Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai eoyest­jelek , Szeged, 1941 március 1., szombat, IV. évf. SO. sz. h­a: 40 fillér D ÉLMMWSZtt A MAO | AJI_KOMI_PWJJJ_£ JPAJQ_D É­L­M­AC T^ORJXAOJWA PIL­A f J fl A szakszervezetek megyei konferenciája­ ir­a Komócsin Mihaly Csongrád megye ipari, mezőgaz­dasági ás értelmiségi dolgozóinak megbízottai ülnek össze szombaton kétnapos megbeszélésre, hogy a megye területén a felszabadul­ás óta felmerült gazdasági, szociális és kulturális problémákat megtár­gyalják­­ és a dolgozók érdekeinek megfelelően meg is oldják. Nem könnyű feladat ez, mert figyelembe kell venni a pol­itikai és gazdasági adottságokat egyaránt. A múltban,­ ezekkel a kérdésekkel majdnem teljes egészében az ipari munkások szakszervezetei foglal­koztak. Ma azonban a­­ mezőgazda­­sági dolgozók nagy szervezete és az értelmiségi csoportok bekapcso­lódása folytán könnyebben való­­­­síthatjuk meg törekvéseinket. Három különböző munkakörben foglalkozó dolgozó tömegek megbí­zottai adják­ össze gyakorlati és elméleti tudásukat, hogy kihozzák mindazt,­­amit a magyar nép ér­dekében ki kell és ki lehet hozni. A küldöttek nem kis felelősség­­gel tartoznak nemcsak megbízóik felé, hanem az egyetemjesti szakszer­­vezeti mozgalom múltja és jövő­beni célkitűzéseinek a megvalósí­­tása érdekében is. Nem szabad h­ogyi* konferenciánkat jobboldali ellenforradalmi tevékenység, a szervezett munkásságot érő táma­dások befolyásolják, vagy munká­jában megzavarják. Munk­á­smozgal­m­u­n­k megbesz­é­­­lésein mindig adódott ellen­vé­­e­­mény, most is lesz vita,*d­e nem vezette és nem vez­ iékteli ma sem romboló szándék azokat, akik­ a tennivalókat megvitatják. A küldöt­teknek figyelembe kell vennie hogy a magyar szervezett munkásság fi­gyelm­e felénk fordult, vájjon mi és hogyan történik a régi ,szege­­di gondolat < fészkében. Most adó­dik­ alkalom arra, hogy megmu­tassuk,­ semmi közünk ne­m volt és nem lesz a múlt megkótyago­­sódott, politikai eszmeáramlatához. Küldeitek, szeretettel üdvözlek benneteket az első nagy megyei találkozón. Egy gondolat vezessen tény­kedés­ekben:­ mindent a dol­gozók családjáért, a Szabad Szak­­szervezetbe tömörült magyar dol­gozókért teszünk. • Felszólalástokban a testvéri szo­lidaritás, a közösségi­ gondolat ve­zessen benneteket. • Keljetek n­emes versenyre,­­ ki tud és ki akar legtöbbet­­ és legjob­­­bat adni, akár csak gondolatbanl is helyzetünk megvalósításának ér­­­dekében­. Adjátok tudástok legja­i vá­, hogy méltók legyetek megbí­­­zoitokhoz, a csongrádmegyei szak­­­szervezeti mozgalomhoz. Legyen konferenciánk méltó a múlt mozgalmának hagyományai­hoz, adjon erőt és­ bíztatásba meg­alkuvást nem tűrő osztály ön­tuda­tos és osztályharcos szakszerveze­tiek felépítéséhez. Nem könnyű munka az, ami reánk vár, sokat kell tanulni, hogy taníthassunk, sok­­ áldozatot kell még hozni, de a bátrakét és a meg­­­alkuvást nem törőké a jövő. Ne­mes, nehéz és szép munka vár reátok, egy új világ alapját rakjá­tok le, ha az osztály öntudat vezet munkátokban. Gondoljatok arra hogy nem­ vagytok egyedül, az or­(Budapest, febuár­ 28.) Pénteken­ reggel 1) órakor nyitotta meg Jankai Péter tanácselnök a népbíróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az összeesküvők ügyében. A második napon Dalnoki Veress Lajos kihall­gatására "került sor. Az elnök­­ kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ta­gadta, hogy az államhatalom"­erősza­kos megdöntésére irányuló szervez­kedésben része lett volna. Szerinte csupán a honvédség"megszervezését vállalta arra az esetre, ha a békeszer­ződést aláírják. Beismerte, hogy ok­tóber közepe táján, Szentm­iklósi ké­résére összejövetelen vett részt, ame­lyen­­ az honvéd­ség és a katonaság megszervezésének megbízatását el­vállalta. Ezen az ülésen határozták el­, hogy négy­ szakértőt választanak. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos lakásán, ahol rajta kívül András Sándor, Szen­tm­iki ősi Ist­ván és Donéii György is részt vett. Amikor Kiss Károly felkérte őt sze­repe elvállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés, ú­jabb két hét eltclóval, a­­ Lón­yai­ utcában tartott összejövetelen Szentmiklósi átnyújtotta a­­ hadpar­ancs tervezetét. A jelenlévők véleményé­­nek meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja alá és" nem­ adja ki. Szentmiklósi kijelen­tette, hogy a közösség polgári vonala, nem fogja ezt jó szemm­el nézni, ezt a véleményt megerősítette Donálli is. A további kérdésekre kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azo­nosítja magát,­ de helytelenítette ,hogy ezt a hadparancsb­an felvették, mert ez­­ politika. A hadparancs töb­bi ré­szében nem azonosítja magát. Az el­nök a továbbiakban megkérdezte, mi­­lyen­ jogon használta azokat a kife­jezéseket,­­hogy elrendelem, kineve­zem, megbízom, stb­. Veress Lajos azt vallotta, hogy katona , és meg­szokta, hogy vagy parancsoljon, vagy engedelmeskedjen. Különben is Szent­­miklósi elve szerint az­­ ellenállási mozgalom azért bukott meg, mert senki sem parancsolt. Az elnök szü­netet rendelt el. A szünet alatt Donáth­ György és Dálnoki Veress Lajos hozzátartozói engedélyt kaptak, hogy beszélhesse­nek a két vádlottal. Szünet után a tanácselnök a had­­parancs példányainak sorsáról tett fel kérdéseket. Veress Lajos vallotta, hogy ő és András megsemmisítették az ő példányainál, arról a példány­ról nem tud, ami Szentm­i­ásinál volt.Ezután szembesilélték Veress La­jost Donáth Györggyel, de nem­ sike­rült tisztázni, hogy a hadparancs le­­tárgyalása után hány fővezérségi ülé­sen vettek részt. Veress Lajos a továbbiakban­­ a csendőrség főparancsnokának kiszeme­léséről beszélt. Választásuk Kozma­ Istvánra esett. Védekezése szerint a csendőrséget csak az ő személyének pozícióba való juttatása után állítot­ták­­ volna fel, a Honvédség nyugati alakulatairól szerinte nem volt szó. Az elnök Veress Lajos elé tárta az előző kihallgatás alkalm­ával felvett­­jegyzőkönyvet,­ amikor­­ Veress kifeje­zetten a fővezérségről beszélt, míg most a honvédség szót használja. Veress szag minden megyéjében ezt csi­nálják. De Szerte a világon száz­as százmilliónyi szakszervezeti dol­gozó építi­ a békét, a biztonságot a dolgozók munkáját megbecsülő előadja, amikor kiia­llgaták, tiltako­zott a fővezér megnevezés­él­en és az ellen, hogy a katonai szervezke­dés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tudott, hogy «­­Magyar Kü­zösség, állott » háttérb­en­ az esetleges pár­tokkal, például a Kisgazdapárttal. •Majd­ elmondotta, h­ogy 19« augusz­tus 5-én előjeles telefonf­ rles­és után levelet kapott Horthylst. Ebben a le­vélben Horthy arra az esetre, ha ití egy idegen halalom megakadáy­ozzá a­ kor lilál­­yiiii j­ogkör gyakorlásában. Veress Lajost nevezte ki miniszter­­elnöknek és megbízta a kormány ala­kítással Erről a levélről említést tett az ostrom után Donáthnak, aki erre azt m­ondotta, hogy tulajdonképpfin­ Veress Lajos a miniszterelnök. * Ő azokban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy sem Kállay, sem Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökség­­ről és ezek szerint három miniszter­elnöke lenne az országnak. A * jogfol­­ydonossággal kapcsolat­ban. az elnök kérdéseire Veress kijelen­tette, hogy a jogfolytonosság felét e­­riMényesének a volt kormánytól te­­kinti. Szerinte ma fél államfője volt az országnak, mert a kormányzó nem mondott le. Milyen politikai helyzetváltozás­­r­a­­ számítottak? — tette fel a kérdést az elnök. — Új választásokra a béke ratifi­kálása u­tán — felelte Veress Lajos —, esetleg új pártok alakítására, vagy fúzióra a meglevő pártokkal. Szünet után Jankó Péter tanács­elnök megkérdezte: — Tudta-e­ Dalnoki "azt, hogy a uj világot, egy igazságos­ társadalmi rendet, a szocializmust. Ez a meggondolás vezesse mun­kátokat, az eredmény akkor nem marad el. " -, - í? Magyar Közösség: megmaradt hor­thysta köztá­rsaságellenes ideológiá­jánál? *. Dalnoki azt vallotta: Nem tudta, de « régi alapon állva képzelte el » Magyar Közösség« m­­unkáját. Bevált­ja, hogy a jogfolytonosság alapján állt és ebből következik, hogy vagy ki­rályságra, vagy kormányz­óságra gon­dol. , Dr. Antal népbíró tett fel­ ezután­ kérdéseket. Arra a kérdésre, kik vol­tak, akik reá mint egyetlen katonára számítottak az országban, Dalnoki1 azt vallotta, hogy sok liszt. A »Magyar Közösség­­re és más erőkre számítot­tak­, a meglevő politikai pártok kö­zü­l a Kisgazdapártra. Arra a kér­désre,­­ tudott-e arról,­ hogy a csend­­őrséget a magyar köztársaság LoHek­­­ivc felelősségre vonta, Dalnoki taga­­dólag választolt. A továbbiakban az­t Ya­­zolta, hogy hadműveleti céljaik nem voltak,­­­ Csak azoknak a tiszteknek érdekében lépett közbe a m­indenkori­­ miniszte­reknél, akikét B-listázni akartak. To­vábbi nép­bírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Domíthot előbb is­merte meg, mint­­ ahogy a közösség tagja lett. A falszeretetet a maga ré­széről úgy értelmezte, hogy elsősor­­b­an a közösség tagjait igyekeznek­ se­gíteni. Az ügyész kérdésére elmon­dotta, Jidgis a zsidó-kérdéssel nem foglalkozott, a tárgyalásaikon soha szóba nem került és leszögezte egy korábbi megállapításával kapcsolat­ba­n, hogy szerinte két államfője van az országnak. A tárgyalást ezután félbeszakították és azt szombaton reggel folytatják. . Dálnoki Veress Lajos bevallotta,­ hogy a Kisgazdapárt támogatta a demokrácia és köztársaságellenes összeesküvést Az összeesküvők „jogfolytonossága alapján vissza akarták állítani a királyságot vagy a kormányzóságot Szeged iparostársadalma teljesen támogatja az iparos egységlistát ■ (Szeged, február 28.), Haiali­utsi érdeklődés mellett zaj­oLt le pén­teken délután A DIKSz“>eciner­­tári székházában a szegedi mun­káspártok kisiparos nagygyűlése,­ Takács Ferenc gyűléselnök meg­nyitója után Vörös Józsefi vázolta a kisiparosok nehéz h­elyzetét és mu­tatott rá azokra az eredményekre amelyeket a munkáspártok értek el érdekükben. Katona András nagy­­ tetszéssel fogadott beszédében szembeszállt azokkal a rágalmakkal, amelyekkel a munkáspártokat illetik a magán­­tulajdon­ kérdésében. Rámutatott arra, hogy ma az ellentáborban a polgári gondolat védelmére so­rakoztatják fel a kisiparosokat. 1 azonban veszedelmesen hason­ít ahhoz a gondolathoz, amelyet k­resztény-nemzeti­­ eszmének nevez­tek és amely végül is r­om­bad­ön­tötte az országot. A továbbiakban számtalan konkrét példával vi­­gi­­tolta meg, hogy ipar­testületi elnök korában mennyire megvédték _ a kisiparosság érdekeit, így magán­tulajdonát is. « •_ A Magyar Kommunista Párt és általában a munkáspártok nem elvenni akarják a kisiparosok ma­gántulajdonát — mondotta — h­a­nem­ éppen ellenkezőleg azt a célja hogy ebben az országban virágzó­ kisipart és jómódú kisiparosságot teremtsen. Éppen ezért fel kell hív­nunk a kisiparosság figyelmét, hogy csak egységesen­ tudja meg­védeni érdekeit, egységesen tudja megvalósítani kívánságait. Minden becsületes kisiparos tehát saját ér­dekében sorakozzék fel az egység­­lista mellé, é A Nagy -tapsokkal kísért beszéde után több felszólalás következett. Ennek során Ökrös Mihály feni ét­kezési vállalkozó megemlítette azt az esetet, amikor annak idején ko­moly formában felvetődött A te­metkezési vállalatok felszámolása. Ekkor éppen Katona Adrás volt az, aki ipartestületi elnökként ki­állt­­ a temetkezési vállalatok ügyé­ben és jórészt neki köszönhető azok további fennmaradása. Ez is mutatja, hogy a munkáspártok és azok tagjai mindig a kisiparosság és magántulajdon mellett állottak. A pénteki iparosgyű­lés méltó ké­pe volt a szegedi­ demokratikus kis­iparosság egységes állásfoglalás­nak és reméljük, hogy a valóban demokratikusan gondolkodó kis­iparosok mindig egymásra találnak és egységesen küzdenek ért V<cik megvalósít­ásáért.

Next