Délmagyarország, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)
1947-03-01 / 50. szám
Világ proletárjai eoyestjelek , Szeged, 1941 március 1., szombat, IV. évf. SO. sz. ha: 40 fillér D ÉLMMWSZtt A MAO | AJI_KOMI_PWJJJ_£ JPAJQ_D ÉLMAC T^ORJXAOJWA PILA f J fl A szakszervezetek megyei konferenciája ira Komócsin Mihaly Csongrád megye ipari, mezőgazdasági ás értelmiségi dolgozóinak megbízottai ülnek össze szombaton kétnapos megbeszélésre, hogy a megye területén a felszabadulás óta felmerült gazdasági, szociális és kulturális problémákat megtárgyalják és a dolgozók érdekeinek megfelelően meg is oldják. Nem könnyű feladat ez, mert figyelembe kell venni a politikai és gazdasági adottságokat egyaránt. A múltban, ezekkel a kérdésekkel majdnem teljes egészében az ipari munkások szakszervezetei foglalkoztak. Ma azonban a mezőgazdasági dolgozók nagy szervezete és az értelmiségi csoportok bekapcsolódása folytán könnyebben valósíthatjuk meg törekvéseinket. Három különböző munkakörben foglalkozó dolgozó tömegek megbízottai adják össze gyakorlati és elméleti tudásukat, hogy kihozzák mindazt,amit a magyar nép érdekében ki kell és ki lehet hozni. A küldöttek nem kis felelősséggel tartoznak nemcsak megbízóik felé, hanem az egyetemjesti szakszervezeti mozgalom múltja és jövőbeni célkitűzéseinek a megvalósítása érdekében is. Nem szabad hogyi* konferenciánkat jobboldali ellenforradalmi tevékenység, a szervezett munkásságot érő támadások befolyásolják, vagy munkájában megzavarják. Munkásmozgalmunk megbeszélésein mindig adódott ellenvéemény, most is lesz vita,*de nem vezette és nem vez iékteli ma sem romboló szándék azokat, akik a tennivalókat megvitatják. A küldötteknek figyelembe kell vennie hogy a magyar szervezett munkásság figyelme felénk fordult, vájjon mi és hogyan történik a régi ,szegedi gondolat < fészkében. Most adódik alkalom arra, hogy megmutassuk, semmi közünk nem volt és nem lesz a múlt megkótyagosódott, politikai eszmeáramlatához. Küldeitek, szeretettel üdvözlek benneteket az első nagy megyei találkozón. Egy gondolat vezessen ténykedésekben: mindent a dolgozók családjáért, a Szabad Szakszervezetbe tömörült magyar dolgozókért teszünk. • Felszólalástokban a testvéri szolidaritás, a közösségi gondolat vezessen benneteket. • Keljetek nemes versenyre, ki tud és ki akar legtöbbet és legjobbat adni, akár csak gondolatbanl is helyzetünk megvalósításának érdekében. Adjátok tudástok legjai vá, hogy méltók legyetek megbízoitokhoz, a csongrádmegyei szakszervezeti mozgalomhoz. Legyen konferenciánk méltó a múlt mozgalmának hagyományaihoz, adjon erőt és bíztatásba megalkuvást nem tűrő osztály öntudatos és osztályharcos szakszervezetiek felépítéséhez. Nem könnyű munka az, ami reánk vár, sokat kell tanulni, hogy taníthassunk, sok áldozatot kell még hozni, de a bátrakét és a megalkuvást nem törőké a jövő. Nemes, nehéz és szép munka vár reátok, egy új világ alapját rakjátok le, ha az osztály öntudat vezet munkátokban. Gondoljatok arra hogy nem vagytok egyedül, az or(Budapest, febuár 28.) Pénteken reggel 1) órakor nyitotta meg Jankai Péter tanácselnök a népbíróság ötös tanácsának folytatólagos tárgyalását az összeesküvők ügyében. A második napon Dalnoki Veress Lajos kihallgatására "került sor. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Tagadta, hogy az államhatalom"erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben része lett volna. Szerinte csupán a honvédség"megszervezését vállalta arra az esetre, ha a békeszerződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján, Szentmiklósi kérésére összejövetelen vett részt, amelyen az honvédség és a katonaság megszervezésének megbízatását elvállalta. Ezen az ülésen határozták el, hogy négy szakértőt választanak. Két hét múlva újabb összejövetel volt Veress Lajos lakásán, ahol rajta kívül András Sándor, Szentmiki ősi István és Donéii György is részt vett. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepe elvállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés, újabb két hét eltclóval, a Lónyai utcában tartott összejövetelen Szentmiklósi átnyújtotta a hadparancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancsot nem írja alá és" nem adja ki. Szentmiklósi kijelentette, hogy a közösség polgári vonala, nem fogja ezt jó szemmel nézni, ezt a véleményt megerősítette Donálli is. A további kérdésekre kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azonosítja magát, de helytelenítette ,hogy ezt a hadparancsban felvették, mert ez politika. A hadparancs többi részében nem azonosítja magát. Az elnök a továbbiakban megkérdezte, milyen jogon használta azokat a kifejezéseket,hogy elrendelem, kinevezem, megbízom, stb. Veress Lajos azt vallotta, hogy katona , és megszokta, hogy vagy parancsoljon, vagy engedelmeskedjen. Különben is Szentmiklósi elve szerint az ellenállási mozgalom azért bukott meg, mert senki sem parancsolt. Az elnök szünetet rendelt el. A szünet alatt Donáth György és Dálnoki Veress Lajos hozzátartozói engedélyt kaptak, hogy beszélhessenek a két vádlottal. Szünet után a tanácselnök a hadparancs példányainak sorsáról tett fel kérdéseket. Veress Lajos vallotta, hogy ő és András megsemmisítették az ő példányainál, arról a példányról nem tud, ami Szentmiásinál volt.Ezután szembesilélték Veress Lajost Donáth Györggyel, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadparancs letárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Veress Lajos a továbbiakban a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választásuk Kozma Istvánra esett. Védekezése szerint a csendőrséget csak az ő személyének pozícióba való juttatása után állították volna fel, a Honvédség nyugati alakulatairól szerinte nem volt szó. Az elnök Veress Lajos elé tárta az előző kihallgatás alkalmával felvettjegyzőkönyvet, amikor Veress kifejezetten a fővezérségről beszélt, míg most a honvédség szót használja. Veress szag minden megyéjében ezt csinálják. De Szerte a világon százas százmilliónyi szakszervezeti dolgozó építi a békét, a biztonságot a dolgozók munkáját megbecsülő előadja, amikor kiiallgaták, tiltakozott a fővezér megnevezésélen és az ellen, hogy a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tudott, hogy «Magyar Küzösség, állott » háttérben az esetleges pártokkal, például a Kisgazdapárttal. •Majd elmondotta, hogy 19« augusztus 5-én előjeles telefonf rlesés után levelet kapott Horthylst. Ebben a levélben Horthy arra az esetre, ha ití egy idegen halalom megakadáyozzá a kor lilályiiii jogkör gyakorlásában. Veress Lajost nevezte ki miniszterelnöknek és megbízta a kormány alakítással Erről a levélről említést tett az ostrom után Donáthnak, aki erre azt mondotta, hogy tulajdonképpfin Veress Lajos a miniszterelnök. * Ő azokban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy sem Kállay, sem Lakatos nem mondtak le a miniszterelnökségről és ezek szerint három miniszterelnöke lenne az országnak. A * jogfolydonossággal kapcsolatban. az elnök kérdéseire Veress kijelentette, hogy a jogfolytonosság felét eriMényesének a volt kormánytól tekinti. Szerinte ma fél államfője volt az országnak, mert a kormányzó nem mondott le. Milyen politikai helyzetváltozásra számítottak? — tette fel a kérdést az elnök. — Új választásokra a béke ratifikálása után — felelte Veress Lajos —, esetleg új pártok alakítására, vagy fúzióra a meglevő pártokkal. Szünet után Jankó Péter tanácselnök megkérdezte: — Tudta-e Dalnoki "azt, hogy a uj világot, egy igazságos társadalmi rendet, a szocializmust. Ez a meggondolás vezesse munkátokat, az eredmény akkor nem marad el. " -, - í? Magyar Közösség: megmaradt horthysta köztársaságellenes ideológiájánál? *. Dalnoki azt vallotta: Nem tudta, de « régi alapon állva képzelte el » Magyar Közösség« munkáját. Beváltja, hogy a jogfolytonosság alapján állt és ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóságra gondol. , Dr. Antal népbíró tett fel ezután kérdéseket. Arra a kérdésre, kik voltak, akik reá mint egyetlen katonára számítottak az országban, Dalnoki1 azt vallotta, hogy sok liszt. A »Magyar Közösségre és más erőkre számítottak, a meglevő politikai pártok közül a Kisgazdapártra. Arra a kérdésre, tudott-e arról, hogy a csendőrséget a magyar köztársaság LoHekivc felelősségre vonta, Dalnoki tagadólag választolt. A továbbiakban azt Yazolta, hogy hadműveleti céljaik nem voltak, Csak azoknak a tiszteknek érdekében lépett közbe a mindenkori minisztereknél, akikét B-listázni akartak. További népbírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Domíthot előbb ismerte meg, mint ahogy a közösség tagja lett. A falszeretetet a maga részéről úgy értelmezte, hogy elsősorban a közösség tagjait igyekeznek segíteni. Az ügyész kérdésére elmondotta, Jidgis a zsidó-kérdéssel nem foglalkozott, a tárgyalásaikon soha szóba nem került és leszögezte egy korábbi megállapításával kapcsolatban, hogy szerinte két államfője van az országnak. A tárgyalást ezután félbeszakították és azt szombaton reggel folytatják. . Dálnoki Veress Lajos bevallotta, hogy a Kisgazdapárt támogatta a demokrácia és köztársaságellenes összeesküvést Az összeesküvők „jogfolytonossága alapján vissza akarták állítani a királyságot vagy a kormányzóságot Szeged iparostársadalma teljesen támogatja az iparos egységlistát ■ (Szeged, február 28.), Haialiutsi érdeklődés mellett zajoLt le pénteken délután A DIKSz“>ecinertári székházában a szegedi munkáspártok kisiparos nagygyűlése, Takács Ferenc gyűléselnök megnyitója után Vörös Józsefi vázolta a kisiparosok nehéz helyzetét és mutatott rá azokra az eredményekre amelyeket a munkáspártok értek el érdekükben. Katona András nagy tetszéssel fogadott beszédében szembeszállt azokkal a rágalmakkal, amelyekkel a munkáspártokat illetik a magántulajdon kérdésében. Rámutatott arra, hogy ma az ellentáborban a polgári gondolat védelmére sorakoztatják fel a kisiparosokat. 1 azonban veszedelmesen hasonít ahhoz a gondolathoz, amelyet kresztény-nemzeti eszmének neveztek és amely végül is rombadöntötte az országot. A továbbiakban számtalan konkrét példával vigitolta meg, hogy ipartestületi elnök korában mennyire megvédték _ a kisiparosság érdekeit, így magántulajdonát is. « •_ A Magyar Kommunista Párt és általában a munkáspártok nem elvenni akarják a kisiparosok magántulajdonát — mondotta — hanem éppen ellenkezőleg azt a célja hogy ebben az országban virágzó kisipart és jómódú kisiparosságot teremtsen. Éppen ezért fel kell hívnunk a kisiparosság figyelmét, hogy csak egységesen tudja megvédeni érdekeit, egységesen tudja megvalósítani kívánságait. Minden becsületes kisiparos tehát saját érdekében sorakozzék fel az egységlista mellé, é A Nagy -tapsokkal kísért beszéde után több felszólalás következett. Ennek során Ökrös Mihály feni étkezési vállalkozó megemlítette azt az esetet, amikor annak idején komoly formában felvetődött A temetkezési vállalatok felszámolása. Ekkor éppen Katona Adrás volt az, aki ipartestületi elnökként kiállt a temetkezési vállalatok ügyében és jórészt neki köszönhető azok további fennmaradása. Ez is mutatja, hogy a munkáspártok és azok tagjai mindig a kisiparosság és magántulajdon mellett állottak. A pénteki iparosgyűlés méltó képe volt a szegedi demokratikus kisiparosság egységes állásfoglalásnak és reméljük, hogy a valóban demokratikusan gondolkodó kisiparosok mindig egymásra találnak és egységesen küzdenek ért V<cik megvalósításáért.