Délmagyarország, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-01 / 173. szám

ilág proletárjai egyesüljetek 1 szege«, mi a«i«szi» i, «telek. n. w­ki«. . in: 40 fillér Rákosi Mátyás beszél Csepelen _ MilkM­mwAbjUmm pénteken délután fél 4 órakor, (A beszédet a rádió is közvetíti). Felkérjük a szervezeteket, hogy szervezzék meg a rádióelőadás csoportos meghallgatását a Wi^ -gyarban a 3 éves terv első napján Munkával és szavazócldulával a 3 éves tervért Népünk és országunk történel­mében, sem ország­alapításunk ezer­téves évfordulója előtt, sem utána, nem fordult elő, hogy céltudato­­tosan, tervszerűen kezdtük az or­szágot építeni. Voltak idők, amikor az ország­­ fejlődése meggyorsult, gazdasági és kulturális életünk üteme megélénkült* mint Szent Ist­ván idejében*, a tatárjárás után. Mátyás korában vagy az első vi­lágháború előtt* a magyar kapita­lizmus kiépülésének korszakában, de ilyen rohamos* tervszerűen ki­számított építés még sohasem folyt az országban, mint amelyre most készülünk. Más különbség is van a múlttal szemben. Azelőtt a magyar mun­ka eredményét mindig tíz uralkodó réteg a gazdagok szűk csoportja aratta le, a szegénynek csak mor­zsa jutott a gazdagok asztaláról, most olyan építésbe kezdünk, amelynek gyümölcsét a dolgozó nép, a testi és szellemi munkás egyaránt fogja élvezni. Mondhat­nánk úgy is, amit a nemzet vet,s ezúttal a nemzet fogja learatni. A­ nemzet pedig ma nem a nemesek is és arisztokraták vagy gazdag tő­kések vékony rétege, hanem a messzemenő jogokkal felruházott dolgozó nép. A hároméves terv, amely ma elindul győzelmes út­jára*, igazi nemzeti program; nem­zeti a legjobbja legnemesebb érte­lemben* úgy ahogy a legnagyobb magyarnak mondott Széchenyi ér­telmezte: a nemzetért végzett mun­ka hazafiassága értelmében. Amikor kezeinket rátesszük a szerszámok nyelére* amikor elin­dítjuk a kerekeket* emlékezzünk arra is,, ami lehetővé tette,, hogy a hároméves terv elindul­jon út­jára. A nemzeteket és államokat azok az erők tartják fenn, ame­lyek megteremtették. A hároméves tervet azok fogják legbecsületeseb­ben végrehajtani, akik kezdemé­nyezték, akiknek mindinkább ér­deke: a magyar dolgozó nép élén a Magyar Kommunista Párttal, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front*, amely Debrecenben meg­teremtette az új magyar demokrá­ciát. Jól véssük agyunkba: a há­roméves terv él vagy bukik a ma­gyar demokráciával. Azok, akik nem akarják* vagy szabotálják a hároméves tervünket a demokrá­cia esküdt ellenségei, összeeskü­vők, akik nyíltan nem merik han­goztatni céljaikat* mert tudják, hogy az egész magyar nép ellenük" fordulna* hazaárulók, akik idegen •■ segítséget* atombombákat akarná­nak igénybe venni,­ mert a nép őket nem támogatná. Gyújtogatók és alattomos robbantók, akik mun­kánk eredményeit akarják tönkre­tenni és a legveszedelmesebbek és legocsmányabbak a spekulánsok, az árdrágítók* akik országunk gaz­dasági szervezetét szeretnék szét­­marai, hogy a nyomor és elégedet­lenség ivaros vizében halászhas­sanak és közb­en megtölthessék zse­beiket a dolgozóktól elorzott fillé­rekkel és százezerekkel. A pana­­mások és megvesztegethetők sise­rehada* amelyet örökségül hagyott ránk a fehér ellenforradalom és a nyilasvilág. Ezeknek el kell tűn­­niök* ha a magyar nép élni akar. El kell enyészniük azoknak a po­litikai pártoknak is, amelyek őket támogatják. Ezért választunk. A vá­lasztócédula most olyan szerszám lesz a kezünkben, amellyel eltaka­rítjuk az útból az akadályokat hal­mozó ellenséget. Azt is mondhat­nánk, a választási harc, a válasz­tási munka a hároméves terv szer­ves része. Az építésnél is először el kell simítani a talajt, azután kezdhetünk az alapok lerakásához. Az egyik kezünkben, a szerszám­mal, a m­ásikban a szavazócédulá­­val kell ma tehát elindulnunk a hároméves terv utján. A" nemzet minden tagját hívjuk a munkára. Nem szűk, osztály- ,vagy­­ pártér­dekről van szó, a nemzet­ egyete­mes érdeke kívánja, hogy a leg­nagyobb lelkesedéssel* a legna­gyobb­ erőfeszítéssel mindenki ki­vegye részét a munkából, éppúgy mint ahogyan mindenki részesül­ni fog a munka gyümölcséből is. Milliók* a magyarság többsége óhajtja a terv sikerét, mert tud­ják, h­ogy megmenti őket a mun­kanélküliség rémétül* nélkülözéstől és nyomortól mentes, emberibb életet fog­­ biztosítani a dolgozók­nak, fokozottabb súlyt az ország irányításában a dolgozó osztályok­­nak és erőt befelé* tekintélyt kifelé a magyar demokráciának. Éppen ezért a magyarság, millióinak kell résztvenni a terv­­ megvalósításában, igazi népmozgalommá kell válnia, nemes vetélykedésnek* ki teljesiti jobban a tervet* ki ad több mun­kát a nemzetnek. Ebben a nemes versenyben* a hároméves terv út­mutatása alapján épül ki a szebb magyar jövő. Kiket jelöli a Magyar Kommunista Párt? A Magyar Kommunista Párt összeállította képviselőjelöltjeinek listáját. Azo­kat a kommunistákat küldi az országgyűlésbe, akik eddigi tevékenységükkel megmutatták, hogy­ szeretettel, önfeláldozással akarják és tudják képviselni az ország törvényhozó testületében a dolgozók ügyét. Országos lajstromos lista vezetői: Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes, Budapest Rajk László belügyminiszter, Budapest Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Budapest Dögei Imre földműves, az UFOSz főtitkára, Budapest Szobek András közellátási államtitkár, Budapest Házi Árpád, Pest megye alispánja, Budapest Olt Károly magántisztviselő, Budapest Kállai Gyula hirlapíró Budapest Dr. Orbán László Budapest Dr. Andics Erzsébet egyetemi magántanár, Budapest Nonn György egyetemi hallgató, a MaDISZ országos főtitkára, Budapest Keresztes Mihály, Békés megye főispánja Szirmai István hirlapiró, Budapest Mód Aladár hirlapiró, Budapest Somogyi Miklós MAMOSz-elnök, Budapest Piros László, a Szakszervezeti Tanács helyettes fő­titkára, Budapest Dr. Kardos László, a Győrffy-kollégium igazgatója Ligeti László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szak­­szervezetének titkára Robh Antal, a Délszláv Antifasiszta Szövetség főtitkára, Budapest­­ J ' l' jf Supka József, a vegyipari szakszervezet főtitkára, Budapest Ilku Pál tanuló, Pécs Jóboru Magda tanár, Budapest Rudas László író, Budapest Dr. Szőnyi Tibor orvos, Budapest Csanád, Csongrád, Szeged választókerület jelöltjei Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője, Budapest Erdei Mihály földműves, a FEKOSZ országos elnöke Szentes ,­­ Dr. Zöld Sándor orvos, Szeged •­ Dékány András földműves, Nagykamarás Halász Mihály kőművessegéd, Hódmezővásárhely Tombácz Imre szabósegéd, Szeged Kiss Imre polgármester, Makó Kádár János hagymakertész, Makó Farkas Imre cipészmester, Makó Nagygyörgy Mária textilmunkás, Szeged Borbás Lajos földműves, Szentes Kónya Lajos férfiszabó, Makó Komócsin Mihály, a szakszervezetek megyei titkára Szeged Komócsin Zoltán kereskedősegéd, Szeged Szalai Béla egyetemi hallgató, Budapest Robh Antal, a Délszláv Antifasiszta Szövetség főtitkára Fehér István UFOSz megyei elnök, Mindszent Csamangó Henrik főkalauz, Szeged Belezvai Imréné MNDSz-titkár, Szentes Simon József tanító, Szeged Ifj. Nagy Ferenc földműves, Csongrád Havalecz Istvánná gyári munkás, Szeged Lévity Koszta földműves, község­­bíró, Battonya Dr. Erdélyi Jenő főorvos, Szeged Szabó Imre hagymak­ertés­z, Makó Koncz Péter mérnök, Hódmezővásárhely K­odák János földműves, Pitvaros Sinka Györgyné földműves, Nagymágocs Berkecz Pál­ földműves, Szegvár Székely Béla postafőtiszt, Szeged Masán Pál földműves, Medgyesegyháza Neducza István tanító, Magyarcsanád Háló József szakszervezeti titkár, Makó Bacsa János földműves, Csanádapáca Tomsik Lajosné földműves, Kevermes Bodor Károly kulikos, Kiskundorozsma - , a­g«aaBaB3ia«iKnegti3eBa«W­«aM,a3aiaaHiiuagiB«aM»Mi­v«iKfjn­awMMBMi^MawM

Next