Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-01 / 172. szám

r. í»f. 172. si. - l­ 3 PVilág proletárjai egyesülj­etek! Szeged, H«5. augusilas 1, surfs A francia nemzetgyűlés óriási többsége De Gaulle alkotmány­reform­ja ellen szavazott De Gaulle előzőleg kijelentene, hogy ha javat talál leszavazza, beadja lemon­dását — Ellentmondó hírek a berlini értekezlet menetrendjéről — Lattal önként jelölhetik callomástételre a Pétain-bűnperben ? Nem lehet még tisztán látni, hogy az angol kormány átalakítása mennyi­ben fogja befolyásolni a berlini ér­tekezlet menetrendjét. Az egymástól eltérő hírek megegyeznek abban, hogy Attlee szerdára visszautazik Londonba, hogy kiegészítse kormá­nyát és összeállítsa a kormány pro­gramját. A parlament összehívását és a király trónbeszédét azonban 15-ére halasztották. Van olyan hír, amely szerint Attlee ezzel kapcsolatban a ber­lini értekezlet elhalasztását fogja kérni. Más értesülés szerint Attlee a kor­mány kiegészítése után nyomban vis­­­szatér Potsdamba. De vannak olyan értesülések is, amelyek szerint a hazaiaslaülkozó megbeszélései szerdára be is fejeződnek és már meg is kezdték az értekezlet vé­gén kiadandó nagyfontosságú nyi­latkozat megszövegezését. Görögországban még nem érezteti hatását a nagy angol politikai válto­zás. Patras város rendőrfőnöke meg­tiltotta a szovjetfilmek bemutatását, ugyanakkor a Itiller-Németországban gyártott háromszáz film bemutatása elé semmi akadályt nem szórt ki. A párisi rádió jelenti, hogy a Fran­cia Tanácsadó Testület az alkotmány­­reform kérdését tárgyalta. Az ülésen De Gaulle kétszer is felszólalt és ra­gaszkodott a kétkamarás rendszerhez, mert szerinte­ az egykamarás teljes­­jogú nemzetgyűlés veszélyes lehet a demokráciára. Ennek ellenére a Tanácsadó Tes­tület a kormány javaslatát 210 szavazattal 19 ellenében lesza­vazta és az egykamarás teljes­ jogú netmetgrilles mellett foglalt állást. Francia politikai körökben feszült vá­rakozással néznek De Gaulle legkö­zelebbi lépése elé. Ugyanis­ a tábor­nagy előzőleg kijelentette, hogy le­mond, ha a nemzetgyűlés leszavazza az alkotmányreformról szóló terveze­tet. A Pétain elleni perben a vád utolsó tanúi vonultak föl, ezután sor kerül a védelem által megnevezett negyven tanú kihallgatására. Herriot, a kép­­viselőház volt elnöke vallomásában előadta, hogy Pétain távolította el őt Lyon pol­­gármesteri székéből és ő adott parancsot letartóztatására­­. Pétain nem akarta elhagyni Francia­országot és nem engedte, hogy a kor­mány Északafrikába tegye át szék­helyét. Pétain a vallomást idegesen hallgatta. Utána a bíróság közölte, hogy Renan, a híres történész uno­kája vallomás­ életre jelentkezett. A fl­ügyész kijelentette, hogy olyan bizo­nyítékokat fog hozni, amelyek min­denkinek a szemét felnyitják. A spa­nyol távirati iroda jelentése szerint Laval, aki Barcelona mellett volt in­ternálva, hétfőn reggel elhagyta Spa­­nyolországo­t, hogy vallomást tehessen a Pétain-figyben. Valószinütlenül hangzik ez a híradás mert a francia legfelsőbb törvényszék elnöke éppen hétfőn tette közzé­ a Laval elleni vád­iratot. A francia nép árulója aligha viszi önként féltett irháját a párisi népbiróság elé. Ezért ez a hír még megerősítésre szorul. (Csikágó, julius 311 A szovjet szak­szervezeti küldöttségek Kuznecov el­nök vezetésével július 26 án Wa­shingtonból Csikágóba érkezett. A csi­­kágói ipari szakszervezet meleg fo­gadtatásban részesítette a küldöttsé­get. A sajtó képviselői több kérdést intéztek Kuznecovhoz, aki hangsúlyoz­­ta, hogy a Szovjetunióban nem lehet szó munkanélküliségről. Ellenkezőleg minden esetben munkáshiány mutat­kozik. (MTI) Vasárnap Ünnepségünk szépségéről, sikeréről és jelentőségéről írunk. Szeged és kör­nyéknek népe díszbe öltöztette a vá­rost, díszbe öltözött maga is és nagy tömegében fegyelmezett, zárt sorok­ban vonult fel, hogy megmutassa a maga erejét, kifejezze akaratát és Méreteiét pártunk és pártunk nagy viczére, Rákosi Mátyás iránt. Részt­­szett ünnepségünkön minden Szegeden és Szeged környékén feltalálható ön­tudatos erő, ott volt mindaz, ami népséget, fiatalságot, lendületet és erőt jelent. A városok dolgozói elhoz­ták a gyárak, a gépek, munkájuk népségét, ünnepelték önmaguk és munkájuk értékét, díszes külsőségek­kel, zárt, öntudatos soraik fegyelmé­vel fejezték ki felszabadult örömü­ket. Ennek a felszabadult örömnek vidámsága tükröződött a felvonulók­­ soreán, érezték erejüket, értéküket, a dolgozók felemelkedésének sikerét. Napfényre hozták az eddig sötétségbe k­ényszerített életüket és bebizonyítot­ták, hogy az tele van szépséggel, a teremtés örömével és van szép iránti érzékük, él bennük a szép iránti v*gy, van művészi ízlésük, ők azok, a gyárak és üzemek munkásai, akik A jövő népi Magyarországának szép­ségben, kultúrában is a legtöbbet ad­ják Felvonult a falvak népe is lóhá­ton, szekéren és gyalog, mezei virá­­gok, búzakalászok díszében, magasra emelt kenyérrel, verejtékes munkájuk csodás eredményével üdvözölték ve­­zérüket. Eljöttek kezet fogni városi testvéreikkel és az ünnepi találkozóra elhozták ők is sajátos életformájuk szépségeit. A szemekben kiült diadal­mas öröm azt mutatja, hogy ez a nép is ismeri önmaga értékét, érett • felemelkedésre A népgyűlés sikere nemcsak sze­gedi pártszervezetünk munkájának és szervezőképességének tudható be. A felhívásra szíves készséget reagált a nép és önkéntes megjelenése bizo­nyítékául a felvonulás és az ünnep­ség formáinak nagy többségét ő maga kezdeményezte. A gyárak és falvak dolgozói megtanácskozták július 29 ünnepét, ezek során százával jöttek a javaslatok, ötletek, formákat és szi­keket ajánlottak és legyőzték a meg­oldás nehézségeit önkéntes anyagi áldozatokkal. Elmélyült politikai­­ tu­datot, tisztánlátást és pártunk iránti bizalmat, szeretetet bizonyít ez. Sze­­­rőd és környékének demokratikus népe a felszabadulás óta mérföldes csizmákkal halad a politikai fejlődés útján. A közömbösségből kiszabadult, harcos, áldozatos hívévé vált a ma­­gyar­ demokráciának. A szegedi nagygyűlés jelentősége túlnő a város határain, országos ese­mény. Társunk rohamos fejlődését bi­zonyítja, a népi erők politikai elhe­lyezkedését mutatja meg, igazolja a magyar nép politikai érettségét. Meg­felelte Szeged népe, hogy július 29-i felvonulása nemcsak pártunknak és vezérünknek ünneplése, hanem tan­­pártunk programja mellett, ki­állás az újjáépítés, a reakció elleni harc, a pártunk által hirdetett népi Magyarország megteremtése mellett. Csongrád vármegye dolgozói a mun­kások parasztok és értelmiségek, nők és ifjak töretlen népi egysége nyilat­kozott meg ezen az ünnepen pártunk, pártunk programja mellett és felsora­kozott azért, hogy megmutassa harci­készségét, hatalmas erejét, legyőzhe­t és parasztok kézfogása, magasra ered­­­t ellenségét. A tömeg nagysága, a zárt tó Szeged népét, uj, demokráciát sorok fegyelme, az életakaratot beízó- akaró, ezért küzdeni kész Szegedre nyitó feltörő vidámság, az ünnep szó- mulatott, amely értéke, szépsége és retettel átitatódott melege, ez az győzelme pártunknak és a magyar újabb szegedi kézfogás, a munkások demokráciának. Szeged és környéké­nek dolgozó népe büszkén fogadja pártunk köszönetét és elismerését bi­zalmáért, szeretmtéért és legyen tuda­tában annak, hogy demonstrált ere­jük lendületet, biztonságot nyújt a további küzdelemhez. Gerő Ernő vezetésével küldöttség utazik Moszkvába a magyar-szovjet árucsereforgalmi szerződés megkötésére Budapest, július 31 (Saját tudósítónk telefon­jelentése). Az ideiglenes magyar nemzeti kormány kérdést intézett a S­zovjetunió kormányához, hogy hozzá­­járulna-e ahhoz, hogy Magyarország tárgyalást kezdeményezne a Szovjet­unióval árucsereforgalmi szerződés megkötésére. A Szovjetunió kormánya hozzá­járult a tárgyalások megkezdésé­hez. Az árucsereforgalmi szerző­dés megkötésére Geró Ernő keres­kedelem- és közlekedésügyi minisz­ter vezetésével küldöttség utazik Moszkvába. Helyet foglalnak a küldöttségben még Dán Antal iparügyi miniszter, S. Szabó Ferenc földművelésügyi­ államtit­kár, Walter Gyula a Magyar Nemzeti Bank bankosztályának vezetője, Debrics Lajos kereskedelem- és közlekedés­ügy, minisztériumi osztályfőnök, Marton János iparügyi minisztériumi tanácsos, Szilágyi Mihály kereskedelem- és közle­­kedésügyi minisztériumi osztálytaná­csos, Jendrassik György a Ganz vezér­igazgatója, Módos József a Magyar Pa­­mnt vezérigazgatója, Török Gábor a Silion konzervgyár igazgatója. -oQo— Nagy érdeklődés Zilahy Lajos és Háy Gyula szegedi előadása iránt (Szeged, július 31) Jelentette a Dél­­magyarország, hogy az Újságírók és Művészek Otthona meghívására Sze­gedre jön Zilahy L­ajos, a nagy író, valamint l­ay Gyula, a kiváló dráma­író, hogy előadást tartsanak a szegedi közönségnek az orosz magyar kultur­­kapcsolatokról. Zilahy ugyanis elnöke a Magyar - Szovjet Művelődési Társa­ságnak, Háy Gyula pedig a főtitkári tisztséget tölti be a társaságnál. Zilahy Lajost nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Regényei és színművei, amelyek mindig szociális lelkiismeretről és a magyarság sor­sának addogó figyeléséről, jóra irá­nyításáról testek tanúbizonyságot, a nemiriébrészleti legelső sorába állít­ják­­.l.abyl, Ma 6 annak a szellemi frontnak egyik vezéregyénisége, amely uj közszellem kialakításán fáradozó és szoros lelki barátságot akar létrat hozni a magyarság és a nagyi iBBg szédnép, az orosz közét. Háy Gyula már kevésbé ismeri a szegedi közönség előtt, annak rfte­­né­re, hogy szegedi származása és Innen nősült. Még mielőtt irodabml munkássága kibontakozhatott volna kénytelen volt politikai németes ág tevékenysége miatt külföldre emigrál* ni. A weimári Németországba mer# itt irta nagyhatású drámáit, amely* sorozatosan, nagy siker mellett kerül­tek szinre s amelyek közül azóta már nálunk is bemutattak kettőt: a­z Né­metekt-et és a z Tiszazuge-ot. A neun

Next