Délmagyarország, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-01 / 222. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Hazatérő hadifoglyok névsora Nyilatkozatok a temesvári útról A MAGYAR KOMMUNISTA PART DHL MAGYARORSZÁGI NAPIL­AP­J­A IV. évf. 222. sz. ÁRA 40 FILLÉR Szeged,­ 1947 október AS zárdái Az USA álláspontja a magyar kérdésben az Egyesült Nemzetek alapokmányába ütközik A Biztonsági Tanács hétfő esti ülésén heves vita fejlődött ki Ma­gyarország felvételéről az UNO-ba. Mod­zelewski lengyel kiküldött kér­te, hogy Magyarországot vegyék fel. Sajnálattal állapította meg, hogy az Egyesült Államok magatartása Magyarország ügyében az Egyesült Nemzetek alapokmányának nem­csak szellemébe, d­e" "betűjébe is ütközik. A magyar választások tiszták vol­tak. A magyar kormán­ykoalí­ció de­mokratikus pártokból áll. Magyar­­ország 25 évig állott Horthy dikta­túrája alatt s akkor senkinek sem jutott eszébe tiltakozni ellene. Ho­ward Smith, a Columbia rádiótár­saság tudósítója személyesen­­ és a hely­színien állapította meg, hogy a polgári szabadságjogokat Magyar­­országon tiszteletben tartják és Ma­gyarország nem rendőrállam. Cadogan brit megbízott szerint Anglia nem bízik­­ abban, hogy a jelenlegi magyar kormány tiszte­letben tartja az alapokmányból származó kötelezettségeket. Nagy­­britannia nincs abban a helyzet­ben, hogy támogassa Magyarország felvételét. A szíriai kiküldött támogatta Ma­gyarország felvételét Kijelentette, hogy a felvétel ellen idáig egyetlen egy komoly érvet sem tudtak fel­hozni. A tanács ekkor — anélkül, hogy a magyar kérdést letárgyalták vol­na — áttért az­­ olasz kérdők tár­gyalására. Az angol és francia ki­küldött az olasz felvétel mellett volt, míg Gromiko szovjet kikül­dött kijelentette: a szovjet küldött­ség hajlandó hozzájárulni Olasz­ország felvételéhez abban az eset­ben, ha Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Finnországot is felve­szik. Mi nem tudjuk elkülöníteni Olaszország ügyét — mondotta —, ami csak a potsdami egyezmény sze­rint cselekszünk. Ez nem politikai kérdés, ezt mindenki tudja. Az olaszoknak és az olasz kormány­nak is tudnia kell, hogy a Szov­jetunió támogatja Olaszország ké­rését, nem tudja azonban egyedül csak az olasz kérelmet támogatni. Ausztrália kiküldöttje tiltakozott a szovjet álláspont ellen. Austin szenátor hangoztatta, hogy a szov­jet álláspont a vétójog használatát jelenti. A tanács elutasította azt a len­gyel indítvány­t, hogy napolják el a vitát és bízzák az öt nagyhata­lomra, hogy nem hivatalos tárgya­lások útján igyekezzenek rendez­ni a tagságok kérdését. Columbia, Kína, Lengyelország, a Szovjetunió és Szíria az indítvány mellett sza­vazott, a többiek tartózkodtak a szavazástól. Temesvári látogatás A mindennapi élet zajlásában hajlamosak vagyunk értetlenül el­menni egy-egy nagy esemény mel­lett, amely később nagy történelmi eseménynek, fordulópontnak szá­mít. Csendes városunk alig figyelt fel d­r. Tittu Ionescu temesvári me­gyei prefektus szegedi látogatásá­ra, elsiklottunk mellette, mint egy formális jellegű tisztelgés mellett, amelynek nem tulajdonítottunk mé­lyebb politikai jelentőséget. Még kevésbé figyeltünk fel, amikor Sze­ged és Temesvár fiataljai tettek kölcsönös látogatást. Mindaz azon­ban, amit a Temesvárról visszatért főtiszt­viselőink a­­ fogadtatásukról és a román megnyilatkozásokról mondottak és nem kevésbé azok az eredmények, amelyekkel a tanács­kozások és megbeszélések zárul­tak, megmutatták, hogy itt sokkal többről van szó, mint egyszerű ud­variassági tisztelgésekről. Szeged és Temesvár úttörői az új magyar de­mokratikus politikának Románia felé. A magyar békeszerződés ratifi­kálása után elérkezett annak az ideje, hogy dunamedencei köz­ponti elhelyezkedésünknél fogva kezdeményezően lépjünk fel a ha­sonló szervezetű népi demokrati­kus szomszédjaink felé és keressük a szorosabb politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok lehetőségeit. Románia részéről nem a temes­vári gesztus az első, amely meg­mutatja Románia mai kormányá­nak ama szándékát, hogy keresse a Magyarországhoz való közeledést. Erre mutat a romániai magyarság­gal szemben mutatott magatartá­sa és Groza miniszterelnök szám­talan nyilatkozata is, amelyben hangsúlyozta a rom­án-magyar ba­rátság szükségességét, sőt felvetet­­te a két ország vámuniójának a ter­vét. Eddig ez irányban nem történ­tek konkrét lépések, de Szeged és Temesvár barátkozása feltétlenül­­ ennek a baráti politikának a vona­lán fekszik. Szinte szimbolikus, hogy a kö­zeledés a két ország között nem a központi kormányok tárgyalásai­nak az útján történik, hanem alul­ról, a közelfekvő városok és a fia­­­talság barát­kozásának útján kez­­­dődik. Ez is mutatja, mennyire a­ magyar és román nép érdeke a­ közeledés és a szorosabb barátság tudata mennyire áthatja mind a k két szomszéd népet. Ez az alulról, a nép és az alsóbb hatóságok ré­széről való közeledés két ország népe között újdonság a nemzet­közi kapcsolatok terén és olyan új­­donság, amelyet minden demokra­tikus és békeszerető embernek üd­vözölnie kell. Romániában szintén így fogják fel ennek a látogatásnak a jelentő­ségét. Lássuk csak, mit ír a te­mesvári Szabad­ Szó: »Erre még nem volt példa sem az ország, sem a román-magyar kapcsolatok tör­ténetében. Nem volt még példa ar­­­ra, hogy a­­ magyar vármegyék főis­pánjai, közeli magyar városok pol­gármesterei, a politikai, társadal­mi és művészeti élet küldötteinek az élén, különösebb formaságok mellőzésével, a román­ hatóságok meghívására átléphessék a határt amelyet mindkét nép reakciós urai a soviniszta gyűlölet szítására, há­borús légkör teremtésére, a fék­telen nemzetiségi uszítás fellobban­­tására tüzes bélyegként égettek be a két ország életébe. Nem volt Enégy példa arra sem, hogy a ma­gyar vendégeket a határon a pre­fektus, a polgármester, a román hadsereget képviselő tábornok, a román kommunista párt megyei tit­kára és nem utolsósorban a falusi román lakosság népes küldöttsége fogadja a legtisztább baráti szán­dék forró légkörében, ahogyan az tegnap történt. De az sem volt el­képzelhető a múltban, hogy a ven­déglátó Temes megye a két nép nemzeti színeivel díszített műsort nyomasson román és magyar nyel­ven, amely »Isten hozott« üdvöz­lettel kezdődik és »Viszontlátásra« kívánsággal végződik és arról sem feledkezik meg, hogy a kétnyelvű borítólapon ott tündököljön a de­mokrácia immár valóra váló kíván­sága: »Éljen a román-magyar ba­rátság!« Ez a látogatás túlnőtt a szokásos udvarias formák keretein, a kibontakozó román népi demo­krácia valóban ünneppé avatta a szomszédos ország küldötteinek lá­togatását.« A Szabad­­ Szó értékelésén túlme­nően örömmel kell regisztrálnunk, hogy a kishatár menti forgalom ügyében lezajlott tárgyalások kon­krét eredményekhez is vezettek, amelyek jelentősen megkönnyítik majd­ Szeged és egész Csanád me­­gye gazdasági helyzetét. Ez a kon­krétum szimbolikus ígéret egyben arra, hogy mily áldásos eredmén­­nyel fog járni a két ország gazda­sági közeledése. Magyar részről szimbolikus to­vábbá az a tény is, hogy Szeged egy romboló szellemű soviniszta-re­vizionista gondolat elindítója ma úgy szerepel, mint a megbékülés, a nemzetek közötti barátság úttö­rője. Szép történelmi feladat eb­ből a városból elindítani a lelkes megbékélést, miután a közös­ sors mindkét országban oly szerencsé­sen előtérbe hozta a demokratikus, haladó erőket. Magyarország de­mokratikus fejlődése már kezdi ér­lelni gyümölcsét a nemzetközi vi­szonylatok terén is Legyünk büsz­kék arra, hogy Szegednek ily szép és fontos szerep jutott a két nép testvéries találkozásának előkészí­tésében. j t­egyven vagon burgonyát kap Szeged A Szegeden tapasztalható burgo­­nyabiániy már jóideje élénken fog­lalkoztatja a város vezetőit. A ked­di piacon reggel már volt ugyan 1.40—1.50-es áron krumpli, de ezt rövidesen elkapkodták. Dénes Leó elvtárs, polgármester kedden dél­előtt telefonált a közelá­ásti minisz­tériumba, hogy utaljanak­ ki Szeged számára nagyobb mennyiségű bur­gonyát. Közbenjárásának meg is lett­ az eredménye, amennyiben Szobek­ István, elvtárs, közellátási államtitkár már a déli órákban te­lefonértesítést küldött, hogy utasí­tást adott Jánkii Endre igazgatónak 40 vagon burgonya azonnali út­­bain­dítására Szeged dolgozóinak. A krumpli rövidesen megérkezik Sze­gedre és 20 vagon a Községi Élel­­miszerüzemen, 20 vagon pedig a munkásszövetkezeten keresztül ke­rül kiosztásra. Megkezdődött az angol kormány átalakítása Attlee hétfőn este bejelentette, hogy fontos változások történtnek a brit kormányban. Ezek közé tar­tozik Crippsnek kinevezése közgaz­dasági miniszterré. Cripps helyébe Willson mostani tengerentúli mi­niszter kerül. Greenwood tárcanél­küli miniszter lemondott tisztségé­ről. Ezek a változások csak első részletét jelentik azoknak a szé­­lesebb körű kormányát­szervezések­nek, amelyek a hét folyamára vár­hatók. Tárgyalják a szakmai A Szakszervezeti Tanács és a GyOSz­­ által elfogadott új ^kollek­­tív keretszerződés aláírása után megkezdődtek a tárgyalások az egyes szakmai szerződések megkö­tésére. Rövidesen befejezik tárgya­lásaikat az egyes szakszervezetek és munkáltató­ érdekképviseletek, így október 15-e előtt valamennyi szakmai szerződés aláírására sor kerülhet. Miután az új kollektív keretszer­ződés módot ad arra, hogy az egyes iparágak és üzemek külön kollektív szerződést kössenek, az ilyen szerződések megkötésére is megindultak az előkészületek. Valamennyi most elkészülő új szerződés visszamenő hatállyal munkásoknál szeptember 29-től, tisztviselőknél október 1-től érvé­nyes. kollektív szerződéseket 9 pártközi értekezlet csökkentette az államtitkárok és főispánok számát államtitkári és főispáni állások csökkentésében. Számszerűleg meg­határozták, hogy a most meglévő államtitkári és főispáni állások szá­mát mennyire csökkentik. Foglal­kozott még a pártközi értekezlet a kormányprogram előkészítésével. Az értekezletet szombaton, októ­ber 4-én délelőtt 10 órakor folytat­ják. Budapesti lapjelentés szerint a Nemzeti Parasztpárt végrehajtó­bizottsága tárgyalta a kormány­­programot és úgy határozott, hogy a pártközi értekezleten önálló pont­ként javasolja programba iktatni szövetkezeti életünk fejlesztését. A Kisgazdapárt vezetői is foglalkoz­tak a munkáspártok kormánypro­gramtervezetével és mint megnyug­tató tárgyalási alapot elfogadták, hasonlóan a Nemzeti Parasztpárt döntéséhez. A koalíciós pártok vezetői ked­den d­élelőtt pártközi értekezletet tartottak a miniszterelnök dolgozó­­szobájában. A pártközi értekezlet, amelyen Dinnyés Lajos miniszter­elnök elnökölt, megállapodott az

Next