Délmagyarország, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-12 / 60. szám
VL évi. 60. szám. ÁRVIZEK UTÁN Ma 70 esztendeje, hogy a petresi töltésnél a Tisza áttörte a védőgátat és éjjel 3 órakor rázúdult Szegedre. A Tisza hullámai elöntötték az utcákat és a hatalmas árvízzel szinte a teljes pusztulás szakadt rá a városra. Jóformán az egész város rombadőlt és a házaknak csak egészen egy kis hányada maradt meg. y.Kovácshíza öreg harangjai Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa végórája elérkezett« — írta gyászkeretes cikkében a »Szegedi Híradó«. A város mégis felépült. A régi helyén új város épült és a serényen dolgozó munkáskezeknek Olaszországból Kossuth Lajos küldte a biztatást: »Szegedet Szeged népe támaszthatja fel!« Kossuth volt egyébként az első, aki jelentős pénzbeli támogatással is sietett a szegediek segítségére, sőt a Tisza szabályozásáról és a város újjáépítéséről tervet is készített. Nagy írónknak, Mikszáth Kálmánnak — aki akkor a »Szegedi Napló« munkatársa volt — költői erejű sorai a legidőszerűbbek még ma is. »A Tiszából ki szól hozzánk ” — írta Mikszáth. — Mi zúdul fel, mi kavarog ott misztikus borzadályt gerjesztve? Talán az a néhány könnycsepp, amit a bujdosó Rákóczi két évszázad előtt Tokajnál a Tiszába hullatott, mikor megsiratta ezt a szép őrságot? Talán az a vér, amely Bodrogkeresztúrnál ömlött bele 1848-ban a szabadságért küzdő hősök sebeiből? Attól örül meg évenkint, attól szilajodik meg a Tisza: attól a könnytől, attól a vértől. S miként a lepedős kisértet, addig jár föl sírjából a szörnyű »Szemrehányás«, mig az a hétszázados könny megszűnik keserű lenni a hullámokfak s míg azt a vért végkép nem szívja fel onnan a nap — a Szabadság! Azóta felsütött Szegeden és a Tisza fölött a szabadság napja, felszántotta a vért és a könnyeket, megszüntette a keserűséget. Szeged a nagy árvíz után felépült romjaiból, de nem szabadult meg végleg a pusztulás veszedelmétől. Sokkal nagyobb és puszltább »árvíznek*« kellett újból végigsöpörnie rajta, annak az árvíznek, amelynek mocskos hullámai az egész országot megsemmisüléssel fenyegették. Ez az árvíz a fasizmusnak és a belőle folyó háborúnak az áradata volt. Ez a rettentő erejű pusztítás zúdult végig nemcsak Szegeden, de az ország minden városán. Romokba döntötte a házakat, elpusztíotta hídjainkat, halált, szomorúságot vitt a családokhoz. Hosszú évek munkája veszett kárba és a dolgozók munkájának számtalan gyümölcse pusztult el. Ennek az új árvíznek ereje azonban mégis megtört. Óriási, hatalmas védőgát állta útját és akadályozta meg a szennyes habokat, hogy tovább pusztítsanak. Ez a hatalmas védőgát a Szovjetunió és erős Vörös Hadserege volt, amely szembeszegült a fasizmus áradatával, visszaszorította és megtörte erejét. Ez az erős védőgát azóta is megárthatatlanul, átszakíthatatlanul áll. Tövében és védelmében megindulhatott az élet, megindulhatott a békés építő munka, az újjáépítés lendületes ütemei,ha felépültek a lerombolt házak, gyárak és üzemek, újra elkészültek hídjaink és újra megindulhatott a gazdasági élet. Az ország dolgozói soha nem látott erővel foghattak munkához, mert elérkezett az az idő, amelyben van értelme a munkának. Munkások, dolgozó parasztok és haladó szellemű értelmiségiek áldozatos munkája nyomán épül egyre szebbé és gazdagabbá ez az ország. Ma már nemcsak a háborút pusztításait tudjuk újjáépíteni, hanem már valóban újat is tud alkotni népi demokráciánk. Gondoljunk csak arra, hogy itt Szegeden is most létesül az a nagy fonóüzem, amely fontos lépést jelent a város régóta kívánt iparosodása felé. Mindezt a Szovjetunió felszabadítása nyomán saját erőnkből, a magyar dolgozók szervezett erejével, minden külföldi támogatás nélkül tudtuk megvalósítani. Kossuth Intő szavai szélesedtek ki az egész országra és módosultak olyanformán, hogy Magyarországot csak a magyar dolgozó nép támaszthatja fel. Mi nem hittünk a Marshall-terveknek, az amerikaiak nagyon is kétes értékű, ravasz segélyeinek, amelyek a segítség örve alatt csak a további romlásunkat jelentenék volna. A magyar dolgozó nép nem várt csodákra, nem várt mások segítségére, hanem az ajándékul kapott szabadság lehetőségeivel élve, megindította az újjáépítő munkát. Mindebben döntő szerepe volt annak, hogy újjáépítésünket olyan egységes, szervezett, élenjáró elmélettel felvértezett párt irányította, mint a Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja. A 30 galom örököse.• az MDP jelenti ma is azt a zsilipet, amely lezárja az utat a pusztító hullámok előtt. Lezárja az útját annak, hogy újabb árvizek, újabb háborúk rombolják le mindazt, amit nehéz munkával építettek fel a magyar dolgozók milliói. Hetven esztendő alatt így született kétszer is újjá Szeged. Ez a második újjászületés azonban még nagyobb távlatokat és lehetőségeket nyit meg minden dolgozó számára. Az első újjászületés csak a falakat építette fel, csak az anyagi pusztulást hozta helyre, de ez a második újjászületés új szellemi épület falait emelte fel. Eltüntette a múlt minden kísértetét és a szabad fejlődés útját nyitotta meg. Leszámolt a múlt minden bűnével és új alapokon inditotta meg az egész város életét. A szegedi nagy árvíz hetven esztendős évfordulóján erre kell gondolnunk elsősorban és minden dolgozó közös összefogásával kell építenünk tovább a dolgozó nép országát. Lökdi Zoltán /V Ára 60 fillér Fontos ötyetel tárgyalt a Nagyszegedi Népi Bizotség Szeged, 1949 Március 12, Szórni • Szocialista termelés eredményei a Szovjetunióban Egy esztendő alatt 15 százalékkal nőtt a munka termelékenysége, 27 százalékkal emelkedett a termelés, 8,8 százalékkal csökkent az önköltség Megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszaka Verőfényes tavaszi napon ült össze Moszkvában a Szovjetunió szövetségi tanácsának 632 és a nemzetiségi tanácsnak 657 kiküldöttje. Megjelentek a Szovjetunió mind a 49 népének kiküldöttei, közöttük szinte minden minden második asszony. A diplomata páholyban helyet foglalt Molnár Erik, Magyarország nagykövete is. Mialatt az ülés folyik, a végtelen szovjet földekről tömegével érkeznek az üdvözletek a Szovjetunió legfelső tanácsához. Sok helyről jelentik a dolgozók, hogy a legelső tanács ülésszakának tiszteletére túlteljesítik a tervet. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön ülései A Szövetségi Tanács ülésén a kormány részéről megjelent Malenkov, Vorosilov, Svernik, Kaganovics, Beria, Popov, Ponomarenko és Szuszlov miniszter, akiket nagy tapssal fogadtak. Az ülést Ivan Parfjonov nyitotta meg. Közölte, hogy a napirendé a Szovjetunió 1949. évi költségvetési előirányzatának a megerősítése, valamint az 1947. évi zárszámadás és több rendelet elfogadása szerepel. Délután négy órakor nyílt meg a Nemzetiségek Tanácsának ötödik ülésszaka. A kormánypáholyban Svernik, Mikoján, Koszigin, Zverjev pénzügyminiszter költégvetési jelentésében rámutatott arra, hogy az ezévi költségvetés sokkal nagyobb méretű, mint az 1948-as. Ez bizonyítja a szocialista gazdaság állandó emelkedését és kifejezésre juttatja a szovjet nép kemény elhatározását, hogy sikeresen teljesíti az 1949- es év nemzetgazdasági tervét. A kiadások nagy része a nemzetgazdaság céljaira, valamint a szociális és kulturális intézkedések fedezésére szolgál. A kiadások között szerepelnek azok az összegek is, amelyek a szovjet emberek békés munkáját védelmező véderővel állnak kapcsolatban. Kifejtette a pénzügyminiszter, hogy a költségvetési előirányzat sikeres teljesítésének feltétele az önköltség csökkentése, a minőségi munka, valamint a termelékenység fejlesztése. így fejezte be beszédét: Lenin, Sztálin Zverjev pénzügyminiszter az 1948. évi költségvetés végrehajtását és az 1949. évi előirányzatát ismertetve bejelentette, hogy a szovjet ipar 106 százalékban teljesítette az 1H8. évi termelési tervet és 103 százalékban az ötéves terv első három évének termelési terveit. 1947-tel szemben az ipari termelés 27 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége 15 százalékkal lett nagyobb, az önköltség általában 8,8 százalékkal csökkent és ez több mint 6 milliárd rubel megtakarítást eredményezett. Az állami beruházások 19t7- tel szemben 23 százalékkal emelkedtek is majdnem másfélszeresen múlták felül a M• Ponomarenko, Szuszlov és Skiriatov jelent meg. A Nemzetiségek Tanácsának ülésszaka ugyanazt a napirendet tárgyalja, mint a Szövetségi Tanács. Az együttes ülés A két tanács este 7 órakor együttes ülésre gyűlt össze. Az ülésen Vaszilij Kusnyecov elnökölt. Dörgő taps fogadta a kormánypáholyban megjelenő Sztálint, Molotovot, Beriját, Malenkovot, Mikojánt, Vorosilovot, Kaganovicsot, Sverniket, Bulganyin tábornagyot, Koszigint, Szuszlovot, Popovot és Ponomarcukot. pártja országunkat új, hatalmas gazdasági felemelkedés útján vezeti. A szovjet nép önfeláldozóan harcol szocialista hazánk hatalmának további megerősítéséért. Előre haladunk a kommunizmus teljes győzelme felé bölcs vezérünk és tanítónk, a Bolsevik Párt is a szovjet nép minden győzelmének szervezője, a nagy Sztálin vezetésével. A miniszternek e szavainál a képviselők és vendégek helyükről felállva, percekig ünnepelték Sztálint. Ezzel az együttes ülés véget ért. Szombaton a két ház külön ülést tart. Az Orosz Szövetségi Köztársaság legfelső tanácsának elnöksége felmentette Rodionovot a köztársaság minisztertanácsának elnöki tiszte alól és helyébe Csernouszovot nevezte ki boritolßtli színvonalat. A Szovjetunióban emelték a dolgozók jólétét és megszilárdították a rubelt. Ezzel szemben a kapitalista államokban növekszik a munkanélküliség, emelkednek a tömegfogyasztási cikkek árai, katonai célokra pedig egyre nagyobb összegeket fordítanak. A Szovjetunió 1959. évi költségvetése biztosítja a gazdasági élet minden ágának további gyors fejlődését. A költségvetés bevételi oldala 445 milliárd, kiadási oldala 415 milliárd rubelt tüntet fel, tehát a bevétel 30 milliárd rubellel fogja meghaladni a kiadásokat. A kiadásokból a nemzetgazdaságnak 152 milliárd rubel jut, szociális és kulturális célokra 119 milliárd, hadügyi célokra 79 milliárd rubel. A szocialista gazdasági élet és a szovjet pénzügyek további erősödéséről tanúskodik, hogy a költségvetés tételei az utóbbi években állandóan növekednek, költségvetés gondoskodik arról is, hogy a szovjet nép békés alkotó munkája, szabadsága és függetlensége felett őrt álló hadsereg minden igényét kielégítse. fl Legfelső Tanács tagjai A Legfelső Tanács a Szovjetunió legmagasabb államhatalmi szerve. Két házból áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségek Tanácsából A Szövetségek Tanácsát a szovjet polgárok választókerületeiként választják. Minden háromszázezer lakosra egy küldött esik. A Nemzetiségek Tanácsát a szovjet polgárok szövetségi és autonóm köztársaságonként, autonóm területenként és nemzeti körleteként a következő arányszám szerint választják : mindegyik Szövetségi Köztársaság 25 kiküldöttet és mindegyik autóném köztársaság 11 küldöttet, minden autonóm terület 5 és mindegyik nemzeti körlet egy küldöttet választ. Ez utolWseggfilés jelentőssége A Pravda az uj szovjet költségvetéssel foglalkozva megállapítja, hogy annak legjellemzőbb vonása a nemzeti jövedelem további emelkedése. Nagyjelentősége van annak, hogy a szocialista ipar jövedelmezősége nagymértékben emelkedik. Az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése, az üzemi tőke forgásának meggyorsítása teszi ezt lehetővé. Mindez csat tanó bizonyítéka a szovjet háború utáni gazdasági élete sikereinek, pénzügye szilárdságának, a szovjet ipar nagy fejlődésének és a termelés mérhetetlen minőségi javulásának. E költségvetés kiadási oldala visszatükrözi a Szovjetunió szociális és politikai rendszerének nagy előnyeit, a KP és a szovjet kormány fáradhatatlan erőfeszítéseit a nép életszínvonalalának emelése érdekében. Amíg a Szovjetunióban a fegyveres erő fenntartási költségek összege a kiadásoknak csak 19 százalékát teszik, addig például az USA-ban a hadügyi kiadások majdnem tizenötszöröser felülmúlják az 1933—39-es kiadásokat. Az idén az amerikai költségvetésnek nyíltan 37 százalékát, de burkoltan a felét is katonai célokra fordítják. Az egész szovjet nép hazafias büszkeséggel üdvözli ezt a költségvetést, amely előmozdítja azoknak a történelmi feladatoknak a megvalósítását, amelyeket Sztálin tűzött a szovjet nép éléi Lenin, Sztálin pártja a Szovjetuniót új, hatalmas gazdasági fellendülés útján veheti Az új szovjet költségvetés 25 százalékát szociális és kulturális célokra fordítják