Délmagyarország, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-11 / 134. szám

térnie». 1949 Jnnins 10. A nyugati hatalmak elzárkóznak a kérd­ések léntus^beli megvitatásától ,Berlin és a valutakérdés­ vitája a külügyminiszterek tanácsa ülésén A külügy­miniszterek tanácsa r csütörtöki mintegy­ ötórás ülésé­ c­nek legnagyobb részét a berlini 1­ v­alutakérdés vitája foglalta le. z Előzőleg a Németország öveze­­­­te­ közötti korlátozások megszün­tetéséről tárgyaltak. A szovjet láttában még május 9-én minden korlátozást megszüntettek, míg ezzel szemben a többi övezetben nem történt hasonló intézkedés. »Berlin és a valu­takérdés« vi­­­­tájában a csütörtöki üléselnök, Acheson amerikai külügyminisz­ter megkísérelte a kérdés tár­gyalásának megszakítását. Vi­­­­sinszkij szovjet külügyminiszter­­ viszont erélyesen felszólalt ezek ellen a nyugati kísérletek ellen,­­ amelyek a külügyminiszterek ta­­n­­ácsának napirendjén szereplő , legfontosabb kérdések megvita­­­­tását akarják elkerülni. Visinst• 1­­<­ hangsúlyozta, hogy a négy­­ nagyhatalom már elfogadott ha­­­­tározataiból kell kiindulni a va­lutakérdés megvitatásánál. Atár 19án augusztus 30-án megálla­­­­podtak, hogy Berlinben egyet­­­­len valutaként a szovjet övezet német márkáját vezetik be, a­­­­ nyugati márkát pedig kivonják a forgalomból. A nyugati márkát a szovjet övezet német márká­jára történő átcseréléséért 1:1 irányban kellett volna elfogad­ni. Emlékeztetett arra is Visinsz­­k, hogy Berlin egységes pénz­nemének kérdését a nyugati ha­talmak kezdeményezésére a Biz­tonsági Tanács is tárgyalta és Utasította a technikai bizottsá­got, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket és ajánlásokat, amelyek a kérdés rendezését elő­reviszik. Ez a bizottság ki is dolgozta az ajánlásokat, sőt né­hány intézkedést is javasolt, amelyek megakadályozhatják, hogy a pénzforgalom hullámzá­sa következtében a valuta hely­­zete meginogjon. — A szovjet küldöttség úgy véli — mondotta Visinszkij —, hogy Berlin egységes valutára bevezetésének kérdésénél az 194S augusztus­­ 10-i egyezményből kell túindulni. A szovjet küldöttség javasolja, hogy egész Berlin szá­mára egyetlen valutát vezessenek be és ez a valuta a szovjet megszállási övezet német már­kája legyen, amint azt a négy nagyhatalom 1968 augusztus 30-i anyui lese a kidolgozott Irányel­vei megállapítják. A szovjet küldöttség javasolja még, hogy a négyhatalmi pénzügyi bizottság működési szabályainak kidolgo­­zá­sdná­l és feladatainak megvi­­­tatásánál a tecluv.k.a bizottság ’■ 194S december 23-i ajánlásait ve­gyé­k alapul. A nyugati hatalmak képvise­lői Visinszkij javaslatára adott felszólalásaikra semmi készséget nem mutattak a kérdés egészsé­ges megoldására. Sőt általában m­­ég a kémes megvitatását is megtagadták. Különösen Acheson bonyolódott zavaros kijelentések­be, amikor először kijelentette, hogy lehetetlen egységes pénz­rendszert bevezetni, mert Berlin »visszavonhatatlanul« szétsza­kadt, majd kijelentését úgy mó­dosította, hogy Berlin »teljes« szétszakadásáról kíván szólni.­­ Visinszkij újabb felszólalásá­ban arra mutatott rá, hogy­ a há­­rom nyugati küldöttség úgy lát­­szik Berlin szétszakításának meg­erősítését akarja, bár ez ellen­tétben áll azokkal az elvekkel, amelyek alapján a négy hatalom a Németországgal kapcsolatos el­járásokra kötelezte magát. Vi­s­­szkl­ felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a minisztereknek min­dent meg kell tenniök a kelet­kező nehézségek leküzdésére és annak érdekében, hogy megegye­zéses határozatokra jussanak. ét párisi értekezlet leleplez­te a nyugati külügyminiszte­reket. A tanácskozásból nap­ról-napra kiderült, hogy a nyugatiak Acheson vezetésé­vel minden módon arra töre­kednek, hogy a megegyezést meghiúsítsák. A világ közvé­leménye, a jobboldali lapok olvasói is világosan látják, hogy erről van szó. A nyu­gatiak most provokációkkal próbálkoznak, hogy az ese­ményeket meghamisítsák és a Szovjetunió kövekezetes, Vi­­sinszkij minden szavában is megnyilvánuló békepolitikáját elhomályosítsák. Ilyen povo­kációs kísérletek az angol­szász ügynökök vestekedése Mindezek ellenére a nyugati hatalmak képviselői ismételt fel­szólalásokban elzárkóztak egész Berlin egyetlen valutája kérdé­sének lényegbeli megvitatásától. Nyugat-Berlinben, hogy a vá­ros vsutforgalmának sima le­­bonyolítását megzavarják Teljesen indokolt, hogy az Action legutóbbi számában felteszi a kérdést: »Miért já­rult hozzá egyáltalában Ame­rika egy olyan értekezlet megtartásához, amelynek alá­­ásására mindent elkövet?« És így felel a kérdésre: Az ame­rikai külügyminisztérium nem zárkózhat el egy olyan érte­kezlet elől, amely a világ minden népében reménysége­ket keltett. A párisi tanácsko­zások során azonban hamaro­san kiderült, hogy Washing­ton nem akarja a postdami elveket tiszteletben tartani. A nyugati k­ülügymin­szsorex kitérnek minden megegyezési lehetőség elől Fontos rendelteket fogadott el a minisztertanács A kormány pénteken Dobi István miniszterelnök elnökle­tével minisztertnácsot tarott Az igazságügyminisztr elő­­terjeszésére a kormány rende­letet fogadott el, a közjegyzői állásoknak állami állásokká való átszervezéséről. Rendeletet fogadott el a minisztertanács a földmi­­velésügyi miniszter előterjesz­tésére a mezőgazdasági ingatla­noknak és azok felszerelésének az állam tulajdonába, illetőleg haszonbérletébe történő fel­ajánlásának szabályozásáról. A kultuszminiszter előter­jesztésére a minisztertanács elfogadta a gazdasági és mű­szaki akadémia létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Az akadémia célja gazdasági­zakemberek kiképzése. Lelkesítő példák a mezőgazdaságban Szerte az országban a leg­nagyobb ütemben folynak a me­zőgazdasági versenyek. Dolgozó par­asztságunk megértette a dön­tő jelszót és mennyiségileg több, minőségileg még jobb munkát akar végezni. Nagyszeged és Csanád megye dolgozó parasz­­­jai is hasonló meglátásra ju­­ottak. Állandóan növekedett és növekszik ezért dolgozó pa­rasztságunknak az a hatalmas tábora, amely a mezőgazdasági versenyek teljes kiszélesítésé­ben látta meg a felemelkedés egyetlen lehetőségét. Az eddigi verseny azt eredményezte, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat — a vetéstervet — száz szá­alékban teljentenék dolgozó parasztjaink. A mező­­gazdasági munkák elvégzésének százszázalékos teljesítését, mint a mezőgazdasági verseny első szakaszának döntő győ­zelmét könyvelte el dolgozó pa­rasztságunk. Ez a győzelmi tu­dat parasztságunkból a továb­bi még fokozottabb felelősség­­érzetét váltotta ki Minden dol­gozó paraszt egyre inkább lát­ja és tudja, hogy munkája fon­tos szerepet tölt be a minél szélesebb alajfokra elűtért ha­talmas versenyben. A verseny képe is fokról­fokra megváltozik. Most már nemcsak egy-egy megye, vagy község hívja ki egymást ver­senyre, hanem a dűlők és azon belül külön-külön d dolgozó parasztok is egyéni munkaver­senyre ösztönzik egymást. Meg­beszélik tapasztalataikat, kicse­rélik tudásukat Az így kiala­kult egyéni versenyek szép és biztató eredményekről tanús­kodnak Szegeden, környékén és Csanád megyében egyaránt. Dicséretreméltó példaként ál­líthatjuk parasztságunk érte Gyűla községet, ahol a dűlők közötti versenyben a táblák vé­gén feliratok szemléltetik a dű­lő ver­enyző parasztjainak ver­­senyállását. Szentmihálytelek dolgozó parasztjai a gyálai pél­dából kiindulva ugyancsak ha­sonló módon kezdik megszer­vezni az egyének és dűlők kö­zötti versenyt. Ebben az or­szágszert­e egyre nagyobb ará­nyokat öltő és egyre gazda­gabb tapasztalatokra épülő mezőgazdasági munkaverseny­ben kiemelkedő állomást jelent csanádmegye, Nagykamarás dolgozó parasztjainak felhívá­sa, amelyet mai lapunkban köz­lünk. A nagykamarásnak a me­gye valamennyi községét mi­nőségi és mennyi­égi, de nem utolsósorban az idei termés időbeni betakarítására irrányu­­ló versenyre hívták ki. A dűlők közötti versenyben is egyre jobban megnyilvánul dolgozói parasztságunk egyéni versenye Egyedül csak Nagykamaráson nem kevesebb, mint hatvan dol­gozó paraszt indította meg egyéni versenyét. Dékány And­rás cukorrépájával és napra­forgójával, Birinyi József pe­dig dinnyéjével indult vetélke­désre dolgozó paraszt­társaival Ezek a lelkesítő példák azt mu­tatják, hogy parasztságunk leg­szélesebb tömegeiben a kis- és középparasztokban egyaránt megvan a lelkesedés és mun­­kakedv a verseny iránt. Egyre több és több Dékány Andrá­sok és Birinyi Józsefek kerül­nek fel dolgozó parasztjaink kö­zül, akik nap-nap után lépnek rá a munkaversenyek, a szo­cialista társadalom építésének ok­ára Gesztesi Ferenc. Pallagpusztán és Keszthelyen a termelőszövetkezeti vezetők részére iskolát nyitottak A Debrecen melletti Pallag­­pusztán, a volt agráregyetem épületében megnyílt a termelő­szövetkezetek vezetőinek első iskolája. Az intézetben 230 dol­gozó parasztot tanítanak. Az agrobiológia, az állatte­nyésztés és növény­termelés he­lyes módszerei mellett a hall­gatók megismerkednek Micsurin és Liszenkó elméletével és a korszerű szocialista üzemgaz­daság­tannal. A megnyitó ünnep­ségen K­encsik István földműve­lésügyi államtitkár beszélt és rámutatott arra, hogy a dolgozó parasztság csak a gépesített nagyüzemi gazdálkodással javít­hatja meg a sorsát. Keszthelyen ugyancsak a volt agráregyetem helyén­­ nyi­tották meg a másik termelő­­szövetkezeti vezetőképző isko­lát Itt a megnyitóünnepségen a földművelésügyi miniszter ne­vében Berend József beszélt. A Marshal terv kétéves működésének lesúlytó mérlege Lippman, a Newyork Herald Tribune pénteki számában a Marshall-terv bejelentésének második évfordulója alkalmá­ból felállítja a Marsh­al terv működésének mérlegét. A Mar­­shall-terv második évforduló­­ját — írja Lippman — az USA és Nyugateurópa általános vál­ság légkörében pangó kereske­delmi forgalom, csökkenő be­vételek és növekvő munkanél­küliség közepette »ünnepli.« A mostani válság komoly erő­próba elé állítja a nyugati né­peket. Nincsen semmi ok az önelégültségre és örvendezésre. Súlyosabb a helyzet mint két évvel ezelőtt volt, mert most Japán és Németország is meg­jelenik a világpiacon. Az egési világra kiterjedő defláció, az állandóan növekvő munkanél­küliség és a piacokért való he­ves verseny az USA-ban és az egész nyugati féltekén meg fog­­­ja változtatni azt a politikai és diplomáciai légkört, amelyben most Acheson vezeti politiká­ját A MELEG MÉRSÉKLŐDIK Mérsékelt szél, több felhő, néhány helyen délutáni zápor eső, zivatar. A meleg kissé mér­séklődik. ' «• UJ ISKOLA NYÍLOTT UJ iskola nyílott Keszthe­lyen és a Debrecen melleti Pallag-pusztán, a volt agrár­­egyetemek helyett; a terme­lőszövetkezeti vezetők isko­lája. A szegény parasztság leg­­különbjeinek sorából kerül­tek ki az iskola tanulói. Azok akik ismerik a paraszti élet minden ügyes-bajos dolgát és a dolgozó parasztságnak leg­tevékenyebb tagjai. . . Ezek az emberek jól meg­állták­ a­ helyüket a szövetke­zeti csoportok uttörő munká­jában, akkor, amikor a kez­deményezésen volt a hang­súly. De nem kétséges, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődséével újabb feladatok hárulnak a csütörtök vezetői­re. Éppen ezért szükséges hogy mezőgazdasági és politti­­kai ismereteiket idejében és megfelelően bővítsék, hogy helyt tudjanak állni a jövő?­­ben .*• Földművelésügyi kormány­zatunk a termelőszövetkezetek vezetőit előre> idejében elké­szíti az elkövetkezendő igen jelentős feladatokra. Ellátja ő­cet a tudás fegyverével. Ezen az iskolán megismerik a hall­gatók a nagyüzemi gépesített gazdálkodás módszereit és ha­­talmas előnyeit. Megismerik a növénytermelés és állatte­nyésztés alapvető kérdéseit és megtanulják a mezőgazdaság egyes különleges ágainak kor­szerű tudniva­óit, valamint a korszerű üzemszervezés min­den szükséges elemét. Azon­kívül megismerkednek a ter­melőszövetkezetek különleges problémáival, amelyeknek is­merete komoly lépést jelent e termelőszövetkezet életében a szocialista gazdálkodás felé Olyan tudást sajátíthatnak el amelyet na­gy haszonnal gyü­­mölcsöztethetnek majd szö­vetkezeti csoportjukban. Szükséges, hogy term­előszö­­vetkezeteink vezetői fől kép­zet­tek legyenek. Kell, hogy tudásuk új erőt vigyen cso­portjukba, mert szövetkezete­­ink csak így tölthetik be fel­adatukat a munkásosztály ve­zetése mellett a falu kizsák­mányolóinak korlátozásában visszaszorításában.­ ­n- p.J A demokratikus hadsereg győzelmei a Peloponézoszon és Ruméliában A szabad görög rádió jelenti: A görög demokratikus hadsereg hadijelentése közli, hogy a má­sodik hadosztály alakulatai Ru­méliában súlyos veszteségeket okoztak a monarcho-fasisztáknak. A vereséget szenvedett hadse­reg a polgári lakosságon bos­­­szulta meg magát a kudarcok miatt és a falvakban­ tömegmé­szárlásokat rendez. A Peloponézoszon a demokra­tikus hadsereg megsem­misített egy csendőrzászlóaljat, Troiánál pedig felmorzsolt egy ellenséges alakulatot. A görög szigeteken­ napról-napra nő a szabadság­­harcos fortfkonuséa.

Next