Délmagyarország, 1945. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)

1945-09-02 / 198. szám

A Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja Hadifogolyból — békemunkás Irta: SZIRMAI ISTVÁN 25.000 hadifogoly szabadult eddig Szegeden. Ma hagyja el a szegedi fogolytábort , 25.000-dik. De már út­ban vannak hazafelé az újabb fo­­golyszállítmányok, amelyek szintén itt, Szegeden pihennek majd meg, itt lajstromozzák őket, innen indítják útba, hazafelé. 25.000 új munkáskéz kapcsolódik be ismét az ország mun­kájába, 25 000 építő ereje szabadult fel, 25.000 vagy ennél is több család találta meg ismét nyugalmát, elmúlt a lélek aggódása, a szerető szívek szenvedése 25.000 magyarért. A tegnapi nap folyamán 7500 ma­gyar katona hagyta el a Rózsa-mal­mot igazolvánnyal, utielemózsiával el­látva. Könnyes, bensőséges búcsúval indultak útnak. A hosszú idők szenve­dései elmúltak felettük, visszaadta él­eterejét mindegyiknek a visszanyert szabadság. üríey ezredes, kerületi parancsnok és Láczai ezredes elvtár­sunk szavait hálásan fogadták, megér­tették, hogy szabadságukat nagy ba­rátunknak, a Szovjetuniónak, a Ma­gyar Kommunista Párt közbenjárásá­nak és a magyar nép fogolyfiai iránt érzett szeretőjének köszönheti. Vár­tuk őket haza­szeretettel, mert azt akartuk, legyenek részesei ők is mi­előbb a magyar nemzet visszanyert szabadságának, adják izmaikat ők is mielőbb az új népi Magyarország fel­építéséhez, mert tudtuk, hogy a ma­gyar katonák tömegei nem tudatos bűnösei a múltnak, csak félreveze­tett áldozatai. Ne ők, a harcba küldött, sőt kényszerűen­ katonatömegek szen­vedjenek, szenvedjenek a vezetők, akik tudták, hogy igazságtalan, ma­gyartalan és nemzetellenes célok ér­dekében küldik katonáikat a messze szenvedések útjára. Megmozdult Szeged és bebizonyí­totta, hogy melegen érző, jó magyar szive van. Megfelezték a tanyaiak en­nivalójukat és szekérderékszámra hordták a Rózsa-malom udvarára, hogy élelemmel várják és ellássák a hazafelé útra, visszatért fiainkat. Megmozdultak a pártok, élükön a Ma­gyar Kommunista Párttal, a karitativ egyesületek, élükön a Nemzeti Se­géllyel, az új magyar népi szolidari­tás megtestesítőjével és hatalmas összegeket gyűjtöttek Szeged adakozó polgáraitól, zsebükbe nyúltak az üze­mek munkásai, odaadták bérük tete­mes részét, hogy áldozataikkal érez­tessék szeretetüket és segítőkészsé­­güket az idegenből hazatért kato­náink iránt. Lázban van a város, a táborok felé kosaras asszonyok, pa­rasztszekerek, a politikai és társadal­mi élet vezető nadrágosai és hölgyei mennek, mindannyian segítséget visz­nek, mindan­nyiuk arcán könnyes öröm tükröződik. A táborban hadifogoly katona me­sél. Fogolyéletüket meséli: Leírha­tatlan volt örömünk, mikor meghal­lottuk, hogy Németország letette a fegyvert, vége a háborúnak, de ál­munkban sem gondoltunk arra, hogy már augusztus végére idehaza tehe­tünk. A táborban naponta háromszor étkeztünk. Reggelire feketekávét cu­korral, ebédre levest, marhahúst hab­bal vagy borsóval vagy bulizzsel kap­tunk, vacsorára is bőségesen kap­tunk eleget. A napi kenyérfejadag hatvan deka volt. Május 1-én mi is ünnepeltünk, ekkor tudtuk meg, hogy a magyar parasztság álma beteljesült, megnyerte az ezeréves pert, felosztják a nagybirtokokat. — Vidáman éltünk, cigányzenekart alakítottunk, szombaton és vasárnap műsoros délutánokat rendeztünk. Va­sárnap délelőttönkint istentisztelet volt, aminek megrendezésében a szov­jet hatóságok mindig segítségünkre jöttek. A tábor maga teljesen magyar igazgatás alatt állott, csak a táboron kívül intézkedett az orosz katonai pa­rancsnokság. Augusztus 23-ika volt legboldogabb napunk. Ekkor tudtuk meg, hogy Rákosi Mátyás és a Ma­gyar Kommunista Párt közbenjárá­sára hamarosan szabadok leszünk, örömünk mélységes hálával párosul, nemcsak a Kommunista Párt iránt, amelyet most már mindannyian a magunk pártjának tekintünk, hanem elsősorban a Szovjetunió iránt. Az a Szovjetunió engedett haza családunk­hoz, amely ellen annyit vétkeztünk, melynek földjén nyilas bitangok miatt annyi orosz vér folyt. De most, hogy újra hazánk földjére léptünk, vissza­tértünk drága népünk közé, megfo­gadjuk, hogy nem leszünk méltatla­nokről, amelyek mögött reakciós tisz­tek állanak. Nem elszigetelt jelensé­gek ezek, hiszen ilyet lehet tapasz­talni Romániában is. A választások zavartalanságának biztosításával kapcsolatban a követ­kezőket mondotta Farkas elvtárs: — El kell készülnünk a reakció zavarkeltési kísérleteire. Minden esz­üok az előlegezett bizalomra, bele­ fekszünk minden izmunkkal, egész lelkünkkel a munkába, hogy felépít­sük hamar az új, boldog, demokra­tikus Magyarországot úgy, ahogy azt Rákosi Mátyás és pártja tanítja. Hazatért fiainkat mi nemcsak test­véri öleléssel vártuk, hanem mélysé­ges bizalommal is. Ismerjük szenve­déseiket, tudjuk, mindannyian a ma­guk kárán okultak. A könnyek és fáj­dalmak árán szerzett bölcsességük visszatérítette őket népükhöz és né­pünk javára, népük jogainak kihar­colására, népük felemelkedésének küzdelmében használják fel azt. olo kézzel, ha kell, a rendőrség soron­­kívüli teljes sorom­póba álu­lásával is biztosítani fogjuk a tiszta és szabad választásokat. A szabad és tiszta vá­lasztások teljes biztosításával akarjuk elérni, hogy a magyar nép a demo­krácia szellemében alapozza meg jö­vőjét —pOa­ Farkas Mihály elvtárs: A rendőrség általános támadást kezd a feketézők ellen A belügyi államtitkár nyilatkozata a honvédségnél leleplezett összeesküvésről és a reakció zavartkeltő kísérleteiről Budapest, szeptember 1. (Saját tu­dósítónk telefonjelentése.) A gazda­sági reakció egyre szemérmetlenebbül jelentkezik. Üzérek, feketézők és csempészek meg akarják ingatni a dol­gozók épülő Magyarországát. A demo­kratikus magyar rendőrségre tehát fokozott feladatok várnak ezen a té­ren. De nemcsak itt, hanem a hon­védség keretében meglapuló reakció letiprásában és a készülő választások tisztaságának biztosítása érdekében is fokozott munkát kell kifejteniök az elkövetkező időkben. Ezekről a kér­désekről nyilatkozott Farkas Mihály elvtárs, belügyi államtitkár. — A rendőrség általános táma­dásba megy át a feketézők és a munkakerülők ellen — mondotta. A reakció most főként gazdasági té­ren akarja megfojtani a fiatal ma­gyar demokráciát. A reakció soro­zatos mesterkedése, az üzérek és spekulánsok aknamunkája követ­keztében ugrásszerűen emelkednek az árak és lassan megy a termés­­bőszolgáltatás is. A gazdasági téren jelentkező reakció az ország leg­veszedelmesebb ellensége". Ezeknek a jelenségeknek törvényszabta leg­szigorúbb megbüntetését a legkí­méletlenebb eszközökkel fogjuk végrehajtani. Nem riadunk vissza a legkeményebb intézkedésektől sem. Ilyen értelemben fog utasítá­sokat kapni a rövidesen felállítandó gazdasági és halál-rendőrség is. A razziák tapasztalata szerint a letar­tóztatottak között igen sok olyan elem van, aki nemcsak belföldi viszonylatban garázdálkodik, hanem vagyonának külföldre való csempé­szésében és nemzetközi szélhámos­ságokban is bűnös. Felhívjuk a la­kosságot — folytatta Farkas elvtárs —, hogy a feketézők ellen nyújtson aktív segítséget a rendőrségnek. Az elkobzott cikkeket a főváros közel­látására fordítjuk. A feljelentők pe­dig minden esetben jutalmat kap­nak. Arra a kérdésre, hogy vájjon a rendőrség munkája nyomán csökken­nek-e a politikai bűncselekmények, Farkas elvtárs nemmel válaszolt. Rész­leteket is nyilvánosságra hozott azok­ról az egyes honvédalakulatoknál a közelmúltban leleplezett összeesküvé­ A­ szegedi egytem­ orvosi faWása határozóit a megüiresed­ett orvosi tanszékek isfutésárai Szent-Györgyi Albert helyére dr Straub Brúnót, Rusznyák István tanszékére Purjesz Bélát hívta meg a lakattás (Szeged, szeptember 1) A szegedi egyetem orvosi fakultása ülést tartott és ezen a megüresedett tanszékek be­töltésével foglalkozott. Amint ismeretes, az orvosi karon 9 tanszék üresedett meg. Szent-Györgyi Albert megüresedett tanszékére, az orvosvegytani tanszékre dr. Straub Brúnót hívta meg, Szent- Györgyi professzor első tanítványát, az ideg- és elmetanszékre pedig Huszák Istvánt. Állást foglaltak a belgyógyászati tanszék kérdésében is és úgy határoz­tak, hogy nem adják fel azt a jogot, miszerint Szegeden belgyógyászati és diagnosztikai tanszék maradhasson. A kar úgy határozott, hogy addig is, amíg a Budapestre távozott Rusznyák István professzort kinevezik Buda­pesten, a szegedi belgyógyászati tanszék vezetésével dr. Purjesz belgyógyász­professzort bízzák meg, az egyetem ezidei rektorát. A diagnosztikai tanszék előadójául pedig dr. Berkessy László egyetemi ny. rk. tanárt hívják meg. Szó volt még a sebészeti tanszék betöltésé­ről is. Ebben a kérdésben a fakultás egyelőre még tájékozódni fog. A tör­vényszéki orvostani tanszék és az agy­kutató tanszék felállításának kérdésében is állást foglalt az orvosi kar ülése. Meg kell jegyeznünk, hogy nem egé­szen előnyös Purjesz professzornak az az elhatározása, hogy dr. Miskolczi Dezső professzor, volt MONE elnökkel akarja betölteni az agykutató tan­széket. f ■ Lehotay Árpád a szegedi Nemzeti Színház igazgatója Az államosított szegedi színház évi 20 millió szub*­venciót kap — A Szegeden tartózkodó műszaki sze*­mélyzetet és színészeket szerződteti Lehotay igazgató (Szeged, szeptember 1) Megvalósulás felé közeledik a szegedi színházi és ze­nei életnek az a nagykoncepciójú terve amely a Magyar Kommunista Párt ér­telmiségi ankétján bontakozott ki Bercy Géza előadásában. Amint a Magyar Távirati Iroda jelentette, a minisztertanács nemzeti színházi rangra emelte a szegedi Városi Színházat és államosította. Ez a gyakorlatban annyit jelent,­ hogy az állam a most kezdődő színiévad első felében 10 millió pengőt ad a szegedi színháznak, a jövő év első felében pedig ismét 10 milliót. Ebben az ügyben Sze­ged város hivatalos küldötteként Berei Géza hírlapíró és Bakos Géza tb. tanács­­i nők jártak el Budapesten és mind a­­ Művészeti Tanácsnál, mind a miniszter­­i tanácson keresztülvitték, hogy a színház

Next