Délmagyarország, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-01 / 26. szám
Kiég proletirfaluyasSBcoki Szeggii. 194? február 1. szombat, IV. ért. 26. u. ára: 40 fillér, DÉLMAGYARORSZM h MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLMAGYARORSZÁGI NAPILAPJ 1GYÉVES A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Irta: Gondos Sándor Ma EGY ESZTENDEJE annak, hogy a magyar nép egyhangú telkesedéssel kikiáltotta a köztársasági őrt és ezzel véglegesen szakított a reakciós mű Ittad, a Horthy és Szálasi által képviselt nemzetvesztő fasiszta rendszerrel Ha ezen az első évfordulón visszatekintüT ha az elmúlt esztendőre, tárgyilagosan megalapíthatjuk, hogy a fiatal demokratikus köztársaság olyan életerőről tett tanúbizonyságokatni joggal kelthet nagy reményeket az új Magyarország jövőjét s rohamos fejlődését illetően. Az országépítés terén valóban impozáns és az egész világon méltányolt eredményeket értünk el. Felépítettük is fontosabb hidjainkat, rendbehoztuk a közlekedést, iparunk, fiként emieiéseink egyre felfelé ívelő irányt mutat, a dolgozó parasztság az ősszel bevetette a békebeli őszi vetésterület 04 százalékát. Megteremtettük a jó pénzt és ezzel megteremtettük a Kommunista Párt által kezdeményezett három éves tervének alapjait, amelynek egyetlen nagy célja a magyar dolgozók életszínvonalának a békebeli fölé való ftkozatbta emelése. Végül a vesztett háború után megszilárdítottuk hazánk külpolitikai helyzetét. Szép eredmények ezek, de a magyar dolgozók még többet is produkálhattak volna, ha mindkét kezükkel építhetnék az országot. Sajnos azonban az elmúlt esztendőben is egyik kezünk- SsS hard“dataűe keltette munkát akadályozó reakcióval, amely a Kisgazda-párton keresztül befureskodott a kormányzati tervekbe, a közhivatatokba és a gazdasági életbe és ott szabotázzsal és más furfangos módszerekkel igyekezett a dolgozók elért eredményeit csökkenteni. A köztársaság kikiáltásának első évfordulójára ez az eddig lappangó harc odáig fajult, hogy államvédelmi szerveink leleplezhették a katonailag s politikailag veszedelmesen megszervezett összeesküvést, amely a demokráciái megdöntésére irányult és amely vissza akarta hozni Magyarországra a Horthy-csőoSelék elnyomó úri bitangjait. A kesevény kifakadt és most már a magyar dolgozók nem tűrhetik tovább, hogy a múlt átokos kísértetei minduntalan megzavarják a boldogabb jövő építési munkálatait. Rendet kell teremtenünk végre a saját portáinkon és ebes, a végleges rendcsináláshoz szükségünk van a dolgozni, teremteni és boldogulni akaró magyar nép segítő erejére. Ha A MAGYAR REAKCIÓ elszemtelenedésének okait kutatjuk, megállapíthatjuk, hogy a Kisgazdapárt mai vezetőségét súlyos felelősség terheli a bekövetkezett eseményekért. Hiába figyelmeztettük ezeket az urakat arra, hogy az egész demokráciát veszély fenyegeti a soraikba benyomult reakciós elemek részéről, ők minden esetben önérzetesen kikérték maguknak, hogy a párt „belügyeibe“ avatkozzunk. Parlamenti számszerinti többségüket féltették jobban a demokráciánál. Vitáztunk és harcoltunk velük azért, hogy ne horthysta fiesurakat, hanem a saját pártjuk parasztjait, haladó értelmiségét ültessék a közhivatalokba és a gazdasági élet vezető pozícióiba. De nem hallgattak a jó urak a saját parasztelveik figyelmeztetésére sem, hogy ne engedjék a paraszti elemeket a pártvezetéséből kiszorítani. A Kisgazdapárt vezetői süketen és vakon tűrték, hogy a reakció elhatalmasodjék pártjukban és az összeesküvők a kalászos, nemzetiszínű demokratikus takaró alatt szervezkedjenek. A „hetes bizottság“ akarata érvényesült a pártban, amely nem a reakciót, hanem a munkáspártokat és a Baloldali Blokkot tekintette legfőbb ellenségének. 3.1 OST AZTÁN, hogy az összeesküvés leleplezése adatokkal, tényekkel bizonyította azokat a súlyos hibázan és tévedéseket, amiket a Kisgazdapárt vezetői a koalíciós együttműködés és az országépítés ellen elkövettek, nagy a fejetlenség és kapkodás a többségi pártban. Most már a Kisgazdapárt valóban demokratikus elemei, főleg a párt paraszttömegei tisztán látják, hogy nem szabad tovább az eddigi után haladótok éa át kell szervezni az egész pártot, úgy, hogy a reakciónak még hírmondója se maradjon benne. Legyen vége a kicsinyes páran trikóknak, a politizáló úri huncutságnak és a klukszempontok érvényesülésének, szórják ki soraikból a nem odavaló elemeket és adják át a vezetést a parasztok és valóban demokratikus értelmiségek kezébe. Ezekkel sohasem lesz baja, harca a munkáspártoknak, ezekkel megtudjuk egymást érteni. Látható ez abból is, hogy az összeesküvés kipattanásakor kisgazdapárti parasztok és munkások együttes felháborodással követelték a demokrácia védelméről szóló törvény kérlelhetetlen alkalmazását az összeesküvőkre és azok cinkosaira. A kisgazdapárti parasztok már hangot adtak ama véleményüknek, hogy pártjuknak helyre kell ütnie azt a csorbát, amelyet eddigi magatartásával a demokrácián ütött és követelik a párt vezetőitől az erélyes tisztogató munkát . Ezek a parasztok most már tudva tudják, hogy csakis a munkás-paraszt szövetség az az erő, amely megvédheti a demokrácia vívmányait és jövőjét a reakció mesterkedései ellen. Még hálásak is lehetnénk az összeesküvésnek, ha ennek hatása alatt létrejönne a két legnagyobb dolgozó réteg, a munkásság és parasztság szoros és megbonthatatlan, demokratikus szövetsége Ha ez az összefogás a reakcióval való gyors és végleges leszámolással bekövetkeznék, akkor mi sem állná útját a hároméves terv megvalósításának és a magyar nép boldogabb jövőjét zavartalanul, egyesült erővel építhetnők tovább. Seperjük el a reakciós szemetet a haladás útjából! Töltsük meg demokratikus, népi tartalommal az egy esztendős harmadik köztársaságot! Újabb belügyminiszteri jelentés az összeesküvők beismerő vallomásairól Mistéth bevallotta, hogy minisztériumát a hetes bizottság szempontjai szerint szervezte meg (Budapest, január 31.) A belügyminisztérium közti: A köztársaságellenes földalatti szervezkedés és a fegyveres összeesküvés vezetőimé! első csoportját, a 13 vezetőt a mai napon a demokratikus államrend,lí a demokratikus köztársaság meglérére irányuló bűntett miatt a népi ügyészségnek átadták. A nyomozás megállapította, hogy a szökésben lévő dr. Saláta Kálmán volt nemzetgyűlési képviselő a 7-es bizottság tagja, a köztársaságellenes összeesküvés egyik főszervezője és irányítója volt. Saláta Kálmán ügyét az eljárásnak távollétében való lefolytassa céljából áttették a népügyészséghez, ■m i Az államvédelmi szervek fényt derítettek Mistéth Endre volt építés- és közmunkaügyi miniszter, valamint a nemzetgyűlés hozzájárulása alapján őrizetbe vett 6 nemzetgyűlési képviselő: dr. Hám Tibor, Gyulai László, dr. Jaczkó Pál, dr. Vattai László, Horváth János és Kiss Sándor ügyére is. Miséth Endre beismerte, hogy 1942 óta tagja a »Magyar Közösség«rtek és a »Magyar Közösség« köztársaság éim nes szervezkedésében a fe szabadulás után is állandóan részt vett. Beismerte, hogy az ő tudtával és hozzájámításával Szentiványi Domokos az ő lakásán szerkesztette és gépébe a mozgalom illegális sajtótermékét, az úgynevezett tájékoztatót. Beismerő, hogy lakására több alkalommal összehívta megbeszélésre a »Magyar Közösség«-nek a különböző minisztéhurokban működő csoportjai vefítőit. Ezeken a tanácskozásokon Mfktéth Endre szorgalmazta a »Magyar Közösség«-! munka és szervezkedés meggyorsítását és kiterjesztését. A Mistéth Endrére vonatkozó jegyzőkönyvekből kiderül az is, hogy Mistéth Endre miniszteri kinevezését a 7-es fdottság hoza javaslatba dr. Saláta Kálmán révén és Mistéth Endre beismerte, hogy miniszteri kinevzése után a 7-es bizottság szempontjainak megfelelően szervezte meg minisztériumát . Az őrizetbe vett képviselők közül Gyulai László tanár és Jaczkó Pál ügyvéd közvetlenül a 7-es bizottsággal áloltak kapcsolatban és annak utasításait hajtották végre. Gyulai László ezenkívül a 7-es bizottság külföldi hálózatának volt egyik irányítója. Dr. Laczkó Pál a 7-es bizottságtól hármas feladatkört kapott: illegális fegyveres csoport létesítése, a mozgalom emberei számára a határon való átszökés megszervezése és ki szökésben lévők számára úgynevezett »kitérő állomások« (búvóhelyek) létesítése. Több dunántúli községben alakított fegyveres csoportokat, amelyeknek élére katona viselt, fasiszta érzelmű fiatalembereket állított s az összeesküvők futárait több ízben segítette át a határon. Szentványi Domokos, továbbá csicseri Rónai István külügyminisztértumti miniszteri titkár, valamint saját vallomásaiból is kiderült, hogy dr. Hám Tibor vezető szerepet játszott dr. Saláta Kálmán mellett a »Magyar Közösség«-hez tartozó, vagy a »Magyar’ Közösség« irányítása alatt működő nemzegyűlési képviselői csoportban. Kiss Sándor, Horváth János és Vattai László képviselők »Magyar Közösség«-i tevékenységüket főképpen a Parasztszövetségen belül hajtották végie. Horváth János már a felszabadulás előtt tagja volt a »Magyar Közösségiének, Kiss Sándort és dr. Vattai Lászlót 1946 augusztus végén, illetve szeptember első napjaiban avatták fel. Rajtuk keresztül a 7-es bizottságnak sikerült a Parasztszövetséget a »Magyar Közösség« köztársaság»!! nes mozgalom legális fedőszervévé átalakítani. A megnevezett képviselők vallották, hogy tevékenységük eredményeként a Parasztszövetség központja és a Parasztszövetséggal alakított központi Parasztszövetkezet minden egyes vezető állását »Magyar Közösség«- tagokkal töltötték be. Beismerték azt is, hogy a Parasztszövetség budapesti központján kívül a Parasztszövetség vidéki létesített szervezeteinek vezető állásaiba is mindenüvé »Magyar Közösség«- tagokat igyekeztek elhelyezni. Az eddigi adatok alapján az őrizetbe vett Mistéth Endre, Gyulai László, Jaczkó Pál, Hám Tibor, Kiss Sándor, Horváth János és Vattai László nemzetgyűlési képviselők ellen a vizsgálat tovább folyik, Tildy Zoltán elnök nyilatkozott a köztársasági évfordulóján Szovjetadí8*Set a n ©gféves magyar köztársaságnak (Budapest, január 31.) Tildy Zoltán köztárasági elnök megválasztása első évfordulójának előestéjén sajtónyilatkozatot adott a magyar demokrácia időszerű bel- és külpolitikai kérdéseiről, egyben megjelölte a következő évek fejlődésének útját. Rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a magyar dolgozók elértek országunknak a Vörös Hadsereg által történt felszabadítása óta. A magyar demokrácia eredményeinek mérlege után a további eredményes munka előfeltételeiről szólt. Ezt elsősorban a becsületes demokratikus erők szoros egységbe fogásában jelölte meg a leselkedő és kísérletező reakcióval szemben. Nyilatkozata végén a magyar köztársaság külpolitikai vonalát húzta meg és kifejtette, hogy számunkra legfontosabb a hatalmas szomszédunkkal, a bennünket felszabadító Szovjetunióval való bensőséges jó viszony. Hangsúlyozta, hogy az így kifejlődő barátsággal szolgálni akarjuk a népek közötti igaz és tartós békesség ügyét. A magyar köztársaság elnökéhez a köztársaság kikiáltásárnak első évfordulója alkalmából tömegesen érkeztek az üdvözlő levelek és táviratok. Pénteken többek között Sviridov altábornagytól, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes elnökétől és Puskin magyarországi szovjet követtől érkezett üdvözlő levél. Mindketten a legmelegebb hangú jókivánságaikat fejezik ki Tildy elnöknek és az egész magyar népnek