Délmagyarország, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-01 / 175. szám

Németh Imre elvtár« ax e!«o­mn&rvar olmaiai dalnak V. évf*175. sx; AHA (» FIl.St­íl Fán­ullára cseréltek a fekete búzát Az első tervét eredményei írta Berai Andor, az Országos Tervhivatal főtitkára A tőkés gazdasági rendben hónapokig, sőt évekig tartott. Bittig egy-egy időszak gazda­sági fejlődésének eredményeit számszerűen megismerhettük. De a demokrácia tervgazdál­kodásában módu­nkban áll már a tizenkettedik hónap lezárása­kor is megállapítani, elértük-e a tervben kitűzött célokat és ha­­ge. , milyen mértékben? Az eredmények időben való megismerése és értékelése nemcsak azárt fontos, mert így lemérhetjük eddigi munkánk helyességét hanem azért is, mert a most következő időszak munkájára vonatkozólag hasz­nos tanulságokat vonhatunk fe az eddigi tények, adatok és krédóién­yek alapján. Hároméves tervünk célul tűz­te ki a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség életszínvonalának emelését a termelés gyors növelése révén A termelés növelését viszont M­agyarországon eddig soha nem ismert, nagymérvű beru­házásokkal igyekezett előmoz­dítani Ha tehát a hároméves terv első évének eredményeit akarjuk lemérni, a vizsgálatot három szempontból kell el­végeznünk: a beruházások, a termel's és a* és f­.v/­nvonal Emelkedésének szempontjá­ból Ami a beruházásokat illeti: az első tervévben 1 800 mil­ió forint értékű beruházási mun­kálatot irányozott elő a há­roméves terv a mezőgazdaság­ban, bányászatban, iparban, közlekedésben a szociális és kulturális jellegű építkezések­ben A ma rendelkezésre álló tudat ok szerint megállapíthat­juk hogy ezt az irányzatot az elmin­t tizenkét hónar» folya­mán jelentősen lulha'adtuk 1,900 mil Hóval szemben több hívnt 2200 mil Hó forint értékA beruházást haj­ o­tunk végre és lev a nem­ze'gaz daság minden é'mTa'óHan­ti*'eljesifc"~'r a beruházási tervet­­ mezőgaz­­d­as.ár’n­aTi >, beruházások vép­­peszene­r*79 mi­l tó forint elő­irányzattal szemben közel 700 milló forint Ez muidf jelent, hogy nagyobb mértékben fej­­lesztet­ük ó­ ia»ál­omán­yunkat. jgyorsabb idemben építettük fel lőn főzőren­iszereirkel elsősor­ban a Tisza vidékén, mint ahogy ezt a terv előírta. Igy vált lehetségessé hogy mező­gazdasági szakoktatásunkat ki­­fejlesszü­k s igy ma 50-fal tőbb intézményben juttathassunk szaktudást parasztságunknak Igy volt tehetséges, hogy megkezd­jük az állami mező­­gazdasági gépüzem és traktor­­állomásaink létesítését, ame­lyek a dolgozó parasztság egy­­re szélesebb rétegeit hívatot­tak traktorokkal és mezőgaz­dasági génekkel ellátni és őket így a zsirosparasztok uzsorá­jától megszabadítani. A há­roméves terv mezőgazdasági beruházásai jelentős mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy az idei termés lényegesen jobb B­avam­­nál és csak kenyérga­ TM"*b­an 5 mázsával többet termettünk mint ta­valy, a ka­pá­sn­övén­yeknél pe­­nw rekordtermésre számítha­tunk. Ahhoz azonban, hogy a dol- E^V. Parasztság termelőképes­­séget és ezen keresztül élet­színvonalát emeljük. nélk­ülöz­­hetetlen volt a városi dolgo­zók, elsősorban az ipari mun­kások áldozatkész munkája, ami fokozott termelésben, munkaversenyben és a mun­­k­ásfel­találók­ mozgalmában nyilvánult meg. A bányászat és ipar fejlő­dését eredetileg 554 millió fo­rint értékű beruházás révén kívánta fejleszteni a három­éves terv. A valóságban vég­rehajtott beruházások értéke azonban meghaladja a 784 mil­lió forintot. Nagy összegű be­fektetésekkel biztosítottu­k el­sősorban a bányászat fejlesz­tését, ami szilárd alapja nem­csak az ipar többi ágai fel­­emelkedésének, hanem a me­zőgazdaság gépesítésének, kép­szerű szerszámokkal és felsze­reléssel való ellátásának is. A magyar ipar az első terv­­évben, az eddigi számítások szerint mintegy 10 százalék­kal haladja túl a tervelőirány­zatot. Az év 12 hónapjára elő­irányzott 12 milliárd­ forint ér­tékű­ iparcikket üzemeink már az év első 11 hónapjában le­gyártották. Ez annyit jelent, hogy 50 százalékkal terme­lünk többet, mint tavaly és 2,5 százaké; h­­íján már elér­tük a­­ békebeli ipari termelés mennyiségét. Közlekedésünk újjáépítése rohamtempóban folyt a há­roméves terv első évében A beruházások az eredeti 427 millió forinttal szemben több, mint 470 millió forintot tesz­nek ki és ezzel elértük azt, hogy közlekedésünk teljesítő­képessége megközelíti, sőt eg­yes pontosban túlhaladj­a a békebelit. A legnagyobb mértékben azonban a szociális és kultu­­rális építkezések és egyéb be­ruházások tervei haladhnk túl Az előirányzott 255 millió fo­rint értékű­ beruházás helyett 420 mi­lló forint értékű­ mun­­kát h­ajth­ftunk végre, kórhá­zak, csecsemőotthonok, isko­lák, szanatóriumok, lakások, stb. érs­égével, ujjáöntésével és félszp­e'é­ével."Ezek a be­ruházások közvetettül hozzá­­’áll’tnak a nérő életszínvona­­lának emeléséhez De az élet­színvonal emelkedett a bérek és fizetések, valamint a pa­rasztság pénzjös­edelmének nö­vekedése révén is. Igaz, hoggy az árak is emelkedtek, külö­nösen az év első hónapjaiban, de a dolgozók jövedelmének emelkedése jóval meghaladta az ételfenntartási költségek növekvését Ebben különbözik a mi országunk a tőkés orszá­gok egész sorától, ahol az árak gyorsa­bb ütemben növeksze­nek, mint a dolgozók jövedel­mei Az életszínvonal javulá­sát a dolgozó lakosság azon mérheti le, hogy jövedelmé­ből ma jóval több élelmiszert és iparcikket­­ tud vásárolni, mint egy esztendővel ezelőtt Mindezek az eredm­én­yek­nem hulltak ölünkbe harc és fáradtság nélkül. Hogy idáig eljussunk, nem egy csapást kellett mérnünk a demokrácia és a hároméves terv ellensé­­geire, az áru­l­ó Na­gy Ferenc híveire, a reakció jobboldali szociáldemokr­ata híveire. Hogy a hároméves tervet eredmé- Staged, 1948 augi 1. Vasárna Budapest. Jutius 31. Az MDP-nak központi vez etfe­sége kileftvjtvei a központi «l­­len­őrző bizott­sággal a na^rr­­budapesti kerületi titkárok­kal, a megyei párttitk­árok­kal és más felelős funkcio­náriusokkal ülést tartott Rákosi Mátyás beszámoló­j­a alapján fog alkouott a :Öztársa.«M elnök lemondá­­sát előidézett kérdésekkel é* határozatot hozott, amely szerint a HKffvjWt IrőTPontt ve. W­ W'fct linksmáí«­ VHz és _ fcöztársa*4M elnök lemondását, be* tyesU és teljes egészében Jovánaífyja a poHtkai té* zott ságnak a köztársaság elnök leír ondénáv»] «»$*­­csőlátás fénykérévéL MegállapdniL hoffy sikerült meghiús­ H am ax imperialis­ták újabb provokációs kí­sérletét a magyar népi de­mokrácia el­­én, amely népi demokráciánk megr öveke­dési erejét és szilárdságát bizonyítja. Fokozott éberségre b*r*a J fe* az MPP-t és » töbM­j demokra­ flaw őrizet ax intofrialisták é* mejfro­ft, de még meg nem­ semm­ft* •éterl belső reakciós erő* újabb provokáció» lervrik ve« éa aknaimir­káJA val szem­ben. Tekintve, hogy UO-án megtartott Julia* pártkőetf von a m>aá anyi értekezlet egy h­mmx'ng a* álláspontra helyezkedett hogy a köztársasági elnöki tisztségre a jelöltet az or* szág legnagyobb és leger A* sebb pártja, a Magyar l­o& gőzök Pártja adja, a kib­övített központ! v<“»a tő és? köztársasági elnöt Szakaszt* Árpád etviűr jelöli. ö’­aK ársdf Vissza aka risthéítíiam a dunai népek Vl3Ín«xk!5 felsxó’sl^ss a bolth­ádi Duna-éFlskoiSelen Belgrád, ju­na 31. Sz»mo* baton a Duna-értekezlet má­­sodik napján a francia kül­döttség vezetője nyilatkoza­tot olvasott fel, amely sze­­rint a francia kormány csak akkor egyezik bele » szer­zett jogok megváltoztatásá­ba ha ebbe valamennyi ér­­»’e' elt ors­'á'fbe’e gyázik Ausztria, Gsehszlovákia, Románia. Anglia képviselő­­ének felszólalás után Mol­nár Erik krdög­lőniniszter, a magyar delegáció vezetője rámutatott arra, hogy a múltban kötött dunai meg­állapodásokat a nagyhatal­mak kényszertették a köz­vetlenül érdekelt dunai ál­­lamokra abból a célból, hogy hnnerialista érdekeik­nek érvényt szerezzenek, de a helyzet a­zóta alaposan megváltozott. A dunai népek többé nem eszközök az imt»erialis ta hatalmak kezében, eré­nyösen végre lehessen hajtani. a népi demokrácia államának saját kezébe kellett vennie a fivárfparnak és a hitelszerve­zetnek azokat a kulcspozícióit amelyek még egy évvel ezelőtt a nagytőke érdekeit szolgál­ták Ma már az összes fontos bankok állami vezetés alatt ál­lanak: gvádoan munkásságunk 80 százaléka, a gyáripar erő­gépeinek 00 százaléka a tár­sadal­masított szektorhoz tar­tozik. E történeti jelentőségű vál­tozások mellett a munkásság. sek, szabadok fe­lülgr#­­Ienek, bat'rrdóJi minden, kivel (Hl;v filmfi’ödni, de nem r­ rfy­>?;np?a bele s, mink­­féle b'áve’hozAsha az im­pertalkü? hata’mak részé­ről Visinszkij, a szovjet kül­döt­­ség vezetője rámutatott arra hogy a francia nyilat­kozat amelyet Angii* és a* Egyesült Államok osztanak, az Urnái­um jelles*& Ez aur­ál különösebb, mert hiszen még nem is inkák, milyen elv alapján indul ex a tán» <xvalá«. F.z nem a* együtt­­m­űködés ovelve, har*m dik­­tatórikus nyelv, amelyet » Szovjetunió a leghatározot­­tabban visszautasít Ultimá­tumot nem fogadunk el és nem veszünk tekintett** Nyiltan meg kell mondani: az aitá nyira volt hogy a» Friye«iűl! A Hamok, An­if­i­a és Franciaorszáf* b»­­sßiirn­dt, azonban a gyau­a technikai és egyéb értelmi­ségi dolgoz­ók és velük együtt a dolgozó magyar parasztság akaraterejének, munkabírásá­nak és fegyelmezettségének — ami legjobban a termelési és munkaversenyben ráert befe­­jezé«! — köszönhetjük, hogy a sok szem­ponthoz kedvezőt­­len körű tűlények között, a kez­det temérdek nehézsége elle­nére ezeket a hatalmas ered­­m­én­­eket el tudtuk érni. Jogos önérzettel tekinthe­tünk vissza az első tervévre és bizalommal fordulhatunk ex az ajtó nyitva is akk, hogy ki is m­enj­nek, ki ézt akarják­ Mi nem kényszerítjük Egyesült Államokat, Angiiá­ és Franciaországot, hogy­ résztvegyenek ezen az ért»» kezleten Együttm­űködnlt akarunk, azért jöttünk id** de az ultimátum nyelvét ki* vűl kell hagyni. Kern tíz» gyalunk pressdek hazá»* alatt. Ex nem értekezir!, am«» Iren » »R ' nd­ux -országod» vannak jelen. Itt egyenlős felekről van szó és em­lítő kifejezésre h. kell jutni» Ezután Visinszkij az ada­­tok sorozatával men­­ne«» cáfolhatóan bebizonyította hogy az 1921-es szerződé» amelyre a nyugatiak h­ivate­kozn­ak, jogilag sem létező többé. Idézte Molnár Erik szavait arról, hogr­­ a m«*­gyar békeszerződésbe be* H.következendő nagy feladac ráink: az öthónapos tc*-y, majd a hároméves terv utolsó évé* nek végrehajtása felé. bogy** igy k'* év és 5 hónáp alatt megvalósítsuk a h­áromév«» tc—''*t. Azután megkezdjük s* ui ötéves nemzetgazdasági tér* vö'hre’ :'j'á ° á1. amehme'c fo'va* mán uf az eddiginél ösc­ eha­­sortjiTiota­lanni szélesebb *• sr'! írilal'H gazda^ám alano'c*» he.is-ezz.fik az­ ország«» é; **d­­dí«r soha nem ismert élettel é­­leteket birtorikiuk dolgozó né­pünk számára.

Next