Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-02 / 177. szám
2 Túlteljesítette az ipari tervet az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság Növekedett a lakásépítés és a vetésterület, tovább csökkent a fogyasztási cikkek ára Az Oroszországi Szövetséges tDrmalista Szovjet Köztársaság Statisztikai Hivatala ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a köztársaság népi gazdasága helyreálltási és fejlesztési terve teljesítésével kapcsolatban 1949. év második negyedében elért. A köztársaság iparának, mezőgazdaságának, szállási és közüzemi vállalatainak fejlődését, beruházásait és áruforgalmát az 1949. év második negyedében a következő adatok jellemzik: 1. Az 1949. év második negyedére vonatkozó termelési tervet az Oroszországi Szocialista Szovjetköztársaság minisztériumát a következő százalékarányban teljesítették: könnyűipari minisztérium 115, építő nn vasipari ministréium 108, haümari minisztérium 108, helyi Ipari minisztérium 100, élelmiszeripari minisztérium 104, helyi fütőanyaalpári minisztérium 102, gépkocsiszálltási minisztérium 95, erdő- és papíripari minisztérium 94, hús- és lejipari minisztérium 91 százalék. Miután, a kormány intézkedéseket tett a termelőerők kihasználásának és az üzemek rejtett tartalékai mozgósításának a fokozására, a második évnegyed eredetileg kitűzött ipari tervének arányait megnövelték. A megnövelt általános ipari termelési tervet a köztársaságn és a helyi állami tzem-k JflR százalékra teljesítették. A köztársasági és a helyi állami ipar a tervet ál talánosságban az 1949. év első felében 104 százalékra tel jesítette, a szövetkezetek pedig 107 százalékra. Az 1949. év két e’ső nedvedében a köztársasági és a helyi ipar a terven fe’ftt jelentős mennyiségű iparcikket adott a sütőipar, az alabástrom, az edény, a kötöttáruipar, gyapjú- és pamutipar, élelmiszer, írógépipar, ceruzagyártás, kolbász- és cukrászt, érzitmények és revéb gyártmányok terén. A mezőgazdaságban sikeresen hajtották végre a tavaszi vetési munkálatokat. A kolosizok, a gép- és traktorál’osuások különös gonddal végezték a vetési munkálatokat. A vetésterület növekedése előzetes adatok szerint az 1948. évhez viszonyítva 4,8 millió hektár. Jelentős sikereket értek el a kormovói állattenyésztő állomás fejlesztésében, valamint a füves vetésforgó bevezetése terén. Jelentékenyen kiszélesítették a len, kender, napraforgó és más fontos ipari növények vetésterületét. A gép- és a traktorállomások az 1949. év első felében a kolhozokban az előző 1948-as év első feléhez képest 1,2 millió hektárral többet műveltek meg. Jelentékeny mértékben emelkedett a gép- és traktorállomások munkájának a minősége is. A köztársaság európai részének kolhozai szovhozai, erdőszovhozai jelentékeny mértékben túlteljesítették az 1949. évre előirányzott erdősítési tervet. Ez évben a termés betakarításának előmunkálatait gondosabban hajtották végre, mint 1948-ban. Jelentősen több aratócséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet javítottak meg a kolhozokban és szovhozokban. A kolhozparasztság és a szovhozok dolgozói nagy lendülettel láttak az állattenyésztés hároméves tervének megvalósításához. Az állatállomány a kolhozokban és szovhozokban az 1948 július 1-i adatokkal összehasonlítva ez év július 1-éig jelentékeny mértékben megnövekedett. A köztársasági és a helyi gazdaság központi beruházási tervét az 1949 év első felében 106 százalékra teljesítették a megelőző év első feléhez képest. Ez a következőképpen oszlik meg: a helyi fűtőanyagipari minisztérium 105 százalék, építésügyi minisztérium 115 százalék, központi utépitésügyi igazgatóság 121, népmüvelésügyi minisztérium 109 százalék, filmipari minisztérium 121 százalék. A köztársaság lakóház fpitő minisztériuma az 1949. év első felében 21 százalékkal teljesített többet, mint az előző év első felében. Az 1949. év első felében, a helyi iparban különös gondot fordítottak a téglaüzemekre, a bányákra és a könnyűipari üzemekre. Az 1949. év első felében 41 százalékkal több helyi és általános jelentőségű utat építettek, mint a megelőző év első felében. Az 1949. év második negyedében a közszükségleti cikkek árának leszállítása után a kereskedelemi tovább fejlődött. Fokozódott a lakosság ellátása különösen hússal és egyéb élelmiszerekkel, valamint ruházati cikkekkel. A fogrvasztási cikkek árai jelentősen csökkentek a múlt év hasonló időszakához képest. A köztársaság munkásainak és tisztviselőinek száma az év első felében a múlt év megfelelő szakaszával összehasonlítva több, mint 4 százalékkal növekedett. Az eltami gazdasági tervben a második évnegyedre előirányzott munkatermelékenységet túlhaladták. Kedd, 1949 augusztus 3. Végetért az országos káderkonferencia A Magyar Dolgozók Pártja július 30-án és 31-én országos káderkonferenciát tartott. Kiss Károly elvtárs, az országos káderosztály vezetője Pártunk káderpolitikájáról és az előttünk álló feladatokról tartott beszámolót. Földes László elvtárs, az országos káderosztály helyettes vezetője a kádermunka gyakorlati kérdéseiről tartott beszámolót. A beszámolókat követő vita során Rákosi Mátyás elvtárs felszólalásában megvilágította a kádermunka legfontosabb kérdéseit. Az Országos káderkonferencia Kiss Károly elvtárs felszólalásokra adott válasza után Kádár János elvtárs záróbeszédével ért véget. Hatalmas népgyűlésen foglalt érést a Run vidék népe Németország egysége, és a béke miatt Dortmundban vasárnap a Ruhr-vidék minden részéből több mint 100.000 főnyi tömeg gyűlt össze Max Reimann, a nyugatnémet övezetek kommunista pártja elnöke beszámolójának meghallgatására. Reimann elvtárs kifejtette, hogy minden haladó szellemű német polgárnak küzdenie kell Németország egységéért és a békéért.• A kommunista párt élesen ellenzi az egyes olajfái ’oíjozó ipartelepek leszerelését, amelyet a megszálló hatóságok azért rendeltek el, hogy az angol és amerikai trösztök megszabaduljanak versenytársaiktól. A párt követeli, hogy szüntessenek be minden eljárást azok ellen a német munkáso*k ellen, akik ellene szegültek a leszerelésnek. A küszöbön álló nyugatnémet választásokkal kapcsolatban issmertette a kommunista párt programját. A párt többek között a megszállási költségek 54 százalékos leszállítását, a molfizálló csapatok mielőbbi kivánáását követeli. A megszálási költségek megtakarított részét lakásépítésekre és szociális intézkedésekre kívánják fordíttatni. A kommunista párt egyik legfontosabb feladata a harc a német nép békés jövőjéért. SAYERS E. KAHN »A nagy összeesküvés» című művéből. az orgyilkosok turcskáznak Konon-Peimann Jurin és Fritz mind külföldi kémeket röviddel Oroszországba való elutazásuk előtt Trockij rendkívüli értekezletre rendelte magához, a találkozás 1932 novemberének élén Koppenhágában zajlott le. Sonon-Bermann Jurin később gy nyilatkozott erről: — Két találkozásom volt vele. Mindenekelőtt a múltban végzett munkám iránt érdeklődőtt. Ezután Trockij rátért a szovjet elvekre Ezt mondotta: »A főkérdés a Sztálinkérdés. Sztálint fizikailag meg kell »emneszteni.« Kifejtette, hogy más harci módszerek most hatástalanok. Erre a célra olyan emberekre van szükség, akik mindent mernek s akik készek az életüket is feláldozni — ahogy ő fejezte ki magát — e történelmi feladat érdekében... Este folytattuk a megbeszélést. Megkérdeztem tőle, hogy hogyan tudja összeegyeztetni az egyéni terrort a marxizmussal. Erre Trockij azt felelte, hogy a problémákat nem lehet dogmatikusan kezelni. A Szovjetunióban olyan helyzet állt elő, amelyet Marx nem látott előre. És azt is mondotta, hogy Sztálinon kívül Kagánovicsot és Vorosilovot is meg kell gyilkolni. A beszélgetés során idegesen fel s alá járt a szobában és féktelen gyűlölettel beszélt Sztálinról... Azt mondotta, hogy a terrorista cselekedetet, ha lehetséges, egy plénumülésen vagy a Komintern kongresszusán kell végrehajtani, hogy Sztálin meggyilkolása nagy gyülekezet előtt történjék. Ennek óriási visszahatása lenne, ami messze túlterjedne a Szovjetunió határain... Világjelentőségű történelmi és politikai esemény volna. Másik megbízottjéhoz, Fritz Dávidhoz így szólott: — A Sztálin elleni terror, az az igazi forradalmi feladat. Ia valaki forradalmár, akkor a keze nem fog remegni. jetoroszországi tlenségről« be-Trockij a szov »növekvő elésedet szólt. David“ megkérdezte őt, hogy szerinte ez az elégedetlenség eloszlik-e majd egy szovjet-japán háború esetén? Trockij így felelt: — Nem, sőt ellenkezőleg, ilyen körülmények között a rendszerrel szemben ellenséges erők majd megpróbálnak egyesülni és az elégedetlen tömeg élére állni, hogy fölfegyverezzék és az uralkodó bürokraták ellen vezessék. A szovjet kormány elleni összeesküvés első nagy akcióját a Trockista-Zinovjevista Terrorista Központnak kellett végrehajtani. Szergej Kirovnak, a leningrádi pártszervezet titkárának, Sztálin egyik legközelebbi munkatársának meggyilkolása vezette be az akciót... 1934 novemberének elején Zinovjev, aki Moszkvában tartózkodott, elküldte egyik hívét, Bakajevet hogy ellenőrizze a leningrádi terrorista sejtek szervezetét. A leningrádi terroristák, akik , de mindezideig nem ismételten megpróbáltak Kirov I neki közelébe férkőzni, nem fogadták túlságos örömmel Zinoviev megbízottját. — úgy, hát Grigorij Evcsejevics (Zinoviev)nem bízik bennünk — mondotta az egyik terrorista Bakajevnek. — Megbízottakat küld ide, hogy kipuhatolja hangulatunkat, ellenőrizze a munkánkat. Nos hát, mi nem vagyunk gőgös lelkek' A leningrádi terrorista sejtek konferenciáján, amelyen hét terrorista vett részt, ismertették Bakajevel a legutóbbi fejleményeket. Közölték vele, hogy állandó megfigyelés alatt, tartják azt az útvonalat, amely Kirolakásából a Szmolnij-intézetben levő hivataláig vezet. Bakajevnek bemutatták azt az embert ,akit a gyilkosság végrehajtására kiszemeltek. A gyilkosjelöltet Leonid Nikolajevet, egy sápadt karcsú, harmincéves volt könyvelőt szabálytalanságok miatt bocsátották el az állásából és általános megbízhatatlanság miatt zárták ki a Komszomolból, a kommunista ifjúsági szervezetből. Nikolajev elmondotta Bakajevnek, hogy Kirovot vagy a lakása közelében, vagy a Szmolnij-intézetben akarja lelőni. Hozzáfűzte, hogy már megpróbált audienciát kapni Kirovtól sikerült Elősegíti a terménybegyűjtést, buzdít, felvilágosít R IÓ CSÉPLŐGÉP RIPKVÉU Egymásután buknak a kévék a cséplőgép dobjába az alsóvárosi szérüskertben, Sebők Lajos gépjénél. Minden kévénél elnyomja egynéhány pillanatra a gép nyögése a traktor bugását. Nehezen birkózik meg a szép tűzakalászokkal. Özv. Filák Tgnácné bodogai szemléli a már mérlegre rakott kövér zsákokat. Bende Szilveszter, a cséplőgép egyik népnevelője néhány perces pihenőjében beszélget a termelésével megelégedett asszonnyal. — Jobb-e a termés, mint tavaly volt? — Jobb bizony. Most meglesz a kenyérnek való. Talán még marad is egy kicsi . És azzal mit csinál Fick néni? Beadja-e »C« vételi jegyre, mint felajánlást? Mert amit beadnak, abból az irari munkásoknak biztosítja az állam a kenyeret, ők is sokat segítettek abban, hogy ilyen szép lett a termés az egész országban. Ekéket, traktorokat gyártottak, hogy meg tudjuk művelni a földünket. Egy kicsit gondolkozik a néni, aztán megszólal. — Hát mindenáron innen a cséplőgép farától vigyem be. Jó lesz az az én kamrámban . — Igen ám — mondja Bende Szilveszter —, de akkor az állám nem tudja, hogy mennyi raboncsával és hogyan gazdálkodjon. Még minek is öntené ki, meg cipelné haza. Jobb, ha azt mind« járt innen a géptől viszi kerz ember. Nincs vele annyi bajj meg a gondját is elveti vele. — Hát az igaz — ismeri el Filák néni. — ITát akkor én bfl is viszem egytőh Nem cs.»is sok én dupla munkát. Éppen dél lett, mire elcsépelték a gabonát. Az emberei« sorra leültek és hozzáfogtak az ebédhez. Sípos Bálint cséplőgépfelelős is bekapcsolódik a népnevelő munkába. Az ebédidő alatt lelő vas a népnevelőből, az újságokból« Neki a felelősségteljes munkáigja közben is van alkalma clíofogyasztani az ebédet. ’ A munkások szivesen hallgatják a felolvasást. Utána jól ítbeszélik, megvitatják a hallottakat. Ebéd után, amikor újra fel, s>erreg a traktor, még nagyobb kedvvel fogunk a munkához. Egyre tisztábban látják, hogy miért kell munkájukat becsületesen és odaadóan végezni és miért kell a begyűjtési versenyt sikeresen végrehajtani (kürtit NEM VÁLTOZIK hőmérséklet Mérsékelt, időnként élénkebb délnyugati, nyugati szél, felhőátvonulások, többi helyen, főleg nyugaton és északon kisebb futó záporv eső, esetleg zivatar. A hőmérséklet alig változik.