Délmagyarország, 1944. február (20. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

Belvárosi Mozi Ma és a következő napokon nagy vidámság tanyája lesz.­ Bemuta­tásra kerül: DANIELLE DARRIEUX hallatlanul mulatságos vígjátéka az ELEVEN ÖRDÖG Vidám, szellemes, ötletes cselek­­ményű, mulatságos bonyodalmak­kal és pompás muzsikájú ragyogó vígjáték. írta a legjobb francia vígjáték író: YVES MIR­AN DE. Főszereplők: Danielle Darrieux, Albert Prejean és Lucien Baroux Ezt megelőzi: a Muzsikáló május a jövő művészek ígéreteinek bűbá­jos tündéri kis filmje. — HÍRADÓ Előadások köznap 3, 5, 7, ünnep­nap és vasárnap 2, fél 4, 5 és 7-kor .......mii,,,—__ wmwhth. DELMAGYARORSZAft « K E D D, 1944 FEBRUAR 1. * Hitler beszéde a német néphez Berlin, január 30. A vezér fő­hadiszállásról jelenti a Német Táv­irati Iroda. Hi­ter­r Adolf a hatalom átvéte­lének tizenegyedik évfordulója al­kalmából a főhadiszállásról a kö­vetkező beszédet intézte a német néphez: — A világ legnagyobb háborújá­nak ötödik esztendejében senki előtt nem lehetnek tisztázatlanok ennek a háborúnak okai és céljai. Nem az a kérdés többé, vájjon a mai háborúban sikerül-e fenntar­tani vagy helyreállítani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Az európai népcsaládé, amelyet legerősebb állama képvi­sel, vagy pedig a bolsevista ször­nyetegé? Az első eset azonban csak úgy képzelhető el, ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nemcsak saj­át magáért, hanem egész Európáért vív. Máskülönben a szovjet lesz a győztes. Egyes angol lapoknak azok a megjegyzései, hogy a Szovjetnek Németország esetleges legyőzése után nem lesz többé oka, hogy to­vább nyomuljon előre Európában és ezért egyszerűen megelégszik a német nép megnevelésével, vagyis kiirtásával, éppen olya­n megté­­vd­dlésre szánt zsidó kitalálás mint az a másik, hogy mielőtt még ez a háború befejeződnék, Anglia úgyis azonnal új harcra készül a Szov­jetunió ellen.­­ Éppen ezért egészen bizonyos az, hogy ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország vagy a Szovjet­unió. Németország győzelme Euró­pa fenntartását jelenti, a szovjet győzelem pedig megsemmisítését. Ez olyan világos, hogy minden nem egészen elvakult angolnak is be kell látnia.­­ Annak pedig, hogy mit várhat Európa a gyakorlatban az angol se­­gélyk­éretektől, legcsattanóbb bi­zonyukká az angol-amerikai maga­tartás Lengyelország, Finnország, balti államok, valamint egész Dél- Scelteurópa sorsával szemben. — Lengyelország megsegítésének leglelkiismeretlenebb szavatossági­­ ígéreteivel kergették a lengyeleket annak idején harcba Németország­­ ellen. Egyéb államokat azzal a va­lótlan állítással, hogy meg kell őket­­ menteni Németországtól, segély­­ nyújtási egyezményeket kényszerí­­tettek rá és most épply hazug szó­lamokkal elejtik és feláldozzák eze­ket az országokat.­­ Az európai államok és ezzel kész Európa megmentésének kér­dését kizárólag a nemzetiszocialista német nép védereje dönti el a vele szövetkezett államokkal együtt. Ha azonban a Birodalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szemben hatha­tós ellenállást fejthetne ki. Éppen ezért a bolsevizmus győzelme ese­tén — már csak előrelátásból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a né­met nemzetet. És ez a cél nyíltan beismert szándéka a nemzetközi zsidóságnak is. Nem fontos, vajjon ennek a célnak zsidó harcosai An­gliában vagy Amerikában ülnek-e, vagy Európa különféle államaiban folytaják üzelm­eiket, avagy pedig moszkvai központjukból irányítják a dolgokat. Az is közömbös, vajjon az európai vagy európán kívüli ál­lamférfiak belátják-e ezeket a té­nyeket vagy tagadni próbálják és éppenséggel lényegtelen, vájjon egyik vagy másik országban azt hiszik-e, hogy alázatos simogatás­­sal talán méregmentessé lehet ten­ni a vérükön táplált zsidó kóroko­zókat, ha Németország nem győz, né­hány hónap alatt meg van pecsé­telve az észak-, közép- déleurópai államok sorsa.­­ A német nép azonban meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a maga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradása érdeké­ben és ezt az isteni gondviselés ama kegyének köszönheti, amely a hatalomért folytatott hosszú küz­delem után tizenegy évvel ezelőtt diadalmas célhoz vez­ette a nem­zetiszocializmust. — 1933-ban ezért sok más fel­adat közölt négy olyan feladatot tűztünk ki, amelyeknek megoldá­sától nemcsak a német birodalom jövője, hanem Európa, sőt talán az egész emberi civilizáció megmen­tése függött: 1. A birodalomnak a szociális kérdések megoldásával vissza kel­let nyernie elvesztett belső táradal­­m­i békéjét. Vagyis el kellett távolí­tani az osztályharc — polgárság és proletariátus — számos formában mutatkozó csíráit és ennek helyére a népközösség gondolatát állítani. A józan észre való hivatkozást ki kellett egészíteni a valamennyi tá­borba tartozó gonoszul ellenkező elem­ek kíméletlen elintézésével. 1­2. A német nép szociálpolitikai egységét nemzetpolitikai egységével kellett kiegészíteni, azaz a nemcsak politikailag, hanem államilag szét­tépett birodalom helyére a nemzeti­szocialista egységes államnak kel­lett lépnie, olyan szervezettel és­­ olyan vezetés alatt, amely alkal­masnak látszott arra, hogy a jövő legnehezebb feladataival és teher­­próbáival is eredményesen tud­­ m­ad szembeszállni és helyét meg­állja. 3. A népi és politikai alapokon álló egységes államnak feladata volt, hogy azonnal teremtsen olyan véderőt, amely szellemi beállított­ságban, erkölcsi magatartásában,­­ számbeli fölényében és anyagi fel­­fegyverkezésével megfelelő eszköz­nek bizonyuljon az önvédelem feladatainak végrehajtásában. Mi­után az egész világ visszautasította a fegyverkezés korlátozására vo­natkozó német javsulatot, a biro­dalomnak fegyverkezéséről ennek megfelelően kellett gondoskodnia. 4. Ahhoz, hogy területét Európá­ban egyáltalánban eredményesen megőrizhesse, szükség volt mind­azoknak az országoknak összefogá­sára, amelyekben németek laknak vagy több mint egy évezrede a né­­m­et birodalomhoz tartozó területet jelentenek, amelyek népileg vagy gazdaságilag nélkülözhetetlenek a­zirodalom fenntartásához, azaz po­litikai-katonai védelméhez.­­ Csupán mindezeknek a felada­toknak megoldása árán lehetett megteremteni egy olyan államot, amely azután belsőleg és külsőleg elég erős volt ahhoz, hogy harcba­­szálljon saját védelmében és az európai népcsaládok fenntartása érdekében. — A legjobban ma a háborúban mutatkozik meg, hogy a német nép telsének ez a szociális felépítése milyen gyorsan ment végbe. Mert a véderő is belkapcsolódott most ebbe a fejlődésbe. A fiatal tisztikar­nak több mint 50 százaléka a le­génység soraiból került ki és ezek összekötő hidat teremtenek sokezer munkással és paraszttal vagy a kis középosztály tagjaival. A történe­lem valamikor legnagyobb ered­ményként fogja feltüntetni, hogy közben ebben a nagy államban si­került olyan szociális forradalmat megindítani, amely a nemzeti tu­lajdon legkisebb pusztítása és a régi rendek teremtő erejének min­den kor­lát­ozása nélkül elérte a tökéletes egységesítés fokát. — A nemzetiszocializmus tánto­ríthatatlan elszántsággal és követ­kezetességgel megy tovább ennek a fejlődésnek útján. Ezzel aztán a nemzetközi zsidóság számára eleve lehetetlenné teszi, hogy a német nép testének belső megbomlasztá­­sára bárhol is teret találjon. — Az 1939-es világháború a tör­ténelemben úgy fog szerepelni, mint a jó párt ellen 1924-ben indított per, i nagy arányokban való megismétlő­dése. Éppen úgy, mint akkor, ami­­­ikor ez a mozgalom megsemmisíté­­­­­sére irányuló támadás a mozgalom­­­ eszméit mintegy robbanás erejével i­s terjesztette Németországban, m­ost­ ,ez a harc fogja a népeket néhány­ év alatt a zsidókérdésre ráeszmél­t Stetni és megismertetni a nemzeti,­szocialista válasszal, hogy a zsidó­­­­ság kikapcsolására hozott intézke­­déeit utánzásra méltónak és ma­­­­gától értetődőnek találják. Ennek a világtörténelmi összetűzések nagy­­arányai a nemzetek szemét és jó­l zan*eszét meg fogja nyitni, hogy­ megtanulják a helyes gondolkodást és cselekvés törvényeit az ilyen ha­talmas történelmi arányokban is. A katonák és hadifoglyok millió a jövőben milliószámra fogják ezt a felismerést hirdetni.­­ A győzelemnek zálogai ma nemcsak a kinn harcoló katonák, hanem az otthon harcolók is. Az első világháborúban megszületett a nemzeti szocializmus, a második­ban, most megerősödik és megszi­lárdul. Bármi is történjék az ott­honmaradottak soha sem fognak kétségbeesni, mert tisztában van­nak sorsukkal és látják kinn a harctéren értük küzdő fiaikat.­­ A katonák sohasem fognak csüggedni és a legnehezebb napok után is újra összeszedik erejüket, mert az ő kezükben van letéve a nemcsak dolgozó, hanem a nem kevesebb hősiességgel küzdő ott­honmaradt hozzátartozók sorsa. Az ellenségünk megkísérli, hogy a német népet és a Birodalmat rob­banó- és gyújtóbombákkal össze­omlásba sodorja, ezzel azonban csak még inkább megszilárdítja szociális egységében és megte­remti azt az erős államot, amelyet a Gondviselés kiszemelt arra, hogy a következő évszázadokban Európa történelmét alakítsa. — Minél nagyobb gondok sújta­nak ma, annál többre értékeli és jutalmazza majd a Mindenhatót azoknak a munkáját, akik az egész ellenséges világgal szemben meg­­­őrizték a zászlót hű kezükben és azt tántoríthatatlanul vitték ők­et. Ez a harc ellenségeink minden ör­dögi ármánya ellenére mégis a Német Birodalom legnagyobb győ­zelmével fog végződni. (MTI) KORZÓBAN Ma mutatjuk be Budapesttel egyidőben! Erdély tündéri tájain játszódik le­­ ez a gazdag, különleges filmtör­ténet! Sárdy János, Adorján Éva, Petrovics Szvetiszláv felejthetetlen főszereplésével . Kalotaszegi Madonna — ——— —1e A jugoszláv menekült kor­mány egyezményt ajánlott fel Moszkvának ? Berlin, január 31. A Német TI je­lenti: Illetékes német helyről közli ki tájékoztatásul: Berlinben érdeklődéssel fogadják azt a hírt, amely szerint a jugoszláv­ menekült kormány egyezményt aján­lott fel Moszkvának. Ez annál nagyobb érdeklődést kelt, mert az angol hír­szolgálat ugyanakkor terjeszti Sztálin állítólagos válaszát, amely szerint sem­mi köze a jugoszláv menekült kor­mányhoz. Moszkva tehát ezzel a mene­kült kormánnyal szemben ugyanazt a politikát követi, mint a lengyel kor­mánnyal szemben, tekintet né­kül ar­ra, hogy mi rejtőzködik e híresztelé­sek mögött. (MTI) A csehsz­ovák kormány meg­figyelői Tito területein Zürich, január 31. Londonból jelenti az Exchange-iroda. Közismert tény, hogy a cseh-szlo­­vák kormány Jugoszlávia ama terüle­tein,, ahol Tito hadseregei tartják ke­zükben a hatalmat, politikai és kato­nai megfigyelőket tart. (MTI) Széchenyi Mozi Ma és mindennap! A nagysikerű Móricz Zsigmond , vígjáték. p SARI BIRO Főszereplők: Mály Gero, Lázár Mária v. Gozmány, Pataki, Kelemen Á., Mihályi, Bihari, Pásztor, Kamarás Előadások 3, 5, 7 órakor

Next