Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-01 / 150. szám

Péntek, 1949 -július 1. A mezőgazdaság felemelkedésének egyetlen útja a parasztság kollektív tömörülése A MAGY­AR PARASZTKÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA A RAMONI KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS FÖLDJEIN A Szovjetunióban tanulmány­úton tartózkodó magyar pa­­rasztküldöttség visszautazása előtt megtekintette a ramo­ni szelekciós kísérleti állomást. A szovjet állam 1022-ben keltette életre ezt a kísérleti telepet, amely Voron­rozstól északra 40 kilométerre fekszik. A kezdet­ben kicsiny telep ma már hatalmas tudományos kísér­leti intézmény ezer hektár földön dolgozó traktorok­kal, kombájnokkal, talaj­­megmunkáló és vetőgéeek­­kel. A kísérleti laboratóriumok felszerelése a legmagasabb tech­nikai követelményeknek is meg­felel. A kísérleti földeken min­den évben egész sor új gabona­­és iapri növényfajtát tenyész­tenek ki. Jelenleg elsősorban új cukorrépa fajták kitenyésztésén dolgoznak. 27 év alatt 36 új fajtát tenyésztettek ki, amelyek túlnyomó­­ többsége ma már rendkívül elterjedt a kolhozok és szovhozok földjén. Terméshozamuk és cukor­tartalmuk lényegesen felfir­­málja a legjobb európai faj­tákat. fi szovjet vetőmagvak fölénye A magyar küldöttség tagjai részletesen feljegyezték a telep tudományos munkatársainak magyarázatait és megfigyelték munkamódszereiket. Kimond­ták a magyar látogatók, hoert a múlt évi­en az amerikai cu­korrépa vetőmagoknak csak 1­ százaléka carj­ idt ki, az idei viszont —szovjet ' ■>­’tn- ', jjid­zen Si­ . g5*Trfi”-szá^on Ts­ po ezeknek v>0 «táraiér­t szárba szökött és jó termésátlagot igér. A ramoni kísérleti állomás földjein több új gabonafajtát is si­került létrehozni, amelyek ellenállóképesebbek az ed­digieknél az üszkösödéssel, a téli hideggel és a nyári hőséggel szemben. A­ szovjet föld­m­ivelésügyi miniszterig a saj­ó foiadása Szerdán a szovjet földműve­­lésügyi minisztérium fogadást rendezett a magyar parasztkül­­döttség tiszteletére. A küldött­séget Labanov helyettes föld­művelésügyi miniszter és a mi­nisztérium több vezető tisztvise­lője fogadta. A küldöttség tag­jai közölték benyomásaikat a Szovjetunió különböző vidékein megtett útjukról és mindarról, amit a kolhozokban, gépállomá­sokon, állami gazdaságokban és tudományos intézetekben lát­tak. A magyar küldöttség nevé­ben Erdei Mihály köszönte meg a kolhozparasztoknak és a szov­jet földművelésügyi miniszté­rium tisztviselőinei­ a meleg fo­gadtatást. Több mint egy hó­nap múlt el — mondotta — azóta, hogy átléptük a Szovjet­­jetunió határát. Azóta küldött­ségünk sok helyre látogatott el és saját szemével látta, milyen tiszteite, veszi körül a kolhoz­falu dolgozóit. Meggyőződtünk arról, hogy a mezőgazdaság felemelke­désének egyetlen útja a pa­rasztok ko!!»kb?g tömö­rülése. Sokk százezer g*a a szovjet Kamazok segíséartra A szovjet tudományos dolgo­zók nevéb­en Jakuskiri akadémi­kus üdvözölte a küldöttséget­, majd Labanov helyettes föld­­mű­velésügyi miniszter szólalt fel és emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány a párt és Sztálin elvtárs nagy gondot fordít a kolhozrendszer felvirá­goztatására. 231.000 kolhozban és számos gépállomáson sok százezer gép könnyíti meg a földművesek munkáját. Na­gyon fogunk örülni — mon­dotta befejezésül —, ha ta­pasztalataink hasznosak lesznek az önök munká­jában. A resicai magaskohó dolgozói májusban túlszárnyalták a termelési előirányzatot A resicai vasművek dolgozói állandóan új eredményeket ér­nek el a termelési terv teljesí­tésénél. Májusban például 4,07 százalékkal túlszárnyalták az előirányzatot, 13,7 százalékos t­öbbtermelésével különösen Ion Sfirbu csoportja végzett ez idő alatt jó munkát. Jorga Nicolae csoportja ugyanakkor 9, míg Jon Vakonovsehko csoportja 6.7 százalék tuttermelést ért el. Az elmúlt hónapban a kok­­szosító üzem dolgozói is kitet­tek magukért. 4,72 százalékkal javították a koksz minőségét, 5 százalékról­­ 4.46 százalékra csökkentették a koksz víztar­talmát és 15 százalékról 13.28 százalékra szállították le a ha­mu tartalmát. A hengermű dolgozói szintén többet termeltek az előirányzat­nál. A gömbvas hengerműnél 17.5 százalékkal, a táblavas hengerműnél 22 százalékkal, míg a finomvas hengerműnél 11 százalékkal haladták túl a má­rnát. fi kulturális együ­ttrJiMfós szerves része a világ­ha beszeretet­­ének kezes elíHeszitésések Vacsora a bolgár lttUárküldöttség fisz­elésére Boldizsár Iván külügyi államtitkár szerdán este a városligeti Gundel-étteremben vacsorát adott a bolgár kul­­túrküldöttség tiszteletére. A vacsorán megjelent Ortutay közoktatásügyi miniszter, Mi­­hályfi Ernő, a Kultúrkapcso­­latok Intézetének elnöke, Bó­ka László államtitkár, Kovács István országgyűlési képvise­lő, az MDP politikai bizottsá­gának tagja, bolgár részről Ljuben Geraszimov bolgár követ és a követség több tagja. A vacsora során Boldizsár Iván államtitkár pohárkö­­szön­tőben üdvözölte a bolgár vendégeket. Hangsúlyozta, brx­r a kulturális együttmű­ködést úgy fogják fel, mint békedemonstrációt, amely szerves része a világ béke­szerető népei közös erőfeszí­tésének. A béke ellenségei a kultúra területén is fenyegetnek bennünket. Fegy­vereik a kozmopolitizmus és a formalizmus. A mi kulturá­lis együttműködésünknek ar­ra is kell irányulnia, hogy közösen verjük szét ezeket a kultúraellenes kísérleteket. Akkor járunk el helyesen, ha kulturális téren is követjük példaképünket, a Szovjetúni­ót. A vegyesbizottság mind­­ké tagozata ezt tartotta szem előtt és ezért végzett jó és helyes munkát. Boldizsár Iván ván a magyar-bolgár barátságra és a bolgár nép nagy vezéré­nek egészségére ürítette po­harát. Boldizsár Iván pohárkö­szöntőjére a bolgár küldött­ség részéről Katja Avranova válaszolt, hangsúlyozva, hogy a vegyes bizottság sikerrel fejezte be munkáját, ami nem­csak a két baráti országnak válik hasznára, hanem tovább erősíti a demokrácia és a bé­ke frontját is. Hogy törek­véseinket siker koronázza, ar­­­ a biztosíték az a közvetlen baráti jóviszony is, amely né­peink bölcs vezetői, Rákosi Mátyás és Geovai Dimitrov között fennál. 5 A román vendégek Nagylakná lépik át szombaton a határt Százharminc főnyi temesvári román küldöttség jön szomba­ton délután Szegedre. A vendé­gek Nagylaknál lépik át a ha­tárt és Makón, Kiszomboron, Szőregen át érkeznek meg a városba. Az útvonalon a váro­sok és a községek lakossága mindenütt ünnepélyesen fogad­ja a szomszédos népi demokrá­cia küldöttségét. Szegeden dél­után öt órakor, a városháza előtt lesz ünnepélyes fogadta­tás. A román csoport szombaton este a Szegedi Nemzeti Színhá­zat látogatja meg, vasárnap dél­előtt pedig városnézésre ind" Megtekintik a József Attila K­un Kollégiumot, az új Fara­­ utcai bérházat és az épülő K­vária­ utcai kombinátot. Vas­­­nap délután jó idő esetén ujszegedi szabadtéri szín­­vad nagyszabású kultúrműsort n­e­deznek a tiszteletükre, este p­dig a MINSZ-székházban (Hr­váth Mihály­ utca) hálát. A szombati és vasárnapi M­gyar-Román Napok a két orszí barátságát mélyítik majd to­vább, a szegedi­­­ dolgozók nap lelkesedéssel várják az ürmes találkozót. » • A ZSILVÖLGYE S új életet élnek A Zsil völgye a Román Nép­köztársaság legnagyobb és leg­fontosabb szénmedencéje. Mint egy gyöngysor szemei húzódnak el a Zsil folyó mentén a bá­nyák: Aninoasa, Konca, Petrila, Petrosani és Lujveni. A több mint tízezer bányász naponta a felszínre hoz a föld sötét gyomrából több ezer vagon sze­net és szétküldi az ország négy irányába.­ ­ A tehén rendszerek alatt a Zsil völgye egyike volt azok­nak az ipán központoknak, ahol a tőkések legembertelenebb ki­zsákmányolása folyt. De az osz­tályharc is itt éleződött ki leg­­kifejezettebben. Száz és száz bányász áldozta életét az osztályellenséggel foly­tatott harcban. Akármennyire nehéz volt az elnyomatás, elvi­selhetetlen a kizsákmányolás, a csendőrök és rendőrök terrorjá­nak ellenére, a Zsil völgye bá­nyászai a Román Kommunista Párt lelkesítő irányítása alatt egy pillanatra sem vesztették el ügyük győzelmébe vetett hi­tüket.­ ­ A népi demokrácia nyitott széles élet- és munka­­lehetőséget a Zsilvölgye bányá­szai előtt. Ma a bányászokat megbecsülik, mint a vaskohá­szati munkásokat és ugyanazon fizetési feltételek mellett dol­goznak. Ma minden bányász tudja, hogy minden­ vagon széntöbb­let több kenyeret, jobb ruhát, és több könyvet jelent a maga, családja és a dolgozó nép szá­mára. Az 1949. január 1-én életbelépett új fizetési rend­szer, a progresszív bérrendszer — a szocialista fizetési rend­szer alkalmazása — megjutal­mazza a dolgozókat a kifejtett munka mennyisége és minősége szerint Lássunk egy pár konkrét p pél­­dát: Kiss Károly bányász a zsilvölgyi Petrila szénbányában az új fizetési rendszer szerint besorolhatott, napi 284 lej alap­bérrel. Ehhez hozzájön a 40 százalék földalatti munka pré­miuma, 132 lej. j Mit jelent ez az S*axeft? Ezzel Kiss Károly két ebédet fizethet ki a­ bánya étkezdé­jében, továbbá, az ingyenes fej­adagon kívül vásárolhat még egy liter tejet, egy kg kenye­ret, egy kg. zöldséget, fél kg. cukrot és jegyre egy kg húst Ezenkívül vásárolhat még 2 egyméteres törülközőt, 5 jó minő­­ségű zsebkendőt és egy pár gyapotha­risnyát Pop Ludovic petrilai bányász napi alapbére és a 40 százalék prémium 416 lei. Februárban 100 százalékkal teljesítette tm a normát s így napi bére fel­­emelkedett 1155 lejre. Ezenkívül sok példát sorolhatnánk fel, hiszen az új, modern munka­eszközök bevezetésével a terme­lés felemelése nem a n­ers fi­zikai erőt, hanem az ügyessé­­get és a módszeres gondolko­dást veszi inkább igénybe.­ ­ A Ziltvölgye szénbányáinak legtöbb tárná­jába bevezették és ahol még nem, folyamatb­an van a gépe­­sített munkaeszközök bevezeté­se. A Szovjetun­iób­ól importált szén fel­fa­kógépek, gépkalapá­csok, gépfúró, stb. Ezek a gé­pek megkönnyítik a szénbá­nyászok munkáját, a román iparban eddig még nem tapasz­talt normatúlteljesítést tesznek lehetővé, állandóan növelik a munka termelékenységét és nagy testi megerőltetés nélkül jó minőségű szenet bányásznak ki. A Zsilvölgye sok mérnöké­nek és bányászának újítását próbálták ki és, alkalmazták a bányákban. Az egész országban ismeretes Boh­n Leonida és Pop Ludovic bányász újítása. Az újí­­tás abból áll, hogy a tárnák­ban észszerűbben "beosztják a bányászokat és a főtárnába "be­vezettek egy lengőcsatornát, így a szén továbbítását nem kézzel, illetve lapáttal, hanem lengő­­csatornáva­l veszik Az újítás segítségével Pt Ludovíc, Ulrich István, Pob*­­reni, Andrica Ludovic, Rad lascu Zaharia, Rabne Vendel • más bányászok túllépték a ne­mát 400, 600, 700 százalékk­­al sokan még jobban.­ ­ Ax nfitn­i kormánya nagy figyelmet szentel a bá­nyászok szociális és egészség­­ügyi védelmére és kultúrás színvonalának emelésére. A petrosani állami áruházon ke­resztül hetenként többszáz ton­na élelmet és ruhaneműt oszt­­­nak szét a bányászok között A bányászok nehéztesti munk könyvecskét kapnak, tehát Ipsrv­­er kapható áruból a tértől bet vásárolhatják. A hatóságé gondoskodnak, hogy a Zsilyö1­gye áruházai állandó és min jobb áruellátásban részesülő­nek. A jegyes áru alacsony ám vásárolható és egy ház­tart/­ legfontosabb szükségletét lát­ja el. A múltban a Zsilvölgye egész­ségügyi szempontból nagyon s­zár képet alkotott A nép­­i szakmai betegségek, balesete naponta nagy áldozatot követe­tek a bányászoktól.­ ­ Most minden nyáron ezer és ezer bányász állami köre sésben üdül gyógyfürdőkben, a Fekete-tenger partján és a ha­vasokban pihenve ki fáradalma­kat és n­ ezőt gyűjtve. Ez év­ben 172.500 munkást és 32.50 munká­s gyermeket utalnak _in­gyenesen az üdülőhelyekre. Eze között nagyszámú zsilvölgyi bá­nyász is szerepel. A bányászok, valamint a Ro­már Népköztársaság­­ össz< munkásai részére üzemi étke­­zőket állítottak fel, ahol öles áron, kb. 20 lejért táplálkoz­hatnak. A legtöbb bányász vág saját házában, vagy a bány igazgatósága által rendelkezé­sükre bocsátott lakásokban lak­nak. Lakbérük alacsonyabb a 1938. évinél s igy az áthágni sokka­l­ kevesebbet fizetnek. A’ faluban a bányász fizetéséne­k—10 százalékát fordítja lak­bérre. A múltban elnyomott, lenéret­t és kizsákmányolt bányászoké ma a Román Köztársaság né­m a munka béreiként tiszteli. önműködő kazánfűtőt találtak fel A kasim­ai villanyerőmű legnagyobb kazánján működé be hozták az önműködő szabályozórendszert. Ennél a beren­dezésnél az embernek nem kell többé aggódva figyelnie a n­­ s­rőkészülékek mutatóit. Az önműködő kazánfűtő önmagát állítja be a gőz nyomását. Ha a gőz nyomására vagy foko­­zására van szükség, a készülék automatikusan, emberi segíti­nélk­ül szabályozza a tüzelőanyag és a levegő adagolását, vala­mint a huzatot is. Az önműködő berendezés megszerkeszti­­ a nemrég elhunyt Vosznyeszenszkij professzor és Deirach fia­tal szovjet tudós nevéhez fűződik.

Next