Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-01 / 126. szám

A nyugati külügyminiszterek javaslata ellenkezik a polsiami egy­ezm­énnyel és a ném­et nép érdekeivel — mondotta Visinszkij a hétfői tanácskozásokon A külügyminiszterek taná­­csának hétfői ülésén »elsőnek Visinszkij szólalt fel Május 28-án, szombaton — mondotta — az Egyesült Ál­lamok, Nagybrit­ánia és Fran­ciaország előterjesztette a Né­m­e­­­ország egységére vonat­kozó javaslatát. Mint az a három nyugati küldöttség indítványából ki­tűnik, ezek a javaslatok nem vetik fel a demokratikus esz­közökkel megteremtendő egységes német alkotmány kérdését, hanem arról beszél­nek, hogy a szovjet övezetet csatolják az úgynevezett bonni alkotmnyhoz, amelyet, — mint ismeretes — egy mesterségesen összeváloga­tott csoport dolgozott ki a demokratikus elvek megsér­tésével. Ismeretes, hogy a német nép nem vehetett részt ennek az alkományna­k meg­vitatásában. Emellett ez­t a­ Úgynevezett alkotmányt a nyugati megszálló hatóságok nyílt nyomására hozták létre és főbb pontjait maguk a megszálló hatóságok írták elő. Ilymódon a német népre fö­deratív rendszert erőszakol­nak rá. A német demokrati­kus körök titakoznak ez ellen. Nagyon is érthető ez, mint­hogy Németország föderáli­sáig sának terve nem a német egység megteremtésének, ha­nem Németország szétdara­­bolásánk terve. Fontos meg­jegyezni azt is, hogy az úgy­nevezett bonni­ alkotmány egyetlen olyan pontot sem­­­ alkalmaz, amely korlátozná a német monopol­i­írnok és jun­kerek uralkodó szerepét, pe­­dig éppen ezek voltak a né­met agresszió ihle­­i és szer­vezői, Hitler uralmának tá­masszal. Már ez egymagában bzomnyítja, hogy ezt az al­­kotmányt semmikép sem szá­nd demokrtikusnak tekin­teni. 85 németnek, aki kidolgozta. Acheson elferdítette a szovjet javaslatok lényegét és azt han­­goztatta, hogy ezek a javasla­tok nem hagytak cselekvési szabadságot a németeknek. Nem tudta megcáfolni Visinsz­kij­nek azt az állá­­­sát, hogy a nyugati hatalmak javaslata va­lójában a Németországgal kö­tendő békeszerződés megtaga­dását és a megszállási rend­­szernek határozatlan időtartam­ra szó­ló meghosszabbítását je­lenti. * , Schiuism nttüilossrá! Schuman azt igyekezett bizo­nyí­tani, hogy a három nyugati hatalom Nyugatnémetországban végrehajtott külön cselekményei állítólag okszerűek voltak. A bonni alkotmányról azt állítot­ta, hogy az »alkotmány« szö­vegét »maguk a németek« dol­gozták ki ,s hagyták jóvá. Is­meretes azonban, hogy a nyu­gati megszállási övezetek főpa­rancsnokai előírták a Bonnban ülésező németeknek a Schuman által említett szöveget és Nyu­­gatnémetország lakosságát meg­akadályozták abban, hogy véle­ményét nyilvánítsa a szöveggel kapcsolatban. Schuman igyeke­zett a Szovjetunió, Albánia, Bul­gária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia külügyminisztereinek 1948 június 2­ l-án kelt, a három nyugati hatalom londoni tanács» kozásain hozott külön döntések« kel foglalkozó ismeretes hat­­­rozatának egyoldalú értelmezést adni .Közismert, hogy az em­lített országok külügyminiszterei Németországi Útiért k z­ort -s­ fá­sának felszámolása és a Hit­o előtt érvényben volt közigazga­tási decentralizálás mellett fog­­laltak állást, beleértve a Landa tag­ok és az egységes német kétkamarás rendszer visszaállí­tását. Schuman úgy állította be a dolgokat, mintha a keleteuró­­pai országok külügyminiszterei­nek említett állásfoglalása és Németország födera’i­álásának ellenzése között ellentmondás lenne. K,as?í?n<jfon Javaslata a bé­keszerződés megtagadását jelenti Az aUSA, Nagybritánia és Franciaország javaslata, amely az úgynevezett bonni alkotmányt egész Németor­szágra ki akarja terjeszteni nem egyéb kísérle­tét, amely Keletnémetországra olyan rendszert akar ráerőszakolni amelynek létrehozásában sem Keletnémetország lakossága sem a Szovjetunió — amely a postdam­i egyezmény értel­mében ezért az öveze­trt fe­lelős — nem vett részt. Az USA-nak, Nagybritániának és Franciaországnak ez a ja­­vaslat a szem elől téveszti azt a tényt is, hogy a német nép a szovjet övezetben már kife­jezésre ju­­tatta állásfoglalá­sát Németország jövendő ál­lamszervezetének kérdésében, abban az alkotmánytervezet­ben, amelyet a néptanács dol­gozott ki és az egész nép­ megvitatott. A három hatalom tervezeté­nek harmadik pontja azt ja­vasolja, hogy egész Német­országban léptessék életbe a Washingtonban kidolgozott úgynevezett megszállási stá­­tumot. E javaslat valójá­ban a békeszerződés megta­gadását jelenti Németország­gal és a megszállási rendszer határozatlan időre szóló me­g­­hosszabbítását eredményezi. Ez a megszállási szabályzat ellenkezik a német nép érdekeivel Ismeretes, hogy a megszállá­si szabályzat első pontja mind­össze arról az időszakról be­­szé’l,­­amelynek folyamán a megszállás fenntartása szüksé­ge­s« Az ilyen megszállási szabály­­zat bevezető e ellentétben áll a német nép érdekeivel. A német nép a békeszerződés mielőbbi megkötésére és a megszállási rend­ser befejezésére törekszik. De ellentétben áll a megszál­lási szabályzat az európai bé­kés rendezés feladataival is. A szovjet küldöttség javasol­ta, hogy a Németország keleti és nyugati övezetekben meglévő német gazdasági szervek alap­­ján tekintsenek egységes német államtanácsot, amely Németor­­szág gaz­dasági és közigazgatási központja lenne és kormány­zati feladatokat látna el az el­lenőrző tanács fe­­ főbb hatal­­mának megőrzé­ével. A szovjet küldöttség ugyan­csak javasolta a berlini négy­hatalmi parancsnokság és az egységes berlini városi tanács helyreáll­ását azzal, hogy a vá­rosi választások kérdését adják át a berlini szövetséges kézi parancsnokságnak. A szovjet javaslat összhangban van a potsdami egyezménnyel A szovjet küldöttség meggyő­ződése szerint mindezek a ja­vaslatok biztosíthatják Német­ország egységének helyreállítá­sát gazdasági és politikai tekin­­tetben. A Szovjetuniónak ez az állá­soglalása teljesen összhang­ban van a pobdami egyezmény elveivel és teljes mértékben megfelel Németország egységes helyreáll­íásának, valamint a bef­e ze­ződés mielőbbi megkö­­tésére, a megszállási rendszer megszüntetésére törekvő német nép érdekeinek, az európai bé­kés rendezés feladatainak. A külügyminiszte­­k tanácsá­nak hétfői ülésén Visinszkij be­széde után Acheson, majd Schuman és Bevin szólalt fel. Minden eszközzel próbának ja­vaslataikat fehérre mosni és ugyanakkor egyoldalú megvilá­gításban feltüntetni a szovjet küldöttség állásfoglalását. Po’isson lercht Acheson váltatta magára a hálá­tan feladatot, hogy bebizo­nyítsa: az ugynev­ezett bonni al­­kotmány állítólag megfelel a né­met nép érdekeinek és azt Nyugatnémetország egész lakos­sága jóváhagyta. Ki ne tudná azonban, hogy az úgynevezett otíni alkotmány végre­ es­sz­­­egét a nyugati hatalmak kato­­nai hatóságai írták elő annak a Az Imper­al’siáh egymást a;ánígal­áh Berli hevesen dicsőítette a megszállási szabályzatot és az úgynevezett bonni alkotmányt. Azt állította, hogy ez az alkot­mány »lerakta azt az alapot, amely lehetővé teszi a német népi (?) köztársaság megterem­tését«. A brit külügyminiszter, éppúgy, mint Schuman kijelen­tette, hogy a bonni alkotmány alapja a föderalizálás terve. Ez­után­­ több gazdasági probléma megvitatását kérte, amelyek pe­dig nem tartoznak a német egy­Ezután Visinszkij szólalt fel és közölte, hogy az idő előre­haladott voltá­ra való tekintet­tel nem mentheti ki a vita során felmerült összes kérdése­ket és a következő ülésen még kiegészítő kijelentéseket fog tenni. Válaszolt Bevinnek ar­ra a javaslatára, hogy »tekint­senek el a három küldöttség javaslatainak részleteitől« és egyezzenek meg a »lényegben« Ezt mondotta: ellentéteink nem részletek, hanem az alapvető kér­dések vonalán mozognak. Az ellentéteket az magyarázza meg, hogy a három hatalom ja­vaslatai gyökerükben ellentéte­sek a potsdami egyezménnyel, bár a három nyugati külügy­miniszter ma is, éppúgy, mint előzőleg, azt állította, hogy ezek a javaslatok megfelelnek a postdami elveknek. A Szov­A szovjet külügyminiszter ez­után arra emlékeztetett, hogy a külügyminiszterek tanácsának 1947. évi moszkvai ülésszakán az angol és amerikai küldöttség a következő elvet védelmezte: »minden hatalmat a tartomá­nyoknak kell juttatnia. A Szov­jetunió küldöttsége akkor is el­­lenjavaslatot állított szembe az angol-amerikai állásfoglalással még kérdéséhez. Bevin azt állította, hogy az USA és Anglia csak azért fek­tet be tőkét a német iparválla­latokba, hogy segítse őket a ter­melés újjáépítésében. Befejezésül felvetette azt a kérdést, nem le­hetne-e eltekinteni a három kül­döttség javaslatainak »részletei­től« és megegyezni a »lényeg­ben«. Javasolta, hogy az USA, Anglia és Franciaország javas­latát fogadják el alapul és vitas­sák meg pontról-pontra, jetunió küldöttsége továbbra is védelmezi a postdami egyez­mény Németország föderális megszervezését írja elő. Ez té­vedés — mondotta Visinszkij. A postdami döntésekben egyet­len szót, egyetlen betűt sem lehet találni, amely ezt a tételt bizonyítaná. Postaiamban nem Németország föd­eral­izé­­ásáról volt szó, hanem a hitleri köz­pontos­ítás felszámolásáról. Egé­szen más dolog a hitleri köz­­pontosítás, mint a weimari al­kotmány alapján megteremtett államrendszer. A nyugateurópai külügyminiszterek 1948 júniu­sában Varsóban elfoglalt állás­pontja és a között az álláspont között, amelyet a Szovjetunió küldöttsége védelmezett és vé­delmez- semmilyen ellentmon­dás sincs. I , j , és azt mondotta, hogy a köz­ponti német kormány és a tar­tományi kormányok kölcsönös viszonyának kérdését úgy lehet­ne megoldani, hogy ha a wei­­mari alkotmányt fogadnák el alapul, bár ennek az alkotmány­nak vannak hiányosságai. A Szovjetunió küldöttsége ja­­vasolta, hogy a weimari alkot­mányon végezzenek olyan vii­­torfa­ ámkat, amelyek megszünt lelnék negatív, nem demokrati­kus sajátosságait. A Szovjetunió küldöttsége akkor is, most ül arra irányította, illetve Lányit,* figyelmét, hogy * weimari tí­pusú köztársaság bevezetése ál­tal le kell számolni a hitleril centraliz­must. Ezért téved sú­lyosan Schuman, ha azt gon­­dolja, hogy ellentét van annak a központosításnak ellenzése —• amit jen a hideg rendszer vo% — s annak a föderalizi­isnak ellenzése között, amelyet mi*is Németországra rá akarnak erő­szakolt A Fädsratif slaws?*!?? aHauiirt raarflsk­seatal a OKn*! H­ p.3 A szovjet külügyminnis­z­erb*­­fejezésül azt mondotta: az úgy­nevezett bonni alkotmány,mely­ a föderalizálás elvén ajápszik, ugyanazt a tételt fejezi ki, me­lyet az USA és Anglia küldött­­sége a külügyminiszterek taná­csának moszkvai ülésszakán vé­delmezett, állítva, hogy min­den hatalmat a tartományoknál­ kell juttatni. Most fö­'e’allt szerve­zetet akarnak ráerősz*­ kölni a német népre. A német demokratikus körök tiltako*­nak ez e’f­n. Ez elfogadhatattr». kérdé­ben az­ alapvető véle­­ményeltéré ek nem részfei­ rii, hanem a főproblémák vonali* mozognak- Ez el­fogadhatat­lan­ná teszik azokat a javaslatokat amelyeket az USA, Angla és Franciország küldöttsége elő­terjesztett Az ülés ezzel bezárult­. A kül­­ügyminiszterek tanácsa ke­ Mdst folytat­ja az első napirendi port tárgyalását. Az ellentéteink alátívelő kérdések vonalán mozognak V sinszkij Javaslata ÚRI MURI Az «Úri muri» című Móricz Zsigmond darabot mutatja be csütörtökön, június 2-án a Szegedi Nemzeti Színház. Az Úri muri a milleneum évében játszódik le, a dzsentri Ma­gyarország életét ábrázolja és a mulatozó, táncos, cigányze­­nés dáridók régmúlt világát A darabból kiérződik, hogy ez a világ már Móricz idejében az utolsó napjait élte és ami­kor a harmadik felvonásban Szatmáry Zoltán felgyújtja a házát, már tudjuk, hogy ez a tűz,­­az egész dzsentri világ pusztulását jelképezi. A darab főszerepeit Bessenyei Ferenc, Moóry Luczy, Zz­alay Anna, Deák Sándor, Károlyi István, és Gáti Pál játsza. Rendező Horváth Jenő. A díszleteket Varga Mátyás a budapesti Nemzeti Színház tervezője ké­szítette, a harmadik felvonás m­ulatójelenetében Rácz Náci cigányzenekara muzsikál. E­rősítsd a spákrísal­öi S FöldmüvesSz­övetkezetek TáWAa Csoportok FIGYELEM 4 Kormányzat az ő«zi juh Hb*« lyezés mintáj­ra további juho<f kiosztásét tervezi. Mindenek­ előtt tudnunk kell, hogy mily*» földmüvesszövetkezet­ek és ter­melőcsoportok vállalják a juh­ f fl.rf’/t sát Az idő rövidséírére való te­kintettel a Tenyészforgalm* Nemzeti Vállalat szegedi kiren­deltsége ezúton hivja fel * és Csanád szövetkezeteket és termelőcso­­portokat, hogy ahot 100 drb. vagy ennél tx>láb­unh el­helyesé sére van lehetőség, ngy pénte l. junius 3-ig jelentsék az alutx hi adatokat: Név, Lakhely. Az istálló hossza -szélessége és ■ legelőterület nagysága. A jelen­­tések a Tenyészállatforgalmi » V. szegedi kirendeltsége, K«e­lemen-utca 4. szám címre kül­dendők.

Next