Délmagyarország, 1946. június (3. évfolyam, 122-144. szám)
1946-06-01 / 122. szám
Világ proletárjai egyesüljjetefol intet, mi. iunüis 1, cwUnt Hl. M. 122. >1. ura: 100 millió P A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJA Gromiko a háborús uszítók aknamunkája ellen Az amerikai-szovjet bizottság tömeggyűlést rendezett Newyorkban (Newyork, május 31.) Gromiko, a szovjet-amerikai barátság ápolására hivatott tanács által rendezett nagygyűlésen mondott beszédében felemelte szavát a háborús uszítók aknamunkája ellen és megállapította, hogy a szervezés létrejötte óta bekövetkezett folyományként egézsségtelen tünetek mutatkoznak. Semmi kétség afelől, hogy a földkerekség népének többsége éppúgy gyűlöli a háborús uszítókat, mint magát a háborút. Az Egyesült Nemzetek szervezetének munkájában olyan tüneteket lehet észlelni, amelyek visszatérést jelentenek a csúfos kudarcba fulladt népszövetség régi módszereire. Az ilyen módszerek megszüntetik a szervezet tagállamai közötti baráti kapcsolatokat. Gromiko ezután visszapillantást vetett a hitleri támadás megtörténtére és ezeket mondotta: — Az Egyesült Nemzeteknek kötelességük megoltalmazni a kisnemzetek jogait. Főleg azok beszélnek a kisnemzetek védelméről, akik legkevésbé vesznek tudomást a kis- és elmaradt országok és népek jogairól. A függő viszonyban levő országok és területek több százmilliós népe nem élvezi a legelemibb jogokat sem. Vannak olyanok is, akik képesek egy zsák pénzért megvásárolni a kisnemzetek jogait. A szovjet nép Sztálin vezetése alatt az első csatasorba fog állani a békéért és a biztonságért folyó küzdelemben, mint ahogyan ezt mutatja minden tette. (Newyork, május 31.) Az amerikaiszovjet bizottság országos tanácsa Newyorkban tömeggyűlést rendezett. Harmincezer ember töltötte be a hatalmas termet és ünnepelte a látogatóként megjelent három szovjet újságírót. Murray, az ipari szakszervezetek elnöke egy új háborúról beszélt. Thomas szenátor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió céljai közösek. Davies, amerikai volt moszkvai nagykövete, rámutatott arra, hogy az atombomba gyártása terén folyó versengés háborúhoz kell, hogy vezessen és igazságos békét csak úgy lehet teremteni, ha a nyugati nagyhatalmak a Szovjetunióval mint egyenrangú társsal működnek együtt. Keresztury kultuszminiszter és Miliók elvtárs, államtitkár részvételével folyt le az egyetem jubileumi ünnepsége és az egyetemista vezetők országos találkozója (Szeged, május 30.) Csütörtökön délelőtt a Boldogasszony-sugárúti egyetemi otthonban folytatódott a szegedi egyeemT" esT toi koit.a 1T5-fiái c k tzLpayszervezete -által rendezett országos diákvezetői értekezlet. Ismét megjelent Keresztúri Dezső kultuszminiszter. Megbeszélés formájában sorra vették a diákság legégetőbb kérdéseit. Az előadók diákpolitikai, szociális, diákjogi kérdésekről beszéltek, felvetették a felsőoktatás reformját, valamint a főiskolások ügyének rendezését és sok más időszerű kérdést Az egyes felszólalások után az ifjúság a kultuszminiszterrel részletesen megtárgyalta és megbeszélte problémáit. A délelőtti megbeszélésről a Szegedi Találkozó résztvevői Keresztury, kultuszminiszterrel és kíséretével a központi egyetem aulájába vonultak, hogy meghallgassák a szegedi tudományegyetem fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepséget. Az ünnepségen nagyszámú közönségen kívül megjelentek dr. Pálfy Györgyi főispán, Dénes Leó elvtárs, polgármester, a város, a politikai pártok, az egyházi, polgári és katonai hatóságok képviselői, valamint orosz tisztiküldöttség is volt jelen Kartyenov gárda alezredes, városparancsnokhelyettes vezetésével. A műsor Rossa Ernő Hála Zsoltárával kezdődött. A zsoltár szövegét Sife Sándor fordításában Zolnay László orvostanhallgató szavalta el hatásosan, majd az Egyetemi Énekkar Kertész Lajos egyetemi lektor vezetésével énekelte el jólhangzó előadásban a zsoltárt. Ezután dr. Purjesz Béla rektor tartotta meg ünnepi beszédét. Visszapillantást vetett az egyetem történetére, ismertette az alapítás körüli nehéz munkákat és hálásan emlékezett meg azokról, akik ebben a munkában olyan fáradhatatlanul vettek részt. Nehéz és következetes munkával sikerült megfelelő helyet szerezni az egyetem számára, de egészen rövid idő alatt, sokszor mostoha körülmények között is megindult a munka és nemsokára a szegedi tudományegyetem egyik kiváló tudósát, Szent-Györgyi Albert professzort érte hazai tudósaink közül legelőször a külföld egyik legnagyobb kitüntetése, a Nobel-díj. A továbbiakban megvilágította a rektor a második világháborúval bekövetkező gazdasági és egyéb nehézségeket, de rámutatott arra, hogy a tudományos munka- és oktatótevékenység egy pillanatra sem lankadt el. A háború és a felszabaduláselőtti idők az egyetem vagyonát is nagyrészben szétszórták Mélységes köszönetét fejezte ki ezért Purjesz rektor azoknak, akik a ieiszabad.uas üiau. Időkben az egyetem újjáépítésében, javai megmentésében szóval és tettel részt vettek. Külön köszönettel emlékezett meg Vorosilov tábornagyról, hogy megértéssel fogadta és támogatta az egyetem ügyét. Felolvasta a rektor ezután azok nevét, akiket az egyetemi tanács dicsérő köszönetben részesít és bejelentette, hogy kitüntető plakettet és oklevelet is nyújtanak majd át számukra. Befejezésül a szegedi tudományegyetem mai életére mutatott rá és beszédét az egyetem további fejlődésébe vetett bizakodással fejezte be. Az egybegyűltek nagy tapsa után az Egyetemi Énekkar és a Szegedi Nemzeti Színház zenekarának művésztagjai Kertész Lajos egyetemi lektor vezetésével Händel Ünnepi Zsoltárát adták elő, majd az ünnepség a Himnusz közös éneklésével ért véget. A megemlékező ünnepséget közös díszebéd követte a szemészeti klinikán, ezen ugyancsak megjelent Keresztury kultuszminiszter, valamint Mihók Sándor elvtárs, államtitkár, Szabó Pál nemzetgyűlési képviselő és a diákkonferencia delegációja is. Purjesz Béla rektor a köztársasági elnökre mondott felköszöntet, majd felszólaltak dr. Tóth László professzor, Péter László, Dénes Leó elvtárs, polgármester, dr. Ditrói Gábor professzor és Jónás Pál, a MEFESZ elnöke. A hozzá intézett köszöntő szavakra Keresztury kultuszminiszter válaszolt. A nap további folyamán a kultuszminiszter pártjának, a Nemzeti Parasztpártnak székházában tett látogatást, ahol a szegedi pártvezetőséggel fölyiáton megbeszélést és küldöttségeket fogadott. Délután 6 órakor meghallgatta a Dómban rendezett egyházzenei hangversenyt, azután Mihók Sándor elvtárs, államtitkárral együtt résztvett a városnak a Hágában tiszteletére adott vacsoráján. Itt Dénes Leó elvtárs, polgármester, a kultuszminiszter és Miliők államtitkár mondott pohárköszöntőt. Vacsora után a Nemzeti Színházba mentek a vendégek, ahol a miniszteri kívánságára előadták a „Pillangókisasszony“ második felvonását. Ezután kezdődött az egyetemi ifjúság magyar estje, ezt ugyancsak végighallgatta a miniszter és az államtitkár. A pénteki program Keresztury Dezső kultuszminiszter pénteken délelőtt a központi egyetemen különböző küldöttségeket és magánosokat fogadott. Tárgyalást folytatott a szegedi egyetemi tanáccsal is, valamint a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóságával és a szegedi egyetemi és főiskolai hallgatók szabadszervezete által rendezett Szegedi Találkozó befejezéseképpen az ifjúság képviselőivel is. A megbeszélések után a kultuszminiszter látogatást tett dr. Hamvas Endre megyéspüspöknél, majd délben Pálfy főispán és Dénes elvtárs, polgármester kíséretéiben Felsőközpontra ment, ahonnan délután Szabó Pál nemzetgyűlési képviselővel, a NISz országos elnökével visszautazott, a fővárosba. A kultuszminiszter nyilatkozata a szegedi egyetemről, a Nemzeti Színházról, a felekezeti iskolákról és a tanyai oktatásról (Szeged, május 31.) A Délmagyarország munkatársa pénteken felkereste Kereszttury Dezső kultuszminisztert, hogy néhány időszerű szegedi kérdésre kérjen felvilágosítást. Elsőnek a Szegedi Nemzeti Színház kérdéseit vetettük fel A kultuszminiszter szegedi tartózkodása alatt a Vihar előadását nézte végig és az egyetemi ifjúság magyar estje előtt a Pillangókisasszony második felvonását. Ezekről szerzett benyomásai után érdeklődtünk. — Mindkét produkció a viszonyokhoz és lehetőségekhez képest, nagyon szép — mondott? -kérdésünkre. — Nagyon fontosnak tartom, hogy a Szegedi Nemzeti Színházat továbbra is fenntartsuk és mindent el fogok követni, hogy ne csak fenntarthassuk, hanem továbbfejleszthessük és technikailag tökéletesíthessük. Aziránt érdeklődünk ezután, hogy mint van megelégedve a kultuszminiszter a színház eddigi programjával, mert a szegedi sajtóban a színház műsorpolitikája ellen gyakran vetődtek fel kifogások. — Az eddigi programot sajnos, közelebbről nem tudtam áttanulmányozni— válaszolta a miniszter — és így in kább csak a látott két előadás alapján nyilatkozhatom. Fontosnak tartom azonban, hogy csakugyan lényegesen, közelebbi kapcsolatba kerüljön a színház a közönséggel, de ne azzal a régi, típusú közönséggel, amely most kezdi megtalálni a maga konkrét közös kulturális kívánságait és amelynek igényeit is nemcsak kielégíteni, hanem nevelni is kell. Szakítson tehát a színház azzal a műsorpolitikával és azzal a közönségpolitikával, amely az elmúlt évtizedek közönségét veszi tekintetbe. — A Szegedi Nemzeti Színház műsortervét — folytatja a kultuszminiszter — meg alaposabban felül akarom vizsgálni. Erre a kérdésre még a közeljövőben visszatérek. Végül még egy személyi kérdést teszünk fel a Szegedi Nemzeti Színházzal kapcsolatban. Lehotay igazgató ugyanis, mint hírlik, kedvező szerződési ajánlatot kapott Budapesten és állítólag megválni készül Szegedtől. Szeretnénk megtudni, hogy vajjon milyen eredményre jutottak a kultuszminiszterrel ebben a kérdésben. — Erről a kérdésről hallottam különböző dolgokat beszélni, de mostani rövid ifi-tartózkodásom alatt személyi kérdésekről nem tudtam tárgyalni. Az egyetemi tanszékek betöltése Áttérve a szegedi tudományegyetem problémáira, a betöltetlen tanszékek sorsáról érdeklődünk. Erről a következő felvilágosítást kaptuk: — A betöltetlen tanszékek ügyét UUUkuGúig s~C/*GCLÍ*élll.‘C>*ri. ívUJOÍICS'C. fontosnak tartom, hogy először is azokat a katedrákat töltsük be, amelyek a klinikákkal vannak összefüggésben, valamint azokat, amelyek az egyetemú j szellemű nevelésében töltenek be igen fontos szerepet, mint például a magyar irodalmi tanszék. Ez utóbbira vonatkozóan javaslatokat kértem, de ennek a tanszéknek kérdése még eléggé tisztázatlan, mert nem tudjuk, hogy Sík Sándor vájjon tússzá kíván-e jönni. Az orvoskari tanszékek betöltésének időszerű kérdése már jobban haladó stádiumban van s bízom benne, hogy még a félév folyamán terveinket tető alá tudjuk vinni. A jogi karon racionalizálás és a B-lista szempontjait is függelembe kell vennünk. Előbb pontos keretet kell megállapítanunk. Nemcsak betöltetlen tanszékek vannak az egyetemen, de új tanszékek, mint például társadalomtudományi tanszék felállítását is szükségesnek látnánk. A kultuszminiszter azonban kijelentette, hogy egyelőre új tanszékek felállításáról nem lehet szó addig, amíg a B-listázás és a racionalizálódás be nem fejeződik. A minisztertanács egyelőre elzárkózott a kérdés elől. Az egyházi iskolák ügye és a tanyai népoktatás Az egyházi iskolákról érdeklődünk a továbbiakban, hiszen a közelmúltban történt fasiszta szervezkedések miatt sokszor vetődött fel panasz az egyházi felekezeti iskolákkal kapcsolatban. — Az egyházi iskolák fenntartási jogát magyar törvények szabályozzák — mondotta a kultuszminiszter. — Én a magam részéről azt tartom demokratikus elvnek, ha az egyes felekezetek is tarthatnak maguknak iskolát Nem szabad azonban megtörténnie, hogy ezek az iskolák éppen a magyar demokráciával szembeforduljanak és demokráciaellenes irányzatot találjanak bennük menedéket. A törvényben biztosított legfőbb iskolafelügyeleti jogomat ezentúl a legerélyesebben kívánom érvényesíteni és a közeljövőben ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatára vegyes repülőbizottságot szervezünk. Végül a tanyai népoktatásról érdeklődünk, mint az eljövendő teljesebb magyar kultúra alapvető tényezőjéről. — A Nemzeti Paracelpárt bizalma