Délmagyarország, 1946. szeptember (3. évfolyam, 194-218. szám)
1946-09-01 / 194. szám
I Vilgy proletárjai egyesüljetek ! Szeged, 1946. szeptember 1, vasárnap Hl. ért: 194 «. Ára: 40 fillér. AZ UJ KENYÉR — UJ PÉNZ ÜNNEPE Irta: GARDOS SÁNDOR Valójában nemzeti ünnepet iü ma Szegeden a Magyar Kommunista Párt: az uj kenyér és az ujj pénz ünnepét. A táluk, és a tanyák dolgozói nehéz körülmények között, az időjárás súlyos csapásait is elviselve kitermelték az uj kenyere,, a munkáspártok pedig, élén a Kommune La Ponttal, talán még nehezebb körülmények fözött, szinte a csodával hatásos módon megteremtették az új pénzt, a forintot és ezzel a demokratikus Magyarország gazdasági stabilizációját. Mint ahogy a paraszt az egész magyar nemzet számára dolgozta e,öl földből a kenyeret, éppúgy a munkáspártok is a magyr nép boldogulása érdekében erőszakolták ki a semmiből az értékálló jó pénzt, a forintot. Nemzeti ünnep tehát, amikor a munkásság együtt örvendezik Szegeden az uj kenyérnek és uj pénznek. Hiszen tavaly is ünnepeltük az uj kenyeret és a következő években ) ünnepeljük majd. D« ennek. az idei kenyérnek más az ize és nagy a jelenősége a tavalyihoz képe».. Most már megállapithatjuk, hogy a tavalyi kenyér cigányaira* tévedt ,^s *«s^rü izt hagyott a szájunkban. A magyar paraszt tavalyi munkájának "tea 'my*' l;tryn. .1 bms'i akadt es attól könogo-t a fuiokletc a gazdasági élet egész esztimdőben. A tavalyi kenyér csak gyéren jutott a dolgozóknak, nem volt megfelelő állami apparátusunk, amely megszervezte, hogy az uj kenyér a dolgozó asztalára kerüljön és nem volt értékálló pénzünk, amellyel megfizethettük volna a kenyeret. Ez idén már nincsenek kenyérgondjaink, és van szabi jó pénzünk, amivel nekiindulhatunk a gazdasági fellendülésnek. Ezért vidámabb és jelentőségteljesebb ez a mai ünnep a tavalyinál. A nehéz és küzdelmes hétköznapok után a magyar nemzetnek ebben a sorsdöntő időszakában is kiérdemeltük ezt az ünnepnapot, amely azonban nemcsak abból áll, hogy a paraszt és munkás egymásra találva örvendezik az eddig elért eredményeknek. Ezen a mai napon nemcsak vigadni jöttünk össze, hanem azérts, hogy megbeszéljük a további teendőinket. Mert a jólzülj kenyér és az értékálló jó pénz mellett is van t cég gondja-baja parasztnak, munkásnak egyaránt, meg kell szerveznünk ezt a mi vadonatúj stabilizációnkat úgy, hogy minden dolgozó asztalára jusson elegendő kenyér és minden dolgozó zsebébe torint. A falvak népe tele van jogos panasszal: a földreform még ma sincs befejezve, a helyesen szorgalmaznunk kell a telekkönyvi ábráiSt, a malmosok ki uzsorázzák a kisparasztot. ha kell harcolunk a malmok községesítését, a földművesek érdekképviseletét most a zsíros parasztok, a kulákok kezére akarják átjátszani, küzdenünk kell azért, hogy olyan érdekképviseletet létesítsünk, amely valóban a kisparasztok és földmunkások érdekeit képviseli. Bajok vannak a beszolgáltatás, a vetőmag, az állatállomány, a termelési eszközök közül Ezeket a bajokat mind meg kell szüntetnünk. Ki kell verekednünk az ipari cikkek árának leszorítását, hogy az agrárolló ne vágja el a paraszt nyakát. A városi munkássság se marad gond nékül A spekulció réme még ■ mindig fenyeget, a forintot és azt meg kell védenünk, ha kell foggal, körömmel is. Itt van a munkanéküliség veszedelme, amely egyrészt a stabilizáció elkerülhetetlen következménye ((3-listázás), másrészt pedig a tSfee politikai manővere. Mindkét szönte a falvak, tanyák dolgozóit,, nehézséggel meg kell küzdenünk. A munkásság feladata még az ipart több érme,és, amely a stabilizáló egyik főfestétele és az ipari cikkek árának leszorítására az egyetlen lehetséges eszköz. Van tehát gondunk, bajunk, tenni Magyar válaszjegyzék a csehszlovák területkövetelésre (Paris, augusztus 31.) Az MTI diplomáciai különtudósítója, írja. A csehszlovákiai küldöttség a magyar békeszerződéstervezetnek a magyar-csehszlovák határra vonatkozó pontjához módosító indítványt terjesztett be, amelyben öt dunajobbparti községnek Csehszlovákiához való csatolását kéri. A magyar küldöttség a magyar-csehszlovák határmódosítás tárgyában beadott csehszlovák indítványhoz pénteken benyújtotta észrevételeit a békeértekezlet főtitkárához. A magyar jegyzék mindenekelőtt ismerteti az öt község területi és lakossági problémáit, majd leszögezi, hogy a terület lakossága sok esetben kifejezésre juttatta azt a szilárd elhatározását, hogy nem akar csehszlovák uralom alá kerülni. Magyar megítélés szerint súlyosan ellenkezik az Atlanti Chartával, hogy embereket és népeket megkérdezésük nélkül és akaratuk ellenére gazdasági vagy politikai okokra való valónk elegendő. Hogy mindezeket hogyan küzdjük le és a munkás-paraszt összefogással hogyan építsük á ®t a dogozók demokratikus Magyarországát, ezekre a kérdésekre ad majd választ a vasárnap délelőtti népgyűlésen Rajk László elvtárs belügyminiszter, a magyar kommunisták retenthetetlen élharcosa és Révai József elvtárs az MKP központi vezetőségének egyik vezéregyénisége. Hallgassuk meg szavaikat és aszerint cselekedjünk. A szegedi Kommunista Párt lelkesen üdvözli vezetőit az uj kenyér, új pénz ünnepén és szeretettel köakik erre a szép ünnepnapra eljöttek a városba, hogy ezzel is viszonozzák a városi munkások szentisván napi fahalogatását. Fogadjuk őket olyan szivélyesen, mint az a kedves és előzékeny házigazdához illik, amikor szivéhez közel álló barátokat, testvéreket, rokonokat lát vendégül. Éljen az új kenyér, amiből mindenkinek jut majd! Éljen a munkásság és parasztság forintvédő egysége* Éljen a Magyar Kommunista párt* 1 magyar és román bizottság együttes ülésen meghallgatta a magyar véleményt a határkérdésben Arad, Nagyvárad, Nagybánya, Nagykároly, Szatmár visszacsatolását kérte a magyar kiküldött (Páris, augusztus 31.) Az MTI diplomáciai különtudósítója jelenti: A magyar területi és politikai bizottság péntek délutáni ülésén a bizottság visszatért a szerdai ülésnek arra a határozatr»’a, hogy 1ágv ' 'zc* na igatják meg szóbelileg. Megállapították, hogy a múlt ülésein egyrészt félreértés történt a meghívás elutasítása körül, másrészt a román bizottság csütörtöki ülésén úgy döntöttek, hogy meghallgatják a magyar békeküldöttséget és ezért elhatározták, hogy Magyarországot a magyar bizottság is meghallgatja, mégpedig a román bizottsággal együttes ülésen. Az elhatározás egyhangú volt. A bizottság elnöke ezután közölte, hogy a meghívás nem változtatja meg a szerdai ülésen hozott határozatot, amely szerint a bizottság az 1933-as magyar-román határt fogadta el. Ennek a határozatnak esetleges megváltoztatására valamelyik bizottsági tag külön javaslata szükséges. A bizottság egyébként a békeszerződés tervezetének második és harmadik cikkelyét tárgyalta, amelyek az alapvető emberi jogok biztosítására vonatkoznak. A cikkelyek tekintetében döntés nem történt. A bizottság végül elhatározta, hogy a magyar-román együttes bizottság ülését szombaton délután 4 órakor tartja. A magyar álláspontot, Auer Pál párisi magyar követ ismerteti ezen az ülésen az erdélyi problémával kapcsolatban, hivatkozással idegen impérium alá kényszerítsenek. A magyar emlékirat a továbbiakban rámutat arra, hogy amíg Csehszlovákia a magyar kérdésben 200 ezer magyar kiutasításának jogi lehetőségét kéri ugyanakkor magyar területeket kevesen túlnyomvan magyar népességgel. Csehszlovákia csak a cseh és a szlovák lakosságnak adja meg az emberi és nemzeti jogokat. A most követelt területen élő magyarok tehát politikai elnyomás alá és gazdasági elnyomás alá kerülnének, továbbá ki lennének téve az otthontalanságnak, vagy az elűzés veszélyének. Magyar felfogás szerint a két csehszlovák javaslat között alapvető ellentmondás van: összeegyeztethetlennek tartja a magyar delegáció a területnyereségre vonatkozó csehszlovák javaslatot az Atlanti Charta szel’eméye’ orfir* -, mert a-,, világosan kimondja, hogy a szövetséges nemzetek nem törekszenek területi gyarapodásra. A csehszlovák javaslat súlyosan veszélyezteti Magyarország közlekedési és gazdasági érdekeit is. Erre való tekintettel a magyar küldöttség a csehszlovák módosító javaslat elvetését kéri A békeértekezlet első viharos ülése a görög-albán kérdés tárgyalásánál (Paris, augusztus 31.) A párisi értekezlet péntek délelőtti teljes ülésén Görögország képviselője határozati javaslatban kérte a legközelebbi ülés napirendjére tűzni, hogy hívják fel a külügyminiszteri tanácsot a Görögország és Albánia közötti területi vita megvizgálására és megoldásánál. Molotov szovjet külügyminiszter a határozati javaslatra hivatkozva, a következőket jelentette ki: Ezt az értekezletet arra akarják felhasználni, hogy igényeket terjesszenek elő nem ellenséges ország, hanem, egy békeszerető és demokratikus állammal szemben. A görög küldöttség akarja felvetni ezt a kérdést, de ez veszedelmes, mert arra alkalmas, hogy nyugtalanságot keltsen a Balkánon és zavarokat okozzon Európa olyan részén, ahol már helyreállt a béke és megvalósították a nemzetek közötti jószomszédi viszonyt. Molotov azzal vádolja a görög kormányt, hogy ezzel a határfelvetési kérdésben befolyásolni igyekszik a királlykérdést a vasárnap megtartandó népszavazáson. Görögország támogatást kap külföldi csapatoktól. Ezek szintén felelősek azért a helyzetért, amely a népszavazás küszöbén Görögországban előállott. A görög kormány nem akar várni addig, amíg Ukrajna vádja a biztonsági tanácsban megvitatásra kerül. Türelmetlenül előterjeszti igényét kerületekre, hogy diplomáciai sikert érjen el a népszavazás előestéjén. Valóságban Görögországban nyugtalanság van, ahol a demokratikus elemek nem vehetnek szabad lélegzetet, a demokratikus lapok szerkesztőit a nyílt utcán letartóztatják és olyan erőszakos elnyomó rendszabályokat hoznak, hogy felháborítják a demokratikus közvéleményt. A szovjet küldöttség reméli, hogy a békeértekezlet nem adja magát eszközül Görögország rémuralmi rendszerének. A szovjet kiküldött azt javasolta, hogy az értekezlet utasítsa el Albánia megcsonkítására irányuló görög igényeket. Az elnöklő Vang Sih-Csies ekkor rámutatott arra, hogy a görög indítvány nem a mai napirenden szerepel és csak annak eldöntéséről van szó, vajjon a legközelebbi ülés napirendjére tűzzék-e ki. Ekkor Pijade jugoszláv kiküldött heves támadást intézett Görögország ellen. Alexander brit kiküldött félbeszakította és tiltakozott az ellen, hogy a szónok a görög indítvány érdemi vitájába merül. Pijade folytatva beszédét, kijelentette: Az értekezlet nem arra való, hogy támogassa a görög választási hírverést. Alexander ismét közbeszólt és elnöki beavatkozást kért. A zajongás még fokozódott, de Pirade folytatni igyekezett beszédét egyre hangosabban, mire az elnök rendreutasította Ilyen hangulat eddig még nem volt a párisi értekezleten. A zaj fokozódott, 20 kiküldött egyszerre kiabált az elnök felé, aki teljesen tehetetlenül viselkedett a zűrzavar közepette. Pirade a legnagyobb zajban is tovább beszélt. Amikor Alexander a napirendhez másodszor kért felszólalást, Vang elnök nem vett róla tudomást, úgyhogy az angol kiküldött indulatosan asztalára csapott, míig végre magára vonta az elnök figyelmét A zaj még csak fokozódott, míg végre az elnök felemelkedett és erélyes hangon csendet kért, erre a zajongás lecsillapodott. A jugoszláv képviselő szerint egyébként Görögországnak nem az értekezlethez kellett volna fordulni a határkérdés ügyében. Alexander, a következő felszólaló kifejtette, hogy Görögországnak joga van