Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

VI. évf. 26. szám­. Ara 60 fillér ELJH^! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG! Szeged!, 1949 Február 1, Kedd Sztálin elvtárs újabb békenyilatkozatot adott a MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT KlifiiiiM Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megala­­kítják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően foly­­tatja és továbbfejleszti a német fasizmus ellen, a háború alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front munkáját. A Magyar Nemzeti Független­­séégi Front, mely a Magyar Kommunista Párt kezdeménye­zésére alakult, programját meg­valósította, a hazánkat felszer ‘bnálló Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború­ katasztrófájából, újjá­­ter­emtette a rombadőlt magyar A magyar demokrácia meg­szilárdítása, villanyainak biz­tosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a magyar demokra­tikus erők túlhaladjanak a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front programján. Döntően megváltoznak a nemzetközi és a belső viszonyok, amelyek an­nak idején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehoz­­ták. A német fasizmus örökébe 1­­lését a dolgozó nép A magyar köztársaság következetes kifejlesz­­államává, népiköztársasággá, a szó teljes értelmében. Az államgépezet megtisztilását a reakciós ma­radványoktól és a bürokratiz­mustól. A dolgozó nép egyre szélesebb körű bevonását a ha­talom gyakorlásába, a közigaz­gatásba, az állami szervek el­lenőrzésébe, a nép politikai jo­gainak (általános, egyenlő, tit­kos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás és sajtószabadság, a munkához és művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, a gyakorláshoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb megvalósitása ut­ján. Uj népköztársasági alkot­mány megteremtését, mely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli A népért végzett közös ______munka alapján a de­mokratikus erők egyre szoro­sabb egységét a pártversengés helyett. A demokratikus erők azonos egységének és közös államiságát, biztosította az or­szág békéjét és függetlenségét, végrehajtotta az 1818—49-ben megkezdett és egy évszázadra félbemaradt magyar demokra­tikus átalakulás feladatait, fel­osztotta a dolgozó parasztság között a nagybirtokosok föld­jét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrehozta a köztársaságot. A külföldi im­perialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osz­tályok reakciós törekvései ellen a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetet­tek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot, az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők­­ között, melynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Frontból. A feudális maradvá­­nyok felszámolásán túl napi­rendre került a nagytőke elleni harc a kapitalista kizsákmányo­lás korlátozásáért, a tőkés ele­­ m főcélok munkájának biztosítására a de­mokratikus szervezetek követ­kezetes megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szervei­ben, valamint az egyéb demo­kratikus tömegszervezetekben, a munkásság és a dolgozó pa­rasztság­­ szövetségének további elmélyítését a munkásosztály­­nak és pártjának vezetésével. A magyar nem­zetgaz­­­daság felvirágoztatását, a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, árueloszlás erősíté­se, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, a hároméves terv­nek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, az új öt­éves fend, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. A nehéz és gépipar fejlesztését, a ma­gyar föld mélyében rejlő nyers­­anyagi,­in­zsék és energiaforrá­sok feltárását. A magyar mezőgazdaság év­százados elmaradottságának a megszüntetését, a technika és tu­domány eredményeinek felhasz­nálását a mezőgazdasági terme­lésben. A mezőgazdaság gépesí­mek fokozatos felszámolásáért Büszke elégtétellel állapít­hatjuk meg, hogy gyengeségei és tudás ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok meg­követelik a magyar demokrati­kus erők összefogását új ala­pon, új feladatokra. Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk­ a kizsákmányoló osztályok és ma­radványaik reakciós törekvései ellen, semmisítsük meg a nagy­­birtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulák és klerikális reakciót, közös erő­vel Védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk béké­jét, hazánk függetlenségét az imperialisták gyarmatosító há­borús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a ma­gyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányo­­lástól mentes új társadalmat. A Magyar Függetenségi Nép­front, a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szö­vetsége, a leghaladóbb, a leg­­céltudatosabb és legkövetkezete­sebb társadalmi osztály, a mun­kásosztály vezetésével. A Magyar Függetlenségi Nép­frontba egyesült demokratikus erő­k a következő fő célokat tű­zik maguk elé:­rését: elsősorban a mezőgazda­­sági gépállomások hálózatának kiépítésével, ily módon a dolgo­zó parasztság felszabadítását a nehéz testi munka igája alóli Az aszály pusztításainak megféke­zésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősí­tését. A város és a falu közötti öröklött különbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamo­sításával, közlekedési viszonyai­nak megjavításával, kulturális és egészségügyi intézményeinek to­vábbfejlesztésével, tanyaközpon­tok létesítésével.­­A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a terme­lőszövetkezetek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörülése teszi le­hetővé a mezőgazdaság korszerű­sítését, a d­olgozó parasztság fel­­emelkedését, a falu elmaradott­ságának felszámolását. A pa­rasztság szövetkezeti tömöríté­sét, az önkéntesség elvének szi­gorú betartásával, meggyőzés­sel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett az egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hat­hatós állami támogatását és vé­delmét a kizsákmányolókkal szemben­­i R munkán alapuló ön­­­­álló kisipar és kiskeres­kedelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülését, szabad műkö­désük biztosítását. 5.A néphez hű, az ország gazdasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmi­ség számára méltó hely bizto­sítását a társadalomban, mun­kájának fokozott anyagi elisme­rését. GE1 A dolgozók életszínvo­nalának állandó és terv­­eze­ti em­elke­dését, a termelőerők­ fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. A dolgozók egészségéről, üdü­léséről való fokozott gondosko­dást, a családvédelem rendsze­rének kifejlesztését, fokozott har­cot a népbetegségek leküzdésé­re, a dolgozók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a mun­kanélküliség teljes felszámolását. Az aggkori ellátás fokozatos ki­­terjesztését a dolgozó paraszt­ságra, a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődése és az állam te­­herbiróképessége szerint. A 1 dolgozó nép hultur­­szin­vonalának, általá­á­­nos műveltségének és szakkép­zettségének emelését. Állami tá­mogatást a munkásság, a dolgo­zó parasztság és az értelmiség gyermekei számára, hogy a kö­zép- és felsőiskolákba egyre na­gyobb arányban jussanak be. A­ népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítsük az ország növekvő szükségleteit képzett és a demo­kráciához hű szakemberekben. A demokratikus és haladó kul­túra: tudomány, irodalom, mű­vészet felvirágoztatását, az alko­tó és a népet szolgáló tudósok, írók és művészek messzemenő anyagi megsegítését. Harcot s a kultúra minden területén a dol­gozó nép munkáját és önbizal­mát aláásó, az imperialista rot­hadás mérget terjesztő, a jelen nagy kérdéseitől elforduló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. A társadalom és a természet fejlődésének törvényeivel foglal­kozó igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein. 8. A vallásszabadság fel­_____ tétlen biztosítását, az egyházakkal kötött megegyezés pontos megtartását, amennyiben az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket: a népi demo­krácia országépítő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szerveze­tét, szellemi befolyását és nem­zetközi kapcsolatait arra hasz­nálja fel, hogy a népi demokrá­cia belső és külső ellenségeinek támogatást nyújtson. Harcol a sovinizmus min­den megnyilvánulása, és maradványa ellen, népünk gondol­kodásának átalakítását az igazi hazafiság szellemében, amely­nek elválaszthatatlan része a dol­gozó osztályok és szabad népek nemzetközi testvérisége. Az or­szágban élő nemzetiségek szá­mára a teljes egyenjogúság és szabad kulturális fejlődés mi A régi Függetlenségi Front feljes­tette hivatását SZAK­ASÍTS ÁRPÁT­ elvtárs, a magyar köztársaság elnöke %

Next