Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-01 / 219. szám

fin­g proletirial egyesüljetek) Szeged, 1946 október 1 keld m. ért 219 a. Ára: 40 fillér. Rákosi Mátyás elvtárs kongresszusi nagy beszédében utat mutatott a magyar élet minden kérdésének megoldására Megújított közös harc a demokratikus pártokkal a reakció, és a nagytőke ellen, küzdelem a dol­gozók életszínvonalának emeléséért, rendszabályok a munkanélküliség leküzdésére, mozgalom a jómódú, művelt parasztságért és a virágzó mezőgazdaságért !Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!" — Gerő elvtárs beszéde a helyes kül­politikáról (Budapest, szeptember SO). A Ma­gyar Kommunista Párt III. kongres­­­szusának első érdemleges ülését vasár­nap tartotta a nemzetgyűlés feldíszí­tett üléstermében. A közönség nagy tapssal fogadta a Szakasits Árpád, Ró­nai Sándor és Ries István miniszterek vezetésével megjelent szociáldamokrata küldöttséget. Szűnni nem akaró taps­sal fogadták Rákosi Mátyás miniszter­­elnökhelyettest­, az ülés szónokát. Farkas Mihály nemzetgyűlési kép­viselő nyitotta meg fél 9 órakor a ta­Rákosi Mátyás ezután, vázolta a fa­sizmus összeomlása után keletkezett világpolitikai helyzetet. A Szovjetunió tekintélyében és befolyásában megerő­södve, megnövekedve került ki a harc­ból. A kommunista pártok mindenütt­­ megerősödtek. Ezután visszapillantott az elmúlt 25 esztendő magyar uralko­dó­ rendszerére és hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt mutatott legelő­ször utat a nemzetnek. A magyar Kommunista Párt nélkül a felszabadu­lás után Magyarország Németország sorsára jutott volna. A kommunisták harcainak köszönhető, hogy hazánk most gyors ütemben nyeri vissza tel­jes szuverenitását és függetlenségét. A Kisgazdapártot a felszabadulás készületlenül találta, ezért tudta csak lassabban rendezni sorait, így az álla­mi apparátus helyreállításánál megle­hetősen lemaradt, ami a későbbi elé­gedetlenségnek oka lett. Az általános helyzet konszolidálásával a tőkések is rendezni kezdték soraikat A Kisgaz­dapárt polgári rétegein keresztül meg­találták az utat a függetlenségi front­ban tömörült pártok jobboldala felé is. Megkezdődött a régi reakciós rendszer támaszát alkotó társadalmi rétegek gyülekezése. A reakció erőit gyarapí­totta az infláció. A reakció kihasználta céljaira a szövetséges hatalmak­ között kiéleződött ellentéteket is. A demokrácia benyomult a köz­­igazgatásba,­ a rendőrségre, a hadse­regbe, a bankok és gyárak igazgatósá­gaiba. De ezzel nem történt komoly változás. A gazdasági kulcspozíciók ki­vétel nélkül Horthy kiszolgálóinak ke­zében maradtak. A változatlan helyzet a feudális rendszer fő támasza lett. A választásokon a reakció egységesen so­rakozott fel a Független Kisgazdapárt mögé, hogy eszközül használja fel cél­jai elérésére. Ekkor nyomult be a koa­lícióba a reakció és ez a tény okozta a hónapok óta napirenden szereplő vál­ságot is. A Független Kisgazdapártban akadálytalanul terjeszkedett a reakció és gyorsan haladt Nagyatádi útja felé. A koalícióban lényegében arról folyik a harc, hogy melyik oldalra­­ forduljon a parasztpárt zöme: a­ munkássághoz-e, amely a demokratikus fejlődés útján van, vagy pedig a nagytőkéhez és oda, ahová a reakció akarja vinni az or­szágot. A magyar demokrácia válaszút előtt áll. A külpolitikában arról kell dönteni, hogy az idegen imperializmus eszköze legyen-e a magyarság, vagy pedig őszintén és határozottan csatta­nácskozást és néhány ügyrendi pont letárgyalása után átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a párt főtitkárának, aki közel 3 órás beszámolót tartott az or­szág bel- és külpolitikai helyzetéről, továbbá a párt feladatairól. — A Magyar Kommunista Párt po­litikájának garanciája — mondotta —­­a felszabadulás óta a párt által már 10 esztendővel ezelőtt elénk tűzött nemzeti demokratikus erők összefogá­sának politikája. közzék a Dunamedence népeinek, első­sorban a Szovjetuniónak gazdasági és politikai fejlődéséhez. — A békekötéssel kapcsolatban le kell szögezni, — mondotta Rákosi Má­tyás — hogy a magyarok erőszakos ki­telepítését Szlovákiából, úgy is, mint magyar hazafi, úgy is, mint a Kommu­nista Párt híve, helytelenítjük és ki­Rákosi Mátyás ezután a stabilizá­ció által felvetett új kérdésekre tért át. A dolgozók a stabilizációt kiinduló pontnak tekintik a termelés fokozásá­ra, hogy megjavítsák életszínvonalukat. A népi demokráciát a termelésbe is bele kell vinni. A fejlődési folyamat abban az irányban halad, amit Angliá­tól kezdve, Európa legtöbb országában is tapasztalhatunk, a tőke a maga kor­látlan területén szabadon működhet, de a korlátlan kizsákmányolást meg kell akadályozni. A Magyar Kommu­nista Párt a nemzeti demokrácia re­formjáért száll síkra. Küzd az állami, községi termelési formák fejlődéséért­, a szövetkezetek kiépítéséért, a termelés­­ és Mtel állami irányításáért, a bankok és a külkereskedelem állami ellenőrzé­séért és a demokratikus pártok államo­sítási programjának haladéktalan vég­rehajtásáért. Követeli a Magyar Kom­munista Párt, továbbá a kisipar és kis­kereskedelem támogatását. A terme­lés emeléséért és a stabilizáció bizto­sításáért tovább küzd és megindítja a harcot, a dolgozók életszínvonalának emeléséért­ követeli­­ a­ Kommunista Párt az iparcikkek és közszolgáltatási áraknak gyors leszállítását, a munkás­ság legrosszabbul fizetett alkalmazot­tainak és az alsó fizetési osztályba tar­tozó köztisztviselők fizetésének emelé­mondjuk, hogy ezzel a Dunamedence népeinek együttműködését veszélyez­teti. Az erőszakos kitelepítés komoly csapás volna a fiatal magyar demokrá­ciáb­a ,és ártana Csehszlovákia demokrá­ciájának is, valamint megnehezítené a dunai népek­ demokratikus összefogá­sát. A Magyar Kommunista Párt a határon kívül maradó magyar kisebb­ség érdekeinek védelmére a legnagyobb figyelmet szenteli és felemeli szavát azért, hogy demokratikus jogait meg ne csorbítsák. — A magyar reakció ismét az im­perialista érdekek­ szolgálatába akarja állítani hazánkat, de külpolitikánk nem lehet más, mint őszinte demokratikus­­ vigfény a szomszéd népekkel, elsősor­ban a Szovjetunióval. Csakis ez a nyílt, ez az őszinte politika teszi lehe­tővé azt is, hogy kiépítsük baráti és gazdasági kapcsolatainkat, a szabad nyugati nemzetekkel, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, Ang­liával és Franciaországgal. Belpolitikai kérdésekkel foglalkoz­va, ezeket mondotta Rákosi: — A reakciós jobboldal fel akarja bomlasztani a koalíciót. Igyekszik rá­kényszeríteni a formális többséggel rendelkező, de csak a demokratikus kisebbséget képviselő Független Kis­gazdapártra akaratát, a demokráciát ténylegesen képviselő Baloldali Blokk ellen. Mi nem a formális, hanem a tényleges demokrácia hívei vagyunk, és minden erőnkkel küzdünk, hogy a Kisgazdapártban előretörő reakciót le­ i­sér, továbbá a termelést feleslegesen drágító gyárigazgatók és más magas tisztviselők fizetésének csökkentését és Utszámapasztását. A munkásság szá­mára újra be kell vezetni a családi pótlékot. Végül állami rendszabályokat kell hozni a munkanélküliség leküzdé­sére. Munkát minden dolgozónak! Kö­veteli a Kommunista Párt a szakszer­vezeti alkotmány törvénybe iktatását, ugyancsak küzd a kisgazdák, elsősor­ban az új gazdák megélhetéséért, az egykézi vállalatok feloszlatásáért és a bankuzsora megakadályozásáért. Kö­veteli a telekkönyvezés 1947. június hó végéig való végrehajtását, a parasztság hitelellátását, a malomuzsora letöré­sét, a nagy malmok államosítását, a középmalmok községesítését, a kis mal­mok községi ellenőrzését, továbbá hat­hatós állami segítséget a mezőgazda­ságnak minőségi termelésre történő átállítására. Jómódú, művelt paraszt­ságot és virágzó mezőgazdaságot aka­runk. A magyar szakmunkásság gyáripa­runk legnagyobb kincse. A gyáripa­runk jövője attól függ, milyen gyorsan tudunk áttérni a minőségi munkára. A magyar nemzetgazdaság demokratikus reformjának megvalósítása szilárd gaz­dasági alapokra helyezi a népi demo­kráciát, törjük az országban. A Kisgazdapárt lényegében a nagytőke oldalára állt. Ez a malomuzsora leküzdésének kér­dé­­sében világosan megmutatkozott. Ha komolyan leszámolnak a Kisgazdapárt­ban a pártjukban lévő reakcióval, a Kisgazdapárt igényeit a többi demokra­tikus pártok, elsősorban a munkáspár­tok azonnal és örömmel fogják telje­síteni. ■— A munkáspártok elhatározták­, hogy az összes demokratikus pártokkal s szervezetekkel együtt közös harcba­­ viszik a szervezett munkásságot és a dolgozó parasztok tömegét a reakciós jobboldal törekvéseinek meghiúsításá­ra. Örömmel üdvözöljük a szociálde­mokrata testvérpártunk határozott ál­lásfoglalását a reakció elleni küzdelem mellett és a munkás­egység megbon­tására irányuló kísérletek erőteljes visszautasítására. Pártunk mindent meg fog tenni, hogy a munkásegység, a Szociáldemokrata Párttal való eredmé­nyes együttműködés minden vonalon erősödjék. A Baloldali Blokk megszi­lárdítására­ szövetségbe tömörülünk a Nemzeti Parasztpárttal. — Az új választójogi törvénynek ki kell zárnia a választójogból a reakciót, a fasisztákat és hozzátartozóikat. Ha a magyar demokrácia megvédéséért és tovább­fejlesztéséért a tömegmozga­lom minden néven nevezendő eszközé­re szükség mutatkozik, a legteljesebb mértékben élni fogunk vele. Harcunk nem irányul a Független Kisgazdapárt demokratikus és paraszti tömegei el­len. Mindent megteszünk, hogy a Kis­gazdapártnak baloldali része velünk küzdjön a reakciós jobboldal ellen, szövetségre lépjen a Baloldali Blokkal és így létrejöjjön a magyar demokrá­cia új, szilárd kormányzati alapja. Ép­pen ezért követeljük: Ki a nép ellen­ségeivel a koalícióból! Nem taktikából, rejtett célok eléréséért, hanem mély kommunista meggyőződésből építjük a magyar demokráciát. — fejezte be szűnni nem akaró lelkes tapssal foga­dott beszédét Rákosi Mátyás. — Azon leszünk, hogy minél több legyen a szo­ciális tartalom munkánkban. Ez a szo­cializmus bár magáévá teszi a nemzet­közi tapasztalatokat, csak a magyar történelmi fejlődés, a magyar politika és gazdasági erő alapján jöhet létre. Magyar földben termett magyar szo­cializmus lesz. Biztosak vagyunk ügyünk sikerében és tudjuk, hogy csak a népi demokrácia biztosíthatja a magyar termelőerők fejlődését a dol­gozók javára. Csak a népi demokrácia teszi lehetővé Magyarország jogos nem­zeti igényeinek érvényesítését és a nemzetközi helyzetünknek megszilár­dítását. Csak a népi demokrácia teszi lehetővé, hogy országunk a társadalmi fejlődés útján haladjon a szocializmus felé. Hassa át pártunk minden tagját ez a meggyőződés: Jöjjön a minek jön­ni kell, a jövő a mienk! Gerő elvtárs a helyes magyar külpolitikáról Rákosi Mátyás beszéde után Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter mon­dott beszédet. Beszédében hangsú­lyozta, hogy azok, akik a parasztság tö­­megeit szembe akarják állítani a munkássággal, a külpolitikában azon mesterkednek, hogy ház­unkban olyan válságos hintapolitikát létesítsenek, amely a régi hintapolitikánál veszé­lyesebb. Az új hintapolitikusok a szö­vetségesek közötti ellentétek kiélező­désére spekulálnak és háborúra gon­dolnak. Elfelejtik azonban, hogy a hadtörténetemben hagyományos tör­vény, hogy minél hatékonyabb fegy­vereket talál ki a haditechnika, an­ Rákosi elv­társ a belpolitikai válság okairól A korlátlan kizsákmányolást meg kell akadályozni Közös harc a reakciós jobboldal ellen

Next