Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-01 / 101. szám
V. évf. 101. sz. ÁRA 60 FILLÉR A MI MÁJUSUNK írta: Antalffy György „Mert ott vagyunk mi immár mindenütt Uj a világ nálunk is már, hozsánna.“ Ady. Száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a magyar nép hazájából végre valóban a dolgozó nép hazája legyen. A centenáris esztendő május 1-i ünnepe éppen ezért nemcsak a munkásosztály ünnepe, nemcsak hatalmas demonstrációja a kettészakított munkásosztály egyesülésének, megnövekedett erejének, hanem csakugyan az egész dolgozó magyar nép ünnepe. A mai napon az egész ország népe a munkásegység, a munkás-paraszt szövetség, a nemzeti összefogás jegyében ünnepli a száz esztendővel ezelőtti forradalom és szabadságharc eszméinek valóraválását. ünneplik a dolgozó tömegek azt a letagadhatatlan tényt, hogy ez az ország, amelyből gyáva megalkuvók száz évvel és huszonöt évvel ezelőtt rabláncot kovácsoltak szabadság és függetlenségi törekvéseinek elfojtására földet és jogokat adó, kiváltságokat leromboló, gondolatszabadságot és nemzetiségi békét terjesztő, társadalmi válaszfalakat ledöntő, az ipart felszabadító, a munkát és a munkást elsősorban megbecsülő haza lett. Ezen az uj tavaszi seregszemlén felvonul az egész magyar, köztük a szegedi nép is, munkás, paraszt, értelmiségi, kisiparos, kiskereskedő, hogy ezzel is bizonyítsa ország-világ előtt: a reakció, ,az ellenforradalom talajt veszített és ebben az országban valóban a hazát látják azok, akik csak kitaszítottak, lenézettek, jogfosztottak, kizsákmányoltak és elnyomottak voltak. Hirdetni fogja a mai seregszemle , hogy ez a május a mi májusunk és hogy az osztályelnyomás, amely Magyarországon 1945-ig fennállott, nem a nép bűne volt. De hirdetni és tényekkel fogja alátámasztani azt is, hogy minden aljasság, uszítás és maga a háború is, amelyet a mi népünkkel és a körülöttünk élő népekkel szemben elkövettek, egy agonizáló önkényuralom kétségbeesett, esztelen erőlködése volt düledező kiváltságainak fentartására. A magyar népi demokrácia azonban éppen a hároméves terv munkálatainak sikeres előrehaladásával, immár a parasztságot is megmozdító munkaversennyel, a jobboldali szociáldemokraták feletti győzelemmel, a munkásosztály egységének megteremtésével egyszer és mindenkorra lehetetlenné tette, hogy a régi rend urai ráerőszakolják a jognélküli népre és a gondolattest polgárságra a mások bőrén szerzett előjogaik fentartását. Az ország határain kívül és belül pedig felveszi a harcot azokkal szemben, akik a magyar nép határozott békevágya ellenére is újabb profitszerző, milliókat nyomorba döntő háborút akarnak. Ehhez megvan minden erőnk, mert nem állunk egyedül. Mellettünk van a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunió, de mellettünk vannak a népi demokráciák országai és az egész világ békét kívánó,, dolgozó milliói . Mindezt természetesen úgy érhetjük el, hogy mielőbb megteremtjük az egész magyar nép egységét, amely a múlt forradalmi hagyományaira, a jelen tett fakasztó, a legjobb reménységekkel biztató lényeire építi programját. Biztató jel, hogy a koalíciós pártok is résztvesznek a mai ünnepségen, mert így még jogosabban számíthatunk arra, hogy az ünnepi hangulat után új lendületet kap a termelés, amelyet ma már a nép szükségletei szabnak meg. Ez annál is biztosabbnak látszik, mert már maguk a dolgozó emberek érzik, hogy a kiadott jelszó: Tiéd az ország, magadnak építed1!« valósággá vált. A mindennapi gondok csökkennek, az életszínvonal emelkedik, a munkás már a létminimumot meghaladó szükségletei kielégítéséről is gondoskodhat és látja, hogy minden, ami itt történik, azokért van, akik nem mások, hanem a saját munkájukból élnek és tartják fenn társadalmunkat. Látják, hogy a haza bilincseit Petőfi értelmében leráztuk, látják, hogy visszatértünk a forradalmi tradícióikhoz, igazi történelmi hivatásunkhoz, amely többé nem a feudalizmus és a kapitalizmus védelme, hanem a haladás, a szocializmus építése az egész magyar nép érdekében. Ehhez a seregszemléhez csatlakozik az új Délmagyarország is, amelynek programja nem lehet más, mint a dolgozó nép szolgálata. Ezen túlmenőleg ez az újság szervezője és nevelője szeretne lenni Szeged összes dolgozóinak, hogy együtt oldhassuk meg az előttünk álló feladatokat, hogy együttesen teremtsünk ebben a városban is szélesebb kultúrát, ipart és felekezeti békét, megbecsült művészetet és tudományt. A fejlődés, a haladás, a béke, a munka és a tudomány munkásai akarunk lenni. Mert csak így tudjuk lehetővé tenni annak a jövőnek bekövetkezését, amelyet Petőfi Sándor megénekelt, munkás- és jobbágy- mártírok százezrei vérükkel pecsételtek meg és amelynek kialakításában hasznos láncszem akarunk lenni. ÉLJEN MÁJUS 1., a dolgozók seregszemléje^ Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében előre a népi demokrácia utján! Szededi,1948 máj. 1. Szamba! Kedden vagy szerdán érkeznek meg az első szegedi hadifoglyok Újonnan berendezett otthon, tiszta ágy, meleg étel és szerető gondoskodás várja a hazatérőket Még több mint ezer szegedi hadifogoly van távol ódiumától és így érthető izgalmat keltett a városban az a hír, hogy eddig 4100 hadifogoly már megérkezett Máramarosszigetre. A Szovjetunió nagylelkűsége lelvezővé tette, hogy a régóta nélkülözött apák, férjek, fiúk, testvérek ismét együtt lehessenek hozzátartozóikkal. Szegeden minden előkészületet megtettek az érkező hadifoglyok fogadására. A szociális felügyelőség az állomás első emeleti várótermében rendezte be az új lyulifogolyszállást. Vele szorosan együttműködik a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és az MNDSz, melynek asszonyai jövő héttől kezdve állandó inspekciót tartanak az állomáson. Ugyanitt az érkezőket képesített ápolónő várja, az alagsorban pedig már berendezték a konyhát és az ebédlőt, biztosítottak minden szükséges élelmiszert. Mosdó, tusoló áll a hazatérők rendelkezésére, frissen húzott ágyak várják őket, hogy fáradalmaikat azonnal kipihenhessék. Ha tömegesen érkeznek, a jugoszláv hadifogolyotthonban bőven van üveghely. A rászorultak ruhaneműt is kapnak, ezenkívül minden hadifogoly szükséglete szerint 20-tól 200 forintig terjedő egyszeri segélyt kap a szociális felügyelőség útján. Természetesen ingyen orvosi, fogorvosi kezelésben és jogi tanácsadásban is részesülnek. A szegedi hadigondozói nyilvántartó közlése szerint az első szegedi hadifoglyott megérkezése a jövő hét keddjén, vagy szerdáján várható. . Szívből köszöntjük a megújult Délmagyarországot Révai József elvtárs, a munkáspártok nagyszegedi egységbizottsága, a város, az üzemek dolgozói üdvözlik az egységes munkáspárt lapját A két' munkásnál’l napilap, a Szegedi Népszava és Délmagyarország május e1- i egységes munkáspárt egységegei egyesülése osztatlan örömet váltott ki Szegeden. Szerkesztőségünkbe óránként érkeznek az üdvözlő táviratok és levelek. A város vezetői, pártok, üzemek, tömegszervezetek, egyesületek távirataiból meleg szeretet és megbecsülés sugárzik az ges lapra, az újjászülető Délmagyarország felé. Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője, városunk országgyűlési képviselője elsőnek üdvözölte lapunkat: Szívből köszöntöm a Délmagyarországot abból az alkalomból, hogy immár nemcsak a Magyar Kommunista Párt szegedi lapjaként jelenik meg, hanem a szociáldemokrata testvérpárt lapjával, a Szegedi Népszavával egyesülve május elsején első ízben jelenik meg a szegedi dolgozók, a szegedi munkásság, az új egyesült párt, a Magyar Dolgozók Pártja hivatalos szegedi újságjaként. Kívánom és remélem, hogy a Délmagyarország továbbra is betölti hivatását: harcos lapja lesz az egységes munkásosztálynak, szervezője és nevelője Szeged dolgozó népének, hirdetője a népi demokrácia, a szocializmus győzelmes eszméinek. A két munkáspárt nagyszegedi egységbizottsága táviratában a Délmagyarországot, mint a munkásmozgalom élharcosát szívből köszönd és sok sikert kiván további munkájához. »A magam és pártom, a Nemzeti Parasztpárt nevében demokratikus sajtónk uj, erős lapját, az egyesülő munkáspártok sajtóorgánumát ,az uj Délmagyarországot őszinte örömmel üdvözlöm« — írja ugyancsak az elsők között Gyáni Imre főispán. »Szeged város nevében köszöntöm az egységes munkáspárt szegedi harcos lapját« — táviratozta Dénes Leó polgármester elvtárs. »E lap az uj történelmi korszak kezdetén irányítója és vezetője lett a helyes népi politikának« — írja Diczfalussy Ferenc rendőr vezérőrnagy a demokratikus rendőrség nevében. »Meleg szeretettel üdvözöljük a Délmagyarországot« — írja id. Komócsin Mihály elvtárs, megyei szakszervezeti titkár. — »Huszonhatezer szervezett szegedi dolgozó nevében szeretettel üdvözöljük a magyar dolgozók pártjának új lapját« — hangzik a Szakmaközi Bizottság távirata. A Szabadságharcos Szövetség helyi csoportja a demokratikus erők összefogásának pillérét látja az új Délmagyarországban. » Kívánjuk, hogy a lap továbbra is harcos szócsöve legyen a kisemberek érdekeinek« —• sürgönyzi az Ipartestük!. Ehhez csatlakozik Tarján Tibor főtanácsos a kézműiparosság nevében. »A kiskereskedők harcos orgánumát« köszönti lapunkban a kiskereskedők érdekképviselő ! < A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a Szeged- Csongrádi Takarékpénztár,, az orvosi szakszervezet, a magánalkalmazottak szegedi kerületi titkársága helyi csoportja, az egyetem központi üzemi bizottsága, a pénzügyigazgatóság dolgozói, a Munkaszolgálatosok Országos Antifasiszta Szövetségének helyi csoportja, az Újságíróotthon vezetősége, Both Béla, a Nemzeti Színház vezetőjének távirata mellett ott sorakozik a Gyufagyár, Márkus fatelep, Pick szalámigyár dolgozóinak táviratain. Laptársunk, a Szegedi Friss Újság is elsők között küldte baráti üdvözletét. Ortutay kultuszminiszter leplezi le Radnóti Miklós szobrát Elfelejtett nagy fiát ünnepli szerdán Szeged. A Dóm téri emlékcsarnokban ezen a napon leplezik le Radnóti Mókusnak, a volt Szegedi Fiatalok kiemelkedő íróegyéniségének szobrát. Radnóti Miklós költői és irodalmi tevékenysége szorosan összefügg Szeged életével. Verseiben az Alföld hangulatának pompás visszatükrözéseit adta. Baloldali, haladószellemű magatartása miatt egyik verseskötetének kiadása után bíróság elé állították. Végül is a fasiszta terror több más haladószellemű írótársával együtt tarkós lövéssel vetett véget életének. A modern irodalmi szemlélet egyik kialakítójának, Radnóti Miklósnak szobrát régi barátai és kős Léci- ,l készíttették el Budapesten. Szerdán délelőtt fél 12 órakor Ortutay Gyula mond ünnepi beszédet a szobor leleplezésénél.