Délmagyarország, 1946. április (3. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-30 / 96. szám

Világ proletárral egyesüljetek! Szeged 1946. április 30, kedd III. árf. 96. sz. óra: 600.000 P DEMMYARORSZM­A MAOTAB KOMMUNISTA PAET DÉLMAPTA BORSZAGI NAPILAPJA A Szovjetunió részéről megkapjuk a nagyhatalmak tanácskozásainál szükséges támogatást Nagy Fercse miniszterelnök Nyíregyházán beszámolt a moszkvai látogatás nagyjelentőségű eredményeiről . Belpolitikai beszámolója során elismerte a népi tömegmegmozdulások jogosságát (Nyíregyháza, április 29). A Független Kisgazdapárt vasárnap Nyíregyházán nép­­gyűlést tartott. Megjelent és beszédet mon­dott Nagy Ferenc miniszterelnök. A mi­niszterelnök bevezető szavai után áttért a moszkvai látogatásra. — A moszkvai látogatással kapcsola­tosan — mondotta — hallatlanul sokféle feltevés terjedt el a magyar közvélemény­ben. Miért mentünk Moszkvába ? Úgy éreztük egy esztendei független politikai élet után, nagy lépéseket kell tennünk a világ felé. A magyar demokrácia kísérletet tett barátságainak megszilárdítására, hogy a magyar demokrácia Európa népeinek megértésére is támaszkodhassék. Egészen természetes, hogy ilyen körülmények kö­zött a magyar kormány első útjának Moszk­vába kellett vezetnie. A legkedvesebb és legszebb emlékeink közé fog tartozni min­dig az a látogatás, amelyet a magyar kor­­mány Moszkvában tett. A moszkvai utat én kezdeményeztem a magam személyében. — Mi volt a moszkvai látogatás ered­ménye Magyarország és a két nép szem­pontjából ? — A szovjet kormányt elsősorban is arra kértük, járuljon hozzá, hogy a jóvá­­tételi teljesítés idejét meghosszabbítsuk. Ezt a kérésünket a Szovjetunió kormánya teljesítette. Ez az eredmény hallatlanul nagy megkönnyebülés a magyar gazdasági élet számára, de még többet jelent az a megértés, amelyet a Szovjetunió irántunk tanúsított. A második gazdasági természetű kérésünk az volt, hogy kapjunk könnyíté­seket azzal a kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban, amelyet a múlt esztendőben kötődünk. Azt az időpontot, amelyet a kereskedelmi szerződés reánk rótt, meg­hosszabbították Így teh­át nemcsak kértünk, de kaptunk is a Szovjetuniótól. A harmadik igen nagy jelentőségű kérésünk a Szovjetunió kormányához a magyar közlekedés ügyére vonatkozott. A magyar közlekedésügyi kormányzat nagy nehézségekkel küzdött és küzd még ma is. Rendkívül nagy jelen­tőségű eredményeket értünk el ezen a té­ren, úgyhogy minden okunk meg­van an­nak feltételezésére, hogy rövid idő múlva helyreáll a magyar vasúti közlekedés bé­kebeli színvonala. Szóvá tettünk még olyan természetű gazdasági kérdéseket is, ame­lyeknek teljesítése nem egyedül a Szovjet­unióra tartozik. Ezekben a kérdésekben is biztosítékot kaptunk arról, hogy a Szov­jetunió részéről megkapjuk a nagyhatal­mak tanácskozásainál szükséges támoga­tást. A Szovjetunió kormánya hozzájárult ahhoz, hogy a levelezés azonnal megin­dulhasson a hadifoglyok, és itthon maradt hozzátartozóik között. Legmagasabb he­lyekről azt a biztatást kaptuk, hogy a ha­difoglyok és polgári deportáltak hazaszál­lítása rövidesen tovább folytatódik, sőt be is fejeződik. Minden indulatoskodás és türelmetlenkedés csak e kérdés megoldá­sát hátráltatja. A háború alatt nehezen tudtuk volna el­képzelni, hogy a befejezés után egy esz­tendővel Magyarországnak módjában lesz a nagyhatalmak előtt béke céljait kifejteni és, hogy Magyarország rámutathat a je­lenlegi nehézségein kívül a határon kívül élő magyarság életének megkönnyítésére és a határon kívül lévő területek kérdésére is. Ez Moszkvában megtörtént. A szovjet fő­városban jóindulattal hallgatták meg a magyar kormánynak a békecélok tekinte­tében tett előterjesztését s a határon túl élő magyarság sorsának tekintetében állam­polgársági egyenjogúság biztosítása és az üldözések megszüntetése érdekében meg­nyugtató támogatást kapunk a Szovjet­uniótól.­­ Miután ezek a kérdések a békeérte­­kezletek előtt nem kerülnek sorra, részletes kijelentéseket tenni nem áll módomban. Ha azt elérhettük, hogy Magyarország békecéljait egy szomszédos nagyhatalom képviselői előtt fel lehetett vetni, akkor reményünk lehet arra, hogy a többi nagy­hatalom sem zárkózhatik el az elől, hogy a magyar békecélokat meghallgassa és fontolóra vegye. A miniszterelnök ezután a belpolitikai kérdésekre tért át. — A koalíció gondolata — mondotta— segíti a pártokat a kormányzásban. A pár­­tok vezetői a koalíciós összefogás tényét megnyugvással vették tudomásul. Az or­szág különböző részeiben azonban a pár­tok nem ugyanolyan magatartással vették a koalíció gondolatát.­­ A koalíció lehetetlenné teszi a pár­tok számára, hogy 100­ százalékig a ma­guk céljait szolgálják, hanem arra kötelezi őket, hogy a maguk programjának lehető fenntartása mellett az ország közös érde­keiért dolgozzanak elsősorban. A koalíció igazi szolgálata: az együttműködés a sza­badságért és a függetlenségért . Nagy elismeréssel kell adóznom a magyar föld népének ezért a hatalmas erőfeszítésért és felelősségvállalásért, ame­lyet magára vállalt. A magyar föld népe törekvéseinek arra kell irányulnia, hogy egyetlen négyzetméternyi terület sem ma­radjon megműveletlenül. A gazdasági fel­lendülés annyira érhető el, amennyire a föld fiai a magyar föld rögeit is meg­művelik. — Elismeréssel kell adóznom az ipari munkásságnak is, amely jelentős mérték­ben fokozta a munkamorált. Egyet azon­ban kötelességem itt is hangoztatni, hogy további munkára van szükség. — Az állami­ apparátust kénytele­nek vagyunk csökk­enlíteni, mert a bé­kében is sokkal több ember volt fog­lalkoztatva, mint amennyibe szükség volt. Min­t a mezőgazdasági termelés te­rén százalékarányban nézve, a tizen­­egyedik­­ helyen, ipari foglalk­ozattatiás te­­­kint­etben a 19. helyén, ia> kereskedel­mi foglalkoztatás tekintetében a 20-ik­ helyen állunk a világon, a közalkal­mazottak százalékarányát nézve, a ne­gyedik helyen állunk. A háború utáni legyengült gazdasági élet tovább m­ár nem engedi meg az ilyen meg­terhelést. — Tömegmegmozdulásokra szükség van, ha a reakció elten, a demokrá­cia vívmányfalaiu­l küzdünk. De a tö­megek ne hajts­annak végre akciókat abban a formában, amellyel a köz­ponti hatalom erejét gyöngítik. A na­gygyűjtés a Szózat hanggjai­­vval érti végjét. A miniszterelnök és kí­sérete a kora reggeli órákban tért­­ vissza a fővárosba. Ma a rádióban beszél a miniszterelnök (Budapest, április 29) Nagy Ferenc miniszterelnök kedden este 7 órakor moszkvai útjáról beszél a budapesti rádió munkatársival. Három angol képviselő érkezett Szegedre hétfőn este (Szeged, április 29) A Budapesten időző angol munkáspárti képviselők háromtagú csoportja érkezett hétfőn Szegedre. Jöve­telük célja, hogy a magyar viszonyokat vidéken is tanulmányozzák. A bejelentett délutáni 4 óra helyett este háromnegyed 8 órakor robogtak be az an­­ol vendégek és kísérőik autói. John Haire, Javid Jones, és Georg Woolsworth képvise­lők jöttek Szegedre Padányi Gulyás Béla, nemzetgyűlési képviselő, valamint több más politikus és miniszteriális tisztviselő kíséretében. A vendégeket a Széchenyi­­téren nagy közönség várta. A városháza kapujában Dénes Leó elvtárs polgár, mentek üdvözölte őket, a­ főispáni hi­vatalban pedig dr. Pálfy György főis­pán. A képviselők innen a színházba mentek a Pillangó kisasszony tiszteletükre rendezett díszelőadására. Előadás után a város vacsorán látta őket vendégül a Há­­giban. Az angol képviselők kedden megtekintik a várost. wx Kossuth L.-sugárút, Tisza Lajos-körút, Dugonics-t ér, Kárász-utca, Széchenyi­tér.­­A Széchenyi-téri gyűlés programja: 1. Himntusz. 2. Elnöki megnyitó. 3. Gáti Pál szavalja Baráth Endre: Bal­lada az első májusról című versét. 4. A Szociáldemokrata Párt nevében dr. Riesz István igazságügyminiszter be­szél. 5. Az Általános Munkásdalkör Szabadságdal és a Munka dicsérete című kórusokat adják elő. 6. A Ma­gyar Kommunista Párt nevében Ré­vai József beszél. 7. Internacionálé. Az elvonulás a tiszapart irányában lesz. ■­­ A felsorakozva menő üzemek, pár­tok, szervezetek stb. a vasúti hídon mennek át Újszegedre. Az újszegedi ünnepségek program­ja: a sportpálya felavatásával 2 óra­kor veszi kezdetét, majd 4 órakor a gyermekjátszótéren felállított emel­vényről veszi kezdetét a nagyszabású kulturprogram, amelynek keretében több üzemi és pártszervezeti kultur­­gárda, szavalókórus, dalárda, színját­szó csoport vesz részt. A Nemzeti Színház művészei egy­órás műsort adnak. [ Minden, a­­ hidakon átvonuló gyer­­­­mek egy jegyet fog kapni, amelyre két brióst adnak az MNDSz asszo­nyéi az egyik pavilonban. Tánczenéről több zenekar gondos­kodik. TÁPÉI május elsejei ünnepségek programja: Zenés ébresztő reggel 6 órakor. 9 órakor gyülekezés a MKP pártház előtt, onnan felvonulás a sportpá­lyára. A gyűlés 10 órakor kezdődik. A MKP nevében Encsi Endre, a Délmagyarország szerkesztője beszél. Gyűlés után egész nap majális. A Magyar Kommunista Párt nevében Révai József elvtárs a szegedi május 1 ünnepi szónoka (Szeged, április 3) A munk­ásegy­­ség ereje nyitkozi­k meg holnap. A Írét munkáspárt vezéreinek szombati meg­nyilatkozásai után a munkásság tö­megei az utcán és az ünneplésben is hitet tesznek, hogy a dolgozók töme­geit széttéphetetlen kapcsok fűzik egybe és készek a legkérlelhetetle­­nebb harcra is, ha kell a dolgozók ellenségeivel való leszámolásra. Az alábbiakban közöljük a május 1-i ünnepség programját: Április 30-án este a zenés fáklyás felvonulás fél 8 órakor indul a Szo­­­ciáldemokrata Párt Szenthárom­ság­utcai székházából a Jókai-utcán és a Dugonics-téren át az orosz városi pa­rancsnokság elé, onnan a Kárász­­utcán, Korzón, Vörösmarthy-utcán át a szakszervezeti székházhoz vonul, majd a Korzón és Takaréktár­ utcán át az MKP Kálvin-téri központjához. Május 1-én reggel 7 órakor zenés ébresztő.­­■ A felvonulásra a gyülekezés 9 óra­kor a Marx-téren, a szervezetek, kö­­zületek stb. már felsorakozva men­nek oda, úgyszintén a járművek, ke­rékpárok stb. szintén ott gyülekeznek. A felvonulás útvonala: Nagykörút, it! 100 milliós! (Budapest, április 29) Mint a Ma­gyar Távirati Iroda jelenti, a Magyar Nemzeti Bank az 1946 március 18-iki keltezésével ellátott 100 milliós pengő címletű bankjegyek kibocsátását áp­rilis 30-ikán megkezdi. Panasznapot tartott a polgármester Alsókö­zponton (Szeged, április 29) Dénes Leó elvtárs polgármester vasárnap Alsóközponton tar­totta meg a közigazgatási kirendeltség hivatali helyiségében az általa rendszere­sített külterületi panasznapot. A panasz­napon, amelyen megjelentek Hajtovics és Kariyenov alezredes, városparancsnokok is, sok gazda vett részt. A gazdák főként azt panaszolták, hogy nem áll rendelke­zésre megfelelő mennyiségű rézgálic, a szőlőben és a gyümölcsösökben szüksé­ges munkák elvégzéséhez. A polgármester megígérte, hogy igyekszik megfelelő men­­­nyiségű rézgálicát szerezni az alsótanyai gazdák számára. A panasznap után a gazdák ebéden látták vendégül a város­­parancsnokokat és a polgármestert.

Next