Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 232-254. szám)

1948-11-03 / 232. szám

Mai számunk 8 oldal Szabotáló kulákokat leplez­tek le Szeged környékén ■ MMHHaonnanHKBBHmra Szeged, 1948 November 3, Szerda az imperialisták vonják ki hadseregeiket Görögországból és akkor minden függő kérdés 24 óra alatt elintézhető Visinszkij nagy beszéde az UNO-ban Az UNO politikai bizottsága kedden délelőtt a görög­ kérdés tárgyalását folytatta. A vita első szónoka Kulisen bolgár kiküldött volt. Hangsúlyozta a bolgár kor­mány ama törekvését, hogy helyreállítsa a jószomszédi vi­szonyt minden országgal, Gö­rögországgal is. El kell azonban utasítania minden olyan dön­tést, amely érinti Bulgária te­rületi épségét és szuverenitását. Ezután Prohaska csehszlovák kiküldött, Haiti és Újzéland ki­küldöttei, majd Katé Suchy len­gyel kiküldött szólalt fel.­­ A délutáni ülés legkiemelke­dőbb eseménye Visinszkij nagy beszéde volt. Elöljáróiémn kije­lentette, hogy a vizsgálóbizott­­ság jelentése a napnál is vilá­gosabban igazolja, hogy a bi­zottság képtelen megfelelni a reá bízott feladatoknak. Visinszkij ezután kijelentette, h­ogy a kormánypárti görög ható­­ságok kiéheztették azokat a tanúkat, akiket a vizs­gáló­­bizottság elé vezettek. Ez pedig nagyszerű módszer tű m, hogy egy tanút megpuhít­sanak. Azokat a bizonyítékokat — folytatta —, amelyekkel a vita­járóbizottság az Albánia ellen emelt ládákat igyekszik alátá­masztani, rendkívüli­ könnyel­műséggel állították össze. HIa azonban lehetetlennek bizonyul a felelősségnek Görögország északi szomszédaira hárítása, akkor azokat a kéréseket sem lehet megfelel­ő módon igazolni, amelyeket a Kína, Franciaor­szág, Anglia és az USA által közösen előterjesztett határozati javaslat tartalmaz. Visinszkij ezután annak a vé­leményének adott kifejezést hogy az ausztrállal kiküldött ja­vaslata, amelynek értelmé­ben Albánia, Bulgária és Jugoszlávia kiküldötteinek Párizsban össze kellene ül­niük a nézeteltérések elin­tézése végett, teljes mérték­ben figyelemreméltó Kérem önöket — folytatta — tanulmányozzák figyelemmel az ausztráliai kiküldött beszédét Ez a beszéd teljes mértékben megerősíti azokat a bírálatokat,­­amelyekkel a szovjet küldöttség illette a balkáni vizsgálóbizott­ságot. Világosan kitűnik belőle, hogy a Görögország északi szomszédai ellen emelt vádak egyetlen bizonyítéka csak az a bizonyos »erkölcsi rokonszenv.« Az olyan javaslat, amely apró­­cseprő és hiányos bizonyítéko­kon alapul, csak elfogult és ha­mis lehet. Visinszkij a továbbiakban rá­­mutatott arra, hogy hiába igye­keztek Polk amerikai újságíró meggyilkolását a szabadsághar­­cosok nyakába varrni. Ez a bűn a görög kormány ügynökeinek a lelkén szárad. »A görög hódí­­tóknak olyan sok munkájuk van, hogy míg arra sincs ide­jük, hogy áldozataikat fel­akasszák« — mondotta gúnyo­san Visinszkij. Ilyen körülmé­nyek között Pitinelli ne beszél­jen nekünk demokráciáról. Ausztrália javaslata, amely bé­kéltető bizottsággá akarja át­alakítani az Egyesült Nemzetek balkáni vizsgálóbizottságát, csak akkor vezethet eredményre, ha előbb megszűnik az amerikai intervenció. A szovjet javaslat­nak éppen az a célja, hogy vis­­­szaadja a görög népnek azt a helyet, amely megilleti őt saját ügyeinek intézésében.« »Uraim, vonják ki hadsere­geiket Görögországból, t ixa­A francia bányászok ne­héz harcuk ötödik hetének kezdetén rendületlenül ki­tartanak a sztrájk mellett. A bányászsztrájk következté­ben a közeli napokban nagy áremelkedések várhatók a közszükségleti cikkekben. 37 —100 százalékos áremelés­ről beszélnek. A kiskereskedelmi szor­­zószám­ múlt év február­ja óta több mint kétsze­resére emelkedett, míg a munkabérek alig négy­­ötödrésszel növekedtek. A bányászsztrájk a vasúti forgalomban lényeges kor­­látozások életbeléptetésére kényszerítette a kormányt. Tovább tart a tengeré­szek sztrájkja is. Csu­pán a marseillei kikö­tőben 30 hajó vesztegel. Sztrájkba léptek a Sorbon­ne bölcsészeti karának hall­gatói és néhány egyetemi ta­nárral együtt amiatt a kor­mányrendelet miatt, amely újabb vizsgák beiktatásával hosszabbítja és főként drá­gítja az egyetemi tanulmá­nyokat. A marseillei kikötő for­galma napok óta telje­sen megbénult. Valószínűnek tartják, hogy a kormány újabb karhatal­mi akciót indít a sztrájkoló munkások által őrzött tár­nák elfoglalására. A Humanité azt írja, hogy„ a kormány és a »szocialista« miniszterek a bérharcok tör­ténetében eddig példátlan jogtalanságot követtek el. Katonák ezreivel és tankok­kal sikerült ugyan elfoglal­nuk a tárnák egy részét, de nem sikerült megtör­niük a sztrájkot. A már ötödik hete tartó harcban a bányászok a győ­zelem minden előfeltételét a kezükben tartják. A harmadik utas ,Franc Ti­eure megállapítja, hogy a bányászok egy hónapja tartják magukat a legkegyet­lenebb megtorló intézkedé­sekkel szemben és a sztráj­kolók harci kedve egyáltalán nem csökkent. A bányászok valamennyi dolgozó elége­detlenségét képviselik és tilsák meg Görögországot jelenlétüktől , akkor 24 órán belül el lehet intézni minden függő kérdést Gö­rögország, valamint Jugo­szlávia, Bulgária és Albánia között« — fejezte be nagy beszédét Vi­sinszkij. A politikai bizottság csütörtö­kön folytatja a görög kérdés tárgyalását, minden munkás együtt­érez velük. Megkezdődött az ame­rikai elnökválasztás Kedden a greenwichi időszá­mítás szerint 12 órakor meg­kezdődtek az Egyesült Államok­ban a választások. Megválaszt­ják a köztársasági elnököt és alelnököt, újraválasztják a 96 tagú szenátus kétharmad részét, azaz 32 szenátort, valamint a 435 tagú képviselőházat, 32 szö­vetségi államban új kormány­zókat és többszáz vezető tiszt­viselőt választanak újjá. Mukdent a kínai demo­kratikus néphadsereg teljesen elfoglalta. A Kuomintang csapatok el­vesztették ezzel utolsó mandzsuriai támasz­pontjukat és az egész északlírnai arc­vonal összeomlás előtt áll. Mukden eles­tével az Egye­sült Államok ellenőrzése Kuomintang katonai ügyei felett teljesen közvetlen és nyílt lett. Nankingban amerikai ta­nácsadó szervet állítot­tak fel, amelynek teljes ellenőrzési joga van. Az amerikai légi szállítási parancsnokságot több repü­­lőrajjal erősítették meg, Csang­ Kai-Sek elfogatási parancsot adott ki a mand­­zsuriai kínai kormánycsapa­tok főparancsnoka ellen. A főparancsnokot, pekingi je­lentés szerint, Mukdenből történt szökése után őrizet­be is vették. Csang-Kai-Sek miniszterelnöke Yongvenhas benyújtotta lemondását. Utá­na a pénzügyminiszter is le­mondott. Legújabb hírek szerint Csang-Kaj-Sek tábornok maga is a lemondás gon­dolatával foglalkozik, látva csapatainak dön­tő vereségét. Lemondása esetén valószí­nűen koalíciós kormány ala­kulna. Az elnökválasztó elektorkol­légium 531 tagból áll. A négy évre megválasztandó új elnöknek tehát 266 sza­vazatot kell megszereznie. Az elnökségért öt jelölt küzd: Truman a demokrata, Dewey a köztársasági párt, Wallace a haladó párt, Thomas a szocia­lista párt és Thurmond a déli állami jogi párt részéről. Az első összesített eredmény szer­dán hajnalban várható. Hányan szavaznak és hányan nem? A párizsi sajtó foglalkozik az amerikai elnökválasztás híveivel és a kilátásokra vonatkozó becs­lésekkel. Sokan azt találgatják, mi lesz az új elnök első lépése. Politikai körökben rámutatnak arra, hogy ez a találgatás an­nál­­ is inkább korai, mert ha — és ez valószínűnek látszik — egyik párt sem kapja meg az abszolút többséget, akkor január 6-án a kongres­­­szus választja meg az elnököt bon közgyűlésen mondott be­szédet. A rendőrség becslése szerint legalább félmillió ember ün­nepelte Wallacet, amikor egyik illésről a másikra haj­tatott. Wallace beszédeiben elítélte a két főpárt külpolitikáját, ame­lyek — mint mondotta — a háború felé sodorják az Egye­ A Kuomintang haderő so­raiban napirenden vannak az éhséglázadások és töme­gesen állnak át a demokrati­kus néphadsereg soraiba. A néphadsereg eddig 188 millió kínait szabadított fel és bekerítéssel fenye­geti Mukdentől északra a Kuomintang mandzsú­­riai központjának mint­egy 23 hadosztályra be­csült maradványát. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének folyosóin már nyíltan beszélnek róla, hogy Mandzsúria elvesztésével Kuomintang-Kína megszű­nik nagyhatalom lenni és így kérdésessé válik az ezen a címen viselt tagsága is a Biztonsági Tanácsban. Dulles megszakította skandináviai útját Dulles hirtelen megszakí­totta a skandináv fővárosok­ba vezető útját és visszatért Párizsba. Visszatérésének oka a k­ínai demokratikus hadsereg mandzsuriai győ­zelme következtében meg­változott távolkeleti helyzet. Visszatérése után Marshallal tanácskozott, majd telefonon hosszú eszm­ecserét folyta­tott Dewey-vel. A BBC hírmagyarázója a néphadsereg mukdeni győ­zelmének következményeit a három legtöbb szavazatot ka­pott jelölt közül. Az új kormányzat beiktatá­sára csak január 20-án kerül sor. Az elnökválasztás eredmé­nyeire vonatkozólag már csak azért is nehéz jóslásokba b­o­­csátkozni, mert a szavazásra jogosult 93 millió Amerikai állam­polgár közül mindössze *57 millió iratkozott fel a vá­lasztó­lajstromra és a Gallup-intézet véleménye szerint ebből is csupán 45—47 millió szavaz. A Gallup-intézet szerint azért maradnak sokan távol, mert a választók közül a tapasztalat szerint körülbelül 21 millió kö­zömbös, 12 és félmillió nem szavazhat a déli államokban előírt különleges adók és a szí­nes fajok ellen irányuló kor­látozó rendelkezések miatt, kb. 3 millió elfoglalt­­ága miatt ma­rad távol és ugyanennyire be­csülhető az Írástudatlanok szá­ma, akiknek nincs szavazati jo­guk. sült Államokat. Taylor, a ha­­ladó párt alel­nök jelöltje azzal vádolta a Wall­ street-et és az amerikai köröket, hogy szándé­kosan támasztották a világon uralkodó feszültséget. »Azok az emberek, akik a háborús hisz­tériát élesztik, ugyanazok, akik annak idején Tu­tlert hatalomra segítették. Addig nem lesz béka, amíg az amerikai nép le nem leplezi külpolitikánk kapzsi csel­­szövőtt­« elemezve megállapítja, hogy könnyen lehetséges, hogy a világpoltika súlypont­ja Európából Kínába he­lyeződik át. A köztársasági párt és a d­mokrata párt külpolitikai el­gondolásában eddig a kínai segély kérdése volt az egye­düli ütközőpont. Marsha­! nem nagyon lelkesedett Csang-Kai-Sek kormányáért, a Dewey vezetése alatt álló köztársasági párt azonban minden követ megmozgatott, hogy kí­nai segélytervet is fo­gadtasson el a kongres­­­szussal. Dewey egyik választási be­szédében kijelentette, hogy elnöksége esetén minden le­hetőt elkövet Csang­ Kai-Sek támogatására. Továbbterjed a bányászok, kikötő­­munkások, tengerészek sztrájkja — csatlakoztak a Sorbonne bölcsészei is Akkor lesz béke, ha az amerikai nép leleplezi a külpolitika kapzsi cselszövést A kínai néphadsereg elfoglalta Meikdent Csang Kai Sek a lemondás gondolatával foglalkozik A felszabadított görög terü­leten befejezték a földosztást A Szabad Görög Rádió je­lentése szerint a Felszabadított görög területen eddig 232 köz­ségben tartották meg a demo­­mokratikus választásokat. Az egész területen újból megindult az oktatás és a földosztást is befejezték. Athén város pa­rancsnoksága megtiltott min­dennemű közlést­ a görög ható­ságok által végrehajtott »biz­tonsági intézkedésekről«.

Next