Délmagyarország, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-01 / 101. szám

V. évf. 101. sz. ÁRA 60 FILLÉR A MI MÁJUSUNK írta: Antalffy György „Mert ott vagyunk mi immár mindenütt Uj a világ nálunk is már, hozsánna.“ Ady. Száz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a ma­gyar nép hazájából végre valóban a dolgozó nép ha­zája legyen. A centenáris esztendő május 1-i ünnepe éppen ezért nemcsak a mun­kásosztály ünnepe, nemcsak hatalmas­ demon­strációja a kettészakított munkásosz­tály egyesülésének, megnö­vekedett erejének­, hanem csakugyan az egész dolgo­zó magyar nép ünnepe. A mai napon az egész ország népe a munkásegység, a munkás-paraszt szövetség, a nemzeti összefogás jegyé­­ben ünnepli a száz eszten­dővel ezelőtti forradalom és szabadságharc eszméinek va­­lóraválását. ünneplik a dol­gozó tömegek azt a letagad­hatatlan tényt, hogy ez az ország, amelyből gyáva meg­alkuvók száz évvel és hu­szonöt évvel ezelőtt rablán­cot kovácsoltak szabadság és függetlenségi törekvései­nek elfojtására földet és jo­gokat adó, kiváltságokat le­romboló, gondolatszabadsá­got és nemzetiségi békét ter­jesztő, társadalmi válaszfa­lakat ledöntő, az ipart fel­szabadító, a munkát és a munkást elsősorban megbe­csülő haza lett. Ezen az uj tavaszi sereg­szemlén felvonul az egész m­­agyar, köztük a szegedi nép is, munkás, paraszt, ér­telmiségi, kisiparos, kiske­reskedő, hogy ezzel is bizo­nyítsa ország-világ előtt: a reakció, ,az ellenforradalom talajt veszített és ebben az országban valóban a hazát látják azok, akik csak ki­taszítottak, lenézettek, jog­­fosztottak, kizsákmányoltak és elnyomottak voltak. Hir­detni fogja a mai sereg­szemle , hogy ez a május a mi májusunk és hogy az osztályelnyomás, amely Ma­gyarországon 1945-ig fenn­állott, nem a nép bűne volt. De hirdetni és tényekkel fogja alátámasztani azt is, hogy minden aljasság, uszí­tás és maga a háború is, amelyet a mi népünkkel és a körül­öttünk élő népekkel sz­emben elkövettek, egy ago­nizáló önkényuralom kétség­beesett, esztelen erőlködése volt düledező kiváltságainak fentartására. A magyar népi demokrácia azonban éppen a hároméves terv munkála­tainak sikeres előrehaladá­sával, immár a parasztságot is megmozdító­ munkaver­­sennyel, a jobboldali szociál­demokraták feletti győze­lemmel, a munkásosztály egységének megteremtésével egyszer és mindenkorra le­hetetlenné tette, hogy a régi rend urai ráerőszakolják a jognélküli népre és a gon­dolattest polgárságra a má­sok bőrén szerzett előjogaik fentartását. Az ország hatá­rain kívül és belül pedig fe­l­veszi a harcot azokkal szem­ben, akik a magyar nép ha­tározott békevágya ellenére is újabb profitszerző, mil­liókat nyomorba döntő hábo­rút akarnak. Ehhez megvan minden erőnk, mert nem ál­lunk egyedül. Mellettünk van a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunió, de mellettünk vannak a népi demokráciák országai és az egész világ békét kívánó,, dolgozó mil­liói . Mindezt természetesen úgy érhetjük el, hogy mielőbb megteremtjük az egész ma­gyar nép egységét, amely a múlt forradalmi hagyomá­nyaira, a jelen tett fakasztó, a legjobb reménységekkel biztató lényeire építi pro­gramját. Biztató jel, hogy a koalíciós pártok is részt­­vesznek a mai ünnepségen, mert így még jogosabban számíthatunk arra, hogy az ünnepi hangulat után új len­dületet kap a termelés, ame­lyet ma már a nép szükség­letei szabnak meg. Ez annál is biztosabbnak látszik, mert már maguk a dolgozó emberek érzik, hogy a ki­adott jelszó: Tiéd az or­szág, magadnak építed1!« va­lósággá vált. A mindennapi gondok csökkennek, az élet­­színvonal emelkedik, a mun­kás már a létminimumot meghaladó szükségletei ki­­elégítéséről is gondoskodhat és látja, hogy minden, am­i itt történik, azokért van, akik nem mások, hanem a saját munkájukból élnek és tartják fenn társadalmunkat. Látják, hogy a haza bilin­cseit Petőfi értelmében le­ráztuk, látják, hogy vissza­tértünk a forradalmi tradí­cióikhoz, igazi történelmi hi­vatásunkhoz, amely többé nem a feudalizmus és a ka­pitalizmus védelme, hanem a haladás, a szocializm­us építése az egész magyar nép érdekében. Ehhez a seregszemléhez csatlakozik az új Délma­­gyarország is, amelynek pro­gramja nem lehet más, mint a dolgozó nép szolgálata. Ezen túlmenőleg ez az új­ság­ szervezője és nevelője szeretne lenni Szeged összes dolgozóinak, hogy együtt oldhassuk meg az előttünk álló feladatokat, hogy együt­tesen teremtsünk ebben a városban is szélesebb kul­túrát, ipart és felekezeti bé­két, megbecsült művészetet­ és tudományt. A fejlődés, a haladás, a béke, a munka és a tudomány munkásai aka­runk lenni. Mert csak így tudjuk lehetővé tenni annak a jövőnek bekövetkezését, amelyet Petőfi Sándor meg­énekelt, munkás- és jobbágy- mártírok százezrei vérükkel pecsételtek meg és amely­nek kialakításában hasznos láncszem akarunk lenni. ÉLJEN MÁJUS 1., a dolgozók seregszemléje^ Kossuth, Petőfi, Táncsics szel­­lemében előre a népi demo­krácia utján! Szededi,1948 máj. 1. Szamba! Kedden vagy szerdán érkeznek meg az első szegedi hadifoglyok Újonnan berendezett otthon, tiszta ágy, meleg étel és szerető gondoskodás várja a hazatérőket Még­ több mint ezer sze­gedi hadifogoly van távol ódiumától és így érthető iz­galmat keltett a városban az a hír, hogy eddig 4­100 hadi­fogoly már megérkezett Má­­ramarosszigetre. A Szovjet­unió nagylelkűs­ége lelvezővé tette, hogy a régóta nélkülö­zött apák, férjek, fiúk, test­vérek ismét együtt lehesse­nek hozzátartozóikkal. Szegeden minden előké­születet megtettek az érke­ző hadifoglyok fogadására. A szociális felügyelőség az állomás első emeleti váróter­mében rendezte be az új lyulifogolyszállást. Vele szo­rosan együttműködik a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szö­vetsége és az MNDSz, mely­nek asszonyai jövő héttől­­ kezdve állandó inspekciót tartanak az állomáson. Ugyanitt az érkezőket ké­pesített ápolónő várja, az alagsorban pedig már be­rendezték a konyhát és az ebédlőt, biztosítottak min­den szükség­es élelmiszert. Mosdó, tusoló áll a hazaté­rők rendelkezé­sére, frissen húzott ágyak várják őket, hogy fáradalmaikat azonnal kipihenhessék. Ha tömege­sen érkeznek, a jugoszláv hadifogolyotthonban bőven van üveg­hely. A rászorultak­ ruhaneműt is kapnak, ezen­­kívü­l minden hadifogoly szükséglete szerint 20-tól 200 forintig terjedő egyszeri se­gélyt kap a szociális fel­ügyelőség útján. Természe­tesen ingyen orvosi, fogor­vosi kezelésben és jogi ta­nácsadásban is részesülnek. A szegedi hadigondozói nyilvántartó közlése szerint az első szegedi hadifoglyott megérkezése a jövő hét keddjén, vagy szerdáján vár­ható. . Szívből köszöntjük a megújult Délmagyarországot Révai József elvtárs, a munkáspártok nagyszegedi egység­bizottsága, a város, az üzemek dolgozói üdvözlik az egységes munkáspárt lapját­ ­ A két' munkásnál’l­ napi­lap, a Szegedi Népszava és Délmagyarország május e1- i egységes munkáspárt egysé­gegei egyesülése osztatlan örömet váltott ki Szegeden. Szerkesztőségünkbe órán­ként érkeznek az üdvözlő táviratok és levelek. A város vezetői, pártok, üzemek, tö­megszervezetek, egyesületek táv­irataiból meleg szeretet­ és megbecsülés sugárzik az ges lapra, az újjászülető Dél­­magyarország felé. Révai József elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője, városunk országgyűlési kép­viselője elsőnek üdvözölte lapunkat: Szívből köszöntöm a Délmagyarországot abból az alkalomból, hogy immár nemcsak a­­ Magyar Kommu­nista Párt szegedi lapjaként jelenik meg, hanem a szo­ciáldemokrata testvérpárt lapjával, a Szegedi Népszavá­val egyesülve május elsején első ízben jelenik meg a sze­gedi dolgozók, a szegedi munkásság, az új egyesült párt, a Magyar Dolgozók Pártja hivatalos szegedi újság­jaként. Kívánom és remélem, hogy a Délmagyarország to­vábbra is betölti hivatását: harcos lapja lesz az egysé­ges munkásosztálynak, szervezője és nevelője Szeged dolgozó népének, hirdetője a népi demokrácia, a szo­cializmus győzelmes eszméinek. A két munkáspárt nagy­­szegedi egységbizottsága táv­iratában a Délmagyarorszá­­got, mint a munkásmozga­lom élharcosát szívből kö­szönd és sok sikert kiván további munkájához. »A magam és pártom, a Nemzeti Parasztpárt nevé­ben demokratikus sajtónk uj, erős lapját, az egyesülő munkáspártok sajtóorgánu­mát ,az uj Délmagyarorszá­­got őszinte örömmel üdvöz­löm« — írja ugyancsak az elsők között Gyáni Imre fő­ispán. »Szeged város nevében kö­szöntöm az egységes mun­káspárt szegedi harcos lap­ját« — táviratozta Dénes Leó polgármester elvtárs. »E lap az uj történelmi korszak kezdetén irányítója és vezetője lett a helyes né­pi politikának« — írja Dicz­­falussy Ferenc rendőr vezér­őrnagy a demokratikus rend­­­őrsé­g nevében. »Meleg szeretettel üdvö­zöljük a Délmagyarorszá­got« — írja id. Komócsin Mihály elvtárs, megyei szak­­szervezeti titkár. — »Hu­szonhatezer szervezett sze­gedi dolgozó nevében sze­retettel üdvözöljük a ma­gyar dolgozók pártjának új lapját« — hangzik a Szak­maközi Bizottság távirata. A Szabadságharcos Szö­vetség helyi csoportja a de­­mokratikus erők összefogá­sának pillérét látja az új Délmagyarországban. » Kí­vánjuk, hogy a lap továbbra is harcos szócsöve legyen a kisemberek érdekeinek« —• sürgönyzi az Ipartestük!. Ehhez csatlakozik Tarján Tibor főtanácsos a kézmű­­iparosság nevében. »A kis­kereskedők harcos orgánu­mát« köszönti lapunkban a kiskereskedők érdekképvise­lő­ ! <­ A Magyar Nők Demokra­tikus Szövetsége, a Szeged­- Csongrádi Takarékpénztár,, az orvosi szakszervezet, a m­agánalkalmazottak szegedi kerületi titkársága helyi cso­portja, az egyetem központi üzemi bizottsága, a pénzügy­­igazgatóság dolgozói, a Mun­­kaszolgálatosok Országos Antifasiszta Szövetségének helyi csoportja, az Újságíró­­otthon vezetősége, Both Bé­la, a Nemzeti Színház ve­zetőjének távirata mellett ott sorakozik a Gyufagyár, Már­kus fatelep, Pick szalámi­gyár dolgozóinak táviratain. Laptársunk, a Szeg­edi Friss Újság­ is elsők között küldte baráti üdvözletét. Ortutay kultuszminiszter leplezi le Radnóti Miklós szobrát Elfelejtett nagy fiát ünnepli szerdán Szeged. A Dóm­ téri em­lékcsarnokban ezen a na­pon leplezik le Radnóti Mók­usnak, a volt Szegedi Fiatalok kiemelkedő íróegyéniségének szobrát. Radnóti Miklós költői és irodalmi tevékenység­e szo­rosan összefügg Szeged életé­vel. Verseiben az Alföld han­gulatának pompás visszatükrö­­zéseit adta. Baloldali, haladó­­szellemű magatartása miatt egyik versesk­ötetének kiadása után bíróság elé állították. Vé­gül is a fasiszta terror több más haladószellem­ű írótársával együtt tarkós löv­éssel vetett vé­get életének. A modern irodalmi szemlélet egyik kialakítójának, Radnóti Miklósnak szobrát­ régi barátai és kős Léci- ,l készíttették el Bu­dapesten. Szerdán délelőtt fél 12 órakor Ortutay Gyula mond ünnepi beszédet a szobor le­­leplezésénél.

Next