Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1945-03-01 / 48. szám
lI. évfolyam 48. szám. Szeged, március 1, csütörtök______Egyes szám ára 13 fillér. Balogh István dr. PO&ellen Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parantpárt Révai József (Hagrer Koromandla Pfrl A demokrácia értelmezése körül sok a zavar. Ma persze mindenki „demokrata“; gyakori a vörös karszalag, a sarló és kalapácsos jelvény, az ötágú vörös csillag gomblyukakban. Mindenki pártba és szakszervezetekbe tömörül és mindenkinek demokrata múltja van. Ezek a demokráciát akként értelmezik, hogy a demokrata jelzővel ellátott pártban vagy szervezetben folytatják ott, ahol a felszabadulás előtt abbahagyták a pozíciókért való könyöklést, csak a letegezett barátok körét szélesítik ki. A „demokratáknak“ ez a rétege tudatos szerepet vállalt: a demokratikus pártokon és szervezeteken belüli rombolás szerepét. Ezek a „demokraták" a magyar reakció undok ágensei, akiknek az a feladatuk, hogy demagógiával, álradikalizmussal, mindenkinél többet ígéréssel a szervezetek élére kerüljenek és ezeket a reakció táborába hajtsák. Ezek a magyar demokráciát gyengének, folcsaphatónak tartják. Le kell őket lepleznünk, meg kell őket bélyegeznünk, lehetetlenné kell tennünk az ilyen emberek közéleti szereplését. Ezek a „demokraták“ most legfőbb gondjuknak természetesen azt tekintik, hogy a közélet megtisztításának munkáját akadályozzák: a népbíróságok szükségtelenségét hirdetik és tömegével ostromolják a rendőrséget, ha az egy-egy gazembert letartóztat. Ezek a demokraták a demokráciát úgy értelmezik, hogy letartóztatott ismerőseik és talán barátaik bűneivel szemben csodálatos megértést tanúsítanak és kötelességüknek tartják interveniálni és úton-útfélen a rendőrség túlzott erélyét hangoztatni. Szegeden is mindennapi eset, hogy ezek a „demokraták“ védőkké, kijárókká válnak és ostromolják a rendőrséget, ha az egy-egy fasiszta bitangot az őt megillető helyre csuk be. Jó lenne, ha Szeged rendőrsége minden ilyen esetben jegyzőkönyvet is venne fel a közbenjárók vallomásairól, vagy csak írásban fogadná el a mentőexpedíciók kívánságait. De ugyanakkor megmagyarázná a közbenjáró „demokratáknak“, hogy a szegedi rendőrség meglepően és érthetetlenül eddig csak 202 embert tart letartóztatásban Szegeden, ahol pedig ennél jóval nagyobb számban találhatók még ma is lakat alá valók. Ha akad a közbenjárók között egy-két jóhiszemű is, azoknak meg kell magyaráznunk. A keleti harctéren továbbra is a németek keletporoszországi kitörési kísérletei állnak a hadijelentések előterében. A németeknek ez a makacs és minden áldozatra tekintet nélküli próbálkozása érthető, hiszen az oroszok itt nem kevesebb, mint 34 német hadosztályt vágtak el és fenyegetnek a teljes megsemmisítéssel. Az orosz csapatok azonban olyan szilárd acélgyűrűt kovácsoltak a bezárt német seregek köré, hogy azoknak minden kísérlete csak újabb súlyos áldozatokkal fokozza az egyébként is nagy német veszteségeket. Eközben pedig Zsukov és Konyev tábornagyok haderői az Odera mentén egyre szélesedő arcvonalakon készülnek fel a Berlin elleni nagy tavaszi rohamra, amint azt maguk a német jelentések is sejttetik az erős járőrtevékenységek és az Odera feletti állandó légiharcok hangsúlyozásával. A német hadvezetőség alig három hete még nagy hangon kérkedett azzal, hogy az oderai vonal tökéletessen biztos védelmet nyújt és hogy Boroszló hozzáférhetetlen Az Odera vonalára visszavonuló német csapatok parancsnokságai kiáltványokon nyugtatták a lakosságot azzal, hogy csak bátran menjenek nyugat felé, mert Boroszló a birodalom megdönthetetlen bástyája lesz. „Most mit szól vajon a német lakosság a hadvezetőség ígéretéhez — kérdi az Iszvesztija - amikor Boroszló városa Hitlerék biztatása ellenére mégiscsak harctér lett? Hogy a német népnek mi a véleménye a helyzetről, arra maga a náci SS lapja, a Schwarze Korps vezércikke adja meg a választ. A lap leplezetlenül panaszolja, hogy abban az arányban növekszik a hogy Szegeden erős nyilas tevékenység folyik, hogy az ország területén különböző elemek próbálják elszabotálni a kormány intézkedéseit, hogy szervezkedik a reakció, hogy meg akarják fojtani a fiatal magyar demokráciát. Meg kell német nép belső ellenségnek száma és nyílt kútmérgezők tábora, amely arányban a német hadvezetés „magasabb hadászati okokból" kénytelen a területeket feláldozni. „Egyre nyíltabban és nyíltabban halljuk a szót — írja a lap —, minek folytatni a küzdelmet és minek kínlódni?" A nyugati arcvonalon a szövetségek offenzívája most már egyre szélesebb arányokban bontakozik ki. A felsorakozott hét szövetséges hadseregből 11 nappal ezelőtt az offenzíva megindulásakor előbb csak két hadsereg indult támadásra, az első kanadai és a harmadik brit hadsereg. Ezekhez a támadó seregekhez most három napja újabb két sereg, az 1. és a 9. amerikai hadsereg támadása is velük értetnünk, hogy a demokrácia csak egyféleképen értelmezhető , könyörtelen harc a reakció kiirtásáért. Meg kell érteniök, hogy a nemzet egészével szembeni bűn ma az engedékenység, a demokrácia hátbatámadása a megbocsátás átcsatlakozott. Ez a négy sereg most a nyugati front északi szárnyától Nimwegentől le egész Saarburgig előnyomulóban van a Rajna felé. A támadó négy hadsereg az utolsó 24 óra alatt igen nagy eredményeket ért el, 1> kilométerre áll Kölntől és 25 kilométerre Düsseldorftól. A két amerikai hadsereg harapófogóként készül tehát összeroppantani Köln védelmét. A Times nagy cikket szentel az új szövetséges offenzivának és hangsúlyozza, hogy „az uj rajnai csata egyre nagyobb lendülettel fejlődik a háború egyik legjelentősebb haditényévé. A partraszállás óta ilyen nagyjelentőségű harcot még nem vívtunk, mint most, ezt a végső harcot a Rajnáért humanizmusa. Jogos hát az igazi, a harcos magyar demokráciának az a követelése, hogy utaltassanak igazolás, bíróság elé azok is, akik felelőtlenül, igazolt bűnösök tértékében közbenjáró• merészkean* (S*.) Hatalmas arányokban bontakozik ki a szövetségesek nyugati oüenzívája Véresen összeomlott német kitörési kisérletek Keletporoszországban Az orosz csapatok Stettin előtt Moszkva, február 28. A TASS iroda jelenti: Keletporoszországban a bekerített német csapatok továbbra is heves harcokat folytatnak a szovjet csapatok gyűrűjéből való kitörésre. A harcok különösen Königsbergtől északnyugatra és délnyugatra voltak icen hevesek és az ellenségre nézve súlyosan veszteségteljesek. Nagyerejű német kötelékek erős páncélos támogatással ismételten rohamra indultak az orosz vonalak ellen, azonban a szovjet tüzérség minden rohamot már csirájában szétvert és nagy pusztítást végzett a támadók soraiban. Igen heves harcok folynak a Kurisches-Haff földnyelven is, ahol a németek veszteségei szintén súlyosak. Königsbergtől délnyugatra a szovjet csapatok az ellenség kemény ellenállása ellenére is biztosan hatoltak előre és számos helységet elfoglaltak. A harcok során több mint 2000 német elesett, 70 tank elpusztult. Pomerániában az előnyomuló szovjet csapatok 20 kilométerre közelítették meg Stellint. Breslauban fokozódik az utcai harcok hevessége. A szovjet csapatok a háztömbök újabb sorát foglalták el, a német helyőrség védelmét fokozatosan felmorzsolják, e harcok során több mint 1000 német esett el. Különösen heves harcok folytak a Hindenburg-tér birtokáért. A téren elsáncolt ellenséget az oroszok három oldalról is támadták. A németeket harapófogóba szorították, majd kemény harcok eredményeképpen elfoglalták a teret. Más szovjet csapatok a villamos kocsiparkot foglalták el. Több mint ezer ellenséges katonát és tisztet elpusztítottak a szovjet csapatok egy nap alatt. Hat xasiaBMamvh wuujumsa