Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-01 / 146. szám

gyar történelemb­en írni ők és hitvá­­­­nyak­, akik a magyarság és a magnak sorsát intézték, ne vállalkozhassanak Magyarországon még egyszer ilyen or­­szágvesztésre abban a tudatban, hogy nekik megint el fogják felejteni min­ek azt a dönt­és vétkét, amelyet elkövet­tek a nemzet ellen. Én pap vagyok. Nem ismerem az egyéni bosszút,­ de ha a mait lezárásánál gyengék le­szünk, nem veszünk elégtételt a hű­­nüsfikkel szemben, akkor megérde­­imeljük a magnók sorsát, akkor az árv­ák újra megteremtik a magok po­zícióit az ország életében. A feltép­őek közé tartozik az is, hogy nagy­on ha­tározottan, keményen zárják el a re­akció útját Magyarországon. Én úgy látom, hogy az utóbbi időkben nagyon sokan azok közül, akik kisebb vagy nagyobb mértékben felelősek ezért a múltért, ma azt hirdetik. Emberek, nézzétek, mennyi itt a baj, szenvedni kell ezért és amazért. Azt is látom, hogy A tömegek között vannak hiszé­kenyek, akik csak a mai bajokat lát­ják és hallgatnak ezekre a suttogó szavakra­. Világosan meg kell mon­dani, ki a felelős a bajokért. Talán a mostani demokrácia a felelős? Nem, nem ! Mindazért, ami kireszeli, minden nehézségért és keserűségért azok felelősek, akik ide juttatták ezt az országot. (Éljenzés, laps.) Csak egy kötelességük lehet ezeknek Magyaror­szágon éspedig az, hogy ha a magyar demokrácia nem talál­ja őket külö­nösebben vétkesnek és nem teszi őket fogházba, a népbiróság elé, internáló táborba és lehetőséget ad arra, hogy dolgozzanak, kemény munkával keres­sék meg kenyerüket. Nézzék tisztelet­­tel azt az erőfeszítést, amelyet a magyar dolgozó milliók és a dolgozó millióknak politikai vezetői tesznek azért, hogy amit ők elrontottak, vala­miképp­ 1 je­g­yre­ á 1 íi­lsük. Ne engedjünk magunk közé éket verni ~­ Nagyon komolyan szeretnék fi­gyelmeztetni minden pártot, elsősor­ban a magam pártjának tagjait, hogy a harci szövetséget, amely az együ­tt­­vívott harcban alakult ki, továbbra is tartsák meg és ne engedjék azt szét­bontani. Ne engedjünk magunk közé éket verni, sem a magunk párttagjai által, sem kívülálló hajtogatókon ke­resztül. Ma minden pártnak elsősor­ban a történelmet kell élni, mert ha elveszünk kis dolgokban, személyi kér­désekben, ha a pártban dolgozunk és nem a történelemben, akkor elvész nemcsak a harci közösség, hanem a magyar demokrácia is. A reakcióval való leszámolás első feltétele a de­­m­okratikus pártok komoly egysége. A reakció felszámolása csak akkor kö­vetkezhet be, ha a demokratikus pár­tok minden erejüket erre­­ oniítják az országépítésen kívül. Arccal a vasat felé“ a mi jelszónk is — Mérhetetlen munka vár reánk. A pártokkal való közös tárgyalás alapján bizonyos sorrendet állapítot­tunk meg a munkában.­ Ami erő a gazdasági életben van, fordíttassék a következő időkben az­ ország közleke­désének helyreállítására. A' jelszó: »arccal a vasat fele« a mi jej&rónk is, mert lud­juk, hogy enélkül seh­ol nem indulhat meg és folytatódhat a komoly gazdasági élet. A második fontos feladat a mezőgazdasági ter­­k­­elésnek munkaeszközökkel és gé­pekkel való ellátása. A házaknak tata­rozást a harmadik probléma, legalább olyan mértékben, hogy nagyobb rom­lás ne következzék be”. Hangoztatnunk kell azonban, hogy a gazdasági éle­tet nem lehet darabokra bontani, mert a gazdasági élet szorosan összefüggő valami és ha megbontjuk annak egy­ségét, minden rész szenvedni fog ál­­tala. Megállapíthatunk sorrendben fontosabb dolgokat, de­­ ugyanakkor egy pillanatra sem szabad megfeled­keznünk, hogy a gazdasági élet össz­hangjának megtartása nélkül az egész gazdasági élet nem boldogulhat. Ép­pen ezért minően­ült hangoztatni kell a mezőgazdasági termelés hihetetlen (ontorságát, mert mindennek ez az alapja. Nincs ipari munka, ha nincs élelem­ és ha a mezőgazdaság nem tud produkálni, m­inden tevékenység megakad. A magyar gazdák csodát tettek: megművelték a magyar földet . Végigjártam az országot és azt mondom, hogy a magyar életnek egy nagy darabját szemléltem meg. Min­denütt integet felém , a magyar ter­més. A magyar gazdák csudát teszek. Tízek­ azzal a kevés eszközzel, amely rendelkezésre áll, megművelték a ma­gyar földet és így megteremtenék gazdasági boldog stássunk alapfelteté­­seit. A magyar nemzet sokkal tarto­zik a föld fiainak azért, hogy min­dennapi kenyeret ad, ahogy lehetett, az állati erőt emberi erővel pótolva, megteremt­ette azt a lehetőséget, hogy a kenyerünk ne fogyatkozzon meg, mert különben megállna az élet Magyarország egész területén, Hála a Szovjetunió nagylelkű segítségéért — Igen tisztelt Polgártársaim! Eb­ből a romországból nekünk kell or­szágot építeni. Mennél inkább, meg­fogjuk a munkát gazdasági és szellemi téren, annál jobb és szebb lesz ez az ország. Kaptunk egy nagy lehetősé­get. Megmondom őszintén itt is, ami­kor az október tizenötödiki kísérlet kudarcba fulladt, olyan borongó lé­­lekkel jártunk a magunk bujdosásá­­ban, hogy sokszor arra gondoltunk, elvesztettük helyünket a történelem­ben. Nem lesz többé magyar nemzet. Nem tudjuk kiheverni a szörnyű csa­pást. De kaptunk meg nem érdemel­ten nagylelkű segítséget a szövetsé­g­es hatalmaktól és elsősorban a S­ov­­emulátó!. .Meg kell mondani mindet­tük az országban, hogy mit kaptunk a tra Mfi-szünetben azzal, hogy nem ken­­ünk a náci­ Németország katonai­­ mec»adósának sorsára. Érezzük és tudj­uk azt, hogy mit kaptunk, am­ikor nemzetgyűlést, nemzeti kormányt kap­tunk. A magyarság megkezdhette ön­álló nemzeti életét. Át kell éreznünk ennek a nagylelkű történelmi gesz­tusnak jelentőségét, mert ha ez meg nem történik, a magyarság tántorogva és tétován járta volna a maga sötét történelmének útját és ki tudja, mi­kor kezdhettük volna el a magunk életét. Én hálás vagyok azoknak, így a Szovjetunió nagy vezérének, Sztálin­­ marsallnak (Éljenzés és laps.), akik ezt lehetővé tették. Hálásak­ vagyunk azoknak a magyar államférfiaknak, akik dolgoztak értünk. — A magyar nemzet most megte­remti a maga hazáját. A magyar népre van bízva, hogy milyen hazat teremt. Most hát, Barátaim, ebben a munkában valamennyiünknek részt kell venni és teremtenünk kell olyan országot, amelyben a dolgozó milliók, fizikai és szellemi munkások, gyárak­ munkásai, irodák dolgozói, a szellemi élet vezetői fogják meghatározni együtt és közösen az ország sorsánál a jövendő irányítását. Az előlegezett bizalmat meg kell őriznünk a jövendő számára — les* ** ország a demokrácia tiszta országa, a népszabadság tiszta országa, a megbecsült dolgozók or­szága. Sötét órákban magamtól kér­deztem, meghalhat-e a magyar nép. Azt feleltem csendesen: Nem halhat meg, mert még nem is élt, nem en­gedték élni. Most­ meg lesz az élet­­lehetősége, éljen a magyar nép sza­badságával. Ak­kor olyan lesz az or­szág, amelyben érdemes lesz élni, és amelyet megbecsülnek kifelé. A mi szemü­nkra ételkérdés. Hogy ezt a bizalmat, amelyet nekünk előlegeztek, megszerezzük a jövendő számára. Életbevágó kérdés szám­unkra, hogy Magyarország úgy álljon a jövendő­ben elsősorban nagy szomszédunk, a Sz ötje Ilin iá előt!, mint a szabadság országa. A megbecsült dolgozók or­szága, így álljon szomszédaink előtt is, akiktől jó híreket kapunk. Mi örü­lünk annak, hogy Románia miniszter­elnöke, K­réta felől a barátság »roll«­­ me árad felénk. Sajnos, észak felől ellentétes intézkedéseket látunk. Titel marsall országa határozottan akarja a komoly és a>ecsületet, együttműkö­dést a magyar néppel. — Befejezve beszédemet, rá kell mutatnom annak jelentőségére, hogy nincs senki, aki azt mondhatja, hogy nem vagy felelős az ország sorsá­­­ért. Mi nemcsak a családunk sorsá­­ért vagyunk felelősek, hanem az egész országért. A magyar nép csak úgy maradhat meg és úgy teremthet új országot a maga számára, ha min­­­denki közülünk, akármilyen posztos dolgozik, átérzi felelősségének sú­lyát. Hatalmas taps köszöntötte Tilda Zoltán beszédét. A taps el­ültével dr. Balogh István emelkedett szó­­lásra. VIDÉKI KERESKEDŐK! Papirosáruk és háztartási cikkek Budapest ¥., Katona József­ utca 331). Cigarettapipiros (adóbélyeges), cipőkrém, légypapir, ruhafestékek szavatolt minőségben. Levél’papirosok óriási választékban. Fűszerpallók, T­alvé­­­dők, Szekrénycsíkok, Papirosszőnyegek. Kozmetikumok-iskolai füzetek, stb­HIDAS MIKLÓS NAGYKERESKEDÉSÉBEN Balogh István dr követi!!, vegye ki részét az újjáépítő munkából a polgárság is Az államtitkár visszapillantást vetett azokra a történelmi időkre, amikor a múlt év őszén Szegeden épülni kezdett, a magyar demokrá­cia és méltatta azt a nagy munkát, amit azóta, aránylag rövid idő alatt az ideiglenes nemzeti kor­mány végzett. Azután így folytatta beszédét: — Elkerülhetetlenek a Hibák, mindenki csinál hibát, de ha mi csak a hibát látjuk, akkor torz­­képet kapunk, nem pedig a való­ságot. A rendőrség kérdésében sok a jogosult panasz. De mi lett vol­na, ha ez a rendőrség nincs. A rendőrség a maga sok hibájával együtt is óriási értéket jelentett az első pillanattól kezdve. A kor­mány a pártokkal teljes egyetér­tésben már hetek óta a legerélye­sebben folytatja a tisztogató mun­kát. — Itt van a földbirtok­reform. Meg kellett csinálni, mert ez a demokrácia egyik alapja. Nagyon jól tudjuk, hogy a földbirtokre­form kapcsán vannak hibák, té­vedések. Ezeket meg fogjuk javí­tani, mert a kormány azon az ál­­l­sponton van és a pártok képvi­selői is ugyanezt az álláspontot képviselik, hogy a saját törvé­­nyeinket minden körülmények kö­zött meg kell tartanunk. Ha a sa­ját törv­­nyeinken, tehát a de­mokrácia törvényein is túlmen­­nénk, az nem demokrácia lenne, hanem anarchia. A földbirtokre­formot belek alatt kel­lett lebonyo­lítani. Történtek félreértések, nem mindig rosszhiszem­üek A kor­mánynak meg van a szándéka és meg lesz az ereje ahhoz, hogy a hibákat kijavítsa. Erre nézve a tárgyalások folyamatba tétettek és bizonyos, hogy eredményre vezet* nek. Tehát túlságosan ne nyug­talankodjék senki és ne legyen türelmetlen azzal szemben, am­i történik. — Szólni kell egy szót a MaDISx- ról is, a magyar demokratikus if* júságnak erről a tömörüléséről is Ebben a kérdésben is bizonyos nyugtalanság és aggodalom van Szegeden. Meg kell mondanom, hogy a Ma­MSz nagyon sok helyen gyönyörűen működik Nagyon sok helyen az öregekre nézve meg­nyugtató lehet, hogy a MaDIS» működik. Másutt eltér a céltól. Hossz vezetők kezébe került, alkal­mas hm kézbe, akik nem tudnak bánni azzal a finom műszerrel, amit egy ifjúság lelke jelent. Ha majd több szakszerűség és majd több szerelőt kerül ilyen helyek­nek is a vezetőségébe, akkor tel­jesen megnyugtató lesz azokon a helyeken, ahol most nyugtalanság­ra ad okot Mint a munkásság vezetőinek a hibákat javítani akaró szándé­kára jellemző esetet mondotta el •* al­amtitkár a következőket: — A miniszterelnök úrral Sal­gótarjánban voltam, a munkások­hoz szóltunk. Az egyik munkás gyalázatos hangot ütött meg a vallás. Isten ellen. Maga a hallga­tóság botránkozott meg rajta. Más­nap meglátogatott engem a mun­kás szakszervezeti vezetője és be­­jelentette: az illetővel szemben a legerélyesebben fognak eljárni, mert minden demokratikus párt tiszteletben fogja tartani minden­kinek a vallásos meggyőződését. Balogh államtitkár így fejezte be beszédét: • — A polgári társadalom ma mé#

Next