Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-01 / 172. szám

2 fetiszpcUizmus uralomrajutása után Híg C.nifánst Németországb­ól Is ■tenni«­kellett. Moszkvában talált uj ottho­nra. Itt is házijáért, Magyaror­­■A#*« dolgozott. Zilahy Lajos és Háy Gyula elő­adása vasárnap délelőtt lesz a Városi Színházban, amelynek pénztáránál már megválthatók a jegyek. Az illusztris előadók megnyilatkozása elé nagy ér­deklődéssel tekint Szeged közönsége. —O— A szegedi népbíróság halálraítélte Császár Jánost, a bori szadista hóhért Az ügyész: A népbíróság humánusan jár el, de csak egyszerű halálbüntetéssel sújtja ezt a szörnyeteget (Szeged, Július 31.) lapunk tegnapi számában már beszámoltunk arról, hogy a népbíróság Vorsó-tanácsa izgal­mas" légkörben és a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt kezdte tárgyal­ni Császár János volt honvédtörzsőr­­mester, a bori munkatábor szolgálat­­vezetőjének többrendbeli népellenes bűnügyét. A közönség hangos kö­zbeszólásai mellett folytatták a tanúk kihallgatását, akik mindnyájan a már tegnap ismer­tetett vádirat vádpontjait igazolták, de még sok olyan embertelenül kegyetlen adat került nyilvánosságra Császár Jánosról, erről az emberi mivoltából kivetkőzött, feketelelkű, szadista gyil­kosról. Ezek az újabb adatok meg­könnyítették a népbíróság munkáját. A súlyosan terhelő tanúvallomások alatt a padsorokból minduntalan fel­hangzott a „Halál reá ! Kötelet neki ! Gyilkos!“ kiáltás A tömeggyilkos me­rev nyugalommal hallgatta meg a vá­dakat, egy arcizma sem rándult meg, mintha nem is róla lett volna szó. Aférő Ervin vallomása rántotta le teljes egészében a leplet Császár ke­­g­yet­lenkedéseiről, aki elmondotta, hogy kilenc barátja (névszer­­ű­ felsorolja őket) nem bírta már tovább Császár kegyetlenségeit és megszökött a láger­ból Császár elfogatta őket és Dórra »túlittatta, 120 urán kikötötték, majd az orosz csapatok közk­edtére átadták a­­ Gestaponak, amely agyonlőtte a szeren­csétleneket. Mózes László mindenben igazolta az előtte szóló vallomásait, majd kifejtette, hogy a táborban egyet­len egy percig sem volt nyugtuk, mert Császár a legkülönbözőbb ürügyek alatt tav alta őket, a „fekete levél“ után való kutatás ürügye alatt kifosz­totta a kényére-kedvére kiszolgáltatott szerencsétlen munka­szolgá­latosokat, vasárnaponkint, noha elég fa állott a labor rendelkezésére, 50-80 kilós faha­sábokat hordatott a munkaszolgálato­sokkal, s különös előszeretettel kínozta a betegeket. A legkülönbözőbb ürügyekkel kiköt­tette a munkaszolgálatosokat, ha el­ájultak, homokkal töltött gumibot­jával ,életre­ verte őket, a betegségtől moz­dulni sem tudókat hasba rugdosta, ki­verte a fogaikat A több mint tizenöt an­u kihallgatása során kiderült az is, hogy Császár a VWC-re menő munka­­szolgálatosokat kihallgatás címén újra félholtra verte s az oroszok közeled­tére a fadarakhoz, amelyben 300 mun­kaszolgálatos feküdt, szalmát hordatott és meggyujttatta. Igen sok munkaszolgálatos benne lelte halálát, a többit a szerb par­tizán hadsereg katonái mentették meg. A tanuk között kihallgatták Szép Lajost és Freiburger Istvánt, a keretlegénység tagjait, akik mindenben igazolták a munkaszolgálatos tanuk vallomásait. A tanuk kihallgatásának befejezése an dr. Márai Pál népügyész mondja i. nagy tetszéssel fogadott vádbeszédét. Császár János nemcsak közvetve, ha­­nem közvetlenül is felelős a kilenc munkaszolgálatos haláláért, kegyetlen kínzásai folytán pedig nem egy munka­szolgálatos lelte ott, vagy későbben ha­lálát. Császár szadista kegyetlenséggel kínozta a reábizott és számára teljesen kiszolgáltatott munkaszolgálatosokat, ezért úgy hiszi, a népbíróság humánusan jár el, ha a vádlottra csak egyszerűen halálbüntetést mér. A hivatalból kirendelt védő, dr. Fab­ionc Kálmán kevéssé meggyőző védőbeszéde után a bíróság ítélethoza­talra vonult vissza. Alig félóra múlva már jön is a bí­róság az ítéletet kihirdetni. A terem hangulata a végsőkig feszült, csak a vádlott ül helyén mozdulatlanul. Dr. Rózsó Ferenc elnök hirdeti ki az ítéletet. A magya­r állam nevében Császár János többrendbeli sulyos népel­lenes cselekedetéért bűnösnek találtatott és a Népbiróság halálra ítéli. A közönség megéljenzi a Népbirósá­­got s a nagy zajban alig hallható a vádlott elcsukló hangja. Kegyelmet kérek.• Az ítélethozatal után a visszavonult népbíróság azonnal kegyelmi tanáccsá alakult át és ennek a döntése, neveze­tesen az, hogy kegyelemre terjeszti-e fel a vádlottat, avagy sem, nem isme­retes. A rendelet szerint az esetben, ha a vádlottat kegyelemre nem terjesz­tik fel, az ítéletet két órán belül végre kell hajtani. Tekintettel arra, hogy Szegeden ez idő szerint nincs hóhér és a bitófa előkészítéséhez is idő szüksé­ges, a népbíróság csak pénteken reggel hirdeti ki a kegyelmi tanács határo­zatát. Szeged Város, Színház Igazgató Dr Baranyi János Műsort Hétfőn, kedden délután 6 órakor Cigányprímás Operett 3 felvonásban, délután 6 órakor munkáselő­­adás: Tatárjára«. Operett 3 felvonásban. .. délután 6 órakor mun-0­.dr­ U délután 6 órakor munkás-StSSühíS* “Operet ka délután 8 órakor mun­­­­káselőadás: tikiért*. Operett 3 felvo-1 5—Stfp-ig munka,e,ö*dások helyárai Ml VasaTMP délután 3 órakor Mágnás ^Haka. Operett 3 felvonásban. Vasárnap este 6 órakor Cstfásyprl­­ca- Operett 3 fal­vonásban. DÉLMAGYARORSZÁQ Valentiny Ágoston polgármester lemondott Összehívják a polgármesterválasztó közgyűlést (Szeged, július 31) Dr. Valentiffy Ágoston, Szeged polgármestere ked­den beadványt intézett a város tör­vényhatóságához. Beadványában köz­li, hogy lemond a polgármesteri ál­lásról. Lemondásának okául megem­líti, hogy a jövőben fokozottabb mér­tékben kíván bekapcsolódni pártja, a Szociáldemokrata Párt központi mun­kájába és ez az elhatározása lehe­tetlenné teszi, hogy továbbra is be­töltse a polgármesteri széket. A polgármester lemondását dr Pálfy György helyettes polgármester vette át, mint aki a szintén lemon­dott főispán teendőinek ellátásával meg van bizva. A főispán helyettese a lemondást a Nemzeti Bizottság elé terjeszti, a Nemzeti Bizottság pedig javaslatot tesz az uj polgármester sze­mélyére és a polgármesterválasztó törvényhatósági közgyűlés összehívá­sára vonatkozóan. —oOo- Katasztrofális árvízveszély fenyeget, ha nem tesszük meg a szükséges védelmi intézkedéseket (Szeged, július 31) Sebestyén Endre főmérnök, a város műszaki hivatalának kiváló szaktisztviselője memorandumot dolgozott ki a Szegedet fenyegető árvíz­veszélyről, a védekezés módozatáról és memorandumát átnyújtotta Dénes Leó helyettes polgármesternek. A főmérnök rámutat memorandumában, hogy az elmúlt tavasszal olyan szerencsés idő­járási, vízállási és jégelvonulási viszo­nyok voltak, hogy a véd­töltések rész­beni helyreállításával sikerült az árvíz­veszélyt elhárítani. Bűnös könnyelmű­ség volna arra számítani — mondja a memorandum —, hogy a legközelebbi árvízveszélyt ugyanilyen módon elke­rüljük. Tavasz óta ugyanis az árvédelmi helyzet lényegesen rosszabbodott. A nél­külözhetetlen árvédelmi felszereléseket és eszközöket elhurcolták, feltüzelték. Roncsok és a szükséghidak pillérei akadályozzák a vízlefolyást. Hiányza­nak a kiképzett utászzászlóaljak, nincs üzemanyag, a szivattyúk nem működ­nek, nincs jól szervezett vízjelző szol­gálat és még sok más hiányosság van. Szükség van ezért a gyors és haté­kony segítségre. Először is arra hogy a kormány felszabadítsa azt a 730 000 pengőt, ami a Szegedvidéki és Belvíz­­szabályozó Társulat számláin van a postatakaréknál, ezenkívül szükséges, hogy a legsürgősebb megelőző védelmi munkákra 2 millió pengőt folyósítson a kormány. Ha meglesz az anyagi fedezet, min­den rendelkezésre álló eszközzel meg kell kezdeni a jégképződést és torlódást elősegítő hídroncsok kiemelését — java­solja a memorandum Miután itt nincs szó újbóli beépítésről, a feladat nem olyan komplikált mint például az al­győi hídemelés. Végül sürgeti a memo­randum a tutajozás megindítását, hogy tüzelőanyag ideszállításával megakadá­lyozható legyen a helybeli faanyag e­­ pusztítása és az árvízvédelmi intézke­déseknek ilyen módon való korláto­zása is. —O­ Keretszázadparancsnok a Népbíróság elnöki székéban Budapest, július 31. (Saját tudósí­tónk telefonjelentése). Több volt mun­kaszolgálatos jelentést tett szombaton a Szabad Nép szerkesztőségében. El­mondták, hogy a néptörvényszék egyik tárgyalótermében megdöbbenéssel ját­s­O­ZI Z Ó MOZI Ma és mindennap Izzig-vény mattyar filmjá­ték T Jén­zt kacíjunki' Jávor -Tolnay K?ári Tara Ida — Vaszary Piri, Mily Cere — Halmay és Pellin főszereplésével P sta­tek n­efes ur Műsort bevezeti: HETI IN­­K­E K l­fintala h világesemények.____ K'oaj.Ki* kezuete: i. néio.and­'VrO J es­tel /• lesyd­ővíiH­ d e. 11-12 óra 18 és az előadás _____ ke­drte epi fél órával._____ 1­ták a tanácselnöki székben Fellner Ist­ván dr. volt karcagi járásbirót, aki em­bertelen, rettegett század parancsnokuk volt és a legdurvábban bánt velük. A Szabad Nép szerkesztője jegyzőkönyv­be vette a panaszt és átnyújtotta a népbíróság elnökének. Itt nyomban in­tézkedtek, hogy Kellnert a panaszok kivizsgálásáig függesszék fel adás alól Ez már a harmadik eset, hogy a nép­­bírósági tan cs vezetője ellen súlyos vádak hangzanak el, amelyek miatt el kellett az illetőket helyükről távolítani i A Entgelten Kisgazda, Földmun­­kás és Polgári Párt szerdán, augusztus 1-én délután fél 6 órakor a párt Tisza Lajos-körút 20. sz. a. helyiségében pártnapot tart, amelyen dr. Bartucz Lajos egyet. ny. r. tanár tart előadást A tagok megjelenését kéri és vendége­ket szívesen lát az Elnökiért 1943 augusztus 1 h­írek Szolgálatai gyógyszertárak K. Keresztes Ilona, Szent György tér 6., Frankó Andor, Dugon­cs­ tér 1. Surjányi József, Kossuth Lajos-sugár —oOp- Olvasóinkhoz! Az újság előállításához szükséges nyersanyag, elsősorban a rotációs papiros ára olyan mértékben drá­­gult, hogy a szegedi napilapok ára emelést voltak kénytelenek elhatároz­­ni. E­nnek folytán e héttől kezdve a szegedi napilapok ára hétköznap 3 pengő, vasárnap 4 pengő, heti elő­fizetési ára pedig 18 pengő lesz. Üdvözlet a szegedi pártszervezet vezetőinek Pártunk dél­magyarországi titkársága a július 2 )-i ünnepségek megrendezésén igen kifejlett értékes munkájukért és dicséretes pártszerű magatartásukért a szervezőcsoport tagjainak elismerését fejezi ki. Külön köszönetet mond az üzemek felvonulását megszervező Agócsi János, Komócsin Mihály, Dénes Leó,­­Komócsin Zol­tán­, Sebes László, Harsányi Dénes, Sebes Tí­bor, Kálmán Endre, Faragó Inara, Haláss György­­ Róna Béla, HavaUicz Gyul­iné, Kaján Tibor, Mison Gusztáv, dr Vas Zol­án Péter és KraDch András elvtár­­saknak. ” ——— „ Ez alkalomból pártunk kerületi tit­kársága külön üdvözli pártunk szegedi szervezetének titkárát: Tombácz Im­re elvtársat. Pártunk kerületi bizottsága üidvözli a szegedi gyárak és Csongrád vármegye falvainak minden dolgozóját, a sátrak és a felvonulás szervezőit, a rendezd* gárdát és munkájukért köszönetet mond. —poo— — Dénes Leó helyettes polgármes­ter előadása a pénzügyi tisztviselők­nek Dénes Leó helyettes polgármester, a pénzügyigazgatóság épületének udva­rán előadást tartott az állami pénzügyi­­ tisztviselőknek. Mintegy 200 főnyi hall­gatóság előtt Vaszocsik pénzügyi főta­nácsos, a pénzügyigazgatóság megbí­zott vezetője nyitotta meg az összeg­vételt és felkérte a helyettes polgár­mestert előadásának megtartására. Rá­mutatott, hogy a muttbani reakciós jelszóval ellentétben a köztisztviselők­nek igenis politizálniok kell Megma­gyarázta, hogy mi a politika és hivat­­kozott rá, hogy a pénzügyi tisztviselők is politizáltak, amikor kiszolgálták a régi rendszer urait Ezért tartja reak­ciósnak a munkásosztály a tisztviselő­­társadalmat. Csak a tisztviselőkön mú­lik, hogy a munkásság véleménye meg­változzék róluk. Ehez azonban az kel hogy aktív módon csatlakozzanak a tisztviselők a mai politikai irányzathoz és ilyen módon karöltve haladjanak a munkássággal. A munkáspártok szíve­sen várják a tisztviselő értelmiség csat­­lakozását, hogy velük együtt megkezd­hessék az ország le­gi újjáépítését. A nagysikerű előadás után a pénzügyi tisztviselők felkérték a helyettes pol­gármestert, hogy máskor is tartson nekik előadást. x Névváltoztatás: Schaffer Gyula szőregi gazda­godó belügyminiszteri engedéllyel nevét Sáfár Gyulára vál­toztatta. — A forgalmi adóbevallás záradé­kolásának eltörlését kéri a Kereske­­delm­i és Iparkamara Az általános fény­űzési és forgalmi adóról szóló rendelet előírja, hogy azok az adózók, akik szabályszerű kereskedelmi köny­veket nem vezetnek, bevallásaikat "a forgalmi adóhivatalnak való benyújtás előtt — záradékolás végett — kötele­sek bemutatni az ipartestületnek, ille­tőleg kereskedelmi, vagy más elismert érdekképviseleti szervnek, ilyen hiá­nyában pedig a községi elöljáróságnak. A rend­et ezen intézkedésének végre­hajtási .. .hézségekbe ütközik, mert a záradék­olásra kötelezett szervek egy­öntetűsé­g hangoztatják, nincs rá mód­juk, hogy az adózókat adóbevallásaik helyessége szempontjából ellenőrizzék, m­ert nem­ rendelkeznek erre a célra elegendő és alkalmas személyzettel. Ezért most a kereskedelmi és iparka­mara feliratot intézett a pénzügym­i­­niszterhez, amelyben kéri, helyezet hatályon kívül azt a rendelkezést, amely az ipartestületeket és a kereskedői szervezeteket az adóbevallások záradó­­tolására kötelezi.

Next