Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)
1944-11-19 / 1. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG Kossuth mondotta: »Feltárva fekszenek’ lelkiem szemei előtt históriánt'trak! lapjtii s ahol balsors ért, ahol nemzeti szerencsét lernst koromlapja van: mindenütt ott találom a késő szót.« »Nemzetünk cselekményei azért nemi teremtették' mié# a várt gyümölcsöket, mivelhogy elkéstenek. A mohácsi nap óta, mely szintúgy az elkésett hasi készületek következménye vala, minden lépésünkben elkéstünk1... Ezen mindenben elkésés ezen hajlami kísérthetni » fátűmül, kísérteni a szükségbéji lealkuvást: ez ül átok gyanánt a nemzeten. E miatt maradtunk oly hátra mindenben, nemi a török1 habom s harcos vi •szontagságok' miatt... Emekezziel, ó magyar! Sybilla köny I" veire, vigyázz, hogy akkon ne légy, kénytelen árúié megadni, s midőn már a könyvek java tűzbe repült, s miidőn a későn, de mégis megfizetett „réd nem kapsz egyebet nemzetet ra- fivatalára egy sir-iratnál, ipely megmondja a vándornak! [ .| hogy: A' nemzet el vész mely önmaga iránt idején korán Igazságos lenni nemi tudott,« 1 | j i tiundták Magyarországi pártja, majd előbb a Békepárt kezdeményezte és szervezte az erdélyi demokratikus népi rétegek mozgalmait a békés és egyenjogú együttélésért és Erdély népeinek a hitlerista rabságból való felszabadításáért. A Szövetségesek és Románia között létrejött fegyverszüneti megállapodás és a Vörös Hadsereg megállíthatatlan előretörése, Északerdély elfoglalása az erdélyi népek szempontjából is új helyzetet teremtett: megteremtette a lehetőségét annak, hogy ezek a népek a belső demokrácián keresztül az erdélyi népek egységéért harcolhassanak. Kolozsvárt október 11-én foglalták el az orosz csapatok. Az ezt megelőző napokban a visszavonuló német és magyar fasiszta csapatok terrorja alatt nyögött a város. Ki akarták rabolni, fel akarták gyújtani. El szerették volna szállítani az üzemek felszereléseit, a klinikák berendezéseit. A város munkásai és értelmisége azonban, nemzetiségi különbség nélkül megakadályozták a rablást, a város felgyújtását, üzemi, híd, stb. őrségeket állítottak fel, megvédték városukat. Ezekben a napokban a két együttélő kolozsvári nép rsmét egymásra talált. ~ A szervezkedési és gyülekezési szabadság első napjaiban megalakultak a demokratikus politikai és társadalmi szervezetek. Újjáalakult a Ma. Do. Sz. (Magyar Dolgozók Szövetsége), a »Frontul Plugarilor« (Ekések frontja). Munkástömegekkel és harcos tartalommal teltek meg ismét a szakszervezetek és a Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött a szociáldemokrata és kommunista munkások és szervezetek startos akció-egysége. És mindezek a magyar polgárság társadalmi, tudományos és gazdasági szervezeteivel »gyűlt — E. M. K. E., E. M. G. E., Erdélyi Muzeum-egyesület stb. — s csatlakoztak a»Romániai Nemzeti Demokrata Front” küzdelméhez, Románia minél gyorsabb demokratizálásáért. A felszabadulás örömébe azonban hamar üröm is vegyült. A román fasizmus szét nem vert csoportjai birtokba akarták venni a felszabadult északerdélyt. Fegyveres csoportokat szervezett, ezek bevonultak a román csendőrség védelme alatt a román és magyar falvakba, birtokukba vették a székely megyéket és az elmúlt királyi parancsuralom módszereivel megkezdték a magyarok és a magyarokkal együttérző románok kirablását, gyilkolását. Ezekre a tételetekre visszajött a régi, hírhedt bigmanca és megkezdte a lakosság terrorizálását. Kolozs megyében három hét leforgása alatt a Maniu-gárdák 500 ma Ear embert, parasztokat és munkákat gyilkoltak le és raboltak ki. Egeresen a bányászok és villanyüzem munkásai a visszavonuló németekkel szemben fegyverrel védték meg a bányákat, a gipszgyárakat és a villanyfejlesztő központot. A Maniugárdák ezek közül is 22-őt gyilkoltak meg. Ezek a fegyveres fasiszta csoportok a bosszú gondolatát hirdetik, bosszújuk nem az elmúlt négy év politikájáért felelős magyar soviniszták és hitterbérencek vékony rétegét, hanem az erdélyi magyarság egészét sujtja. Az első Sanntescu-kormány Északhrdélynek ismét a régi uralmi módszerek igénybevételével félgyarmati sorsot szánt, segítette a fasiszta gárdákat és felsorakoztatta Kolozsvár határainál is csendőr és rendőr osztagait, hogy azok átvegyék a Vörös Hadseregtől itt is a közigazgatást. Az első Sanntescu-kormánynak azonban hamarosan mennie kellett. Át kellett adnia helyét, mert szabotálta a Szövetségesekkel kötött fegyverszüneti szerződés feltételeinek végrehajtását, gátat emelt a belső demokratizálás folyamatának. Az első Sanatescu-kormány elsöprésében az erdélyi magyarság is kivette részét. Kolozsváron tömeggyűlés tömeggyűlést követett, tüntettek a kormány ellen, követelték távozását. Ezeken a gyűléseken a magyarság szónokai ismertették erdélyi népük egységessé vált állásfoglalását: maximális erővel kell, hogy támogassák a hitlerizmus és magyar belVinceik ellen folytatott háborút; támogatniuk kell a román nemzeti demokrata frontot az ország demokratizálásáért folytatott harcában; segíteniük kell a magyar demokráciát a Szálasi ellen, független, szabad, demokratikus Magyarországért vívott küzdelmében. Harcolnia kell úgy a román, mint a magyar sovinizmus minden megnyilatkozása ellen, az erdélyi népek testvéri és egyenjogú együttéléséért. A belső harc és külső nyomás eredményeként távozott az első Sanalescu-kormány. Közben a Vörös Hadsereg parancsnoksága eltávolította Északerdély területeiről a már egyes helyeken befészkelődött román fasiszta közigazgatást, az egészet orosz közigazgatás vette át, illetőleg annak polgári részét a helyi autonómiák tiszteletben tartásával a helyi demokratikus szervezetek által megjelölt személyeknek adta át, így Nagyváradon magyar ember a polgármester, román a főispán, zsidó az alispán. Kolozsváron román ember a főispán, magyar a helyettese, magyar ember a polgármester, román a helyettese. "* Az uj kormány és a Vörös Hadsereg parancsnokságának intézkedése visszaadta Északerdély nyugalmát. Hozzá lehet logni a komoly munkához. A Dermata-gyár 2500 magyar munkása éjjel-nappal dolgozva napi 1000 bakkancsot gyárt, a vasutasok és az önkéntes munkás és paraszt csoportok állandó munkában vannak a vasúti és más hidak újjáépítésénél. A magyar és román polgári és munkásszervezetek élelemmel, ruhával és munkával segítik az előrenyomuló, harcoló haderőket és közben szervezik a termelést, hogy segítségük egyre komolyabbá váljék. Groza Péter, az új helyettes miniszterelnök és a magyarság képviselői között megállapodás jött létre a kolozsvári egyetem és színházi élet kérdéseiben: Kolozsváron már az idén két, egymással azonos jogú magyar és román egyetem nyitja meg kapuit, magyar és román nyelvű színtársulatok kezdik meg működésüket. Kolozsváron és Északerdély minden felszabadított városában az együttélő népek szervezkedő vagy demonstráló nagygyűlésein egymásután hangzanak fel az internacionálé, a rumán himnusz és a Rákóczi-induló hangjai. A két nép fiai egymásra találtak a Vörös Hadsereg által hozott felszabadításban és most, ennek védelmében, közös erővel harcolnak a román és magyar fasizmus minden maradványának tökéletes megsemmisítéséért. * ; . Serédi Jusztinián hercegprímás és Angelo Rotta pápai nuncius az orosz megszállás alatt is székhelyükön maradnak Rómából jelentik: Dr. Serédi Jusztinián tbornok, Magyarország hercegprímása jelentést tett a Vatikánnak, hogy amennyiben Budapest orosz megszállás alá kerül, ő továbbra is székhelyén marad. Angelo Rotta c. érsek, pápai nuncius a Szálasi-kormány azon felhívásának, hogy Budapest veszélyeztetett voltára való tekintettel a diplomáciai testület tagjai biztosabb helyre költözzenek, nem tett eleget. Kijelentette, hogy orosz megszállás esetére is továbbra a székhelyén, Budapestien marad. I ■ ! i Mindkét vatikáni hirt a magyar közönség rendkívül érdeklődéssel olvassa, mert a két főpap elhatározása élénk cáfolata annak a náci propgandának, mely a katolikus egyházat az orosz megszállás esetére meg akarja félemliteni. Az orosz hadsereg elfoglalta Gyomrőt, Monort Miskolcot megközelítene és körülzárta London, november 17. Moszkvai hadijelentés közli, hogy az orosz hadsereg a Budapesttől keletre és északkeletre húzódó vasúti vonalak ellen egyre nagyobb nyomást gyakorol. A vörös hadsereg csapatai Gyömrő elfoglalása után északkeleten 13 kilométert nyomultak előre s ennek során Jászárokszállást foglalták el Széles stfruvonalon előre nyomták a még 30 helységet foglaltak el. Jászárokszállás elfoglalása alkalmával a németek a város védelmében sok tankot és motoros ágyut vetették harcba a gyalogság támogatására. Az orosz csapatok a délelőtt folyamán .tör 1914 novel telébe a városba s azt estébe el is foglalták'. A szovjet csapatok' a hitleri hadfi erő visszavetése után több vonat élelmiszert és felszerelési cikket zsákmányoltak'. London, november 17. A Maifanovszki tábornok parancsnoksága alatt álló 2. ukrán hadsereg teg jj nap 15 kilométert haladt előre Budapesttől keletre, miután a 1601 kilométeres frontot egy ügyes had* mozdulattal betörte. 30 falut és várost foglaltak el. A fővárostól északra 35 km.-re vannak az orosz csapatok. I i Hatvantól 16 klm.-re 1100 magyart és német foglyot ejtettek. Miskolcot 8 km.-re megközelítették az oroszok 1. A város helyőrsége teljesen el van vágva a külvilágtól. Moszkva, november 17. A ma*gyarországi hadműveletek során az orosz csapatok Budapesttől északra a vasútvonalat Vámosgyörknél elvágták. Az ellenség támadásait visszavertük, s a nap folyamán 5 ú1 német és magyar foglyot el leltünk. A Budapest felé vezető úton csak fiatalok megszállták Monort, az ellenség egyik fontos támaszpontját A harcok folyamán a magyar kapátokat súlyos veszteség érte A 23. magyar gyalogos hadosztály átment az oroszokhoz, ahol Szentkirályi alezredes egy szovjet tábor* nők előtt a következőket mondat* la: arra a következtetésre jutottam, hogy az orosz csapatokkal szem* beni ellenállás céltalan és értelmiet* len. A németek az a reménye hogy a harcokat sikerül ezen a vidéken stabilizálni, valamint Ditmar Iá* homok elgondolása a támadó védelemről teljesen csődöt mondott. Newyork, november 17. Az orosz csapatok elfoglalták a Budapesttől 16 km-re fekvő Gyömrő vasalói tamását s ezzel mintegy kiérnie ítélet sarkából a kelet felől húzódó német arcvonalat. Jászárokszó,Húson vé* vgigsöpörve elfoglalták a Vámosgyör* köt a Budapest—Miskolc vasútvonal elágazásánál. Megszállátó Dányt, Odódot s így 12 km.-re k’ö* zekilették meg Miskolc városát. To* k’aj körzetében Tiszaladényt, Tak* taszádát vették birtokba, Borsod* gesztnél pedig 21 km.-re voltakl Egertől a szovjet csapatok. A harcok folyamán 500 német és magyar foglyot ejtettek. Roosevelti megválasztása November 9-én volt az Észak- amerikai Egyesült Államokba az elnökválasztás. A végeredmény a következő: Rooseveltre esett 27 millió 241 ezer 399 szavazat, ellenjelöltjére, Dewev-re 22 millió 327 ezer 226 szavazat. Rooseveltnek 407, Dewyenek 124 választó küldöttje van. Roosevelt elnök tehát fölényes győzelmet aratott: ő lett negyedszer is az Egyesült Államok elnöke. Hitler pedig szegényebb lett egy reménységgel. A német nácik úgy kapaszkodtak Roosevelt bukásának reménységébe, mint a fuldokló a szalmaszálba. Többek között azzal próbálták a lelket tartani a reménytelen háborúba egyre jobban belefáradó német népben, hogy: kitaratás november 9-ig, akkor megbukik Roosevelt, jön a kompromisszumos béke Amerikával! A rossz sakkjátékos is gutaütésre játszik, amikor már elvesztette a játszmát. Hitler is gutaütésre játszott: hátha megbukik Roosevelt! Roosevelt győzött, Hitler mégis folytatja a vesztett háborút. Hogy milyen gutaütésre spekulál még mindig, a jó ég tudja! -