Délmagyarország, 1943. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-30 / 221. szám

c DAEMAGYARORSZÁB USÜTDR.TrtK, IMS Szeptem­ l*r 30 HIRER »Szegedi útmutató A 8*>m«tyi­kfinyvMrb­in ruMmitp é« ünnepnap kivételével könyvtár* szolgálat, A* egyetemi könyvtárban vasárnap ás ünnepnap kivételével könyvtár­­szolgálat A városi múzeum egén évben nyitva. Szolgálatos gyógyszertárak: Bar­­t­ iny Károly Tisza Lajos-körút B2, Bitl­no Barna Kálvária-tár 7, dr. Löbl Imre Gráf Klebelsberg-tár 4, Moldován Lajos Újszeged, Vedres u. 1. Selmeczi Bála Somogyitelep IX. u. 4LII. sz. Városi Színház: Az ember tra­gédiája. Mozik mű­sora; Belvárosi Mozi: A nagy per. Körző Mozi: Ma­gyar kívánsághangverseny, Száchenyi Mozi: Ragaszkodom a szerelemhez. —t>Oo—* AZ ETF ÖTFTTTFS KFZBFTB FSTF KILENC­ ÓRAKOR, VÉGE REGGEL NÉGY ÓRAKOR. —OQ­h—­ ­ — Báli 18 órakor kisryfllés. Amint­­ jelentettük, a városházán csütörtökön ételben 12 órakor lesz a város szeptem­ber havi kisgyüése. A kisgyülés folyó je­gyeket tárgyal. — Tukats főispán adománya a Vö­röskeresztnek. Dr. Tukats Sándor fő­ispán a napokban tartandó gyűjtés ke­retében 100 pengőt adományozott a Vöröskereszt céljaira. j — A KatoHfcwi Iegfog egyfetef •*­j reesaimléje. A Katolikus Leg­ényegy­ i­letek Országos Szövetségének délkerü­­­­leti központja október 17-én, vasárnap Szegeden, a püspöki­­ tanoncotthonban egész napos programmal seregszemlét tart. Ugyanekkor a Csepreghy Akadé­miát végzett ifjak is találkozót tarta­nak. Ezt az alkalmat felhasználják arra is, hogy vitéz Pintér József or­szágos elnököt felköszöntsék elnöki működésének 25. évfordulója alkalmá­ból. A részletes program a követke­ző: Október 16-án délután és este a vidékről érkezők fogadása és elszál­lásolása. Október 17-én reggel fél 9 órakor a püspöki tanoncotthon ká­­polnájában ünnepélyes szentmise. Dél­előtt fél 10 órakor kezdetét veszi ér­tekezletünk, amelyen a különböző egy­házmegyék legényegyleti vezetői rö­vid felszólalásokban köszöntik az or­szágos elnököt. Vitéz Pintér József or­szágos elnök általános eligazítást ad, különös tekintettel a háborús nehézsé­gekre. Rövid beszámolók, esetleges indítványok és felszólalások. Déli 2 órakor társas ebéd. Délután 4 órakor a szegedi püspöki palotában Raskó Sándor protonotárius, apostoli kor­mányzó előtt tisztelgés. Délután 5 óra­kor vitéz Pintér József országos el­nök tiszteletére díszü­nnepség. — Pénzbüntetés »fekete« lurkóért. Erdélyi János 41 éves szegedi napszá­mos, Törött István 51 éves szegedi seprőkötőmester, Lubich István tiz éves szabadkai nyugalmazott MÁV­­­ pályamunkás és Kovács Jánosné Rácz I Veronika 56 éves szabadkai MÁV-fé­­kező felesége árdrágító visszaélés vétsége miatt kerültek szerdán vitéz dr. Hárs László törvényszéki büntető bíró elé. Erdélyi János és társai, mint a bizonyítási eljárás során kiderült, a lugKó kilóját a hatóságilag megállapí­tott 70 filléres maximális ár helyett 7 pengőért, sőt 8 pengőért adták. Bűnös­ségük megállapítása után a fekete lugkőért Erdélyi János és Török Ist­ván 200—200 pengő, Sávid­ István és Kovács Jánosné 100—100 pengő pénz­­büntetést kaptak. A vádlottak az íté­letben megnyugodtak, így az jogerőre emelkedett. Lovasmérkőzések Szegeden. Mél­]­tán előz­i még nagy várakozás azt a nagyszabású lovasmérkőzést, amelyet a szegedi honvéd hadtest támogatásá­val a budapesti Nemzeti Lovarda ren­dez a Vasutas sportpályán október 1­­2. és 3-án. 270 ló érkezett ez alkalom­mal Szegedre. A leghíresebb nagy­ ug­róink is részt vesznek a versenyen. Az Örkényi lovaglótanári iskola tisztika­ra teljes számban szintén Szegedre ér­kezik a versenyre. A lovasmérkőzések rendezőbizottságának elnöke vitéz Ma­­gasházy László vezérőrnagy, ország­gyűlési képviselő, alelnökei Adda Al­­fréd, Binder Ottó, Szentkuthy Aladár ezredesek. A tagok is mind m­agasran­­gu tisztek. A mérkőzést Cs. Szabó Kálmán, a Nemzeti Lovarda igazgató­ja vezetése mellett bonyolítják le. Or­szágos érdeklődés kiséri a lovasitott fegyvernemek bajnoksági mérkőzéseit. Minden csapattest négy lovassal kép­viselteti magát és ezért a lovasok az olimpiai szabályok szerint döntik el úgy a díjlovagló, mint a díjugrató baj­nokságot. Ezen csapatok helyőrségei egész figyelme a szegedi lovasmérkő­zés felé fordul. A lovasmérkőzések minden nap délután fél 2 órakor kez­dődnek és estig tartanak» Jegyek elő­re válthatók a lovasmérkőzés irodá­jában, Hungária-szálló, vagy a mér­kőzések napjain délután 1 órától a pályán. Állóhely 2.—, korzóülés 4.—, fedett tribü­nülés 6.—, páh­olyülés 10.— pengő. Egy páholy négy ülésből áll. — Hogyan pótoljuk a raff­iát? Budapestről jelentik: A földművelés­ügyi miniszter felhívja a szőlősgaz­dák figyelmét arra, hogy a hiányzó raffia pótlására a kukoricaháncs, a fűzfaháncs, sás, kákalevél, gyékény, sőt a rozsszalma is igen jól felhasz­nálható. Ezek az anyagok lényegesen olcsóbbak a raff­iánál és szöllőkötö­­zésre aránylag csekély munkával al­kalmassá tehetők. Minthogy belföldön kellő mennyiség áll belőlük rendelke­zésre, a szőlősgazdák a fent említett raffiapótló anyagokat könnyen meg­szerezhetik és a szöllőkötözési munká­latok idejére már a téli hónapok fo­lyamán előkészíthetik. (MTI) IV1 Nagy gyakorlattal elsőrandU összmunkás fényképészsegédnőt, segédet keresek állandó munkára. Ajánlatokat próbamunka és fizetési igény megjelölésével kérem. Pécs, ELI­T-foto Kossuth Lajos­ utca 7. sz. _ Elvonta a vetőmagbuzát az igénybevétel elől, 100 pengő pénzbün­tetéssel sújtották. D­ernák Andr­ás 50 éves hódmezővásárhelyi gazdálkodó 2 mázsa 92 kiló vetőmagbúzát elvont jogellenesen az igénybevétel elöl. Ez­ért az ügyében ítélkező vitéz dr. Hári László törvényszéki büntető bíró köz­szükségleti cikk jogellenes elvonásá­nak vétségében mondotta ki bűnösnek és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet jogerős. _ A Futura nyilatkozata. A Dél­magyarország szeptember 22-én meg­jelent számában »Lisztcsempészek a szabadkai bíróság előtt« című hírünk­kel kapcsolatban a Futurától a kö­vetkező nyilatkozatot kaptuk: »Vitéz Bánya-Betyák Boldizsár intézetünknek nem martonosi vezetője. Vitéz Bányai- Betyák Boldizsár intézetünknek soha­sem volt alkalmazottja és még ke­vésbé volt intézetünknek martonosi vagy bármely más községben vezetője. A valóságnak megfelel az, hogy vi­téz Bányai-Betyák Boldizsár szegedi kirendeltségünkhöz beosztott martono­si bevásárló bizományos volt csupán rövid ideig és a kereskedelmi törvény 368. és következő §-ai értelmében ki­zárólag saját nevében létesíthetett ügyleteket. Ezen bizományi jogvi­szonyt is még 1943 május 25. napját azonnali hatállyal megszüntettük«. Az ember tragédiája (A szegedi Városi Színház szezon­nyitó előadása) '­'september 21 én volt éppen hatvan C­ üendeje, hogy Madách sokáig könyv­es;mának tartott drámai költeménye szí.padra került. A hatvan év előtti Pa­ ilay-féle szintealkalmazástól nap­jainkig a Tragédia Különböző felfogás­­ban, sokféle stílusban került szik­re. Ill.i­>en az bizonyít színpadra valósága mellett, hogy olyan sok lehetőséget nyújt értelmezése, eljátszása drama­turgnak, rendezőnek, színésznek egy­­­­aránt A hatvan esztendő alatt Paulay naturalista stílusu összevont képsoro­zata, Janovics Jenő szövegteljességre törekvő kolozsvári szcenírozása, He­vesi Sándor technikai újításokkal gyor­sított, majdnem egészen teljes szövegű stilizált előadása, Hont Ferenc közép­kori misztérium­drámaszerű kísérlete az e­lső szabadtéri előadáson, majd is­mét Janovics Jenő, továbbá Bánffy Miklós, Oláh Gusztáv úgy külsőségei­­be­n, mint belső tartalmában impozáns­­ felépítésű szabadtéri játékai jelentik a mű színpadra állításának kiemelke­dő állomásait. Ezekhez a csúcsokhoz kell mérnünk a Tragédia egy-egy fel­újítását, ezeknek mértékénél kell vizs­gálnunk, előbbre viszi-e az új szin­e­­n lkal­marás Madách remekét a színpadi tökéletesedés útján. Szegeden ugyanis, ahol az ismétlődő szabadtéri előadások magasabb fokú Tragédia-kultuszt fej­­lesztettek ki és a közönség igényessé­gét fokozták a mű előadásával szem­ben csupán az teszi szükségessé és in­dokolttá a felújítást, ha az uj szinre­­n» 11 dlmazásnak­ eredeti s­empontjai, »*g nem hallott mondanivalói vannak. "A szerdán ötsta látott felújítás a»-i g*l dicsekedhetik, h­ogy vannak szem­pont­a­i, amelyel messze felülemelik a vidéki színház szezonyitásonként köte­lező »irodalmi« ballasztján. Both Béla, a kivételes intelligenciájú fiatal rendező, a nagynevű rendező-elődök eredményein túl olyan szempontok sze­­rint tudta elgondolásait érvényesíteni a legújabb szegedi Tragédia-előadásá­ban, amelyek egészen új távlatokat nyitnak meg a további fejlődés előtt. Both nyilván tisztában volt vele, hogy nem versenyezhet a szabadtéri játék látványosságszámba menő impozáns külsőségeivel, ezért igyekezett előadá­sát a járulékos elemek minél sző­kébb térre szorításával az eszmei tar­talom szolgálatába állítani. Ezt két­féle után érte el: 1. Teljes szövegű Tragédia-előadást hozott. 2. Az álom­képeket dialektikus beosztás sze­rint csoportosította és ezzel szin­te új megvilágításba helyezte Ma­dách bölcseleti és táradalomelmé­­leti szemléletét. Az új beosztás szerint az álomképek úgy tartoznak össze, hogy az egyiptomi színnek (monarchikus elv) az athéni (demok­rácia) az ellentéte, Rómának a bizánci kép adja meg az ellentétet, a prágai első résznek, a prágai második rész, a londoni szín szabadversenyt példázó cselekményére a falanszter jelenetben bemutatott kollektív társadalmi rend ad feleletet, végül az űr-jelenet végte­len arányaira az eszkimó-jelenet szűk világa szolgál válaszul. Ha ezt a be­osztást elfogadjuk, aminthogy az elő­adás tanúsága szerint el kell fogad­nunk­, kitárulnak előttünk a hégeli fi­­lozófia modern történelemszemléletének határai, amelyek a tézis-antitézis-szin­­tézis elméletének szellemében Madách egészen új arcát világítják meg A szerda esti előadás ezeknek a szempontoknak előtérbe helyezésével merőben újat hozott és ezeknek a né­zőpontoknak meg is felelt A fekete körfüggönnyel határolt, háromsíkú emelvénnyel beépített színpad, ame­lyet képváltozáskor egy-egy hátsófal, pár szükséges bútordarab díszített jel­zésszerűen, kitűnő keretet szolgáltatott a gyorsan változó színeknek. A terve­ző Sándor Lajos jól megértette a rendező elgondolásait és híven szol­gálta azokat artisztikus képmegoldá­­­saival. De legfőképpen híven szolgálta és kifejezésre juttatta az új elgondolások­­ra felépített előadás céljait a három főszereplő játéka. Ladányi Ferenc, Szegedi Szabó István és Petur Ilona egységbe fonódó játék­ában ér­vényesült a madáchi szöveg gondolati gazdagsága, drámai lüktetése. Ladányi Ádámja nagy gonddal felépített intellektuális színészi alko­tás. Ez a fiatal művész, aki eddig fő­leg könnyű vígjátéki és karakter sze­repekben bizonygatta tehetségét, most gazdag és színes belső világú, élénk fantáziával rendelkező drámai hősként jelentkezett. Zengő orgánuma, amely könnyen vált át a legkülönfélébb re­giszterekre, tiszta­­ és könnyed szöveg­mondása, arányos termete kiválóan ér­vényesültek Á­dám­ a­lakí­tásában. Intel­lektuális eszközökkel megformált, mindvégig kiegyensúlyozott, jól átgon­dolt játékára jellemző, hogy ott érte el csúcspontjait, ahol a legnehezebb feladat hárul a színészre: a Keppler­­jelenetben, az űr-jelenetben és a pa­radicsomon kívüli 15. szín­ten. Pályá­jának jelentős állomásához érkezett el­­ Ladányi Ádám­ alakításáral. Szegedi Szabó István talán kissé élesebben üthette volna meg a gú­ny­orosluci féri hangot, játéka azonban így is teljes illuziótkelő volt és biz­tos oszlopául szolgált az előadásnak. Értelmes, szép szövegmondása külön erőssége játékának. Petur Ilona tragikui Évát alakí­tott szemben az utóbbi évtizedekben szokásos lírai és érzéki Évákkal , ez­zel nagy elődök nyomdokaiba lépett. Szépen zendülő hangjával, finom nüao­­szokra is súlyt helyező játékává­ mindamellett a lírai részek megszólal­tak kifejezési skáláján. A kisebb szereplők együttese is jól alkalmazkodott a rendezői utasítások­hoz, mindamellett néhány jellegze­tes madáchi alak elsikkadt a játék, gyorsított iramában. Néhány kiváló alakítás is észrevehető azonban a tö­megben. Megragadó Bakos Gyula öreg Levelje, jó Erdész Irén Hip­piája, Sípos Ilona Cluviája, kívülük S­á­g­h­y István rabszolgája, Soli Jenő Rudolf császára, S­z­e­m­e­t­h­y Endre Péter apostola, Vö­lcs­ey Ró­zsi cigányasszonya, Vajay Erzsi Helénája, kívánnak megem­lítést Szé­pen szólaltatta meg az Úr hangját Szenttornyai József, a föld szel­leméét pedig Binder Rudolf. Szólnunk kell még Fricsay Ferenc kísérő zenéjéről, amely 1. nem öncélú­­lag, hanem a műhöz igazodva művészi­leg festette alá az egyes jelenetek hangulatát. Bíráló és értékelő megjegyzéseink befejezéseként végül számot kell ad­nunk arról a meghatottságunkról, amellyel Az ember tragédiája felújítá­sát fogadtuk. Aligha csalódunk, ami­kor azt állítjuk, hogy ebben az érzés­ben velünk volt szerdán este a zsú­folt ház minden nézője. Szeged a sza­badtéri játékok kapcsán összenőtt Ma­dách remekművével és egy kicsit kü­lön sajátjának tekinti azt Köszönet érte a színház vezeőségének, hogy felújította a mi Tragédiánkat és egy­úttal jelentős lépést tett előadásával a leegyszerűsített, de dekoratív keretbe foglalt Madách felé, amely végső cél­ként lebeghet minden Tragédia-játszók előtt Szása Ferenc.

Next