Délmagyarország, 1946. október (3. évfolyam, 219-245. szám)

1946-10-01 / 219. szám

KEDD, W6 OKTÓBER 1. DÉDMA­GYARORSZÁ­G Eredménytelenül végződött a kitelepítési­ügyben folytatott magyar-csehszlovák tanácskozás A magyar bizottság hétfői zárt ülésén meghallgatták a magyar kiküldöttet a kitelepítés kérdésében . A pozsonyi hídfő öt községéből hármat a cseh* szlovákoknak átéltek (Páris, szeptember SO). A párisi értekezlet magyar albizottsága szombat délután tartott ülésén jóváhagyta Castello ujzeelandi elő­adónak a pozsonyi hidfő ügyében készített jelentését. A jelentést az albizottság négy tagja megszavazta, Ausztrália képviselője nem szavazott. A jóváhagyott jelentés szerint Csehszlovákiához csatol­ják Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar területrész északi felét, valamint a Csehszlovákia által kért öt község közül hármat. Az ausztráliai és a kanadai kiküldött ragaszkodott ahhoz, hogy az albizottság jelentésébe vegyék be azt a záradékot, hogy a döntés az Atlanti Charta elveinek megfelelően jött létre. Az albizottság ezután hozzákezdett az átcsatolandó területnek a térképen való pon­tos kijelöléséhez. (MTI) Háromnegyedórás eredménytelen tanácskozás a kit­elepítésről (Paris, szeptember 30). A magyar békeszerződés szombat esti tárgyalása során nagyjelentőségű fordulat követ­kezett be. Elhatározták, hogy Magyar­­ország és Csehszlovákia képviselői va­sárnap délután leülnek a zöld asztal­hoz és közvetlen tárgyalásokkal meg­­kísérlik a csehszlovákiai magyar ki­sebbség sorsának rendezését. Az erre von­atkozó határozat szerint az albizottság ajánlatára a két fél ta­lálkozni fog, hogy próbáljon megálla­podásra jutni. Kérte, hogy az albizott­ság hivatalosan hívja meg a két felet, hogy vasárnap délután 4 órakor talál­kozzék. Az albizottság ehhez hozzájárult. Vasárnap délután a csehszlovák és a magyar delegáció közötti közvetlen tárgyaláson Masaryk csehszlovák kül­ügyminiszter azt ajánlotta, hogy a csehszlovák és a magyar delegáció köz­vetlen tárgyalásán az albizottság ré­széről megfigyelőként résztvevő Pope tábornok (Kanada) foglalja el az elnöki széket. Pope tábornok az elnöki szék el­foglalása után a megbeszélések bizal­mas természetére való tekintettel zárt ülést rendelt el. A magyar és a cseh­szlovák delegáció az ügyrend tisztázása után 47 percet tartó zárt ü­lésen ta­nácskozott a 200.000 szlovákiai magya­rok sorsáról. Az ülés befejezése után a következő hivatalos közleményt ad­ták ki: „A csehszlovák és magyar dele­gáció a magyar területi és politi­kai bizottság albizottsága meghí­vásának eleget téve szeptember 29-én délután 4 órakor Pope tá­bornok elnöklete alatt tanácsko­zott a Luxemburg-palotában. A megbeszélések nem vezettek meg­oldáshoz“. A hivatalos közlemény kiadásával természetesen a SOOSOOO szlovákiai ma­gyar ügye korántsincs elintézve és ez a kérdés a­ hétfői albizottsági ülésen újból napirendre kerül. (MTI), 19-ik cikkely a magyar hadifoglyok hazaszállítását írja elő. Az utóbbi cik­kely értelmében a magyar hadifoglyok amilyen gyorsan csak lehetséges, haza­­szállítandók oly megállapodások szerint, amelyeket erre vonatkozólag az egyes hatalmak kötnek Magyarországgal. A költségeket a magyar kormány viseli. A magyar küldöttség előterjesztése a katonai záradékhoz (Paris, szeptember 30) A katonai bizottság a Magyarországgal kötendő békeszerződés katonai záradékait vizsgálta. Az egyhangúlag és válto­zás nélkül elfogadott második füg­gelék és a hadianyaggal kapcsolatos, harmadik függelék után a magyar küldöttség előterjesztését hallgatták meg. Baranyai Zoltán a magyar kül­döttség szóvivője elismerte, hogy a szerződés záradékai nem megalázók és nem is szigorúak, mindazonáltal a következő kérelmeket terjesztette elő: 1. Jogosítsák fel Magyarországot kisebb harckocsi elhárító kötelékek tartására, 2. a magyar hadifoglyok hazaszállításának határidejét e hó­napban a­lapítsák meg, 3. tegyék lehe­tővé, hogy a hadifoglyok hazatérhes­­­senek szülőföldjükre, mégha, az olyan területen van is, amelyet Magyaror­szág átengedett. A bizottság felvilágosításokat kér a magyar küldöttségtől, mennyi a hadifoglyok száma é­s milyen övezet­ben vannak. A magyar kiküldött be­jelentette, hogy a magyar hadifog­lyok száma 300,000-re tehető és a leg­nagyobb részük a Szovjetunióban van! A bizottság ezután áttért a Finnországgal kötendő békeszerződés katonai vonatkozású cikkelyeinek tár­gyalására.­­ A magyar küldöttség a hétfő délutáni zárt bizottsági ülésen (Páris, szeptember 30.)­ Az MTI diplomáciai különtudósítója jelenti. A magyar term­e­l­és politikai bizottsági albizottsága hétfőn délután három és félórai zárt ülést tartott, amely­nek napirendjén a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítése szerepelt. A zárt ülésre meghívták és meghallgatták a magyar Dé­keküldöttséget is, amely Gyöngyösi Jáno­­ külügyminiszter ve­zetésével számban megjelent. A zárt ülés lefolyásáról a részletek még nem váltak ismeretessé. A pozsonyi hídfő kiszélesítésének vitája (Pak­s, szeptember 301. A magyar al­bizottság a csehszlovák-magyar közvet­len tárgyalásokra vonatkozó határozat meghozatala előtt négyórás ülésen tár­gyalta azt a jelentést, amelyet a po­­zsonyi csehszlovák hídfő kibővítése ügyében kidolgozták. Az ülés elején az elnök közölte, hogy a magyar területi és politikai bi­zottság határidőt tűzött ki az albizott­ság munkájának befejezésére. Az al­bizottságnak október 2-ig be kell nyúj­tani jelentését a két csehszlovák pót­­indítványról, amelyek közt az egyik a pozsonyi hídfőre, a másik pedig a £00 ezer csehszlovákiai magyar kitelepí­tésére vonatkozik. Castello előadó kifejtette, hogy a Csehszlovákia által kért területi kiter­jesztés csökkentését javasolja. Térké­pet mutatott be, amelyen durván meg­vonták az új határvonalat. Eszerint Berevlye és Rajka Magyarországnál ma­­rad, mert az 1941. évi statisztika sze­rint a környék magyar lakosságának többsége ott lakik. Hajdú szerint a csehszlovák delegá­ció nem rendelkezik megfelelő térkép­pel és azt sem tudja, hogy Rajka mel­lett van-e a zsilip, vagy sem. A ma­gyaroktól értesült csak, hogy ott zsilip van. Csehszlovákia azonban hajlandó Magyarországnak meghagyni a zsilipet, mert ez csupán néhány száz yardnyi csökkentést jelent a csehszlovák igé­nyeknek. Az elnök ezután kérte, hogy Ca­stello és Hajdú a térkép segítségével pontosam fogalmazzál: a javaslatnak azt a részét, amely az új határvonalra vonatkozik. Ebből a célból az ülést egy fél órára felfüggesztették. . Szünet után Castello felolvasta a jelentés kiegészített részét. A Csehszlo­vákia által kitűzött célhoz elegendő, — mondotta, — ha az eredetileg követelt öt falu közül csak hármat csatolnak át, nevezetesen Oroszvárt, Horvátujfa­­lut, és Dunacsúnt. Magyarországnak meghagyják a délebbre fekvő két fa­lut. Ily módon Csehszlovákia elegendő területet kap Pozsony kibővítésére. Ugyanakkor a követelt területet felére csökkentik. Csehszlovákia képviselője hozzájá­rult ehhez. Az albizottság ezt négy szavazattal elfogadta, Ausztrália tartózkodott a szavazástól. Az elnök feltette a kérdést, hogy az albizottság a jelentést egészében véve elfogadja-e. Az albizottság a jelentést egészében jóváhagyta. Az albizottság szombati ülése négy és fél óra hosszat tartott. (MTI) 500 lapát, 200 ásó és 100 csákány a szegedi árvízvédelmi munkálatokhoz Az újjáépítési minisztérium megrendelte és Szegedre küldi a szerszámokat (Szeged, szeptember 30.).Dr. cserzy István r.Hi­s­zteri tanácsos az ujjá­­pitó­ügyi m­nisz­érium kiküldö­tjé­nek nemrégiben történt látogaták a­l­­kalmával leientettük, hogy Szegeden rövidesen nagyszabású közmunkák indultak a munkanélkü­iség leküz­dése érdekében az újjáépítésü­gyi mi­ni­stérium­ jóvoltából. Első­orban ár­­vízvédelmi munkálatok megindítaká­ról van szó. Ennél a munkánál a város nagyszámú lé­tümunkástúga jut eléggé hosszantartó jövőev­em­ző munkához. A munkálatok meghall­ap­sára már a pénzt is­­ kiutalták, a munka megkezdésének eddig csupán az volt az akadálya, hogy hiányoztak a megfelelő szerszámok. cserzy mi­niszteri tanác­­S hétfőn arról értést, te­tt dr. Bakos Géza közmunkaügyi fe­ügyelet, hogy a Rimamurányi Vas­művek Rt-b­ől azonnali szab­ásra megr­ende­­t a­ szegedi árvízvédelmi munkálatokhoz 500 lapátot, 200 ásót és 100 csákányt. Ugyancsak megren­delt 500 lapátnyelet, 200 ásónyelet és 100 csákánynyeset -erős gyertyám­­fából. A szerszámokat gyors áruként küdik le szegedre, megérkezés után nyomban hozz­áfogn­ak a mun­ka meg­kezdéséhez. 65.000 főnyi hadserege és 90 repülőgépe lehet Magyarországnak (Paris, szeptember 30.) A katonai bi­zottság hétfőn délelőtt tartott ülésén elfogadta a Magyarországgal kötendő békeszerződés 10-ik cikkelyét, amely ki­mondja, hogy Magyarország száraz­földi hadserege, beleértve a folyami hajóhad személyzetét is, összesen 65.000 főnyi lehet, légiereje pedig 90 repülő­gépből állhat 5000 főnyi személyzettel. Magyarország nem tarthat és nem gyárthat önhajtású, vagy irányított lö­vedékeket, Belgium módosításával fo­gadták el, amely kimondja, hogy ez a tilalom, az atombomba fegyverre is ki­terjed. Vita nélkül, eredeti szövegezésben fogadta el a bizottság az alábbi kato­nai rendelkezéseket. Ezek a követke­zők: A 15-ik cik­kely a fölös hadianyag rendelkezésre bocsátásáról intézkedik, a 16-ik­ cikkelyben Magyarország köte­lezi magát arra, hogy nem szerez be és nem gyárt német vagy japán mintájú polgári repülőgépeket, a 18-ik cikkely a szerződés katonai rendelkezéseinek érvényben maradásáról szól, végül a Kisemberek támogatója és harcos orgánuma: a DÉLMAGYA­RORSZÁG! Az építőipari szakszervezet kérését Ne vigyék ki a magyar munkásokat külföldre (Budapest, szeptember 28.) A ma­gyar­­ építőipari szakszervezet felterjesz­tésben kérte a kormányt, hogy ne vigyék ki a magyar munkásokat kül­földre. A felterjesztésre a miniszterel­nökség válaszolt és leszögezte, hogy az ország mai állapotában csak arról beszélhetünk, hogy nincs elég munká­sunk az újjáépítés elvégzésére és a reánk nehezedő jóvátételi kötelezettsé­gek elvégzésére. Ha most mégis mun­kanélküliség mutatkozik, ez csak a sta­bilizációval összefüggő átmeneti jelen­ség és megoldást nem abban kell ke­resni, hogy a munkások létszámát csök­kentik, hanem abban, hogy mindenki­nek munkaképességét megfelelően­ ki­használják. Erre lehetőséget a termelés megindítása adhat, amit csak megfelelő forgótőkével lehet elérni. MÉM FEL? hanem negyed, vagy egész sorsjegyet akar vásárolni? Húzás már pénteken. Sorsjegyek ^ ^ PETQ-nél 3 Megjelent a házadótörvény végrehajtási utasítása Napszámosok, hadirokkantak mentesek az add alól (Budapest, szeptember 30) .A hiva­­talos lap vasárnapi számában meg­jelent a pén­zügymini­szter rendelete a házadótörvény végrehajtásáról- Eszerint házadó alá esne minden ál­landó jellegű épület, amelynek fedél­zete a földön vagy a föld alatt nyug­szik, továbbá az épülethez tartozó házi kert, végül az épület, rendelte­tési használathoz szükséges udvar. Az egy szobából é­s mellékhelyiségből álló Lakóház, ha az épület tulajdonosa, vagy haszonélvezője kizáró­ag nap­számból ti és más ingatlana'nincs, mentes a h­ázadó­­ a.'ui. Ebből a szem­pontból a napszámossal egy tekintet alá veszik a hadirokkant-áradékot, a járadéki segélyt vagy, közsegélyt.. Ál­landó házadómentes az állami, vá­rosi vagy községi ímeglakás is. A háradó a:anya a ház tényleges bir­tokosa, a házadó alapja pedig a nyers bérjövedelemnek vagy az évi haszon­­értéknek az adóalanyat terhelő, egyes közüzemi költségek levonása v­an fennmaradó része. Haszonbérét eső­­esetén a házadó alapja az az összeg, amelyet a bérlők fizetnek. Az adó­­kulcs az adóalapnak ama része után, amely az alapbér 40 százalékát nem haladja meg, 60­­ százalék, az adó­lap további része ipán sz Százas.

Next