Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-01 / 254. szám
Az Újitó Kongresszus határozatai VI. évf. 254. szám. Arant hitel 1949 november 1., kedd El kell sajátítani és országossá tenni A SZOVJET SZTAHANOVISTÁK minden kezdeményezését Az Újitó Kongresszus második napján, vasárnap délután a küldöttek ismét együttesen folytatták tanácskozásukat a Vasas Székház dísztermében. Muszka Imre, a csepeli WM újítója felolvasta a Kongresszus határozati javaslatát A határozat az nyitó mozga_ lom főfeladatát a következőkben fektette le: 1. Tervszerűvé és tömegessé kell tenni az nyitó és és zsirilsitő munkát. 2. Meg kell szervezni a kollektív nyitó munkáit a fizikai és értelmiségi dolgozók összefogásával. 3. Meg kell gyorsítani a tapasztalatok átadását és átvételét. 4. El kell sajátítani és országossá tenni a szovjet sztahanovisták minden kezdeményezését. 5. Szélesítsék ki látókörüket az újítók, vegyék igénybe a műszaki tájékoztatás szolgálatát. 6. Az újító mozgalmat ki kell fejleszteni nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaság, a közlekedés, a gazdasági és társadalmi élet minden más területén. A javaslat határozattá emelése után Zsofínyec Mihály elvtárs, nehézipari miniszter beszélt az újitómozgalom eddigi eredményeiről, majd pedig az „A kongresszus nemzetközi tapasztalatcsere is volt" A kitüntetések átadása után Elnöki Tanács megbízásából az Apró Antal tartotta meg záróújítók legjobbjainak kitüntetéseket nyújtott át. Tizenkét újító megkapta a Munkaérdemrend ezüstfokozatát és 3000 forint pénzjutalmat, 40 ujitó a Munkaérdemrend bronzfokozatát és 1500 forint pénzjutalmat, beszédét — Az ujitók és élmunkások kongresszusának kétnapos tanácskozása megmutatta ennek a mozgalomnak nagy politikai és gazdasági jelentőségét — mondotta. — Pártunk Központi Vezetősége nagy súlyt helyezett a Kongresszus munkájának eredményességére és Rákosi Mátyás elvtárs jelenlétével húzta alá az nyitó- és élmunkásmozgalomnak, a szocialista munkaverseny mosogalomnak nagy jelentőségét. ÚJABB GYŐZELMI ÁLLOMÁS (N. P.) Lejárt fáz őszi búzavettés határideje. A nagyszegedi dolgozó parasztok száz százalékig teljesítették a vetési tervet. Sikeresen fejezték be az őszi munkák egyik legfontosabb és fő döntőbb szakaszát. Szeged dolgozói táviratban értesítették Rákosi elvtársat hétfőn délelőtt, hogy a szántás-vzetési munkákat határidőre befejezték. Nem maradt el mögöttük Nagyszeged egyetlen községe, vagy tanyaközpontjának dolgozója sem. Együtt értek célhoz, sőt egyesek mint Lengyelkápolna, Újszentiván, Üllés és Tápé községek még előbb. Valamennyien sikerrel vitték végig a vetési kampányt a célhoz vezető úton. Nem volt zökkenőmentes ez az út, amely a száz százalékos teljesítésig vezetett. Az őszi szántás-vetési munka egész Nagyszeged területén kedvező időjárási viszonyok között indult. A munkálatokat még a kezdet kezdetén, a terményfoegyűlésben elért nagy sikerek adta önbizalom fűtötte. Lelkesen éssel fogták meg az eke szarvát, kapát és a búzával teli zsákokat a falusi dolgozók. S elindutak újabb szép eredmények eléréséért. Lelkiismeretes munkájukat hamarosan zömrülő rozsvecsek igazolták. Dornzsma, Zsombó, Orés és Pusztamaz as határában. A kezdeti sikerek után a beindult kerék továbbgurult. Téves elgondolás lett úrrá a munkák felett. Észre se vettük, hogy a kerék göröngyös útra tévedt. Lelassult, zötyögött a vetési üemterv teljesítése. A kulákok minden alkalmat megragadtak, igyekeznek hátráltatni a jövő évi kenyerünket biztosító munkálatokat. Sok helyen akadt Szeged környékén is összejövetel, gyűlés, ahol ilyen hangokat lehetett hallani: »Ráérünk még a szánásra, még annál is inkább a vetésre — nézzétek meg, én sem szántok, pedig jó termést akarok aratni a jövő nyáron.» Sok községben, tanyaközpontban elfelejtették megnézni, kik ezek a hangoskodók, akik örökösen »a ráérünk meg«-et fújják. Ez a feledékenység felbátorította a hangoskodó kulákokat. A fengyeskápolnai Papp Vincéné, kulákasszony már nem elégedett meg a csendes, alattomos munkával, a szabotázs eszközéhez nyúlt. Rozsvetőmagját a gazos tarlóba szórta el és végnélkül sorolhatnánk, hogy mi módon igyekeztek hasonszőrű társai kárt okozni népi demokráciánknak. Hiába volt a gépállomások lelkiismeretes, szorgalmas munkája, hiába mutattak példát termelőszövetkezeti csoportjaink, a vetési ütemterv teljesítésében mindinkább elmaradtunk. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata az őszi szántás-vetési munkálatokról, rázta fel pártszervezeteinket és népnevelőinket. A határozat után a felvilágosító munkában elmaradt falusi pártszervezeteink belátták, hogy ezt a munkát éppen úgy, mint a begyűjtést nem lehet a véletlenre bízni. A határozat után megindult fokozott népnevelő munka kövekeztében rádöbbentek a dolgozó kis- és középparasztok is, hogy milyen téves útra terelődtek. A felismerés új irányt, új biztató erőt, új lendületet adott dolgozó parasztságunknak munkájában. Behozzuk a lemaradást, — tűzték ki célul maguk elé. És ennek mielőbbi elérésére Ruzsajárás megtette az első lépést, versenyre hívta ki Nagyszeged összes falvait és tanyaközpontjait, a szántás-vetési munkában mutatkozó lemaradás mielőbbi pótlására és a vetési terv mielőbbi 100 százalékos teljesítésére. Megindult a munka Ruzsajárástól Újszentivánig. Hiába próbálkoztak eztuán már és hiába akarták akadályozni a vetésterv teljesítését Korom Sándor, Kondász Pál, Dobó Rezső és a többi kulákok azzal, hogy nem vetettek be egyetlen talpalatnyi földet sem. A dülőfelelősök és a dolgozó parasztokból alakult ellenőrző bizottságok minden egyes esetben leleplezték aljas szándékukat, tervüket. Ezzel aztán megingott a kulákfront, amely jövő évi kenyerünk, az őszi munkák ellen, a szántásvetés megakadályozására irányult. Ha a Politikai Bizottság határozata után megindult népnevelő munka során felvilágosodott parasztságunk ilyen elsöprő erővel tudta megingatni a kulákok frontját, akkor most, mikor sikeresen befejeztük, száz százalékig teljesítettük vetéstervünket, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kulákoknak a szántás-vetési tervünk megakadályozására indított frontja felbomlóban van. Azzal, hogy felbomlóban van a kulákok ezirányú támadásainak vonala, nem arról van szó, hogy a további, hátralévő feladatainknak, az őszi mélyszántásnak munkáját lebecsüljük, eltörpítsük vagy kevésbé fontosnak tartsuk Még kevésbé beszélhetünk arról, hogy elködösítsük, elaltassuk a falusi pártszervezeteink és a falvak dolgozóinak harci éberségét. Arról van itt szó, hogy világosan meglássuk : a falu dolgozó parasztsága hallgat a Pártra, a népnevelőinkre és eredményeket tud elérni, felmutatni, ha napi munkájában felvilágosítással támogatjuk. És nemkülönben arról van szó, hogy amikor dolgozó parasztságunk követi Pártunk iránymutató szavát, akkor mint mindig, úgy most is, munkája eredményhez vezetett. Ezzel parasztságunk bebizonyította ismételten, hogy követve Pártunkat, akarja és munkájával segíti megalapozni ötéves tervünket. Az őszi szántás-vetési terv teljesítése, a munkának időre való gyors és gondos elvégzése újabb győzelmét jelenti dolgozó parasztságunknak és újabb győzelmi állomása a falusi osztályharcnak. Most ezzel a vereséggel ismét egy lépést tett hátra az egyre inkább zsákutcába futó falusi reakció. Ezután az újabb eredmény után sem szabad leszerelniük, nem szabad megpihenniük a falu dolgozóinak és élükön a pártszervezeteknek. A további munkák folyamán még találkozunk ebben az újabb csatában is a megvert ellenséggel, mert ahogy közvetlen a terménybegyűjtés idején adott hatalmas ütés után is frontot tudott kovácsolni az őszi szántás vetési munkák szabotálására, hátráltatására, éppen úgy megkísérli, hogy a már most folyó őszi mélyszántás munkálatait is megakadályozza. Ennek a lelkesedésnek és akaraterőnek, lelkiismeretes munkának, amellyel legyűrve a kulákfrontot, a vetésterv végső céljához, a befejezéshez elértünk, túláradónak, határtalannak kell lenni és kitartó helytállással kell folytatódni a mélyszántás befejeztéig. Ez az akaraterő, amellyel ezt az újabb sikert elértük, a népnevelő munka nyomán a falu dolgozóinak egyre fokozódó öntudatából, munkakészségéből és az ellenség iránti gyűlöletből nőtt ki. Ez az erő most a Párt segítségével újból meghátrálásra kényszerítette a falu ellenségét és még mielőtt beállna a föld fagya, leesne az első hó, ez az erő elvégzi az őszi mélyszántást is, amely hasonlóan a vetéshez, az ötéves terv első évének jó termését biztosítja. Az újítók csatlakoznak a Ganz-gyár felhívásához A továbbiakban kiértékelte a Kongresszus és részkonferenciák eredményeit. Rámutatott arra, hogy ez a kongresszus egyúttal nemzetközi tapasztalatcsere is volt, mert a résztvevő vendégek megismerhették újítómozgalmunk eredményeit. Végül a Kongresszus befejezéseként lelkes helyeslés és tapsvihar közepette bejelentette, hogy az újítók és élmunkások csatlakoznak a Ganz Villamossági gyár dolgozóinak kezdeményezéséhez és a Szakszervezetek Országos Tanácsának felhívásához, jó munkával, kiváló teljesítményekkel fejezve ki azt a mély hálát és szeretetet, amelyet az egész magyar dolgozó némi érez nagy vezére és tanulója, Sztálin iránt. Este a küldöttek tiszteletért fogadást adott a A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöksége. A fogadáson megjelent Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettes is. 04,5 százalékig teljesítene dolgozó parasztsáp• A BÚZAVETÉST OKTÓBER 29-IG Még a fagy beálta előtt el kell végezni a mélyszántást Hivatalos jelentések sezrint az őszi szántás-vetési munkálatok állása október 29-én a következő volt: Az őszi szántás-vetési munkáatok végzésének két döntő időpontját értük már el Dolgozó parasztságunk — megértve és magáévá téve az MDP Politikai Bizottságának határozatát — az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok példamutatása nyomán a gépállomások messzemenő támogatásával a rozsvetést száz százalékig, a búzavetést október 29-ig 94,5 százalékban teljesítette. A soron következő feladat: a még hátralévő búzavetés teljesítése és a mélyszántás elvégzése. A mélyszántás során fel kell használni a vetési munka tapasztalatait. Ahol tavaly mélyszántást végeztünk, az idén el kell érni, hogy tovább javítsuk a talaj termelőképességét és ezeken a területeken 4—5 centiméterrel lejebb szántsuk. Az így elszántott föld friss termőtalajt hoz a felszínre és ennek sokoldalú, jó hatása jelentős mértékben megmutatkozik a jövő esztendő terméseredményeiben. Ehhez rendelkezésre állanak a szükséges gépek és gépállomásaink a dolgozó parasztságnak minden sgítséget megadnak. Példát kell venni az állami gazdaságoktól és a termelőszövetkezeti csoportoktól. A mélyszántás befejezésével dől el lényegében, melyik megye, járás és község az, amelyik a legjobb eredményt éri el az őszi szántás-vetési munkálatokban. Az eddigi eredmények alapján változatlanul Vas megye vezet mind a rozs-, mind a búzavetés határidő előtti befejezésével és a mélyszántás terén eddig elért 53,5 százalékos teljesítéssel. Komoly verseny folyik a második helyért Zala, Sopron, Veszprém, Komárom, Esztergom vármegyék között. A búzavetést 29-ig 9 vármegyében: Vas, Zala, Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson, Nógrád-Hont, Somogy és Csongrád megyében száz százalékig elvégezték. Közvetlen befejezés előtt áll a búzavetés Szabolcs, Zemplén, Csanád és Tolna megyében. Lendületesen tör előre Békés megye, amely az utolsó helyről a múlt héten 93 százalékos teljesítésével a közepes vármegyék közé küzdötte fel magát. Jelenleg az utolsó helyen Szatmár, Bihar és Szolnok megye áll. A gépállomások dolgozói éjjelnappal munkában álltak, hogy a vetési munkálatok mielőbbi befejezését elősegítsék. Október 26-ig több mint félmillió hold talajmunkát és csaknem 60 ezer hold vetési munkálatát végezték a gépállomások traktorai. Az alközpontok versenyében a miskolci alközpont vezet, amely október 26-ig, a munkálatok teljesítésében 347 pontot ért el, megelőzve a berettyóújfalui alközpontot, amely 332 pont teljesítést ért el. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeti csoportjaink eddig a vetési munkálatokban jártak elő jó példával, most az őszi mélyszántás mielőbbi teljesítésében is elől járnak. Eddig 5 állami gazdaság végezte el száz százalékig az őszi mélyszántást! Krisztinamajor, Mezőhegyes, Kápolnásnyék, Bábolna és Környe.