Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Kedd, 1049 február 1 DELMAG­YAR­ON­SZAG Szláli nagyjelentőségű nyilatkozata Szlálin válaszai Smith­nek az Internacional News Service amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójárn­ a január 07- én hozzá intézett kérdéseire. Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatko­zat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincs szándékában háborúhoz folya­­m­odni egymás ellen? Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen nyilatko­­zat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormá­­nya az Egyesült Államok kormányával közösen e békepak­­tum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint pél­dául a fokozatos leszerelés? Válasz: Magától értetődik. A Szovjetunió kormánya együtt,­működhetne az Egyesült Államok kormányával olyan intéz­kedések végrehajtásában, amelyek e békepaktum megvalósí­tására irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet különállam megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeilléséig, amely egészében megvitatná a né­met kérdést, hajlandó lenne-e a Szovjetunió Kormánya meg­szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet ható­ságok a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti for­galomban életbe léptettek . Választ Ha az Egyesült Államok, Nagybritannia és Fran­ciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt felté­teleket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elren­delt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, miniszterelnök úr Truman elnökkel találkozni, mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum megkötésének le­hetőségeit? Válasz: Már régebben is kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom. Sz­álin nyilatkozata ökölcsapás a háborús uszitók arcába Sztálin nyilatkozata Washing­tonban nagy zavart keltett, mert a szovjet békeakarat hang­súlyozása ökölcsapást jelentett a hábo­rús uszitók arcába. A Sztálin-nyilatkozatra ugyan­­olyan hangnemben kell vála­szolni, amilyent Sztálin hasz­nált, tehát a béke lehetséges. Más szavakkal Washington olyan helyzetbe került, hogy Sztálin nyilatko­zatára igenlően kell vála­szolnia, mert mindenki a bé­két akarja. A berlini rádió jelentése sze­rint Conelly szenátor, a kül­ügyi bizottság elnöke kijelen­tette, hogy rendkívü­l fontos eseményről van szó. Hozzátette, hogy Sztálin n­y­ilatkozata jó hírt jelent mindazok szám­ára, akik a világ megbékülését és a nemzetközi együttműködést elő akarják segíteni. A brit külügyminisztérium szóvivői még nem foglalta­k ál­lást, de jólértesült londoni po­litikai körökben hangoztatják, hogy Sztálin nyilatkozata fontos politikai lépés, melyet hala­déktalanul megbeszélések kö­vetnek majd a brit és ame­rikai, valamint a francia kor­mány között. A Daily Worker Sztálin nyi­latkozatából azt a következte­­tést vonja le, hogy a Szovjet­unió még erőteljesebb harcot szándékozik folytatni a háborús uszítók ellen és mivel az UNO bizonyos tekintetben akadá­lyozza és fékezi a támadó tö­­rekvéseket, a Szovjetunió még az eddi­ginél is nagyobb szilárdság­gal küzd az UNO aláakná­­zása ellen. A nyilatkozat azt bizonyítja, hogy­ a Szovjetunió a kapita­lista világ­háborús készülődése ellenére is szilárdan bízik ab­­ban, hogy el tudja hárítani az új há­borút és fenn tudja tartani a békét.­­ Francia politikai körökben a­­ legnagyobb megelégedéssel fo­gadták Sztálin nyilatkozatát, amely általános felfogás szerint eny­híti a nemzetközi feszültsé­get. Rómában is az a felfogás­­ uralkodik, hogy Sztálin nyilatkozata hozzájá­rul a béke megszilárdításá­hoz. Nagy visszhangja tá­madt a szovjet kül­ügyminisztérium köz­leményének A Szovjet Távirati Iroda, a szovjet külügyminisztériumnak az Észak Atlanti Szerződéssel kap­csolatban kiadott nyilatkozatáról megállapítja, hogy az történelmi jelentőségű a népeknek a demo­kratikus békéért vívott küzdelmé­ben. A szovjet közlemény lelep­lezi az angolszászok blokkalakí­­tási kísérleteit, amellyel a népi demokráciákat, a munkásmozgal­mat és az egyre növekvő népfel­­szabadító mozgalmakat akarják elszigetelni. A szovjet közlemény leleplezi azt is, hogy az angol­szászok alá akarják ásni az UNO szervezetét. Az egész világ népei mély megelégedéssel fogadják ezt a nyilatkozatot, amely hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió még erélyesebben­­ védelmezi majd a tartós béke szent ügyét. A csehszlovák, a lengyel, ro­mán és bolgár lapok részletesen foglalkoznak a közleménnyel és bebizonyítják, hogy a Szovjet­unió éberen őrködik a nemzetek szabadsága felett. Az amerikai és angol imperia­lista sajtó részletesen foglalkozik a közleménnyel és igyekszik el­kenni az abban foglaltakat. Jegyzék a norvég kormányhoz Az Atlanti Szerződéssel kap­csolatban különben a Szovjet­unió szóbeli jegyzéket intézett a norvég kormányhoz. A szovjet kormány felkéri Norvégia kor­mányát, világítsa meg álláspont­ját az Atlanti Szerződéssel kap­csolatban, különösképp tekintet­be véve, hogy Norvégiának a Szovjetunióval közös határa van. A szovjet kormány kéri, hogy Norvégia világítsa meg, váljon a norvég kormány vállal-e köte­lezettséget az Atlanti Szövetség­gel szemben Norvégia területén létesítendő katonai támaszpon­tok tekintetében. A Szovjetunió kormánya a nyugati hatalmakhoz egy má­sik jegyzéket intézett a német hadifoglyok hazatelepítése ügyé­ben. A jegyzékben a Szovjetunió kifejti, hogy a német hadifog­­lyok hazaszállítását maguk az angolszászok késleltették, azon­kívül Nyugaton még hatalmas létszámú német hadifoglyot tar­tanak vissza látszólag bérmun­kásként. Ezzel szemben a Szov­jetunió a német hadifoglyok túl­nyomó többségét már hazatelepí­­tette és tervszerűen szállítja ha­za a hátramaradott német hadi­foglyokat. A lipcsei rádió jelentése sze­rint a skandináv államok oslói tanácskozása eredménytelenül végződött. Hamvas Endre Csanádi püspök elismeri a magyar köztársaságot Ma, a köztársaság kikiáltásának évfordulóján ünnepi szentmisét tariénak és a köztársaságért imádkoznak a Csanádi egyházmegye templomaiban Hétfőn délelőtt Szegeden ró­mai katolikus közéleti vezetők­­ből álló népes csoport kereste fel hivatalában Hamvas Endre csanádi megyéspüspököt és ve­lük megjelent Gyáni Imre fő­ispán is. A küldöttség tagjai: dr. Ditrói Gábor orvos-profes­­­szor, a szegedi egyetem rek­­tora, Ábrahám Ambrus pre­montrei kanonok, Csonka Mik­­lós egyházközségi elnök, Bá­­lint Sándor volt Barankovics­ párti képviselő, aki a püspök tanácsadói közé tartozik. Si­­mándi Béla, a Szegedi Ilirlap felelős szerkesztője aktuális po­­litikai kérdéseket beszéltek meg Hamvas Endre megyéspüspök­­kel. A beszélgetés során felvető­dött a magyar köztársaság ki­kiáltásának jelentősége és a ki­kiáltás évfordulójának megün­neplése, az egyházi reakció éles köztársaságellenes működése és Mindszenty bíboros-érsek haza­áruló tevékenysége. A küldött­ség tagjai kifejtették, hogy a város demokratikus érzelmű és egyházához hű katolikus lakos­sága szeretne a kérdésekben tisztán látni és szeretné me­­gyéspüspöke álláspontját erre­­vonatkozóan megismerni. Hamvas Endre Csanádi me­­gyéspüspök a küldöttség tagjai­val beszélgetve, a feltett kér­désekre határozott formában a következőket jelentette ki: — ú n. mint a csanádi egyházmegye püspöke elismerem a magyar köztársasági államformát, azt az egész magyar társa­dalom és a haza üdvét szolgáló államformának tartom, ilyen állásfoglalás bizonyítására a köztársaság rendeleteihez minden­ben alkalmazkodom. Hamvas Endre megyéspüspök a továbbiak során kifejtette: intézkedett már, hogy február 1-én, a köztársaság kikiáltá­sának évfordulóján a templo­mokban ünnepi szentmiséket tartsanak, a mise végén a magyar köztársaság és a haza ügyéért imát mondjanak és a himnuszt énekeljék el. A megyéspüspök a beszélgetés során még kihangsúlyozta a következőket: Elismerem­ és meg­állapítom, hogy Magyarországon a vallásgyakorlást semmiben sem korlátozták és jelenleg is a legteljesebb vallásszabadság van­ szólói lenni. Szívből óhajtjuk, hogy a krisztusi elvekkel meg­egyező népi demokrácia és az egyház között kölcsönös jogo­kon és kötelességeken alapuló békesség a lelkek megnyugvá­sára mielőbb létrejöjjön. Az év­forduló alkalmából Isten áldá­sát kérjük népköztársaságunkra, népünk­ felemelkedésén buzgón munkálkodó bölcs vezetőinkre, kormányunkra. Kísérje a Min­denható áldása az eddig elért eredményeket és a jövőt, amely k­öztünk áll. Molnár János debreceni prépost is elismeri a köztársaságot Molnár János debreceni pré­­post a MINSZ és az MNDSz küldöttségeinek kérdéseire vá­laszolva kijelentette, hogy he­lyesli a köztársasági államfor­mát, a földosztást és az álla­mosítást, valamint a népi de­­mokrácia összes többi, a dol­gozó nép érdekeit szolgáló vív­­m­ányát. Kifejezte azt a remé­­nyét, hogy rövidesen létrejön a megegyezés az állam és az egyház között. Isten áldását kérjük népköztársaságunkra — mondják a szombathelyi egyházmegye katolikus papjai A szombathelyi egyházmegye római katolikus papjai a köz­társaság kikiáltásának harma­dik évfordulóján Kovács Sán­dor püspök nyilatkozatának szellemében közös nyilatkozatot adtak ki. Ez az évforduló — s mondja a nyilatkozat — a mi ünnepünk is, csak épp úgy el­lene vágjunk a gyászos em­lékü Habsburg uralomnak és min­denfajta idegen elnyomásnak, mint püspökünk. A népből ke­rültünk az oltár elé, ahonnan az evangélium hirdetésén keresztül a nép érdekeinek akarunk szó­ Komplett kifogástalan • n\ olcsón eladó Cím a kiadóban a 9 FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései .Csakis egy bizonyos osztály és pedig a városi és általában a gyáripari munkások képesek arra, hogy vezessék a dolgozók és kizsákmányoltak egész tö­megét a tőke igájának megdön­téséért folytatott harcban, a tőke megdöntése folyamán a győzelem fentartásáért és meg­szilárdításáért folytatott harc­ban, az új szocialista társadalmi rend megteremtésében, az osz­tályok teljes megsemmisítéséért folyó égési harcban­. (Lenin) ♦ A bicskei járásban lévő Gyú­ró községben tíz dolgozó pa­raszt visszaadta tagkönyvét az­­zal, hogy ők nem méltóak a párttagságra. Kiderült, hogy a felülvizsgálatnál a pártban hagytak egy horthysta, nyuga­­tos jegyzőt, aki a dolgozó pa­rasztság előtt ellenszenves volt és miatta akartak a pártból ki­­maradni a fent említett el­’tár­sak. A jegyző ügyét újra felül­­vizsgálták. Ez az eset mutatja, hogy az osztály­idegen, vagy jobboldali elemek kizárása köze­lebb hozza a párthoz a dolgozó tömegeket, míg ha benthagyják őket, dolgozók között bizalmat­­lanság támadhat a pártszerve­zettel szemben. Párthírek A keddre kiirt taggyűlések el­maradnak. A* elvtársak minél nagyobb számban jelenjenek meg a köztársaság kikiáltásá­nak évfordulójára rendezett Színházi ünnepélyen. Falujáró értekezlet * köztár­saság ünnepe miatt elmarad é* szerdán este 5 órakor s Kál­­vin-tér fi. sz­ám alatt lesz meg­tartva. Falujáró felelős. A városházi MDP alapszer­­vezethez tartozó azon elv­társak, akik még felülvizsgálaton nem voltak, jelentkezzenek február­­ 2-án reggel 8 órától este 7 órá­ig a pártirodán. Z­só­tér-ház IL emelet. Csak röviden Lipcsei jelentés szerint msek dézsmálták a hollandi Nemzeti Bank hábom alatt elsüllyedt aranykincsét. A KÍNAI felszabadító hadse­reg felmorzsolta a Nankingból kitört Kuomintang csapatokat. Maga a Kuomintang négy cso­portra bomlott. A kínai Kommunista Párt Központi Bizott­s­ét felhívást bocsájtott ki, amelyben üdvözli a felszabadított területek lakos­ságát. A CET indítványára február 13-án Franciaországban nagy tüntetés lesz a reakció ellen, a béke, a nemzeti függetlenség és kenyér követelésével. TELAVIVI jelentés szerint az izraeli választásokon a Kommu­nista Párt 4, a Mapai Párt 44, a Mapam Párt 18, a Herujta Párt 14 mandátumot szerzett. A sancshai városi tanács he­lyi béketárgyalásokat kezdett a népi haderő vezetőségével. LEGÚJABB SPORT Az MLSz hétfői c­sörci ülésén Kubala Lászlót és Maiik Györ­gyit örökre eltiltotta a labda­rúgástól. A csehországi Spendlerov- Mtynban megkezdődött Főisko­lai Világbajnokságokon az 5<H­ méteres főiskolai gyorskorcso­lyázásban első Jett Merényi 53 mp-vel .2. Petik szintén Ma­gyarország 53.8 mp-vel, 3<km 1 m-en főiskolai világbajnok lett Petik 6 perc 16­5, 2. Merényi 6 perc 18.9 idővel. A 4x10 km-s sí váltófutásban Magyarország a harmadik. A női mű­lesiklásban a magya Szendrői­ ötödik lett.

Next