Délmagyarország, 1943. december (19. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-01 / 272. szám

December 6—7—8-án iskolai szünet Budapest, november 30. Szinyei- Merse Jenő vallás- közoktatásügyi miniszter a háborús gazdálkodás folytán szükségessé vált takaré­kosságra való tekintettel december 6., 7., és 8. napján az összes alája rendelt nyilvános, továbbá az or­szág valamennyi állami, királyi katolikus, községi, egyesületi, tár­sulati és magán közép, középfokú és szakiskolájában, valamint kö­zépiskolájában szünetet rendelt el. A hivatali és iskolai munkaszünet után december 9-én a rendes idő­ben kezdődik a tanítás. (MTI) Kormányzónk részvéttáv­irata Harsányi Zsolt fiához Budapest, november 30. A Kor­mányzó úr őfőméltósága Harsányi Zsolt író elhunyta alkalmával az író í­r­ához, Harsányi Andráshoz az alábbi részvéttáviratot intézte: »Mély sajnálattal értesültem édesatyjának, a magyar irodalom egyik büszkeségének váratlan el­hunytéról. Megemlékezve azokról az elévületlen érdemekről, amelye­ket Harsányi Zsolt a magyar múlt felelevenítésével, hírlapirodalmunk terén és kiváló műfordításaival szerzett, a fájdalmas veszteség fe­lett bensőséges részvétemet fejezem ki. Horthy.« Budapestre érkezett a portugál Vöröskereszt megbízottja Budapest, november 30.­­A por­tugál Vöröskereszt állandó genfi megbízottja, Freire de Andrade Budapestre érkezett, hogy egyesü­letének megbízásából hivatalos lá­togatást tegyen a magyar Vörös­­kereszt elnökségénél. Freire de Andrade hivatásos diplomata, aki eddig már több idegen államban képviselte a portugál kormányt ügyvivői minőségben. (MTI) Eddig 27-el csökkent a bíborostestület létszáma Róma, november 30. Cremonicsi bíboros halálával a bíborosok lét­számában mutatkozó hiány 27-re emelkedett. A jelenlegi 43 bíboros közül 29 olasz. XII. Piusz pápa uralmának ideje óta 18 bíboros halt meg. Vatikáni körök kijelen­tése szerint új kinevezések ezidő szerint nem jöhetnek szóba. (MTI) SZÉCHÉNYI MOZI Még ma is a 10-ik napon telt há­zak előtt fut a legnagyobb, leg­szebb magyar film! RÁKÓCZI NÓTÁJA •TOLNAY KLÁRI SARDY JÁNOS főszereplésével Előadások 3, 5, 7 órakor1! Tildy Zoltán beszéde a belső rend, a szabad, független és demokrata Magyarország mellett a felhatalmazási vita első napján Budapest, november 30. A kép­viselőház keddi ülésén felolvasták az állandó összeférhetetlenségi bi­zottság határozatát, amely szerint Pecsornik Ottó esetében összefér­hetetlenség nem forog fenn. Ezután az 1944. évi állami költségvetés felhatalmazási javaslatának tár­gyalása következett. Ináncsy Papp Elemér ismer­tette a javaslatot. Kérte a Házat, hogy a pártpolitikai szempontok félretételével a magyar hivatás­­gondolatnak átérzése mellett és a nemzet érdekeinek szem előtt tar­­tááával teljesítse most is történel­mi feladatát. Kérte a javaslat el­fogadását. Vitéz Imrédy Béla hangoztat­ta, hogy a kormányt nem ajándé­kozhatja meg bizalmával. A belpo­litikai kérdések után a külpoliti­kára áttérve bejelentette, hogy a magyar külpolitikának egy célja lehet: azt az utat kell követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben szembefor­dult a független kisgazdapárt és szociáldemokrata párt tagjai által kívánt külpolitikai elgondolások­kal, amelyek a külpolitikában 180 fokos eltérést mutatnak. A mező­­gazdasági termelés, majd az ár- és bérszínvonal időszerű kérdései­vel foglalkozott. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Ismét külpolitikáról szólva megállapította, hogy az angolszász­orosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oroszok javára tolódott el. A középeurópai államok kérdé­sében az alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjetunió kö­zött. A nemzetek együttműködésé­nek legnagyobb ellensége a Szov­jet, amelynek végső célja Európa bolsevizálása. Az angolszászoktól semmit sem várhatunk és abból, amit Benes akar, Magyarországra jó nem származhat. Beszéde végén deklarációt olvasott fel maga és pártja nevében, amelynek lényege, hogy Magyarország külpolitikáját a Gömbös Gyula által kijelölt irány kell, hogy vezesse, hogy a körülöttünk lakó népek egynémelyike a közös veszélyezett­­ség ellenére sem tudja megérteni a természet és a történelem meg­másíthatatlan törvényeit. Ezután foglalkozott a magyarság kárpátmedencei feladataival, ame­lyek még szerinte nem zárultak le. Csak egy magasabb életforma, tár­sadalmi és gazdasági berendezke­dés vonzó ereje képes az egységet összefogni. Ezután bizonyos belpoli­tikai kérdésekről szólt és büszke­séggel állapította meg, hogy az or­szág ősi parlamentáris államfor­májához a legnagyobb történelmi viharokban is hű maradt. Korsze­rűen ki kell küszöbölni a magyar parlamentarizmus hibáit. A szociá­lis kérdésekre utalva elismeréssel hangoztatta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik velük. Hozzá­tette, hogy e kérdések megoldását csak egy oly szociális gazdasági rend biztosíthatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltün­tetésére és a társadalmi igazságos­ság, jólét és egyensúly megvalósí­tására törekszik. A gazdasági kér­dések közül visszatért a birtokre­form ügyére is. Ezt a kérdést a­ pártpolitikai agitáció és a válta­kozó közhangulat fölé kell emelni. A nemzetiségi politikáról azt mon­dotta, hogy a hagyományaikhoz hű, de a változásokat lemérő új magyar nemzetiségi politika alap­jait kell lerakni. Befejezésül annak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy kormányelnököt még nem terheli oly súlyos felelősség, mint Kállay miniszterelnököt. Cz igazi magyar érzéssel a nemzet jö­vőjébe vetett hittel és erős akarat­tal áll azon a poszton, ahová a magyar sorsa őt álitotta. Sok té­nyezőn fordul meg a jövő sorsunk alakulása, amelyet nem tudunk befolyásolni, de egy tényező a mi hatalmunkban áll és ez a belső egység. A megajánlási törvényja­vaslatot elfogadja. A kor­mány­párt szónoka az ellentétek kiegyensúlyozásáról A következő felszólaló Laky Dezső volt. — A kormány a háborús viszo­nyok alatt sm hanyagolta el a ma­gyar mezőgazdaság továbbfejlesz­tését — mondotta. — A háború el­lenére is oly termelési fejlődést ért el, amely megfelel azoknak a feladatoknak, amelyeket a háború reánk kényszerített. Agrárjellegünk fenntartása és fejlesztése során nem helyes a földosztás kérdését nyakló nélkül végrehajtani. Mind­azok az ellentétek, amelyek ezen a téren eddig történtek, azt mutat­ják, hogy a kormány mindent el­­háborúban érdemeket szerzett em­berek részesüljenek. A munkabé­rek kérdésében a jelek azt mutat­ják, hogy a kormány m­­indent el­követ az ellentétek kiegyensúlyo­zására. A kormánynak továbbra is sok munkát ad az, hogy kiküszö­böljék az ipari és mezőgazdasági munkások közötti ellentéteket. Az ár és munkabérek frontján nem­csak Magyarország küzd nehézsé­gekkel, hanem a nálunk sokkal hatalmasabb és gazdagabb orszá­goknak is vannak ilyen természetű problémáik. A pénz értékével kap­csolatban megállapította, hogy jobb az adott körülmények között nem is lehet. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadó kérdésével az aranypengő alapjáról a búzaalapra kíván áttérni. A költségvetés szám­adatával kapcsolatban az az érzése, hogy a háború folyamán most egy békeesztendő költségvetését vitat­ják. Fejtegette ezután az ország szo­ciális berendezését és ezzel kapcso­latban megállapította, hogy a kor­mány gondoskodása a munkásság­ról az előző világháborúval szem­ben alapvető fontosságú­. Érintette az ország határai körül tornyosuló veszélyeket és hangoztatta, hogy minden csepp magyar vért fontoló­ra kell venni abból a szempontból, hogy hogyan használjuk fel. A megajánlási törvényjavaslatot el­fogadta. S­z­ö­ll­ő­s­i Jenő beszéde elején deklarációt olvasott fel. KORZÓBAN Ma 3,5 és 7-kor Móricz Zsigmond regénye filmen: KEREK FERKO Jávor, Csortos, Egry Mária főszereplésével S ki kell küszöbölni a magyar parlamentarizmus hibáit oly szakaszához érkezett, amikor Európa közvéleményében már nem­csak a háború eseményei, hanem a háború utáni kibontakozás lehe­tőségei is érdeklik. E tekintetben nekünk magyaroknak nincsen szükségünk új tervekre. Ezeket minden időre megszabta a honfog­lalás. A Kárpátmedence egyetlen osztatlan egység. A benne élő né­peknek is egységben kell élniök, mert a természeti adottságok a kö­zös életfeltételeket és azonos sorsot­­ jelöltek ki számukra. Fájlalja, Ezután gróf Teleki Béla szó­lalt fel. Mint mondotta, a háború Belvárosi Mozi MA GRÓF MONTE CRISTO II. része: A BOSSZÚ ______________3, 5, 7

Next