Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-01 / 254. szám

Kedd, 194S november 1. A környék dolgozó parasztsága nagy tömegekben jön be a Lenin-film megtekintésére fal­nak az előkészütetek­ az Októberi Szocialista forradalom­ mit tó tnty ÜHH epréséce A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának szegedi ünnepségsorozatában egyik legkiemelkedőbb esemény lesz a „Vladimír Iljics Lenin" címmel készült nagyszabású, mű­vészi szovjet dokumentum-film­alkotás. A filmet november 6-án, Vasárnap este 8 órai kezdettel mutatja be díszelőadás keretében a Belvárosi Mozi. Az ünnepi dísz­előadáson az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága nevében Salamon Ferenc elvtárs mond beszédet. Négy napon keresztül játsszák Szegeden ezt a hatalmas élményt jelentő filmalkotást. Nemcsak a városi, de a szeged környéki falusi és tanyai dolgozók részéről is igen nagy érdeklődés mutatkozik meg a Lenin elvtárs életét élénk­­táró film iránt. A környékbeli dolgozó parasztságot az üzemi munkásság segíti hozzá ahhoz, hogy ne maradjon ki ebből a nagy élményből. A Magyar Ken­der felajánlotta két teherautóját, hogy behozzák a mozielőadások­ra Deszk és Kübekháza dolgozó parasztjait. A Szegedi Kender­fonó autójával Sándorfalváról, a Gyufagyáréval pedig Balástyáról hozzák és viszik díjmentesen vissza a dolgozó parasztságot. Ez a három üzem példát muta­tott a többi üzem számára is és előreláthatóan sikerül lehetővé tenni, hogy a környék minden dolgozó parasztja az üzemi mun­kásokkal együtt megtekinthesse a Lenin elvtárs életéről készült filmalkotást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából rendezen­dő szovjet fényképkiállítást is igen nagy érdeklődés előzi meg Nagyban folynak az előkészületek arra is, hogy Szeged dolgozói az MDP vezetésével a forradalom évfordulójának napján méltókép­pen vegyék ki részüket a világ valamennyi dolgozójának közös ünnepléséből. Harminckét év telt el azóta, hogy a Szovjetunió öntudatra ébredt dolgozói lerázták magukról a kizsákmányolás nyűgös ter­heit s helyreállították a dolgozók államát, a szocialista Szovjet­uniót. »4 jó uram Hogy erről méltóképpen megemlékezhessen Szeged dolgozó népe is, a jövő héten két moziban kerül bemutatásra a +LENIN“ című film. Erre az alkalomra mi, a Ka­gyar Kender dolgozói felajánlot­tuk, hogy kimegyünk két községbe és putiunkkal behozzuk Sze­gedre dolgozó paraszt elvtársainkat, hogy ők is megnézhessék ezt a filmet. Mi, a Magyar Kender dolgo­zói ezzel is mélyíteni akarjuk a munkás-paraszt szövetséget, a Szocializmus mielőbbi elérésének érdekében. Mi, a Magyar Kender dolgozói úgy érezzük, hogy ez kommu­­nista kötelességünk és szeretnénk, ha minden szegedi üzem dol­gozói követnék példánkat és a lehetőség szerint minél több dol­gozó paraszt elvtársat hoznának be Szegedre a „LENIN“ című film megtekintésére. 111. Tóth Erzsébet, ifjúmunkás. NEM MARADT LE KÜBEKHÁZA SEM A búza- és rozsvetés százszázalékos elvégzése után a mélyszántás sikeréért halad a munka — Későn van már erre — ’mondták némelyeik Kübokhá­­zán, amikor a porkukac-kár miatt már harmadszor kellett venni a kukoricát. Ez azonban csak kevesek véleménye volt, a többség bízott a jó munká­ban, ami legtöbb esetben pó­tolja az ilyen késéseket. Föld­je­last legtöbben jól megágyaz­ték tavaly ősszel az idei ter­mésnek, mert GÉPPEL, SZÁNTATTAK jó mélyen, így nem kellett ag­­gódniuk a talajnedvesség miatt. Tudnák, ha a kapálást is el­végzik becsülettel, nem lesz hiba a terméssel sem. A nyári munkák idején már látni lehetett, hogy a jó mun­kának me­­g lesz az eredménye és ha késve ;s. de lesz kuko-VELVAROSt ~~~\ • etetőn tf*- >c> ,6r­e*. | Mindennan szerdáig. Ticatermés. Mindegy nyolcszáz holdnyi volt Kübekházán a ké­sőn érő kukorica. Ez nagy fel­adat elé állította a dolgozó pa­rasztokat, mert nagyban hát­ráltatta az őszi szántás-vetési munkálatokat. „BEHOZZUK A LEMARADÁST!“ tűzték ki célul maguk elé két hete a kis- és középpar­a­sz­t­ok. Ezek után valóban úgy is fog­tak munkához. Egy volt az akarat a határ valamennyi dű­lőjében. Most ugyanilyen szé­les vonalon a tanyahalmi dű­lőtől kezdve a budralaki dűlőig egy akarattal indultak utolsó rohamra, hogy mnél előbb be­fejezhessék a vetést. Testvérek, rokonok, ismerő­sök, jóbarátok fogták össze, ho­gy egymást segítve befejez­hessék október 31-ig a búza­vetést. A FALU ALATTI HATÁRRÉSZBEN a Patmukc familia vonult fel eljes férfinépével. Két vető­géppel, két boronával dolgoz­nak már a kora hajnali órák óta. — — A Pamukok sem marad­nak el — kiált át egyikük a szomszéd földben dolgozó Bodó István elv­ársnak, a párttitkár­­nak. Hangja túlhancogja a ve­tőgépek csörömpölését. Bodó elvtárs válaszát már nem hall­ják, szavait ellenkező irányba viszi a szél amely valóságos porfelleget kavar a vetőgépek után. A FEKETERÉTI DŰLŐBEN Puskás István kisparaszt áll­ földje végén. Saeme a törtető traktort nézi, hogyan forgatja ekéjével a földet. Kérges te­nyerével végigsimítja poriepet és egy hét óta hosszúra nőtt szakálét. — Még borotválkozni sem volt időm __ mondja — Gürget az idő. Fejével a magasban úszó fel­legek felé int: — Még jobb előbb, mint ké­sőbb, mert csak így számítha­tunk jó termesre. A termelőcsoport tanyájának udvarán Hegyes Ferenc dűlő­­felelős már azt vitatja a cso­port pártjaival hogy melyik dű­lő fejezi be elsőnek a vetést. ÖREG ESTE VAN, mire az utolsó kocsi zörgése is elhalkul a faluban. Álomra hajtják fejüket a munkától fá­radt dolgozók. Nyugodtan pi­hen az egész falu. Száz száza­lékig teljesítették a vetési ter­vüket. A határban azonban mégsem szűnt meg a munka. Négy trak­tor húzza tovább az ekét. Mély­szántást végeznek. Nagy Pál. M4CLOVIA Egy gyönyörü indiánleány önfeláldozó szerelme. Ezenkívül legújabb HÍRADÓ a­p­a 1.0 —— Teleton Aut.. .'1H.44 Hérlet-Mindennap szerdáig Az első lengyel filmvígjáték K­INCS Kacagtató mulatságos bohóza Ezenkívül HÍRADÓ SZICHEMI t­eleton Aul U-7' Ildiet Kzditen és s­eruau Fehér homo­k Szlovák partizánok küzdelmes hn-c­m­n M'ifr s Tritráh n P Előa dások mi­­dhnem moziban, hé lköznap 6 és 8 órakor, vasárnap 4, 6 és 8 órakor. énztá nyitás d. c. ll-12-itr, d. u 3-kor KOVÁCS BÉLA textilüzletét Tisza Lajos körút 51. sz. alól november hó 1 én át hel vezte Kalmár ú­ i nótáival és aporfdrá —-—______1 üzletébe, Szécheny­i-tér II. sz. alá (Központi Húscsarnok mellé) 3 A KÖNYV Itt van elüttem a Könyv- Bar­­­­na fedőlapján az aranybe­­tűk úgy csillognak, mintha va­lami csodálatos, hatalmas ener­gia ontaná belőle a fényt. Vilá­git. Kezembe veszem és kinyi­tom. Hajtok két lapot és onnan Sztálin elvtárs tekintélyt paran­csoló, egyszerű és mégis csodá­latos lé­c néz ránk. A következő oldalakon nagy, vörös betűkkel: l. V. SZTÁLIN. Egy percre elgondolkodom. Agyam és emlékezőtehetségem villámgyorsan jut vissza a múlt­ba. Nyomor, éhezés, ruhátlan­­ság, jogtalanság jut eszembe és hirtelen ott látom magam előtt magamat, mint gyerek. Rövid nadrágomon megszámolhatatlan foltok sokasága, sápadt az ar­com és könnyes szemekkel nézek azok után, akik a fagyos télétől nar­okon meleg bundában kacag­va suhannak el mellettem. És beszélnek is. »Tegnap autót vet­tem.« »Ma száz munkást küld­tem el a gyáramból, mert ne­kem igy jobb.« »Ma az EMKE~ ídm­házban étkeztem és a leg­finomabb dolgot ettem, — jól nézd, az a piszkos proli a sze­métkosárból szedi ki a kenyér­hajat.«­Ezek nem fáztak és nem vol­tak éhesek, mint én. A­ztán siklott gondolatom **előre. Hallottam a sziréna­dugást, a bombarobbanást, a haldoklók hörgését. És láttam a lerombolt, porig alázott — mun­káskezek által felépített — há­zakat, hidakat és mindent. Nem sokkal utána láttam az első vörös katonát, amint egyik kezében géppisztolyt tart és má­sik kezében hatalmas darab fe­hér kenyeret nyújt felém. Két kézzel kapok utána és megha­­tottan mormolom: »köszönöm« és­­ mosolyogva szól vissza: »Nyi­­csevo". Néhány pillanat alatt végigfu­tok az elmúlt öt éven, aztán sze­mem újra ott van a könyvön Idejembe veszem és lapozok ** benne. Itt, ott megakad szemem eg­y-egy soron és olva­som. Elolvasom egyszer, kétszer, sőt háromszor is. Nehéz, súlyos szavak, mondatok állnak előt­tem, amelyek az igazságtól sú­lyosak. Minden sor, minden be­tű harcról, igazságos harcról szól, amely harc az oroszországi burzsoázia és a kizsákmányolók ellen a proletariátus felszaba­dításáért. »A munkásosztály a maga, sa­ját erejével viszi előre ezt az ügyet — az önálló politikai párt megadja neki az ehhez szüksé­ges erőt.« Ezt olvastam belőle legelő­ször és aztán tovább. Olvastam belőle a forradalomról, a kiált­ványokról és a Cél elérését gátló reakcióról, annak aljas mester­kedéseiről. Olvastam azokat a sorokat, ahol a szovjet dolgo­zók a Párt irányításával halad­tak előre keserves, emberfeletti harc árán azért, hogy a Célt el­érjék először maguk, aztán az egész világ proletárjainak fel­szabadítása érdekében, ezen a néhány soron ke­­resztül is sok mindent megértettem. Most még világosabban lá­tom, hogy miért tudnak a szov­jet emberek »csodát« művelni. Még jobban tudom azt, hogy miért takarták el szemünket a múltban Horthyék, hogy ne lás­sunk el valamennyien a Szovjet­unióig és mért keltett annyi jó és becsületes elvtársnak életé­vel fizetnie. Világos előttem az is, hogy miért a legfejlettebb és miért a leghatalmasabb a Szovjetunió ereje mind a tudomány, mind a harc terén és minden tekintet­ben. Most már megértem azt, hogy miért kell versenyben dolgozni, megváltoztatni munkához való viszonyom és miért kell nekem híven követni a Pártom tanítá­sait és útmutatásait: azért,hogy olyan legyek, mint a szovjet em­ber, akit Sztálin elvtárs tanít és Sztálin elvtárs vezet az uton. Azért, hogy veled, vele és va­lamennyi becsületes, magyar dol­gozóval karöltve, vállvetve ha­ladhassam azon az uton, ame­lyen haladnunk kell tanulva és dolgozva. A Könyv itt tan a kezem­­** ben. Büszkeség és kitün­tetésnek veszem azt számomra, hogy olvashatom. Mert kitün­tetés az, amikor én (és te is)■ ezt a könyvet kezembe vehe­tem és olvashatom. Arany betűi a borítólapon ezt az érzést váltják ki belőlem: »itt van a könyv és fogd a ke­zedbe. Munkád becsületes el­végzése után olvasd el figyel­mesen, mert tanulhatsz belőle. És tanulmányozd, hiszen érde­mes, mert nem mindennapos ez a könyv, amelyet minden sarki újságárusnál megvehetsz. Ezt a könyvet Sztálin elvtárs írta és tudd meg: az, hogy ma szabad vagy és embernek érezheted ma­gad, hogy az életszínvonalad rulpról-napra emelkedik, hogy öntudatos munkáddal eléred a szocializmust, sőt ezután a leg­fel­tet­ebb társadalmi formát, az mind, de mind a »Sztálin mű­vei«. (Kürti László.) Szeged dolgozó parasztjai teljesítették a vetéstervet Nagyszeged dolgozó parasztjai nagy szorgalommal végez­ték a rozsvetési előirányzat tökéletes teljesítése után a búza­­vetés-terv teljesítését is. Az elmúlt héten különösen nagy len­dülettel haladt előre az őszi szántás-vetési munka. A dolgozó parasztokkal együtt éjjel-nappal kinn fáradoztak a földeken a gépállomás dolgozói is. Búgtak traktorok, szaporán hasadt a föld, hulltak bele a magok és­ a szorgalmas munkának meg is lett az eredménye. Hétfőn a határidő napján büszkén adhat­ta fel a város vezetősége Rákosi Mátyás elvtársnak, a ma­gyar dolgozók nagy vezérének a következő táviratát: Rákosi Mátyás elvtársnak, miniszterelnökhelyettes Budapest Jelentjük, hogy Szeged dolgozó parasztsága az őszi szántás­ vetési munkálatokat száz százalékban ha­táridőre befejezte. Szeged Város Vezetősége.

Next