Délmagyarország, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-01 / 76. szám
2 A „Szabad Nép“ házára Népbolt M KIOSz 928 forint 80 forint Párthírek Április»1-én, pénteken délután negyed 6 órakor a bolsevik párttörténeti egyéves esti tanfolyamnak tanfolyamgyűlés lesz az iparostanulóiskolában. A tanfolyamhallgatók pontosan jelenjenek meg. A régi egyéves egyéni tanulók konferenciája vasárnap, 3-án lesz megtartva a KlauzH-gimnáziumban reggel fél 9 órakor. Április 2-án azon elvtársak részére, akik a középfokú egyéves párttörténeti konferencián nem vettek részt, pótkonferenciát tartunk az oktatási osztályon délután 3 órakor. Felhívjuk összes alapszervezeteink figyelmét, hogy április 10-ig a sajtóosztálynál fennálló összes tartozásaikat rendezzéék. Március 116-tól kezdve alapszervezeteink az összes oktatási és propagandaaflvagokat a helyi «Szikra«-lerakattól (Kárászutca 5) szerezhetik be. A pártközpont sajtóosztályán semmiféle anyag beszerzés nem eszközölhető. Felsőváros II. szervezete szombaton fél 7 órai kezdettel rendkíüli taggyűlést tart. Kérjük a lapok pontos megjelenését Római körút 22. Pártszervezet. PALUSI PÁRTNAPOK Péntek: Küsbekháza este 7 órakor: Zsótér András. Szőreg este 7 órakor: Tari József. Deszté este 7 órakor: Ambrus István. Ószentiván este 7 órakor: Farkas Sándor. Ujszent Iván este 7 órakor: Nyitrai Imre. Pártnapi beosztás Pénteken, 1-én: Kunsági Szövőüzem délután 2 óra: Sallai Ferencné, Vizmfitelep délután fél 3 óra: Früstök Györgyné, Köztisztasági telep délután 3 óra: Alison Gusztáv, Picii szalámigyár délután 3 óra: Simon Béla, Varga kötélgyár délután fél 4 óra: Olajos Gyula, Szőregi petróleum délután 4 óra: Retkes István, Rendőrség délután fél 5 óra: Simovics Mihály. Felhívás az összes szemináriumokhoz! A most futó szemináriumok anyaga: Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott referátuma, valamint azok a hozzászólások, melyeteket fel kell dolgozni az összes szemináriumokon, megérkezett a helyi »Szikra« lerakathoz, ahol a jövőben minden oktatási anyag átvehető. Az összes oktatási bizottságok, szemináriumi bizalmiak gondoskodjanak az anyag sürgős Oktatási osztály BELVÁROSI rn~ T ele on 4f.',Sürlül. Mindennap szerdáig: Hatalmas mexikói filmalkotás Rio Escondidó flUMgMrt KORZO 2iz Telefon Aut.: 33-44 HUrlül. Mindennap szerdáig: Idegen kikötő Danzig 199. évi feszült helyzetéről, ököllel a terror ellen. Azonkívül a Irontabb Híradó. VztCHENYl Telefon Ani 34-77 hér *>t. Mától vasárnapig: Vaiadcsxe'lrmü amerikai xitagfilm l Beí»y Field és Sachary árok kirá'ó alakításával M RfienRuni *envé' Hte’éso* 4. fi és «érvkor. I rSZOazSM «Kamm jiMwnnitz A nehéziparért! Az Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyár dolgozói befejezték napi munkájukat. Mosolygó ifjú arcok tűnnek elő munkatermekből. Itt-ott a gyár udvarán négy-öttagú csoportban fojtott izgalommal folyik a vita. Nem más, mint a MÁVAG ifjúmunkásainak versenykihívása foglalkoztatja a ládagyári »ifiket«. Melyik brigád lesz az első? Ez itt a kérdés. — A MAVAO ifjúmunkásainak felhívása nálunk is visszhangra talált — mondja Kendrusz Ferenc, az ifibrigád vezetője. — A brigád tagjai, Nóvé Elek, Kiss Rozália, ifj. Batta József elsőnek hívják ki Szeged dolgozóit, diákjait, úttörőit erre a nemes versenyre — meséli büszkén Kendrusz elvtárs, akinek mellén ott ragyog a jelvény, melyet a Duna—Tisza csatornán végzett Jó munkájáért kapott. Az ifihéten járnak Deim, itt van a gyűlés ideje. Emberfolyót képezve indulnak az üzem dolgozói az előadói terembe. A padsorok megtelnek. Lányok és ifjak lélekzetvisszafojtva hallgatják Kendrusz elvtárs szavait: — Nekünk ifjaknak kell elsősorban felsorakoznunk az ócskavas gyűjtési versenyre — mondja. — Fel kell ismernünk az országban a ma még ócskavasként szerte heverő nyersanyagértékeket* Országunk alapja a nehézipar ti Ujszegedi Gőzfűrész ifjúmunkásai ócskavasgyűjtő versenyre hívták ki Szeged dolgozóit — folytatja — és ezt nekünk erőnkhöz mérten erősítenünk kell. Bekapcsolódunk... — Az ócskavasgyüjtés csatáját meg fogjuk nyerni, mert ebben a munkában nem vagyunk egyedül. Velünk van minden dolgozó... A ládagyári munkások, idősek és ifjak csillogó szemmel hallgatják az ifivezetőt. Szemük csillogásán látszik: megértették, tudják, hogy 130 ezer tonna vassal gazdagszik nehéziparunk, ha sikerül az akció. És egy emberként mondják: — Bekapcsolódunk, versenyre hívjuk a többieket. A lemenő nap pirossal hinti be a termet. fg. f.) Emil Krotkij: Riport Amerika felfedezéséről Bankot alapítani, áruházat nyitni is új világrészt felfedezni idejében kell. Lám, Kolumbusz Kristóf értette a dolgát: pontosan a történelemkönyvekben megjelölt határidőre fedezte fel Amerikát, 1492 október 12-én. Ha azonban nem sikerült pontosnak lennie és mondjuk 455 évet késik. 1947 októberében körülbelül így játszódott volna le a dolog: Négyszáz és ötvenöt évig hányódtak hajóink az Atlanti- óceán mérhetetlen vizein, mígnem különböző jelek kétségtelenné tették, hogy földhöz közeledünk. Az árbóckosárban ülve, éles szemem egy bádogdobozt pillantott meg a hullámok tetején, ismeretlen nyelvű felirattal. Agyam azonnal kapcsolt. — Segélykérés! S. O. S.! — mondtam Kolumbusznak. — Zátonyra futott valami hajó és nem lehet messze a föld. Kolumbusz feszülten nézte a hullámokon ringatózó bádogdobozt. — »Pork« — fasirozott disznóhús — fordította le konzervnyelvről spanyolra. Egyre több és több jele, hogy földhöz közeledünk Dobozokon tehenek úsztak felénk, melyek szabott árért kondenzált tejet adtak: tyúkok,melyek tojásport tojtak, los angelesi pálmák és newyorki börzeújságok megsárgult levelei. Kolumbusz éber szemmel kutatta a messzeséget. — Úgy érzem, azonnal fel fogom fedezni Amerikát ! — mondta meggyőződéssel. Nem tudtam megérteni, miről érzi ezt, míg csak meg nem szólalt az egyik kihalászott dobozban a rádió. Ismert énekes az »Atomtitok«« című újkeletű, de kevéssé népszerű dalocskát énekelte. Utána a bemondó olvasta fel egy néger értekezését a Lynch-bíróság óriási fölényéről Kelet-Európa elmaradott haságszog lalával szemben. Kolumbusz arca felragyogott: — Megismertem! — kiáltotta diadalmasan. Ez „Amerika hangja 41 — Fölfedeztem! A felfedezett kontinenssel azonban mindjárt meg is történt az első összeütközés kissé megkeserítette diadalmas örömünket. Ugyanis alighogy partra tettük lábunkat, óriási plakát állta el utunkat: »Amerika földjére lépni tilott: 1. a háború ellenzőinek, 2. antiimperialistáknak, 3. nem lojális külföldieknek, stb., stb. Mindazonáltal a benszülött hatóságok képviselője rendkívül barátságosan fogadott lennünket. A kezét, miszer — fordult Kolombuszhoz, Kolombusz lelkesülten nyújtotta feléje mind a két kezét. Félreért uram — magyarázta ridegen a bennszülött —, csak az újlenyomatára van szükségem, ön ugyebár nem amerikai születésű? Kolombusz beismerte, hogy nem, s hogy jóval születése után fedezte csak fel Amerikát. — No látja ! — mondta elégedetten a hivatalnok, így hát mint külföldi ügynököt veszem Önt nyilvántartásba. Honnan jön? — Spanyolországból. Felragyogott a hivatalnok arca. — Mr. Francotól?! Kolombusz hallgatott és értelmetlenül nézte az ott heverő különböző ládákat, rejtélyes rendeltetésükkel: »New Yorlk, franco* és «Franco, — Madrid». Igazán furcsa. — Aha! — komorodott el a bennszülött. — Ön tehát a nemlojális spanyolok közül való? Ebben az esetben... És egy papirivet tett a Nalgly Tengerjáró elé, amelyen előtte már sok nemlojális »vörös külföldi* volt köteles otthagyni ujja nyoma. A kikötőben zajlott az étet még pedig a csereélet. — Cserétek békét háborúért! — üvöltötte százemeletes viskója ajtajában állva egy kövér őslakó. — Adok szuverenitást kölcsönérn ! — igyekezett őt túlkialxllni egy nemrég érkezett török. Atomenergiától duzzadó, gyanús külsejű öregurak apró atombombákkal hadonásztak. A sajátos bennszülött szokások egynémelyike egészen elképesztett bennünket. Például nem győztünk csodálkozni afölött, hogy a partról zsákszámra öntötték a babkávét a víz— Ez a kávéfőzés amerikai módja — oktatott bennünket Ko’omlmsz. Százezer zsák kávé egy óceánnyi vízbe... Érdekes volt az is, hogy miközben a kávé nagy robajjal esett a vízbe, az alatt az ára szép csendesen emelkedett. . .Továbbmentünk. — Kristóf — kiáltottam fel egy váratlan látványosságtól elbűvölve. Mondd, mondd, fci ezt Gigantikus nőalak emelkedett a kikötő fölé, kezében harciasan bunkószerű fáklyát tartva. — Ez, — adta meg a választ Kolumbusz, — az amerikai Szabadság. — Szabadság? Ilyen*»agyi — tűnődtem hihetetlenül, visszagondolva mindarra, amit partralépésünk óta átéltünk és láttunk. — Óh, óh, ezt a szabadságot a szobrász nem a természetes nagyságában ábrázolta, a valóságban sokkal kisebb... Nem fejezhettem be a mondatot, mert a szobor ütésre emelte a fáklyát... Többre nem emlékszem. Az amerikai szabadság ütésétől az Újvilág elhomályosult a szemem előtt. Csak Európában tértem magamhoz, ahová bennünket Kolmbusszal együtt, mint a nemkivánatos idegeneket toloncoltak. Kolumbusz azonban nem rendült meg a fölfedezésébe vettett hitében. — Ami történt, megtörtént — mondta. — Visszacsinálni nem lehet. Amit egyszer fölfedeztünk, az marad fölfedezve. (Botos Imre fordítása.) ez I tv. ■Téritek, 1949 április Sztálin és Rákosi elvtársak arcképkiállítása a múzeumban A város pályázatot írt ki Sztálin és Rákosi elvtársak arcképének megfestésére. A szegedi festőművészek közül igen szép számmal indultak ezen a pályázaton. A l elképezütt festményeket kiállításon* mutatják be Szeged közönségének. A kiállítás vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik ün«i népélves keretek között a múzeum kupolacsarnokában. .Az festményeket öttagú bizottsági bírálja felül. Ennek tagjai» Szőke Mihály muzeumiga»« gáté, Rajnai Sándor színházi díszlettervező, Sebestyén Károly főmérnök, Kopasz Márta iparmtlvfoznő és Kiss Károly kulturtanácsnok* Színpadavatás Madarason Madaras községben vasárnap avatják fel az ÉPOSZ új színpadát. Ez az ünnepség az egész község számára jelentős, mert Madarasnak eddig még nem volt rendes színpada. Az uj színpad megépítése több mint 15 ezer forintba került. A szükséges összeg előteremtéséhez a község doi- go ói jártak hozá. Az EPOSZ ifjúság rohammunkával segített a színpad megépítésében. A színpad külön beépített zenekrari páhollyal és komolyjlisztetekkel rendelkezik. A vasárnapi avatás alkalmával este 18 órakor a Kossuth-díjas Gergely Nándor „Vitézek és hősök” című nagysikerű színdarabját mutatják be. — Mi lesz 10-én a Belvárosi Moziban? X— SZABADEGYETEM. A Sabadművelődési Tanács szabadegyetemén ma este 6 órai kezdettel »Nyelvészet és materializmus” címmel dr. Erdődi József főiskolai tanár tart előadást az egyetem aulájában; (Dugonics-tér). Belépő il ímes Mindenkit szívesen lát a rendezőség. x Vasalószén minden mennyiségben kapható Sencsinói, (Vitéz) Partizán-utca 28. — FEKETÉN. VÁGOTT sertést Mészáros Antal lapui lakos. Kéthónapi fogházra és száz forint pénzbüntetésre ítélték. x Osztálysars;eg yct Osváll Istvántól Szeged, Tábor utca 3. (Városi adóhivatal.) VESSEN MAGÁRA, ha nem vesz Osztálysorsjegyet, mert most Minden sorsjegy nyer Enélkül nincs remény, nincs FŐNYEREMÉNY! Sorsjegyek kaphatók: OSVaIH LÁSZLÓ főárusítónál, Kállay (volt Hidl-utca K Ma délelőtt nyílik meg a népfürdő Alig két hete fejezték be a Fertőtlenítő Intézetben a nép- és iskolafürdő építkezési munkálatait. Több mint százezer forintos költséggel harminc zuhanyt építtetett a város. Az udvaron ártézi kutat fúrtak, amely meleg vízzel látja el a zuhanyokat. A fürdőt ma délelőtt nyitják meg. Közegészségügyi szempontból igen jelentős az újonnan épített népfürdő. A dolgozók és gyermekeik néhány fillérért felüdülhetnek majd a zuhanyok alatt A népfürdő létrehozásával Szeged új szociális intézménnyel gyarapodott.