Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

4 Őszre majdnem új gyár dolgozza fel Mezőhegyesen a cukorrépa-termést Nyiwsjje .­angjatolyhoz ha­­sonlit a m­­ezőhcavcsi cukorgyár az udvartól kezdve a legutolsó épületig. Más években ilyenkor munkaszünet volt. Az üzemi lelét csak a rípaszülzet után kez­dődött. Most többezer munkás dolgozik a gyá­r területén. Lük­tető élet, zakatoló élet folyik az egész telepen. Betonkavaró­­spépek, b­enzin és villanymoto­rok zajában, villanyhegesztő k ívfénye mellett kemény munk­á­­val bontanak le falakat, épület­részeket, gépeket, hogy aztán újra építsék, szer­eljék az épület vagy a gyár másik részén. A betonkavarók időnként meg­nyitják a torkukat, és nyelik a homokot, kavicsot és a cemen­tet, amelyből a megmunkálás ordán kalicskával a felvonókba fut, hogy vigye a harmadik, vagy ne­gyedik emeletre. — Profilírozunk — mondja Pataki József váll­a­lat­vezető. Mé* new to*vl< * cukorlé a munkások nyakába Már a kapun belépve meg­­csanja az érkező fülét a mim­­ka­gépek moraja és a kalapács­­ütések egybeolvadó kingása. Az udvaron hatalmas méretű, me­lasz befogadására alkalmas tar­­lályt készítenek. Mellette mun­­kafürdőt, étkezőt és öltözőt. A n­V’s négyemelet magasságú épületben szinte eltörpülnek az emberek a eigászi kazánok és tartályok mellett. Egyes része­­ken négy emelet magasságban csak a vastraverzek, sínek kö­tik össze a falakat. A régi kor­hadt deszkapadozatot lebontot­ták. A múlt évben már életve­szélyes volt rajta a közlekedés. Rossz emlékekkel gondolnak vissza az üzem dobnai erre az építményre. A deszkám Pácokon nem e­g vszer folyt nyakukba a rtee­ vedik emeletien kirrccesenö cukorlé. Most vasbetonból ké­­szülnek a padozatok. Has?nA|atonk|vQI 3 sz,'/attvustép A szürőüzem már majdnem teljes egészében elkészült. A ré­gi szűrőberendezések kijavítva, újakkal pótolva most egybelű­­re satunak csoportosítva. Ebben a helyiségben a mu­lt évb­en még ócska, elromlott gépek he­vertek. Most a profilozás során We is i­j pépek kerültek. Nagy enerra’^'e"1 ,iha'jtást jelen'e­­nek majd a gyárnak az átcso­portosítás következtében üze­­men kívül helyezett szivattyú­­gépek, melyekkel a cukorolda­­tot kellett több, három-négy­­száz méteres csőhálózaton szál­lítani az emeletre fel és le. Jobban, gyorsabban, jobb minőségben Nemcsak a gépek csoportosu­­­lá­sát, elhelyezésének változását hozza profitozás, hanem vele együtt formálódnak, alakulnak a gépeik is. Az újítások egész sorát vezetik be. Mire beépül a gép új helyére, már moder­­nabbá változik az újítók és jó szakmunkások keze nyomán. A cukorfőzőnél bevezetett újítás naponként egy főzéssel növeli majd a termelést. A frissen festett felvonótól festékszagot csal* a légáramlat a lejárat felé, ahol Kiss Mihály főgépész magyaráz. Tiszta, egészséges munkahelyünk test. Az átrendezett gépekkel körig­­nyebben, gyorsabban és minő­­ségileg i­s jobban ki tudjuk majd készíteni a dolgozó parasztság által termelt répát és így ol­csóbb cukrot tuduunk a dolgo­zóknak biztosítani. Mezőhegyesen őszre már majdnem egy u­ gyár dolgozza fel a cukorrépa-termést. énagy pát) Öt nagyüzemünk téviratilag jelentette, hogy teljesítette kongresszusi felajánlását Öt nagyüzemünk már távi­ratban jelentette be, hogy tel­jesítette a Szakszervezeti Világszövetség második kongresszu­sára tett felajánlását. A csapoít WM gyár 31­62.000 forint ér­tékű és már teljesített felafártóá­sánál támogatja a Világszövet­ség Kongresszusánál küzdelmét a háborús uszít­ók ellen. A Ganz hajógyár dolgozói 1.123.000 forint értékű munka elvégzésével­­ teljesítették munka felajánlásukat. Bejelentették Budapest gázműveinek, a Goldberger gyár kelenföldi telepének és az Istvántelki főműhelynek dolgozói is, hogy teljesítették külön munk­felajánlásukat. „Moszkvis 1" távo­balátó l­eszüek A moszkvai politechnikai múzeumban kiállították a »Moszkvics­ 1.« távolbalátó készüléket. Az új 80 lámpás készü­lék a moszkvai rádiógyár készítménye és egyike a legtökéle­tesebb típusoknak. A képeket és a hangokat élesen továb­bítja. * ** A kiállításon nemcsak a készüléket láthatjuk, hanem meg­ismerkedhetünk a távolbalátás lényegével is. Tapasztalatcsere a Goldberger gyárban Szerdán délelőtt a budapesti Goldberger gyárban tapaszta­latcsere értekezletet tartottak, amelyre valamennyi fonó- és szövőüzem elküldte képviselőit. Délelőtt a gyár üzemrészeit lá­togatták meg a küldöttek, délután megbeszélték a tapasztala­tokat. Kárpáti Ferenc (Győri Textil) javasolta, hogy állít­sanak be külön munkacsoportokat az újítások bevezetésére. Több felszólalás után Pollák­­ József gyárvezető a felszólalá­sokra válaszolva felhívta a figyelmet, hogy a Goldbergerben nagyon jól bevált az új vezető és ajánlja, hogy ezt vezessék be valamennyi üzemben. Fordítsunk nagy gondot a fonalak zsírozá­sára az irelében, főként a nyári hónapokban. Ezt a munkamódszert a szovjet dolgozóktól tanultuk — mondotta. Négyszázezer méter szövet terven felül A Sztálinról elnevezett taskenti textilkombinát szövő, fo­nó, cérna és kartonvászon gyárainak kollektív jói a nyers­anyagtakarékoskodás eredményeképpen 40 tonna­ fonalat, 400 ezer méter szövetet és 760 ezer gombolyag cérnát gyártottak a terven felül. A textilmunkások kétmillió rubelt fa1— '' *‘'v meg a szovjet népnek. ÜliBIKISZä DOLGOZD ?mWS:W.W-­ BELESZÓLÓ a falu életének irányításába 14 lem­end nap utol­só sugarai rózsaszínre festik Kü­bekháza fehérre meszelt házait. Mint egy távoli vörös gömb, úgy ist­szik le a látóhatár peremiről a nap korong­ja. Mintha erre vártak volna a falu lakói. Cso­portosulni kezdenek a falu tíz különböző pont­ján. Nem véletlenül. A községi költségvetés is­mertetésének ki­gyűlésé­re igyekeznek. Mintegy hatvan libás álló cso­port gyűlt össze a Má­tyás­ utca végén az utol­só villanyoszlop mel­lett. Halványsárga fén­­nyel világítja meg a villanylámpa Tóth Ist­ván elvtárs kezében lé­vő füzet címlapját. »1950 költségvetését már a dolgozó nép tár­gyalja meg.* Közel százan vannak már, de még mindig újabbak érkeznek. Elégedetten áll meg Bódé István községi bí­ró a csoporttól mintegy harminc méterre. Ez is jól sikerült. A többi ki­lenc helyen is ez a hely­­­zet. Itt is vannak vagy százan — mondogatta magában. Pedig úgy be­szélték meg, hogy csak a gazdát hívták, meg minden házból. A hívottakon kívül ed tettek az asszonyok is. Szinte tüntetően nagy számmal jelentek meg valamennyi kisgyülésen. Mintha igazolni, bizo­nyítani akarnák az egyik gyelepi asszony szavait, amit a szövetkezeti bolt­ban mondott: —Ha nem is hívtak bennünket, elmegyünk, mert nekünk is éppen annyi beleszólásunk van bármibe, mint férjeink­­nek. — A darabsori ar­­tézikútnál az asszonyok ugyancsak a kisgyülés­­ről beszéltek már kora délután. Éles bírálatot mondtak a gyűlés szer­vezéséről. Egyhangú ha­tározatot hoztak: *Mi is ott leszünk.n Kilenc óra, mikor Tóth elvtárs a költség­vetés ismertetésébe kezd. Szavai idézik a múltat, mikor még virilisták tár­gyalták a falu költségve­tését. Éles határt vont a múlt és a jelen között. Majd következnek a hi­dak, átereszek, iskolák, napközi otthon és a ku­tak költségvetése, s azok kiadásának összege. Valamennyi részlet­­kérdésnél meg kell áll­ni. Egymásután helyesel­nek Papity Antallal a jelenlévők. De az asszo­nyok is Mészáros Ist­­vánnéval az élen. A kút vízhozamának megnöve­léséről beszél Mészáros­né. Az a helyeslés, a­mellyel az asszonyok, Mészárosné és a többi felszólalók szavait kísé­rik , mutatja, hogy nem törődnek azzal, hogy kit hívtak meg és hogyan szervezték a kis­­gyűlést. Őket éppúgy ér­dekli a község költség­­vetése , mint férjeiket. A költségvetési kisgyű­­lésből is kiviláglott, Kü­­bekháza dolgozó pa­rasztasszonyai bele akarnak szólni a falu életének irányításába. KÉT VILÁG a gazdasági fejlődés két vonala A­z elmúlt napokban a szov­­­jet újságok közzétették a moszkvai vállalatok dolgozóinak Sztálinhoz intézett levelét. A moszkvaiak ebben azt jelentik, hogy a szovjet főváros ipara, amely a háború utáni ötéves terv első három évének tervét túlteljesítettee és jelentékeny mértékben túlszárnyalta a há­ború előtti színvonalat, napról napra növeli termelését és ja­vítja munkája minőségét. 1949 áprilisában a moszkvai ipar a legfontosabb termelési ágak több­ségénél a termelésnek olyan át­lagos havi színvonalát érte el, amelyet csak 1950-re, az ötéves terv utolsó esztendejére irá­nyoztak elő. A moszkvaiak­ e ki­váló sikerek alapján azt a ko­moly kötelezettséget vállalták magukra, hogy határidő előtt, négy év alatt teljesítik az öt­éves tervet.­­A terv­el­ésnek azt a terje­delmét, amelyet az ötéves terv 1950-re irányoz elő — mondják a moszkvaiak Sztálinhoz irt le­velü­kben —, mi még a mostani 1949. évben el fogjuk érni.» A moszkvaiak kiváló teljesít­ményei a békés alkotó munka arcvonalán, egyik fényes bizo­nyítékát szolgáltatják a Szov­jetunió szocialista gazdasága ha­talmas és szilárd emelkedésé­nek. Példájuk és felhívásaik visszhangra találtak az ország minden táján, iparban, mező­gazdaságban, közlekedésben egy­aránt. Többet, jobbat, olcsób­bat termelni, a haza, vagyonát és kultúrá­ját. gvampitnni — ez szivi­gvo a Szovjetunió minden dolgozójának. A­zok a jelentések, amelyek ugyanezekben, a júniusi na­pokban érkeznek az óceánon túlról, más világról visznek ben­nünket. Az­ Egyesült Államokban hat hónap óta folyton-fely*vást hanyatlik az ipari termelés sym­­­•onnla. Májusban az ipari ter­­melés indexe, amelyet a Federal Reserve Bank számít ki, 175-ig esett vissza az áprilisi 179-cel szemben. 1945 novemb­eréhez vi­szonyítva a termelés tíz száza­lékkal összezsugorodott. Az új­ságok emlékeztetnek arra, hogy az 1929. évi válság idején a termelés csökkenése ,az első hat hónapban 12 százalékot tett­ ki. A termelés hanyatása az utób­­bi hetekben kiterjedt a nehéz­iparra, az acélöntésre és a szén­­bán­yász­atra. Az acélöntés már­ciushoz képest több mint 10 szá­zalékkal visszaesett. A főrrtóje­lentések szerint az acélöntés csökkent T’att­sburgban, Chic­ago­­jan és az­ amerikai kohászat, más­­ agy centrumaiban. A június 10-re vonatkozó adatok szerint az United States Steel Corpo­ration amerikai acéltröszt T­ur­­kino-ban levő legnagyobb gyá­rában a 27 Martin-kemence kö­ül mindössze leat volt üzem­b­en. A színes­fémkohászatban számos ércbánya beszüntette a munkát. A havi rézkitermelés körülbelül 13.000 tonnával csök­kent. A legnagyobb ablaküveg­­gyártó cég, az American Win­dow Glass Company 60 száza­lékkal csökkentette termelését­­­ Még nemrégiben a kőszén <7* olyan áru volt, amely­ben a kereslet túlszárnyalta a kínálatot. Most a szénkészletek elérték a 70 millió tonnát, ami meghaladja a szokásos kéthó­­napi szükségletet. A termelés [su szóródásával párhuzamosan az országban csökkent a szén ke­reslete és az árak esni kezdtek. A szénbányák, miután nem ta­lálnak értékesítési lehetőséget, június 13-án egy hétre szüne­­teltették a munkát. A vasúti teherforgalom, amely visszatükrözi a gazdasági élet általános helyzetét, június ele­jén 14.9 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1948 megfelelő­ hó­napjában és 22.4 százalékkal esett az 1947. év színvonala alá. A tőzsde szüntelenül lázas ál­lapotban van­­­ Június 17-én 30 ipartársaság részvényeinek kö­zépárfolyama 103.78-ra esett vissza a január 22-i 181.54-gyel szemben. Az United Press hír­ügynökség adatai szerint a tőzs­dén bejegyzett részvények teljes értéke június eleje óta három­­milliárd dollárral esett vissza. A termelés hanyatlása a mun­kanélküliség gyors növekedését vonja maga után. A hivatalos statisztika lelkiismeretlenül meghamisítja a tényleges hely­zetet és rovataiba nem veszi bele azokat a milliókat, akik tel­jesen vagy részlegesen munka nélkül maradtak. De ezek az emberek az életben léteznek és a statisztikai ravaszkodások semmit sem változtatnak vigasz­talan helyzetükön. zonyos adatok szerint múlt év szeptembere óta a fel­dolgozó­ipar 1,7 millió munkása vesztette el munkahelyét. A szö­vőipari szakszervezet adatai sze­rint munka nélkül maradt 22S ezer munkás, azaz ebben az iparágban a teljes munkáslét­­­szám 17 százaléka. A gyapjúszö­­vetipari vállalatokban április­ban csak 114 ezer ember dol­gozott. Ez 110 ezerrel kevesebb a múlt évi munkáslétszámnál. A termelés csökkenésének és a munkanélküliség növekvésén,­­e száraz statisztikai adatai mögött milliók tragédiája rejtőzik. A kapitalizmus vezető országa egy­re jobban belebonyolódik a­ gaz­dasági túltermelési válság há­lójába. Az a nyilatkozat, ame­­lyet az Egyesült Államok ha­ladó pártjának nemzeti bizott­sága a napokban tett közzé, rámutat arra, hogy az uralkodó körök politikája »elvezette az országot egy ugyanolyan, vagy talán még borzalmasabb gazda­­sági válság 1^0-7Ölére, mint az 1929. évi válság volt. Az Egyesült Államok gazda­sága­ válsága már nagyon is érezhető csapásokat mér a marshallizált országok, köztük Anglia gazdasága életére. Ápri­lisban a »Mars­hall-tervben« részt­vevő Ifi országnak az Egyesült Államokba irányuló bevitele több mint 27 százalékkal esett az ez év első negyedének átlagos havi beviteléhez képest. Az angol ki­vitelből származó bevételek áp­rilisban 38 százalékkal csökken­tek márciushoz viszonyítva. A mai világban így áll egy­mással szemben a gazdasági fej­lődés két irányvonala A Szov­jetunióban, de a népi demo­krácia országaiban is rendület­lenül és gyors ütemben halad a népgazdaság emelkedése. A szo­cializmus tábora nem ismer túl­termelési válságokat és munka­­nélküliséget. Ugyanakkor a ka­pitalista világ a megoldhatatlan ellentmondások karmai között fuldoklik, ami az emberek mil­lióit a kényszerű tétlenség, nyo­mor és éhség szenvedéseire ítéli. B Halállal fenyegették meg a perbefogott amerikai kommunista vezetők védőügyvédjét Az amerikai kommunista párt vezetői ellen folyó perrel kapcsolatban fasiszta elemek egyre fokozottabb tevékeny­séget fejtenek ki. Richard Gladstein, a perbefogott kommunista vezetők védőügy­védjének egyike bejelentette, hogy június 27-én ismeretlen egyén kétszer is felhívta távul beszélőin és halállal fenye­­gette meg őt és öttagú csa­ládját, ha továbbra is vállalja­ a kommunista vezetők védel­mét

Next