Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)
1945-10-02 / 222. szám
2 ebben a frontban a «aló hó a műnióspártoké legyen. Senki ne értse azonban ezt félre, mert vezetni akarják az ar szájat, de d'Stálal tenkinek sem akarnak. Ezen a választáson ne a Shvoyore és Vidocicsok győzzenek ! Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy U ország ma igen rossz gazdasági viszonyok között van, ezért természetesen szüksége van külföldi segítségre is. Az ország szívesen elhagadja ezt a segítséget, bárhonnan is fijíti, de csak úgy, ha ezzel nem veszélyeztetik függetlenségünket Minden olyan beavatkozást ezért a legerélyesebben vissza kell utasítani, amelynek célja a magyarországi reakció megerősítése lenne. Nem szabad azonban azt sem elfelejtenünk, hogy Magyarország ma külföldi ellenőrzés alatt áll. Ha azt akarjuk, hogy ez az ellenőrzés minél előbb megszűnjék, be kell bizonyítanunk, hogy a magyar demokrácia megdönthetetlen. A Szovjetuniónak biztosnak kell lennie erről, hogy teljesen bízni tudjon az országban. Ebben azonban nem bízhat akkor, ha Shváyak és VMnok csak győznek a választásokon, hanem csakis akkor, ha Rákosik és Szakaaicsek kerülnek az élre. Ehhez viszont szükség van a munkáspártok szoros egységére — mondotta Révai elvtárs. —Meg kell mutatnunk, hogy a magyar munkásosztály egy filterőrWi, mint a reakció. Ezért teljes erőre kszitenünk kell a reakció ellen, a friztokratikus pártok balszárnyinak Bjarbies «vizelméért ezeken a vihszfisama! Révai József elvtárs beszédét a jelenlevők hosszantartó, lelkes tapssal és éljenzéssel fogadták. Kiss Pál elvtárs köszönte meg a tanulságos beszédet és a Magyar Kommunista P 1t*th való minél nagyobb számú tömörülésre és tagszerzésre hívta fel a hallgatóságot. A gyűlés lelkes hangulatban az Internacionálé elértéklésével ért véget. Révai elvtárs előadása és Mezőhegyesen Vasárnap délelőtt Battonyán, déluntán pedig Mezőhegyesen folytatta előadásait Révai József elvtárs. A két falu népe lelkesen üdvözölte az előadót, aki a falu dolgozói előtt is ismertette a párt hároméves "építőtervét. — November 4-én a magyar népnek úgy kell döntenie — mondotta Révai elvtárs —, hogy a parlamentben a baloldali többség biztosítva legyen. A baloldali többség viszont akkor lesz ütőképes, alkalmas arra, hogy gyors tempóban megoldja az ország népének komoly problémáit, ha a választáson a Kommunista Párt győzedelmeskedik. — Nem igaz, hogy az ország újjáépítéséhez 30—40 esztendő kellene, (Eegendő lesz három esztendő is, ha a magyar nép a magyar demokrácia f ilszárnyát támogatja a választások során és a Magyar Kommunista Párt hároméves tervét a magyar nemzet programjává emeli. Battonya és Mezőhegyes népe lelkes tüntetéssel értette a Magyar Kommunista Pártot és ünnepelték Révai József elvtársal. A Vajdaságban magyarul is kiírták a helységneveket Belgrád, szeptember 30. Jugoszláviában törvény biztosítja a vajdasági népek egyenjogúságát és szabad nyelvhasználatát. Most klrendelték, hogy valamennyi város, állami és községi hivatal nevét az illető helység területén élő nemzetiségek nyelvén is ki kell írni Kivételt csak a német nyelv használatánál esznek. ^KbMAuyAKua siegt Szögi Gézát, Göllner Lajost és Feketehalmi-Czeydner Ferencet is kiadják a szövetségesek a többi magyar háborús bűnössel együtt A szövetségesek kezében levő és rövidesen hazaszállítandó nyilas és fasiszta vezetők névsora (Szeged, október 1.) Lapunk szombati számában a Magyar Távirati Iroda jelentése alapján megírtuk, hogy Szálasit és tíz bűntársát egy katonai repülőgépen elindították Németországból, hogy Magyarországra hozzák. A hírt a budapesti lapok is közölték mint megtörtént eseményt, később azonban cáfolat jelent meg,mert a repülőgépet rossz légköri viszonyok miatt nem tudták elindítani. Most már azonban bizonyos, hogy a magyar háborús főbűnösök rövidesen hazakerülnek. Azok között, akiket az amerikai katonai hatóság kiad a magyar büntető hatóságnak, szerepel Szögi Géza szegedi nyilas képviselő, volt Szálasi államtitkár és Göllnerános, a szegedi nyilaspárt elnöke, valamint Feketehalmy- Czeydner Ferenc volt szegedi hadtestparancsnok, az újvidéki tömeggyilkosság értelmi szerzője. A rövidesen kiadásra kerülő nyilas és fasiszta vezérek névsora a következő: *Dr. Antal István, Bárdossy László, Baseli Ferenc, Bodinszky László, Callas Tibor báró, Csia Sándor, Endre László, Fiala Ferenc, Fluck István, Gora József, GiDner Lajos, Gömbös Ernő, Görgei Vince, Unin Péter, Hain Péterné, Uellebronth Vilmos, Hubai Kálmán, Imrédy Béla, Jaross Andor, Kassai Ferenc, Kerekes Béla, Kiss Ferenc (aki tehát mégse tudott kiszokni Svájcba), Kolosváry-Borcsa Mihály, Kunder Antal, Langsfeld Géza, Márnássy Ödön, Matolcsy Mátyás, Matolcsy Tamás, Omolka Ferenc, Pálffy Fidél gróf, Porzczinszky György, Rákosi Gyula, Reményi-Schneller Lajos, Serényi Miklós gróf, Szádeczky-Kardoss György, Szakváry Emil, Szálasi Ferenc, Szász Lajos, Szigethy Vilmos, Szögi Géza, Szőnősi Jenő, Sztójai Döme, Temesvári László, Vajna Gábor, Zöldi Márton, Dorogi Farkas Ákos, Mester ’Kálmán, Andrejka Ödön, Baky László, Legeza János, Szombathelyi Ferenc,Hennyey Gusztáv, Czafrsy József, Ruszkai Jenő, Tárnái Miklós, Tárnái Gyula, Malonyai László, Beregffy-Berger Károly, Dulin Elek, Tóbiás Kornél, Lengvárdy György, Teketehalmi Czegiacz Ferenc, Rojniss Ferenc, Tarczay-Felicides Román. 1945 október 1 vábbá a jogi karon a kisebb közigazgatási pályákra jogosító oklevelek megszerzése esti tanfolyamokon. Végül Purjesz Béla rektor az egyetem hallgatóságáról beszélt, meleg szeretettel üdvözölte őket és rámutatott arra, hogy az egyetem a demokrácia szellemiben jellemes, lelkiismeretes, erkölcsös, bátor gondolkozása is bizloitételű szociális nevelését követeli meg. Szántsunk mélyen, vessünk bőségesn — mondotta —, hogy dús aratásunk legyen. Hogy pedig bőséges áldás hulljon munkánkra, ahhoz alázatos szívvel kérjük az Úristen segítségét Dr. Purjesz Béla előadását a jelen levők mindvégig nagy érdeklődéssel kísérték, majd a Szózat hangjaival ért véget a szegedi egyetem bensőséges évmegnyitó ülése. Vasárnap zajlott le a szegedi tudományegyetem ünnepélyes megnyitása Dr. Parjesz Béla rektor nagytanossága bejelentései az egyetem terveire vonatkozóan (Szeged, október*^ Vasárnap* *délelőtt ünnepélyes külsőségek között tartotta meg az új szellemben meginduló szegedi tudományegyetem évnyitó közgyűlését a központi egyetem aulájában A közgyűlésen megjelentek a város egyházi, polgári és katonai hatóságok képviselői, a pártok vezetői, továbbá az egyetemi ifjúság igen nagy része és szépszámú ünneplő közönség. Megjelent többek között Dénes Leó elvtárs, polgármester, Hamvas Endre megyéspüspök és Örley Zoltán vezérőrnagy is. A Himnusz eléneklése után dr. Riesz Frigyes lelépő rektor köszöntötte a megjelenteket és nyitotta meg a közgyűlést. Beszédében visszapillantást vetett az elmúlt tabiu munkájára. Elmondotta, hogy tavaly amint megnyílt az egyetem, megjelentek a város kiürítésére felszólító plakátok és megjött a rendelet az egyetemi értékek elszállítására is. Az egyetem kormányzatát a rektori adó bölcsészeti kar kimaradt dékánja, Hermann Egyed professzor vállalta magára. Januártól kezdve már kezdtek hazatérni a professzorok, visszatért a rektor is, de budapesti működésének a helybeli kormányhatóság által történt félremagyarázása következtében kénytelen volt tisztéről lemondani és az elektorok bizalma folytán Riesz Frigyes professzor lett az új rektor. Nemsokára sor került a minisztertől élőszóban kapott felhatalmazás alapján a jogi kar megszervezésére is, de ezt a tervet még mindig nem sikerült tökéletesen megvalósítani, habár az idén már megindultak a jogi kar előadásai. Beszéde befejező részében Riesz professzor megemlékezett az egyetem halottairól, többek között az európaszerte ismert Csengery János klasszika-filológus és Solymossty Sándor néprajztudós, nyugalmazott professzor haláláról. Néhány statisztikai adatot ismertetett még hallgatósággal, majd tanártársainak mondott köszönet után közvetlen szavak kíséretében adta át a rektori láncot az uj rektornak, dr. Purjesz Béla orvosprofesszornak. Ugyanekkor a dékánok is átadták tisztüket az uj dékánoknak. Purjesz professzor megköszönte a prorektor hozzáintézett szavait és megígérte, hogy minden igyekezetével az egyetem szellemi és vagyoni javaiért fog küzdeni. Ezután került sor a rektori székfoglaló előadás megtartására. Bejelentete Purjesz rektor, hogy a szokástól eltérően most nem szaktudoomáura le Tér ött válaszolt témáról fog beszélni, ha nemi az egyetem égető kérdéseiről akar néhány szót szólni, hangsúlyozta, hogy az egyetem számára teljes mértékben biztosítani kell a kutatás szabadságát, az igazság keresését is szabad hirdetésű. Megvilágította ezután az egyetemi tanárok és kezük alól kikerülő magántanárok felelősségteljes munkáját és bejelentette, hogy a tanszékek betöltésének új módját szeretné bevezetni, amely sokkal demokratikusabb lenne az eddiginél, de épségben tartaná az egyetem autonómiáját is. A magántanári képesítés elnyerését meg akarja szigorítani és az új kutató generáció kiválasztására a francia egyetemen divatos versenyvizsgákat tartja legalkalmasabbnak. Ezután igen figyelemreméltóan határozta meg az egyetem szervezetének kialakítását. Rámutatott arra, hogy az egyetem székhelye formában hat az egyetem fejlődésének kialakulására, ezért a szegedi egyetemnek részben Szeged népe után kell igazodnia, amely megfogta a futóhomokot, igájába hajtotta az erdőt, termőföldet, gyümölcsöt varázsolt a Duna-Tisza közén. Egyetemünknek is mélyen kell gyökeret vernie — mondotta — is bele kell nőnie a szegedi humuszba. Meg kell találnunk a módját, hogy ne légüres térben lebegjünk, hanem a város, a környék elengedhetetlen tartozéka legyünk, a környezettel összeforrjunk. Mintául Szovjetoroszországot hozta fel a rektor, ahol a kutató intézeteket elsősorban a nagy indusztriális központokban állították fel. — Egyetemünkön már működnek speciális kutatóintézetek — mondotta —, amelyek a helyi szint gazdagítják. Ilyen például Darlucz professzor igazgatása alatt működő Alföldkutató Intézet. Szükség lenne még azonban az Alföld mélyében elrejtett kincsek felkutatására geofizikai kutatóintézetre, a föld felületesebb rétegének átkutatására és megfelelő átalakítására pedig agrokémiai intézetre, továbbá az Alföld táplálására és ipari feldolgozásra szolgáló növényzetének helyes termelésére és átalakítására botanikai kutatóintézet keltene. Ezenkívül egyetemi szociális telepet kell létesíteni — amint azt Hanyó professzor is elgondolta —, ahol az egyetemi ifjúság bevonásával az agrár lakosság és az ipari munkásság szociális helyzetét tanulmányoznák és közzétennék. Ugyancsak a szegedi jelleg kifejezőbbé tételét jelentené a munkásgimnázium is, to Felavatták a tűzoltószakszervezet székházát (Szeged, október 1) A szegedi tűzoltók szakszervezete a tűzoltóság Kossuth Lajos sugárút 17. szám alatti épületében otthont rendezett be. A földszinti helyiségekben szépen berendezett otthont vasárnap avatták fel ünnepi külsőségek között. A nemzeti szinti és vörös zászlóval díszített teremben Kopasz István tűzoltóparancsnok mondott avatóbeszédet, majd Dénes Leó elvtárs, polgármester szólott elismeréssel a tűzoltók munkájáról A tűzoltószakszervezet nevében Kálmán István mondott beszédet. Az ünnepségen részt vett még a város nevében Róna Béla elvtárs, tanácsnok, a magyar tűzoltószakszervezet központja részéről pedig Kodai Antal elnök és Solti László főtitkár.____ - Színház Művészet Déri Pál és Lukács Pál hangversenye. Szombaton két fiatal művész, Déri Pál énekes és Lukács Pál brácsaművész hangversenyezett a zeneiskolában az Újságírók Otthona koncélvállalatának rendezésében. Fiatalságuk abban a becsvágyban nyilatkozott meg, amellyel igényes műsorukat összeállították, máskülönben ifjúságukat meghazudtoló érettségről tettek tanúságot. Déri Pál dalokat és áriákat énekelt fejlett muzikalitással tudatos művészettel és olyan sikerrel hogy ráadásokkal kellett megtoldani műsorát. Lukács pedig Nardini D-due szonátájának, Bach C-dur adagiójának és több más hangversenymű szép tolmácsolásával mutatkozott be a szegedi közönségnek, amely csaknem teljesen megtöltötte a zeneiskola hangversenytermét ÉRTELMISÉGIEK! EGYETEMISTA! nektek tart előadást SZIRMAI ISTVÁN a Központi Egyetem aulájában október 3-án, szerdán délután 8 órakor. A M. K. P. szegedi (udoiiri)egyetemi pártszervezete közhírré teszi a városi adóhivatal, hogy a háborús bűncselekmények folytán előállott hadikárokról készült kárfelvételi jegyzék a városi adóhivatal földadó-nyilvántartási osztályánál (4. ajtószám) kitétetik azzal, hogy mindazok, akik földbirtokukban okozott hadikárt bejelentették, a kárfelvételi jegyzék megtekintése után meggyőzőik hétnek arról, hogy a károsult földrészleteik a jegyzékbe fel vannak-e véve, mert azon a ciken, hogy valamely földrészlet a jegyzékből tévedés folytán kimaradt, a bizottság helyszíni bejárása, illetve október 1ü-ike után adóelengedés többé nem igényelhető. Vitraal adóhivatal