Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-01 / 1. szám

11 év«. 1 szám. Ara 60 fillér BOLDOG ÚJÉVET Szeged, 1349 Január 1. SzsirTs! Minden év végén és egy újév kezdetén visszatekintünk a meg­­lett útra, számba vesszük az e­­­elért eredményeket és az előtt­­ünk álló feladatokat. A­z 1018-33 esztendő végén i­­ és az 1219-es esztendő elején jócskán van számba ven­ni való mindkettőből. Az 1947- es év, a fordulat éve után gyors egymásutánban következtek a magyar népi demokrácia győ­zelmeit, eredményeit jelentő események. Ezek közül jelentőségében leginkább azok az események emelkednek ki, amelyek a ma­gyar munkásosztály, a magyar, dolgozó nép vezető pártjával kapcsolatosak. Mert hiszen az eredmények leharcolója, fejlő­désünk előrevivője a Párt, a m­i pártunk, az ország vezető pártja. A júniusban megtartott egyesülési kongresszuson lét­rehoz kuk­ az egységes marxista-leninista alapon álló munkáspártot, a Magyar Dol­­gozók­­ Pártját. Az egységes párt létrehozásával lehetővé vált, hogy a dolgozó tömegek figyelmét fokozott­abban ráirá­nyítsuk az újjáépítő és újal­­­építő feladatokra, az ország gazdasági és társadalmi rend­jét átalakító feladatokra. Közvetlenül az egyesülési kongresszus előtt a gyá­rak államosításával a magyar nemzetgazdaság szerkezetét döntő mértékben átalakítottuk. Az államosítások révén a ma­gyar dolgozók túlnyomó több­sége többé nem a kapitalista érdekeket szolgáló gyárakban, hanem a munkások vezetése alatt a nép tulajdonát képező­ gyárakban végzi termelő mun­káját. Ezzel és számos más ténnyel a dolgozók erőit vég­­kép bebizonyosodott, hogy övék az ország, maguknak építik. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják azok a tények, me­lyeket a termelés fejlesztése te­rén a munkaversenyek révén elértünk. De a dolgozók erőfe­szítései nem is voltak hiábava­lók, mert az elért eredmények lehetővé tették, hogy célul tűz­zük ki — és keresztül is vi­gyük — a hároméves terv 2 év 5 hónap alatt való elvégzését. És a dolgozóknak közvetlenül is jelentkezett — aprópénzre váltva — az eredmény: 10MS folyamán sikerült a­­ dolgozók élet­színvonalát átlagosan a békebeli fölé emelni és nagyvo­nalakban ezen a­­ térén már most elérni azt, amit a három­éves terv végére, 1950 augusz­tusára tűztünk le­ F ezekből az eredményekből nem maradtak ki a sze­gedi dolgozók sem. Szeged ős­­­s­zel jelentősebb üzemeit álla­mosítottuk és élükre a szegedi munkásság harcedzett fiai ke­rítitek. Ennek eredménye meg is mutatkozott a t munkaverseny­­nél, melyből a szegedi dolgo­zók is kivették alaposan részü­ket. Ezt bizonyítják nem egy Szemünk kapuja fölött és szá­mos fizikai, szellemi dolgozónk mellén csillogó és munkás jel­vények. De az életszínvonal te­rén sem maradt az országos átlag alatt a szegedi munkás­ság .­G­azdasági téren elért ered­­ít­ményeink m­ellé méltóan sorakoznak annak nem kis részben elősegítő­, a politikai irta : ÍfJ. KOMÓCSIN MIHÁLY téren elért eredményeink. A Pick­­er pártnak, mint a reakció fellegvárának felszámolása után, döntő csapásokat mértünk az egyház palástja mögé bújt re­akcióra, a felekezeti iskolák ál­­lampálásával a klerikális reak­ciót egyik leglényegesebb mű­ködési területéről szorítottuk rá és a fótit, a­­ik­ után a nép tulajdonába adtuk az iskolát is. Ezzel kulturális téren is­­ utat nyitottunk a fejlődésnek. A fe­­lekezeti iskolák államosításával és egyéb tanügyi reformokkal emeltük népoktatásunk színvo­nalát és megnyitottuk az utat a dolgozók fiai előtt a maga­sabb képzettséget nyújtó isko­lák felé. A klerikális reakció elleni harcban az ország katolikus társadalma —, élükön a néppel tartó papokkal — mögénk so­­r­a­kozott fel. Már ez is előre­vetette a klerikális reakció ve­reségének árnyékát. A reakció vereségeihez tartozik az a tény is, hogy a dolgozói tömegek elsősorban a munkásosztály ki­folyása megnőtt az államhata­lomban, az államapparátuson belül annak legfelsőbb szervé­ben, a kormányban is. Az, hogy a miniszterelnöki és földműve­lésügyi tárca a dolgozó kispa­­rasztság következetes képvise­lőinek kezében, a belügyi, had­ügyi és a legfontosabb gazda­sági minisztériumok a munkás­­osztály fiainak kezében vannak, fényes bizonyíték erre. A reakció elleni harcban az 1918-as esztendőben nem Szeged volt az utolsó. A felszabadulás előtt különösen, ha még a felszabadulás után is Szegedet tekintették az ellenfor­radalom, a reakció legfőbb bástyájának. Ennek meg is volt az alapja, mert Sulyokék, Pfeifferék és kezdőiben Mind­­szentyék számára is itt mutat­kozott a legjobb talaj. A reak­ciósok azt remélték, hogy Sze­gedről ,— melynek ellenforra­dalmi tradíciói vannak — elin­díthatnak egy újabb ellenfor­­r­adalmat. Szeged dolgozói azonban, élükön a kommunis­tákkal, átgyúrták, megművelték Szeged talaját a népi demok­rá­­cia számára. Ami sikerült Su­lyoknak, Pfeiffernek — és első időb­en némileg Mindszentynek­, hogy bizonyos mennyiségű tö­­­megeket vonultassanak fel re­akciós politikájuk mellett, az később ellenkezőjére sikerült Mindszenty szegedi híveinek, mert a tömegek nem mellettük, hanem ellenük fordultak. Sze­ged politikai arculata is átala­kult és erre is a népi demokrá­cia nyomja már rá bélyegét Poitikai eredményeink kö­zött, nem kis jelentőség­gel bírnak külpolitikai vonalon elért eredményeink. 1048 fo­lyamán megszüntettük külpoli­tikai elszigeteltségünket, baráti szerződést kötöttünk a nagy szocialista Szovjetunióval, a béke őrével és a szomszédos népi demokratikus államokkal. Ezzel felsorakoztunk a béke és haladás mindinkább erősödő táborába, melynek olyan erős bástyái vannak, mint a gazdasá­gilag, politikailag és katonailag legerősebb hatalom, a Szovjet­unió­ mint a népi demokráciák. Összegezve:politikai téren szétvertük a reakció leg­főbb hadállásait és hozzáfog­­ás_­­k­ megsemmisítéséhez. Gazdasági téren országunk­ban szétvertük a kapitalizmust és ráléptünk a népi demokrá­cián keresztül a szocializmus építésének útjára. Az elért eredményeinknél még nagyobbak az előttünk álló feladatok. Mint eredményeink számbavételénél, itt is elsősor­ban, mint legfontosabbal, pár­tunkkal kell foglalkozni. Mi­lyen feladataink vannak pár­tunkkal kapcsolatban? Min­denki előtt ismeretes a Politi­kai Bizottság szeptember 2-i határozata, melynek célja, hogy megszüntessük a párt összetéte­lében mutatkozó hibákat és el­tüntessük a párt élcsapat jele­gének elmosódását. Képessé tegyük pártunkat az élőtte álló megnövekedett feladatok, így elsősorban a szocializmus épí­tésének­­ megvalósítására. A Politikai Bizottság határo­zatának végrehajtása terén már nagyjelentőségű lépéseket tet­tünk, a pártappar­átusban dol­gozó elvtársak, a pártvezetősé­­gek és a pártmunkások felül­­vizsgálásával, pártszervezeti életünk fejlesztésével. A határozat végrehajtása te­rén jelentős eredmény, hogy párttagságunk széles tö­megei aktivizálódtak a párt­olunk­ végzésében­ a a párttag­ság mind nagyobb tömegei kap­csolódnak be a tanulásba. Előt­tünk áŰ azonban ezen a téren mondhatjuk a legnagyobb fel­adat. El kell végezni a párttag­ság hatalma* tömegének felül­vizsgálását Ki kell emelni a párttagság tömege* közül a párt. In nem élő elemeket, felszínre kell hozni mindazok­at a jó ká­dereket, amket eddig még nem ismertünk meg. Tovább kell javítani párts­zervezeteink mun­káját és a párttagságot aktivi­zál­ni. Ez a feladat nem­ kön­­­nyűs, s a feladatot jól elvégezni csak úgy tudjuk, ha a felülvizs­gáló bizottság tagjai, de ezen túlmenően minden egyes párt­­funkcionáriusaink, pártmunká­saink komoly, lelkiismeretes munkát végeznek és pontosan betartják az illeté­kes pártszer­vek utasításait A felülvizsgálás folyamán meg kell javítanunk pár­tunk szociális összetét­elét, ha­tározottan ki kell domborítani pártunk proletár jellegét, úgy a vezetésben, mint a párt ös­­­szetételében. S ezt a nem kis munkát viszonylag rövid idő alatt január és február hóna­­pokban el kell végezni, hogy a Politikai Bizottságunk határo­zatának megfelelően a tagsági könyvek átcserélésére március­­ hónapban sor kerülhessen. Nagy szegedi viszonylatban 18—20 ezer párttagot kel­l az eddig felülvizsgáltakon kívül­ a bizottságaiknak felülvizsgálni. A bizottságok jó munkát csak úgy tudnak végezni, ha mun­­kájukbalK^trenírtun « pártbi­zalm­ak, de az egész párttagság komoly támogatását élvezik Pártbizalmiaink feladata, hogy tizes csoportjuk tagjait előké­szítsék a felülvizsgálásra, fel­világosítsák őket a Politikai­­ Bi­zottság határozatának jelentősé­géről és a felülvizsgálás fon­tossá­­gáról. F­el­világosí­tó man­kójukon­­ túlmenően részt vesz­nek a tízes csoportjukhoz tar­tozó tagok felülvizsgálásában. Párttagságunk feladata, hogy segítségére legyen a bizottsá­goknak, az osztályidegen, a pártba nem való elemek lelep­lezésével E­zen túlmenően a tagság­nak feladata, hogy a tag­gyűléseken aktív részvételével biztosítsa a felülvizsgáló bi­zottságok helyes javaslatainak — a pártdemokrácia szabályai­nak megfelelően — gyakorlatba való átültetését, határozattá való emelését, esetleg helytelen javaslatoknak a javítását. Min­den egyes kizárásra, vagy vis­­­szaminősítésre javasolt párt­tag ügyében, a párt tagsága élén. A Politikai Bizottság határo­zatának "helyes végrehajtásával nemcsak a párt, nemcsak a párttagságunk érdekeit, hanem az egész dolgozó magyar nép érdekeit szolgáljuk, mert erős, egységes kommunista párt gyorsabb ütemben tudja előre­vinni a szocializmus építését, a dolgozó tömegek gazdasági és kulturális felemelését. Politikai vonalon sem kis feladatok állnak­ előttünk. Azt, amit az 1918-as esztendőben megkezdtünk, a reakció felszá­molását, az 1919-es esztendő­ben be is kell fejeznünk. Mind­­szenty letartóztatásával a kle­rikális reakció felszámolása még nem történt meg. Ennek a fel­adatnak a megvaló­stása még előttünk áll Pártunk álláspontja, mint a felszabadulás óta min­dig, most is az, hogy­ a magyar népi demokrácia és a katolikus egyház között lévő függő kérdé­seket békés tárgyalások útján oldjuk meg. Természetesen a kérdések megoldásához hozzá­tartozik az is, hogy a kleritális reakciót maradéktalanul fel­számoljuk .E feladat megvaló­sításában ugyanúgy, mint a Mindszenty-ellenes harcban ve­­lünk vannak a széles katolikus dolgozó tömegek és a néppel érző és tartó katolikus papok is. Feladatunk, hogy Mindszenty és a klerikális reakció népelle­­nes hazaáruló űzelméit felfed­jük a még, a Mindszenty által félrevezetett katolikus hívők előtt Ezeket is magunk mellé állítva segítsük a katolikus egy­ház vezetőinek demokratikus részét a problémák megoldá­sában Ki kell azonban hangsú­lyozni határozottam hogy ne engedjük, hogy a reakció rém­hírterjesztései és provokációi érvényesüljenek és esetleg hely­telen színben tűnjenek fel azo­k az intézkedések, amelyeket de­mokratikus kormányzatunk tett ennek a kérdésnek megoldása terén. N­­e engedjük, hogy a reakc­­ió úgy állítsa be, mint­ha itt a vallás, vagy az egyház ellen folyna a harc. Mindenkor ki kell h­angsúlyozni és dombo­rítani munkánkban, hogy nem engedünk vallás -és egyházelle­­nes harcot, de igenis harcolunk — és méghozzá keményen har­colunk — a katolikus enyhít palástja mögé bújt reakció el­len­ A kommunisták vezetésé*­­zel a magyar dolgozó nép meg fogja védeni a mindszentista reakciósok ármánykodása elle­nére hazánk függetlenségét, né­­pünk békéjét é­s népi demokrá­ciánknak a nép érdekeit szol­gáld vívmányait. Politikai feladatainknál nem kisebbek a gazdasági téren előt­tünk álló feladataink sem. Az­ 1949-es esztendőben­, úgy kell dolgoznunk, úgy sivűl ter­melnünk, hogy a hároméves­­ érv 2 év 5 hónap alatt való befejezését biztosítani- tudj ide Hogy ezt a feladatot valóban teljesíteni tudjuk, ahhoz szük­séges ipari munkásságunk ön­tudatos felsorakozása a terv megvalósítására. Nemcsak a­r­ről van szó, hogy mennyiség?« leg emeljük és minőségileg/­a­­vilsulc ipari termelésünket, ha­nem arról is, ami ma az egyik legfőbb Szempont, — hogy ol­csóbbá tegyük termelésünket. Tparunk további fejlődés­nek alapja a termelők黕•••♦ ség n:»:M mértékű növelése. Kül­kereskedelmünk csak úgy tudja biztosítani az ipar szám­r­a póikul­őzhet ez­en külföldi n­yers­­anyagoknak a behozatalát, !­ä olcsóbban tudunk termelni. A magyar dolgozók életv'n­vonalának további emelését csak úgy tudjuk biztosítani..ha olcsóbban termelünk, ha növel­jük a termelékrnysét*ez ford mnunk ésságunknak minőink:? h át kell érezni, hogy az ország vezetése n :<• •’­!> felelősség'­ kíván racjfiuari munkásságunk­tól is, a szocia­lizmus értése nagyobb követelmények elé ál­­lítja. Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar ipari munkás­sá­g, úgy közte a szegedi ipari dolgozók is meg fognak felelni a követelményeknek.­­ Az előttünk álló feladatok kö­zül nem kis jelentőséggel er a szocializmus építésének meg­gyorsítása falun, a mezőgazda­ság területén. A tí­ i hónapok alatt *z ® esiu-ra nevelő munká­val kell képessé tennünk pa­­rasztságunkat a?, előtte­­ í!íő fel­adatok megvaló­zására. f­­a már a parasztság mind­e­­t nagyobb zömérő­l látják. hop; boldogulásuk útja az az ut, amelyet a Magyar Dolgo­­k Pártja mutat számukra. Mind nagyobb töm­e.­..■ i Wják, hogy a Magyar Dolgo­ók Pártja azt akarja, hogy kiküszöböljük falu elmarado­ há'nV a várossá szemb­e- Wzlodfsuk a fala né­­ne szám­ára is m'nd azt a Junt­­hirdlis, egiszségügyi és egy b tehető'-éneket, amelytek a város not->o ó! számára m<fr biztosit­­va vannak, s boa-j a faint is a várossal együtt vigyük el őt- ? fejleldis utján a szocializmus felé. \ r. ujes-­ t ndő küszöbé'­­- - ezeket az e-'ed '.'én- e'-.­­feladatokat kell szánna ••-ennünk, ezeknek a feladatoknak a r:e- <­­valósítására kell az 1919 es tendőben lelzor­akoznunk. h

Next