben már megálla­pított mintegy ül­­százafT, figyelembe­vételével az évi 4000 pengőig terjedő fizetések silán 60 százalékos, a 8000— *24.009 pengő között mozgó fizetési cso­­­portoknál a pótlék legfeljebb 4400 pen­gő lehet. Akinek évi 24.000 pengőnél tö­­bb, de évi 28.100 pengőnél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az illems­zek...­­­’í.ooi. pengi.­es.’ szí­.^c Az ipari (kereskedelmi) bánya- és kohóüzem­ekben, üzletekben s a rende­letben felsorolt egyéb vállalatokban­­ foglalkozó iparos- és ke­reskedősegé­­dek, munkások, tanoncok és hasonló munkavállalók munkabéreinek újabb­­ szabályozásáról kiadott rendelet értel­mében a m­unka­adónak meg kell álla­pítania a iimult.i­ :i!!;•■.. n.-y !alapbérét. Az alapbér az eddigi törv­é­­­nyes bérpótlékot nul­­lában ,­10 százalé­kot is magában foglaló, június "0-án érvényben volt járandóság 77 százalé­­­­ka. Az alapbér alapján kiszámított­­ já­­­randóság, úgyszintén a túlóra díja és az esetleges vasárnapi pótdíj után bér­pótlékot­ kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előkészü­leti intézkedésekre kötelezett üzemek­ben (1<) százalék, egyéb üzemekben a munkaadó a bérpótlékot 30 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezése kapcsán természetszerűen újból sza­bályozást nyertek a mezőgazdasági munkabérek is. A magánakalmazottak nyugellátásának, valamint a munká­sok nyugdíjának újabb szabályozására vonatkozó rendelkezések rövidesen megjelennek, jobb mértékben a hús fogyasztási adóját. A borfogyasztási adó fel­emelése nem érinti a szöllősgazdák által termelt és saját használatuk­ra szolgáló bor adójánál biztosított 1ü százalékos kedvezményt és a ma­gasabb húsfogyasztási adó mellett is megmarad a magánszemélyek ál­tal saját h­ázi szükségleteikre ösz­­örölt válságadó mentessége. A közszükségletszám­ba menő cik­kek közül csupán a cukor ára emel­kedett nagyobb mértékben. Tudva­levő azonban, hogy a cukor ára az 1038. évi árrögzítés óta nem emel­kedett. Ezzel szemben a termelési költség különösen a cukorrépa be­váltási ára lényegesen drágult. A cukor árának emelésével kap­csolatban a mesterséges édesség­sze­rek ára is meg­változott. A háború kitörése után első ízben került­ sor a só töred­ék alapárának az ital mérési illeték tételeinek, a vámkezelési illetékeknek, valamint a vám vállalati raktárdíjának fel­emelésére, továbbá első ízben válto­zik a gyula ára is. Sor kérüi az áru­fuvarozás mai díjtételeinek megfelelő emelésére is a vasúti- és tehergépkocsi forga­lomban. A vármegyék, a városok, valamint a nagy- és kisközségeket érintő egyes kérdések szabályozása tár­­gyában kiadott rendelkezések a he­lyi hatóságok rendelkezések ará­nyosítását jelentik. Egy­szer­űsí­tési intézkedések is vannak a rendelet­ben. A jövőben ugyanis a belügy­­­miniszter rendelettel állapíthatja meg a helyi közhatósági közszol­gáltatás legmagasabb mértékét és ezen felül az önkormányzati testü­letek saját hatáskörűben határoz­hatják meg a helyi hatóságok a­­ közszolgáltatást. A fényűzési és élvezeti cikkek A Budapesti Közlöny csütörtöki sz­á­mában rendeletök jelentése hicít, a­mely­ek intézkednek az iránt, horry azok az adók, amelyek tételesen, te­hát nem száza­lék­szerűen állapitíit­­tak m­eg, valamint az állami szol­ga­ltatásokért járó díjak, tarifák s egyéb állami, illetve közületi bevé­telek összhangba hozassanak az uj árszínvonallal. Az uj árszínvonal kialakítása a közbe­vételek eme újabb szabály­ozá­­zásának figyelembevételével tör­tént. A bvételek fokozásánál a kor­mány elsősorban a fényűzési, illet­­i az élvezeti cikket­­ett kíván­ja megterhelni. Ezeknek a szempon­toknak megfelelően emelkedik a mozi­jeg­yek adóterhe, a szesz és en­nek következtében az ecet, az ecet­sav és az élesztő eladási ára, úgy­szintén emelkednek a dohánygyárt­mányok árai­ is. A dohánygyárt­mányok emelkedése az olcsóbb faj­­táknál kisebbek mint a jobb m­inő­­ségű­eknél. Növekszik az ásványolaj, az izzó­lámpák, valamint a­ szivarkakapur fogyasztási adója is. A jövőben a propán, bután gázok után is kell fizetni fogyasztási adót és megszű­nik a totalizator torgcilm­ii adómen­­tessége. A legöbb vendéglátó üzemben jú­lius 15-től a vendégek által fizetett összegről számolólapot kell kiállí­tani és e számolólapra a rendelet értelmében járó illetékeket kell le­ró­nn­. Emelte a kormány a bor- és ki­ - 1 Súlyos harcok megindulását jelöltette be Churchill Fokozott erejű légitámadások nyugaton *— Nagy pusztítást okozott a kölni dómra hullott bomba — Livorno belvárosát bombázták az angolszász repülők Berlin, június 30. A német véderő főparancsnoksága közli: _ A keleti arcvonalon semmi jelen­tős harci esemény nem történt. A Fe­kete-tengeren német tengeralattjárók elsüllyesztettek két, összesen 2000 ton­nás hajót, könnyű tengerészeti haderők pedig rövid éjszakai ütközet során egy szovjet ágyúnaszádot. A légierő a Novorosszijszk előtti tengeri területen bombákkal megsemmisített egy ellen­­séges űrjárművet. A Nehéz német harci repülőgépek nagy köteléke jó eredménnyel bombáz­ta a szerdára virradó éjszaka a bonei kikötő berendezéseit és ott levő hajó­kat . A földközitengeri térségben ked­den 12 ellenséges repülőgépet lőttünk le. Két vadászrepülőgépünk nem tért vissza. _ Német tengeralattjárók az At­lanti-óceánon és a Földközi-tengeren hajókaravánok és egyedül haladó ha­jók ellen vívott kemény harcok során k hajót süllyesztettek el összesen 40 ezer tonna tartalommal, közöttük egy romboló és 3 csapatszállító hajót. Egy másik gőzöst megtorpedóztak. E har­cok folyamán hajóink 5 ellenséges bombázó repülőgépet lőttek le. (Mti) Repesz- és avu­tóbombák tízezrei Kölnre Berlin, junius 30. Az angolszász légihaderő a keddre virradó éjsza­ka új terrortámadást intézett Köln­ ellen. A Köln ellen végrehajtott újabb brit terrortámadás során a repeszbombákat és a gyújt­óbombák tízezreit, teljesen válogatás nélkül dobálták le a városra, mert a siirűi felhőtakaró, amely különösen a vá­rost borította, a brit bombázóknak teljesen elvette a­ látását. A meg­semmisített kulturális emlékek kö­zött van a kölni városi tanácsépü­let dús szobordíszitésével, a vele szemben álló városháza, úgyszintén a Gürzenich*­e régi hanzaváros v­­­irághírüvé vált és a középkor korai időszakából származó csarnoképü­lete. A­agy a­kár a kölni székesegyház­ban. Nehéz bombák ütötték át a dóm boltozatát és a templom belső részében robbantak fel, ahol erős pusztítást vittek véghez. A baloldali kereszthajó teljesen elpusztult, szintúgy a pompás orgona, a ke­resztelő kápolna és az értékes szo­­borművekből nagyon sok. A bolto­zat több helyén beomlott. A külső főfalakon is nagyon létszik a célt, sztett­a a közelben 1 b< tubák szilánkba fása. Elismerik ugyan, hogy a táró­­íí vűigün­d tani i­id­a­­lomhoz valói

Next