Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-03 / 1. szám

13. évfolyam 1. szám, Szeged, 1945. január 3. szerda Egyes szám­ára 30 fillér Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommunista Párt Megadásra hívták föl az oroszok Budapest védőit A németek galád módon megölték a parlamentereket Az ultimátum elutasítása után az oroszok megkezdték a főváros ágyúzását A magyarok csak fegyverrel adhatnak méltó választ a nácik budapesti gazságaira — írja a Times Moszkva, január 2. A moszk­vai rádió részletesen ismerteti a Tass-Iroda jelentését a buda­pesti parlamenterek meggyilko­lásáról. Mint már közöltük, a harma­dik ukrajnai arcvonal csapatai 1944 december 2 i-án befejezték az ellenség budapesti harccso­­portjainak körülzárását. Az em­lített arcvonalunk csapatai de­cember 27-én nyugat és kelet felől teljesen elérték Budapes­tet és ugyanekkor megkezdték támadásaikat a Budapestről nyugatra eső csapatok ellen és északi irányban előrenyomulva teljesen megfosztották az ellen­séget attól a lehetőségtől, hogy csapatait kivonja a körülzárt fővárosból. Ilyenképpen a Bu­dapesten lévő német hadosztá­lyok és a még velük harcoló magyar csapatok olyan helyzet­be jutottak, hogy szétzúzásuk elkerülhetetlen. A szovjet pa­­rancsnokság Tolbukinnak, a harmadik ukrajnai arcvonal csapatai parancsnokának, vala­mint Malinovszkinak, a Szovjet­unió marsalljának, a második ukrajnai arcvonal csapatai pa­rancsnokának személyében, em­­beries céloktól vezéreltetve, a nemzetközi szabályoknak és a hadviselés szabályainak megfe­lelően 1944 december 29-én a Budapest körzetében körülzárt ellenséges csapatok parancsno­kához és tisztikarához a követ­kező ultimátumot intézte: — A Budapestet körülzáró orosz csapatok parancsnokai, tábornoki kara és tisztikara ne­vében a 13. német páncélos hadosztály, a német gépesített S. S. hadosztály, a 271. német gyaloghadosztály, a 8. és 22. német lovashadosztály, a 239. rohamágyú dandár, az 1. ma­gyar páncélos hadosztály, a 10,­­2, 20-as magyar gyaloghadosz­­­tályok, az 1. magyar csendőr­­ezred, a 3. magyar tábori rendőr­e­zred, a 205. magyar utász ezred főparancsnokának, parancsno­kainak, tábornoki és tisztikará­nak, a Budapest körzetében körülzárt valamennyi német és magyar egység parancsnokai­nak ! A 3. ukrajnai arconal csapatai december 25-én kiju­tottak a Dunához és elfoglalták Esztergomot, a 2. ukrajnai arc­­vonal csapatai a Duna másik partján érték el Budapest kör­zetét és ezzel befejezték az ottlevő német és magyar csapatok teljes körülzárását. Ezzel egyidejűleg a vörös had­sereg csapatai a Budapesttől északra bekerített ellenséges csapatokat megsemmisítették és a terepet teljesen megtisztítot­ták a német csapatoktól A Baltikumban küzdő Scheerle tábornok német csapatainak harcállása a legkedvezőtlenebb, nyugaton is kedvezőtlen a né­met hadállás. Határozott segít­séget nem várhatnak a Ma­gyarországon szétvert német csapatoktól. Budapest körzeté­ben és a magyar fővárosba szo­rult német csapatok és a még fegyvert le nem tett magyar csapatok visszavonulási útja el van zárva. Szemmel látható az oro­szok számbeli, fegyverzeti és technikai fölénye. Ön, a körülzárt csapatok főpa­­parancsnoka jól tudja, hogy a további ellenállás teljesen értelmetlen és csupán csa­patai pusztulása és a békés lakosság, Budapest, Magyar­­ország fővárosának pusztu­lása származhatik a harc folytatásából. A szükségtelen vérontás elke­­rülésére, valamint azért, hogy Budapest város történelmi ér­tékű kulturális és művészi em­lékei, valamint hogy a lakosság megmeneküljön a pusztulástól, felszólítom önt, hogy fogadja el a kapituláció következő fel­tételeit : 1. Valamennyi fegyveres né­met és magyar csapat, élén Önnel és az Ön törzskarával haladéktalanul szüntesse be a harci tevékenységet. 2. Átadja nekünk csapatai egész személyállományát, fegy­­v­er­­etét, minden harci felsze­relését, közlekedési eszközeit és hadieszközeit, még­pedig sértetlen állapotban. 3. Mindazon tábornokok, tisztek és katonák számára, akik felhagynak az ellenállás­sal, szavatolják életüket és biztonságukat. Biztosítjuk, hogy a németek a háború után visszatérhetnek Német­országba, vagy személyes kí­vánságuknak megfelelően bár­mely más országba. A vörös hadseregnek magukat megadó magyarok számára pedig biz­tosítjuk, hogy összeírásuk és kihallgatásuk után hazatér­hetnek. 4. A magukat megadó csa­patok egész személyzete meg­tarthatja katonai egyenruhá­ját, kitüntetéseit, egyéni fel­szereléseit és értéktárgyait. A törzstisztek ezenkívül meg­tarthatják kardjaikat is. 5. Valamennyi sebesült és heteg orvosi segélyb­en fog ré­szesülni. 6. Valamennyi magát meg­adó tábornok, tiszt, altiszt és katona számára megfelelő élel­met biztosítunk. Amennyiben elutasítják a fegyverletételre vonatkozó ja­vaslatunkat, úgy a Vörös Had­sereg és a légi h­aderő megkezdi a körülzárt csapatok megsem­misítésére irányuló tevékenysé­gét. A megsemmisítésért, vala­mint minden budapesti rombo­lásért és Budapest lakosságának pusztulásáért önöket fogja ter­helni a felelősség. A szovjet parancsnokok az ultimátummal el akarták ke­rülni a hiábavaló vérontást Meg akarták kímélni az óriási város békés lakossá­gát a szenvedésektől, el akar­ták hárítani Magyarország fővárosának, a főváros tör­ténelmi értékeinek, kulturá­lis és művészeti emlékeinek pusztulását. A december 28-áról 29-ére virradó éjszaka folyamán és december 29-én reggel nagy­ erejű szovjet rádióállomását a front első vonalán szakadat­lanul közölték a budapest kör­zetében körülzárt ellenséges csa­patok éleivel és azok parancs­nokságával, hogy az ultimátum átnyújtására szovjet parlamen­­tereket küldenek ki, úgyszintén közölték, mely után haladnak át a parlamenterek a német csapatok állásai felé. Amikor december 1­-án a Buda és Érd közötti után Tolbukin marsall parlamen­tere fehér zászlóval a német állások felé közeledett, heves tűz fogadta és több golyótól találva holtan esett össze. A pesti oldalon a német pa­rancsnok a parlamenternek ki­jelentette, hogy nem hajlandó elfogadni az ultimátumot ,­s nem hajlandó semmiféle tárgya­­lásokba bocsátkozni. Amikor pedig a parlamen­tér visszatért, a németek tü­zet nyitottak nyomaiban, és hátulról jövő lövésekkel megölték. A kíséretében lé­vő tolmács csupán szerencsés véletlen révén maradt élet­ben. Ez a szovjet parlamenterek Budapest körzetében előre meg­fontolt és borzalmas meggyilko­lásának tényállása. A modern hadtörténelem nem ismer ha­sonló bűncselekményt. Magától értetődő, hogy a bé­kés lakosság köréből való áldo­­zatokért, Budapest lakosságáért a német gyilkosokat és cinko­saikat terheli a felelősség. Háromszáz házcsoportot foglaltak el Budapesten az oroszok Budapesten a diadalmas oroszok már lényeges előhala­­dást tettek a város belseje felé. Budának immár több mint két­harmad része az oroszok kezén van, akik több mint 300 ház­csoportot szállottak már meg. Ez egyben elárulja azt is, hogy milyen elkeseredett utcai har­cok folyhatnak, ugyanis csakis ilyen esetekben szokásos ház­csoportokról említést tenni ha­­dijelentésekben. A Times örömmel üdvözli a magyar hadüzenetet. Ismét biz

Next