Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-01 / 146. szám

2 Ország - VILÁG BUDAPEST. Értesülések szerint Károlyi Mihály elvállalja a párisi követi megbízást, ha ezt neki felajánlják. Ilir szerint a demokratikus pártok egyetértenek Károlyi Mihály jelölésében. BECS. Az österrechhse Zeitung a Tirolban még piindic szép számmal élő nyugatosokról ir. Tiróban sokszáz nyugatos család él. Innsbruckban legalább 500-ra tehető a magyar családok száma. Nagyrészük a nyilaskeresztes párt tagja volt, azért nem mernek hazamenni. Sok tiroli község van, ahol inkább lehet hallani magyar szót, mint németet. Ha ezek a nyugatos magyarok hazai magyarokkal kerülnek össze , akkor természetesen javában folyik a Magyarországról szóló rémhírek terjesztése. Innsbruckban van egy magyar szerv, mely azzal foglalkozik, hogy a magyarok kivándorlását Amerikába elősegítse. VELENCE: A városban összetűzésre került sor a kereszténydemokrata párt hívei és a baloldali elemek között, amelyek megakadályozták, hogy De Gasperri elmondhassa beszédét a kereszténydemokrata párt ifjúsági szervezetének velencei kongresszusán. A zavargás a Szent Pál-téren tört ki, ahol De Gasperrinak beszélni kellett volna. A rendőrség könnyfakasztó gázt használt. Sok sebesültet kórházba szállítottak, sok embert letartóztattak. ATHÉN: Hazaárulás vádja miatt a bíróság eljárást indított az EAM központi bizottsága és az EAM pártok két vezető lapja ellen. A hazaárulás vádja azért áll fenn, mert a központi bizottság az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsához emlékiratot küldött, amelyben a teljes felelősséget a görög polgárháborúért a mostani rendszerre hárítja, a két lap pedig közölte az emlékiratot. Szabad cukor, I. rendi faszén burgonya, kukorica kapható a Munkás Szövetkezetben DÉLMAGYARORSZÁG Keti^ 1947 juiius 1. Beszélgetés Major Tamással Magas színvonalú művészetet nyújtunk népszerű formában Hétfőn Szegedre érkezett a budapesti Nemzeti Színház művészeinek egy csoportja Major Tamás igazgató vezetésével. Programjukban két klasszikus darab előadása szerepel. A Délmagyarország munkatársa elbeszélgetett a budapesti Nemzeti Színház igazgatójával különböző színházi kérdésekről. Elöljáróban arról szólt Major igazgató, hogy miért éppen ezzel a két darabbal; Shakespeare: Vízkeresztjével és Moliere: Nők iskolája cánhi vígjátékával jöttek hozzánk. — Azt szeretnénk bebizonyítani ezzel a két előadással, hogy minden közönségnek és minden társadalmi osztálynak lehet a legmagasabb nívót adni. Ezeket a darabokat Budapesten a legszélesebb néprétegek nézték meg. Ennek oka a rendezés módjának újszerűségében is kereshető, amely különösen a Shakespeare darabnál érvényesül. Nem akartak a darab stílusegységet megbontani, azért minden kihúzás nélkül az eredeti teljes szöveget adjuk. A diszletezés terén is sok érdekes újítást vezettünk be, így például sok helyen a díszletváltozást is a nyílt színen, a közönség szeme lájára végezzük. Shakespeare egyébként ezt a darabját népszerű darabnak szánta. Ehhez az elgondoláshoz igazodunk mi is és valóban sikerült elérnünk, hogy ezt a úgynevezett »nehéz« vagy legalábbis nehéznek gondolt darabot minden előtanulmány nélkül megérti a közönség. Shakespeare a »Vízkereszt«-et annak idején a népnek írta és mi ma ismét a népnek akarjuk adni. Az újjászületett magyar színjátszás feladataira tereltük ezután a szót. — Az igazi Színháznak, így elsősorban a Nemzeti Színháznak hármas hivatása van. Az első, hogy magyar darabokat mutasson be, — mondotta Major Tamás. Sajnos most technikai akadályok miatt nem tudtunk lehozni magyar darabot. A második kötelesség a klasszikusok ápolása. Ezeknél kiindulási elvünk az, hogy amely darab a maga korában haladó volt, az megérdemli, hogy előadják ma is. Éppen ezért választottuk most Molternek ezt a darabját szegedi bemutatásra, amely annak idején a nőkérdésben forradalmi kiállás volt. A harmadik kötelesség azoknak a modern daraboknak a bemutatása, amelyek valamely új szellemi irányzatot jelentenek. A vidéki színjátszás megsegítésére vonatkozó elgondolásairól kérdezzük a továbbiakban. — A vidéki színészet felemelése érdekében első lépés volt a szegedi színház államosítása. Természetesen nem lehet minden vidéki színházat államosítani, mert sok helyen még nem érték el az ehhez szükséges művészi nívót. A kormányzat 3 millió 600 ezer forintot irányzott elő a vidéki színjátszás megsegítésére. Tervezzük ezenkívül, hogy a Nemzeti Színház művészei rendszeresen vidéki körútra indulnának és ezek levétele a vidéki színházat illetné. Mindenütt azonban általános elvnek azt tekinthetjük, hogy jóizlés megteremtése legyen a fő cél. Nálunk levált módszerrel azt kell mondanom, hogy úgy kell megindulnunk a közönség rosszizlése ellen, hogy a közönség zsúfolásig megtöltse a színházat. — Az ízlés megváltoztatása és a jóizlésre való nevelés egyben politikai kérdés is, a magyar demokrácia kérdése — folytatja Major igazgató. Pártpolitikát a színházba nem szabad bevinni, mert a színjátszás elsősorban nemzeti ügy. Ezzel szemben igen keményen politizálnunk kell abból a Bengojntból, hogy rohamot kell indítanunk az ellen az ízlés ellen, amely ellen már Ady is annyit rohamozott. Ez az a rész, ahol politikának tartjuk a művészetet is. Végül a Szegedi Nemzeti Színházról szerzett benyomásai iránt érdeklődtünk . — Egészen komoly és nagyszerű az az eredmény, amelyet a színház operai vonalon elért, — válaszolta Major igazgató. Az együttes szelleméről is igen jó véleményen alakult ki. Különösen nagy jelentőségűnek tartom azt az eredményt, amelyet a munkásság számára rendezett előadásokkal járt el a színház. A cserejátékokat minden csetre a jövőben meg akarjuk valósítani. A budapesti közönségnek feltétlenül be szeretnénk mutatni a Szegeden oly nagy sikerrel előadott »Laorocsinszki vásár«-t. A beszélgetésbe itt bekapcsolódik Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója is és elmondja, hogy éppen most tervezik a szegedi szánhúzók tájszínházzá való kiépítését, amely a munkáselőadások után a környék népének bekapcsolását is eredményezné. Az ideutazásokat kedvezményes jegyekkel biztosítanák, ezenkívül maga a színtársulat is kiszállna vidékre. Nagy reményekkel búcsúzunk és hisszük, hogy a budapesti és szegedi Nemzeti Színház továbbá kapcsolata országos viszonylatban is jelentős eredményeket ér majd el. (LaA Rákosi levele a demokratikus pártokhoz a választási szövetségre A különböző pártok sajtója utalt a Magyar Kommunista Párt vezetőségének június 26-án a demokratikus pártokhoz intézett levelére a választási szövetség kérdésében. A lapok azonban hiányosan ismertették a levelet és így az különféle félreértésekre adott okot. A helyes tájékozódás céljából teljes egészében közöljük a Magyar Kommunista Párt nagyjelentőségű levelét: »A Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt vezetőségének! A nemzetgyűlés feloszlatása és az új választások megtartása elkerülhetetlen, szükséges és sürgős. Az új választásoknak a magyar demokrácia megszilárdítását, a nyugodt alkotó munka feltételeinek megszilárdítását kell eredményeznie. E célokkal szemben állnak azok a reakciós erők, amelyek az összeesküvés felszámolása után is elevenek. A fasizmus, főként a Sulyok-párt formájában és a demokrácia álarcában újra jelentkezik és komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy a tömegeket a demokrácia ellen fordítsa. A reakciós és a fasiszta erők a választásokat is fel akarják használni a demokrácia gyengítésére és aláaknázására, hogy megakadályozzák a demokrácia nyugodt alkotó munkáját a nép jólétének emelésére. A Magyar Kommunista Párt azért azt javasolja, hogy a demokratikus koalíció négy pártja kössön egymással választási szövetséget, újítsa föl a reakció és a fasizmus elleni közös harcot, valamint a hároméves terv nagy országépítő feladatának közös vállalása jegyében a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. A demokratikus pártok választási szövetsége parancsoló szükségesség, valóban nemzeti érdek, amelynek alá kell rendelni a szűk pártérdekeket. Választási szövetség nélkül a demokratikus pártok a reakció elleni közös harc helyett egymással versengenének. Az 1915-ös választás és az azóta eltelt idő tapasztalatai bebizonyították, hogy az a demokratikus párt, amely a reakciós szavazatok elnyerésére vett irányt, amely a reakció elleni közös harc helyett a szövetséges demokratikus pártok ellen folytat választási harcot, múlhatatlanul arra a sorsra jut, hogy reakciós elemek furakodnak soraiba és a reakciós eszközévé válik. Aki a demokratikus pártok választási szövetségét visszautasítja, felidézi a népi erők testvérharcát, megbontja a nemzeti egységet, amely népünk fölemelkedésének döntő feltétele. Az általunk javasolt választási törvény természetesen nem érinti az egyes pártok önállóságát és külön jelöltlistáit, valamint azt azt elvet, hogy a választási szövetségben résztvevő pártok mandátumukat listákra, külön leadott szavazatok arányában nyerik el. A Magyar Kommunista Párt reméli, hogy a demokratikus pártok vezetősége javaslatunk elbírálásánál éppúgy, mint mi, a magyar demokrácia, a nemzeti erők összefogásának érdekeiből, a reakció és fasizmus elleni közös harc szükségességéből fog kiindulni. Kérjük javaslatunk megbeszélésére pártközi értekezlet sürgős összehívását. Budapest, 1947 június 26-án, Rákosi Mátyás főtitkár.« Sebesült orosz katona gyilkosa a népbíróság előtt 1944 őszén Sövényháza-Pusztaszer kisebb harcok után a felszabadító Vörös Hadsereg kezéről átmenetileg j német kézre került. Bodor Rókus sövényházi 19 esztendős földműves észrevett a földjükön egy sebesült orosz katonát s ahogy később elmesélte, először saját fegyverével ,majd amikor eltörött, kapával addig ütlegelte a magával tehetetlen sebesültet, míg élet volt benne. Fél órával a gyilkosság jxtán Bodor Rókus több ismerősének eldicsekedett, hogy »elintézte« az oroszt. A lakosság közt ezután pánik keletkezett* senki sem mert a faluban maradni s mind elmenekültek* félve a megtorlástól. A felszabadulás után az oroszok kihantolták halottaikat s egy szemtanú orosz katona* aki szintén sebesülten feküdt a közelben* fedte fel a gyilkosságot s Bodor Rókust őrizetbe vették és átadták a népügyészségnek. A nyomozás szemtanukat nem tudott produkálni, csupán olyan tanuk jelentkeztek, akiknek Bodor eldicsekedett a gyilkossággal. A népbíróság Iiss Dezső tanácsa hétfőn tárgyalta a minden emberi mivoltából kivetkőzött gyilkos bűnügyét, aki semmire sem akar emlékezni s részegségre hivatkozik. A kihallgatott tanúk csupán a tekintetben tudtak vallomást tenni, hogy Bodor dicsekedett nekik az esettel, de közelebbit ők se tudtak. Dr. Lippay László népügyész visszakérte az iratokat pótnyomozásra s saját személyében helyszíni nyomozást végez az ügy tisztázására s az esetleg beszerzett új bizonyítékok alapján kerül az ügy ismét népbíróság elé. Gyászünnepély a szegedi munka hősének emlékére • Délmagyarország gyűjtést indít Mucsi Ferenc családjának megsegítésére Beszámoltunk arról a megdöbbentő halálos szerencsétlenségről amely kedden reggel érte Mucsi Ferenc lakatosmestert, a most épülő új közúti hidi kötelességtudó munkáját. Szeged közönsége, de az egész ország dolgozó társadalma is Mijcsi Ferencet a munka hősének tekinti, hiszen kötelességteljesítés közben, nehéz, kemény munkája végzése során lelte halálát. Holttestét még mindig nem sikerült megtalálni, de a hídépítő munkásság legalább jelképes temetés formájában akar megemlékezni róla. Ma, kedden délután fél 5 órakor kerül sor a gyászünnepélyre az épülő Zlidl ujszegedi oldalánál. A hidépítő? munkásság felkéri a szegedi gyárakat és üzemeket, hogy a gyászünnepségen minél nagyobb számban képviseltessék magukat. A Délmagyarország gyűjtést inint a hősi halált haladidépitő munkás kereset nélkül maradt családja számára. Kerüjnk mindenkit, hogy erre a célra szánt adományait minél előbb juttassa el a Délmagyarország Ikiradóhivatalába (Kárász utca 6.) Az adományozók névsorát lapunkban közöljük. ■aawiii -irn-rianm»'iwnir iwn—nriiiii—ni« Belvárosi egyszoba-konyhás összkomfortos lakásomat elcserélném, belvárosi hasonló kétszobás komfortos lakásra. — Címet a fiiadéba bérek.