Délmagyarország, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-01 / 148. szám
v. fcvt m s*. ÁRAM FILLÉR Szerdán újabb szegedi hadifoglyok érkeztek Debrecenbe Sm*w», 1JM8 Jul. L. CsftlArtW A Szabad Nép a Magyar Dolgozók Pártja központi lapjának keddi száma közli: Június második felében Romániában a Tájékoztató Iroda értekezletet tartott, amelyen a következő pártok képviselői vettek részt: Bolgár Munkáskommunistái Párt: Rosztov T. és Cservenkov V. elvtársak. Román Munkáspárt: Del G., Luca V. és Pauker A. elvtársak. Magyar Dolgozók Pártja: Rákosi - Farkas M és Gerő E. elvtársak. Lengyel Munkáspárt: Berman J. és Zavadszky A. elvtársak. Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja: Zsdanov Malenkov G. és Szuszlov M elvtársak. Francia Kommunista Párt: Dudás J. és Fa-A Tájékoztató Iroda a Bol- Bár Munkás (kommunista) Párt, a Román Munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja. az Olasz Kommunista Párt képviselőinek részvétével, megtárgyalva Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és megállapítva, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának képviselői megtagadják a Tájékoztató Iroda ül?-ér i való megjelenésüket. ccvhangulafj az alább következtetésekre jutott. A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a Jugoár Kommunista Párt vezetőségének az utóbbi időben a kft.- és a belpolitika alapvető kérdéseiben helytelen az irányvonala. elér a marxizmus-leninizmust,s Ezzel kapcsolatban a Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának cselekedet e't, amelyekkel válalta a kPz eieményezést Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Vezetősége fielvfejon poPH1<ájának és elsősorban Títo, Kardelj, D’ilas és Stankovics elvtársak helytelen politikájának leleplezésére. A Tájékoztató fradsó megállapítja hogy a Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége barátságtalan politikát folytat a Szovjetunióval és a SzUKKP-val szemben. Jugoszláviában a szovjet katonai szakemberek befeketítésértek és a szovjet hadsereg diszkreditálásának méltatlan notilikáját követték A szovjet polgári szakembereket Jugoszláviában különleges rendszabályoknak vetették alá, a jugoszláv államvédelmi szervek felügyelete alá helyezték és megfigyelték őket. Ugyanilyen félüigyednek és megfigyelésnek vetették alá a jugoszláv államvédelmi szervek a SzUKKiP-nak képviselőjét a Tájékoztató Irodában, Judin elvtársai és a Szovjetunió számos hivatalos képviselőjét Jugoszláviában. Ezek és ezekhez hasonló egyéb tények arról tanúskodnak, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak el, amikor azonosítani kezdték a Szovjetunió külpolitikáját az imrón E. elvtársak, Csehszlovákia Kommunista Pártja: Slánsky R., Siroky V. Geminder B. és Barcs G.elvtársak és az Olasz Kommunista Párt, Togliatti P. és Secchia P. elvtársak. A Tájékoztató iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetét és egyhangú határozatot hozott. Ferialista hatalmak külpolitikájával és a Szovjetunióval szemben ugyanolyan magatartást tanusítanaa, mint a burzsoá államokkal szemben. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ebből a szovjetellenes magatartásából következett az ellenforradalmi trockizmus fegyvertárából kölcsönzött rágalmazó propaganda elterjedése a SzKK(b)P •elfajulásáról«, a Szovjetunió elfajulásáról«, stb. A Tájékoztató Iroda elítéli Jugoszlávia Kommunista Pártja vezetőinek ezt a szovjetellenes magatartását, amely összeegyeztethetetlen a mandzmus-leninizmussal és amely csak nacionalistáknál található. Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetői az ország belpolitikájában letértek a munkásosztály álláspontjáról és szakítsanak az osztályharc marxista elméletével. Tagadják, hogy az országban nőnek átütés elemek és hogy ezzel kapcsolatban kiélesedik az osztályharc a jugoszláv faluban. Ez a tagadás abból az opportunista nézetből fakad, amely szerint a kapitalizmusból a Szocializmusba vezető átmeneti korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus-leninizmus tanítja, hanem ellanyhul, ahogy a Bucharm-féle opportunisták állítják, akik azt az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen benő a szocializmusba. A jugoszláv vezetők helytelen politikát folytatnak a faluban, szemet hunynak a falun végbemenő osztálytagozódás előtt és úgy tekintik az egyéni gazdálkodást folytató parasztságot, mint egységes egészet, ellentétben az osztályokról és az osztályharcról szól marxi-leni tanítással, elentétben Lenin ismert tétéével, amely szerint az egyéni kisgazdaság állandóan, napról-napra ótáól-órára, magától és tömegesen termeli ki a kapitalizmust és a burzsoáziát. Pedig a politikai helyzet a jugoszláv faluban,sem nyújt semmiféle alapot megnyugvásra és gondatlanságra. Amikor Jugoszláviában lálságban van az egyéni parasztgazdaság, a föld nincs nacionalizálva, van földmagántulajdon, a földet adják-veszik, a gazdag parasztok kezén jelentékeny földterületek vannak, van bérmunka és így tovább, akkor nem szabad a pártot az osztályban, leplezésének és az osztályellentétek összeképtésének szellemében nevelni, anélkül, hogy ne fegyvereznék le a pártot szemtől-szembe a szocializmus építésének nehézségeivel A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői a munkfiszosztály vezető szerepének kérdésében a marxista-leninista útról a narodnik kulákpárt útjára térnek, amikor azt látják, hogy a parasztok »a Jugoszláv állam legszilárdabb alapja.« Lenin arra tanít, hogy *a proletáriátus mint a modern társadalom egyetlen következetesen forradalmi osztálya... kell hogy az egész nép harcának irányítója, vezetője legyen a teljes demokratikus átalakulásért, minden dolgozó és kizsákmányolt küzdelmében az elnyomók és kizsákmányolók ellen«. A jugoszláv vezetők megsértik a marxizmus-leninizmus e tételei Ami a parasztságot illeti, többsége, — a szegény- és középparasztság — szövetségben lehet, vagy már szövetségben van a munkásosztállyal, úgy, hogy a vezető szerepe szövetségben a munkásosztályé. A jugoszláv vezetők fenti nézetei megsértik a marxizmuslenizmus e tételeit Következésképpen e nézetek kispolgári nacionalisták nézetei, de nem marxista-leninistáké. A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártjának vezetősége revíziónak veti alá a pártról szóló marxista-lenista tanítást A marxizmus-leninizmus elmélete szerint a párt a döntő vezető és irányitó erő az országban, amelynek külön programja van és amely nem oldódik fel a pártonkivü’l tömőében. A párt a munkásosztály legfelsőbb szervezeti formája és legfontosabb fegyvere. Ezzel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot tekintik az ország döntő vezetőerejének, hanem a Népfrontot. A jugoszláv vezetők lecsökkentik a Kommunista Párt szerepét, valójában feloldják a pártot a pártonívüli Népfrontban, amely osztályszempontból fölöttébb különböző elemeket foglal magában (munkásokat, egyéni gazdaságot folytató dolgozó parasztságot, kulákokat, polgári értelmiséget, stb.) valamint sokféle po’Hibás csoportot, még bizonyos burzsoápártokat is. A jugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak amellett a hibás nézetük mellett, hogy Jugoszlávia Kommunita Pártjának nem lehet és állítólag nem is kell, hogy legyen külön programja, hanem be kell érnie a Népfront programjával Az a tény, hogy Jugoszláviában a politikai színpadon csak a Népfront szerepel a párt és szervezeti pedig nem lépnek fel nyíltan, saját nevükben a nép előtt, nemcsak lecsökkenti a párt szerepét az ország politikai életében, hanem aláássa a pártot, mint önálló politikai erőt, amely arra hivatott, hogy nyitt politikai tevékenységével, nézeteinek és programjának nyílt hirdetésével mindinkább megnyerje a nép bizalmát és a dolgozók mind szélesebb tömegeire terjessze ki befolyását A Jugoszláv Kommunista Párt vezetői megismétlik az orosz mensevikek hibáit, feloldják a marxista pártot egy párton kívün tömegszervezetben. Mindez arról tanúskodik, hogy Jugoszláviában irányzatok vannak a Kommunista Párt felszámolására. A Tájékoztató Iroda szerint a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának ez a politikája magát a kommunista párt létét fenyegeti és végső soron a Jugoszláv Népköztársaság elfajulásának veszélyét rejti magában. A Tájékoztató Iroda szerint a jugoszláv vezetők által a párton belül megvalósított bürokratikus rendszer végzetes a Jugoszláv Kommunista Párt életére és fejlődésére A pártban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és önbírálat A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottsága Tito és Kardelj elvtársak üres bizonykodása ellenére, többségben nem választott, hanem befűtott tagokból áll A kommunista párt valójában féllegális helyzetben van. Nem tartanak pártgyűléseket, vagy ha tartanak, akkor titkosan, aminek alá kell ásnia a párt befolyását a tömegekre. A jugoszláv Kommunista Pártnak ezt a szervezeti típusát csak szektaszerű-bürokratikus típusként lehet jellemezni Ez a pártnak, mint cselekvő, öntevékeny organizmusnak leszámolására vécét, a pártban a katonai vezetés módszereit fejleszti ki, olyan módszereket, amelyeket annak idején Trockij honosított meg. Tűrhetetlen, hogy a Jugoszláv Kommunista Pártban a párttagok legelemibb fogait lábbal tiporják, hogy a párton belül urakodó helytelen viszonyok legcsekélyebb bírálata kimérten megtorlást von maga után. A Tájékoztató Iroda gyalázatnak tartja, hogy J^sujovics és 11 ebrang elvtársakat, a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjait kizárták a pártból és Lzartózották azért, mert bírálni merészeltek a Jugoszláv Kommunista Párt vezetőinek szovjetellenes magatartását és Jugoszláviának a Szovjet Unióval való barátsága mellett szálltak síkra. A Tájékoztató Iroda véleménye szerint nem lehet megtörni kommunista pártban ilyen gyalázatos törökbasa, terrorista rendszert A Jugoszláv Kommunista Párt létérdeke és fejlődése megköveteli, hogy az ilyen rendszernek véget vessenek. A Tájékoztató Iroda szerint* a SzUK(J>)P Központi Bizottságának és a többi kommunista párt központi bizottságának bírálata a Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának hibái felett a Jugoszláv Kommunista Pártnak testvéri segítség, mely a JuKP vezetősége számára megteremti az összes feltételeket az elkövetett hibák gyors kijavítására. Azonban a JuKP vezetői, ahelyett, hogy becsületesen elfogadták volna ezt a bírálatot és bolsevik módra az elkövetett hibák kijavításának útjára léptek volna, eltelve mérhetetlen becsvággyal, fennhéjázással és gőgösei, szuronyt szegeztek a bírálók felé, ellenségesen fogadták a bírálatot, saját hibáik kerek tagadásának pártellenes útjára léptek, megszegték a marxizmusleninizmus fongását politikai pártok viszonyáról saját hibáikhoz és ezzel méginkább elmélyítették pártellenes hibáikat. Minthogy nem tudtak helytállni a SzURKOP és a többi testvérpártok Központi Bizottságainak bírálatával szemben.A Jgoszláv vezetők pártjuk és népük egyenes becsapásának útjára léptek, eltitkolva a Jugoszláv Kommunista Párt előtt a JuKP Központi Bizottsága helytelen politikájának bírálatát, eltitkolva a párt és a nép előtt a Zsurovícs és Ilehrang elvtársakkal való erőszakos leszámolás valóságos okait is. Az utóbbi időbenn. már azután, hogy a SzTJK(b)P és a testvérpártok központi bizottságai bírálatot gyakoroltak az jugoszláv vezetők hibái fölött. A jugoszláv vezetők egész sor a túlzó baloldali rendszabály törvény dekretálásával próbálkontak. A jugoszláv vezetők elsietve új rendeleteket hoztak a kisipar és kiskereskedelem racionalizálásáról, melynek megvalósítása egyáltalán nincsen előkészítve és amely e kapkodás révén csak megnehezíti a jugoszláv lakosság élelmezését Ugyanilyen elsietve adtak fel új törvényt a parasztság garonaadójáról, amely szintén nincs előkészítve, és amely ennek következtében csak szétzüllesztheti a városi lakosság kenyéreslátását Végül a jugoszláv vezetők nemrég teljesen váratlanul lármás nyilatkozatokban fejezték ki szeretetüket és odaadásukat a Szovjetunió iránt, bár kétségtelen, hogy mind a mai napig a gyakorlatban barátságtalan politikát folytanak a Szovjetunióval szemben. De ez még nem minden. AJuKP vezetői az utóbbi időben nagyhangon meghirdették a tő* kés elemek felszámolásának po*olitikáját Jugoszláviában. A SzUK(b)P Központi Vezetőségéhez április 13-án intézett leve* lükben Tito és Kardeli elvtárs A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának határozata Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyzetéről A határozat s