Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-01 / 1. szám

V 2 A bűnös összeesküvés láncszemei nem a habarovszki vádlottaknál végződnek 25 évi javító munkatáborra ítélték a baktériumper fővádlottait A baktériumfegyver előkészítésé­vel és alkalmazásával vádolt ja­pán militaristák perében Szmirnov ügyész vádbeszédében többek kö­zött a következőket mondo­ta: “ A mostani tárgyal és jelentő­sége messze túlhaladja a vádlottak padján ülők megállapított szemé­lyes bűnösségét és felelősségük fo­kát. Mint a tárgyalás során meg­állapítást nyert, a bűnös japán im­perializmus által tervezett bakté­riumháború ré­sze volt a békeszer­­vező népek ellen irányuló általá­nos támadó összeesküvésnek. Az ügyész emlékeztetett arra, hogy az imperialista japán hos­­­szú éveken keresztül volt az ag­resszió tűzfészke Távolkeleten. A japán háborús főbűnösök ügyének Tokióban végetért tárgyalásán be­bizonyosodott, hogy Japán hosszú éveken át készülődött a Szovjet­unió megtámadására. A japán im­perialistáknak a Szovjetunióval szemben táplált agresszív tervei nem azért nem valósultak meg, mintha a japán militaristák­­ bé­­keszeretőak­ lettek volna. A szov­jet távollkeleti békét a zseni­ális sztálini politika tarthatta fenn, an­nak eredményeként, hogy győzel­mesen valósították meg a sztálini ötéves tervet.­­ Amikor a szovjet hadsereg csapatai az ellenség ellen­álását megtörve Nyugat felé haladtak előre, Mijdenek gázkamrái és Auswitz krematóriumai akadok útjukba, amelyeket a német fa­siszták hívtak ételre. A hitlerista baktériumszakértők a poznani bak­teriológiai intézetben pestis bactl­­lvusokat tenyésztettek és sokmi­­lió békés polgár ellen akarták alkal­mazni a baktérium fegyvert. Csak a Szovjetunió fegyveres erőinek megsemmisítő csapása mentette meg akkoriban az emberiségeit a baktériumháború borzalmaitól, melyet a hitlerista gonosz­ erők akartak rázúdítani a világra.­­ Amikor a hitleri hadigépezet szétzúzása után a Szovjet Hadse­­reg csapatai, szövetségesi kötele­zettségeihez híven, megsemmisítet­­ték a japán imperializmus fő ütő­erét, a Kvantung-hadsereget, újból megmentették az emberiséget a baktériumháború szörnyűségeitől.­­ A bírósági tárgyalás megírni, latta, hogy a­­ japán militaristák va­­lóban baktériumháborúra készül­­tek, ennek a háborúnak leghatéko­nyabb eszközeit és annak alkalma­­zási módjait kutatták.­­ Amint az előzetes vizsgálat során megállapították, húsz kilo­méterre Harbintól találhatók annak a nagy katonai telepnek a marad­ványai, ahol a japán hadsereg bak­­tériumalakulatai, a 731-es, vagy más néven Isii alakulat volt elhe­­lyezve és hosszú éveken át készült a baktériumháborúra, amit azzal kezdett, hogy a kiválasztott bakté­riumfajtákat sokezer élő áldozaton próbálták ki. Jamada tábornok val­lomásából megállapítható, hogy a japán fővezérség a baktériumhá­ború három alapvető módszereit fogadta el: a baktériumok perme­tezését repülőgépről, különleges baktériumbombák ledobását és a te­­lepülések, vízvezetékek, mezők meg­­fertőzését baktériumokkal, diver­­ziós cselekmények útján. Az ügyész ezután azokról, az emberiség történetében eddig még nem látott embertelen bak­­tériumtámadásokról beszélt, me­lyet a 731-es alakulat a kínai nép ellen intézett 1940—1941 és 1942-ben. Az ügyész részleteket olvasott fel Macumura tábornoknak, a Kvan-tung hadsereg főhadiszál­lás« hadműveleti osztálya volt parancsnokának vallomásából, mely szerint a Szovjetunió elle­ni háború estén a baktérium­fegyvert alkalmazni kellett vol­­na Vorosnovgrád, Habarovszk, Blagovescsenszk és Csiba váro­sok közelében. Éppen a Szovjet­unió határainak közelsége volt az egyik oka, hogy a 731-es ala­kulatot Mandzsúriában állították fel. Minden készen volt, csak a jeladást várták Tokióból, hogy mgkezdjék a Szovjetunió elleni hadműveleteket. A jeladás azon­ban nem következett be. A ha­talmas Szovjetunió és hadsere­ge meghiúsította az emberiség történetében eddig még nem lá­tott bűnös fegyver alkalmazá­sát, amire az agresszorok ké­szültek. Az ügyész ezután áttért a vádlottak személyes felelősségé­nek kérdésére. __ Mikor a bíróság a vádlot­tak padján ülő bűnösök sorsá­ról dönt — mondotta — szem előtt kell tartania a béke és az emberiség ellen irányuló bűnös összeesküvésnek a végcéljait Tudjuk, hogy a japán hadsereg titkos baktérium alakulatait Hi­rohito japán császár utasítására állították fel. A bűnös össze­esküvés láncszemei nem azok­nál a bűnösöknél végződnek akik felett önök ítélkeznek. Ezek a­­ gonosztevők nem ülnek mind a vádlottak padján. Ha­zánk határain kívül tartózkod­nak és annak a reakciós impe­rialista tábornak a támogatását élvezik, amely maga is álmodo­zik arról, hogy mikor zúdíthat az emberiségre atombombáikat és halált okozó baktériumokat. Azok a gyilkosok azonban, akik most a bíróság előtt állnak, szi­gorú fellősséggel tartoznak az emberiség ellen elkövetett bűn­­cselekményeikért.­­ E per jelentősége, hogy szokatlan élességgel mutatta be a rabló vadállati japán imperia­lizmust, amely titokban bakté­­riumháborúra, az agresszió egyik legembertelenebb fajtájá­ra készült. Már közel volt az az óra, amikor az emberiségre számtalan milliárd halált hozó baktériumot zúdítottak volna és egyedül a Szovjetunió fegyve­res erőinek megsemmisítő csa­pása mentette meg a világot a baktáriumháború borzalmaitól. Büszkén gondolunk ha­t­alm­as szocialista hazánkra, amely megmentette az emberi civilizá­ciót a pusztulástól és megemlé­kezünk a szovjet népnek a nagy Honvédő Háborúban aratott győzelméről. Az önök ítélete le­gyen félelmetes intés az új vi­lágháború gyújtogat­óinak, akik ugyanolyan kegyetlenek és ugyanúgy gyűlölik az emberisé­get, mint azok a bűnösök, akik felett önök ítélkezni fognak. Ezután a védőbeszédek és a vádlottak felszólalásai következ­tek.­­ A tengermelléki katonai kör­zeti törvényszék pénteki tárgya­lásán ítéletet mondott a japán hadsereg volt katonái felett, aki­ket a baktériumfegyver előké­szítésével és alkalmazásával vádoltak. A bíróság Jamada, Kadzicuka, Takahasi és Kava­­szima vádlottakat 25 évi, Szato és Kuraszava vádlottakat 20 évi, Niszi vádlottat 18 évi, Mi­­tomo vádlottat 15 évi, Onoue vádlottat 12, Harizakura vád­­lottat 10, Kuruszima vádlottat 3 évi és Kikucsi vádlottat 2 évi javító munkatáborban eltölten­dő büntetésre ítélte. Minisztertanácsi határozat a kártalanítási előlegek folyósításáról Illetékes helyről közlik. Az 1940/20. számú törvényerejű ren­deletnek 12-ik paragrafusa alapján e most államosításra került válla­latok volt tulajdonosai részére az illetékes miniszter legfeljebb 15 ezer forintig terjedő kártalanítási előleg folyósítását engedélyezheti. A minisztertanács határozatot hozott, hogy az illetékes miniszte­rek a törvényerejű rendeletben­­ szerepl­ő egyhónapos határidőnél is rövidebb idő alatt dönt­seneik az előlegek folyósításáról. A kártalanítási előleggel kapcso­latos kérvényeket az érdekeltek a vállalat tárgya szerint illetékes minisztérium elnöki főosztályához címezzék, lakáscímük pontos meg­jelölésével. A kérelemben fel kell tüntetni a kérvényező anyagi és személyi körülményeit. IV. VaaSr«ap. Január T. Elnyerték méltó büntetésüket a habarovszki per vádlottai, a japán imperializmus tömbig­­gyilkos képviselői, akik az em­beriség történetében példátla­nul álló gaztetteket követtek el. Csak a dachaui, auschwitzi, bergen-be­seni és a többi náci­fasiszta megsemmisítő táborok borzalmai hasonlíthatók azok­hoz, amiket a különleges kikép­zésű javan csávatok a bakté­riumháborúra való előkészüle­tek során elkövettek. A per során ismét bebizonyo­sodott, hogy a fasizmus, mely a monopoltőke legreakciósabb, legimperialistább, legsovinisz­tább csoportjának nyílt­ terroris­ta diktatúrája, milyen feneket­len aljasságokra képes, milyen emberi mivoltukból kivetkőzött szörnyetegeket szül. A békesze­rető emberiség számára nagy tanulságot jelentett ez a per. Ismét kézzelfoghatóan felhívta a figyelmet arra, hogy a fa­sizmus minden megnyivánulási formája ellen küzdeni kell, mert — legyen az nyílt fasiz­mus, mint Spanyolországban, „szocialista“ frázisokkal lepi«’ zeit mint Jugoszláviában, vagy kibontakozóban lévő, mint Amerikában — minden form­á­­ja a dolgozók kegyetlen elnyo­mását, kegyetlen, vér­gőzös, gyilkos brutalitást jelent. Ha azt kívánjuk, hogy béke legyen a világon, akkor ezt an­nál jobban biztosíthatjuk, mi­nél élesebben, kíméletlenebbel harcolunk a fasizmusnak bár­milyen­ formában való jelentke­zése ellen és csírájában elfojt­juk jelentkezési kísérleteit. Min­denki, aki a fasizmussal, vagy a fasisztákkal szövetkezik, tár­gyal vagy egyezkedik, elkerül­­hetetlenül áldozatul esik a fa­siszta fenevadnak. Lehet béka különböző gazdasági és politi­kai rendszerben élő nemzetek között, de nem lehet béke fa­­siszták és becsületes emberek között. Csak a fasiszták elleni kemény és engesztelhetetlen harc biztosíthatja, hogy az em­beriség békésebb, szebb jövőt tud felépíteni. Bebrits Lajos elvtárs a közlekedés terén végrehajtott államosításokról Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés-és postaügyi miniszter a közlekedés terén végrehajtott államosításokkal kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott­ “ A közlekedési tárca területén az államosítás minden vonatkozás­ban a legnagyobb rendben ment végbe. A kiküldött vállalatvezetők mindenütt a törvény szellemének, Pártunk utasításának szigorú betar­tásával jártak el. Munkájukat jól és hiba nélkül végzik. — Az államosított üzemek dol­gozói mindenütt kitörő örömmel fo­gadták az államosítást, hiszen mind­nyájan tudják, hogy a tervszerű munkába való bekapcsolódásukkal sokkal nagyobb mértékben tudnak az ötéves terv megvalósításához, a szocializmus építéséhez konzilírál­­ni. Megnyílt előttük a sztahánovis­i­ták útja, az életszínvonal emelke­désének fokozottabb lehetősége és egyúttal megszűnt a kapitalista szektor tervgazdálkodást akadályo­zó munkamódszere.­­ A most államosított üzemekben sok kiváló munkás eddig nem tudta megfelelő módon hasznosítani ké­pességeit a szocializmus építése ér­dekében. Most az államosítás után erre már minden lehetőségük meg­van.­­ Meg vagyok győződve róla, hogy az államosítással igen nagy segítséget kapott a közlekedési tár­ca az ötéves terv rávonatkozó ré­szének sikeres megvalósításához. Sikiang kormányzója átállott a néphadsereg oldalára A kínai néphadsereg Szekiang tartományában teljesen felmor­zsolta Hu-Csung-an csapatát. A tábornok hadserege jelentette a még meglévő utolsó komoly Kuo­mintang szárazföldi haderőt,. A Kuomintangnak most már 40 ezer­nél kevesebb katonája van a szá­razföldi harcok céljaira. Cseng-Si-hu és Pan-Von, a dél­nyugatkínai Kuomintang főhadi­­szállás helyettes parancsnokai és Pin-Von-hu és Sikiang tartomány Kuomintang kormányzója Mao- Ce-Tung elnökhöz is Csu-Teh főpa­rancsnokhoz intézett táviratukban közölték, hogy megszakítják kap­csolatukat a Kuomintanggal és együttműködnek a kínai néphad­sereggel. India felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal Az AFP jelenti: Az indiai kor­ f ciai kapcsolatokat létesít a Kínai mány elhatároz a. K­ocv diploma-1 Népköztársasággal. A Szovjetúnió nem­zeti köztársaságainak virágzása különösen szembeötlő, ha össze­hasonlítjuk néhány külföldi államban fennálló helyzettel. Vegyük például az­­ Azerbajdzsán és az üzbég Szovjet Köztár­saságokat és a Szov­­jetúnióval szomszédos Perzsiát és Törökor­szágot. Természetes, hogy ebben az esetben csupán a gazdasági és k­ulturális helyzet né­hány eredményének az összehasonlítására kell korlátozódnunk. Ismeretes, hogy az üzbég és az azerbajd­zsán nép rég elűzte ki­­zsákmányolóit — a khánokat, bégeket és bejeket, a kereskedőket és kapitalistákat. Az azerbajdzsán és üzbég dolgozó nép legjobb fiai és leányai vezetik m­ost az országot, a gyárakat, a kolhozo­kat, iskolákat, intézete­ket köztársaságukban. Azerbajdzsán és Üz­­bekisztán dolgozói, akár az egész szovjet nép, már régen nem ismeri a kizsákmányo­lás elnyomását, a nyo­mor rémségeit, az éh­séget és munkanélkü­liséget. Évről-évre fej­lődik a nép életének anyagi és kulturális színvonala. Perzsa és Törökor­szág népei továbbra is a földesurak — khá­­nok uralma alatt gör­nyednek, a kapitalis­ták s a külföldi rab­szolgatartók igáját nyögik. A szovjet hatalom ideje alatt az Azer­bajdzsán Szovjet Szo­cialista Köztársaság só az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság elmaradt agrárország­ból inari köztársaság­gá vált, fejlett iparral szedelkezik, amely ki­emelkedő helyet foglal el a népgazdaságban. Perzsia és Törökország elmaradt mezőgazdasági országok maradtak, ahol a mezőgazdaság primi­tív technikai felszerelés­­sel van ellátva s ez ké­pezi az ország gazdasá­gi alapját. Emellett Per­­zsiában a parasztság kétharmadának nincs földje, és e­z ország földbirtokainak 63 szá­zaléka a földes­urak tu­lajdona. Törökországban a pa­­rasztok túlnyomó töb­ség­ének nincs földje és a föld­esurak birtokain dolgozik. Azerbajdzsánban és Uzbekisztánban a szov­jet hatalom előtt a la­­kosság 90 százaléka írástudatlan volt, de már 1946-ban teljesen megszűnt az analfabé­tizmus. Iránban jelenleg a lakosság 85 százaléka analfabéta, Törökország­ban mintegy 66 száza­léka s a törökországi falvaknak mintegy 70 százalékban nincsenek isko­lái. Az Azerbajdzsán Szov­jet Szociális­­ Köztár­saságban 5902 orvos dolgozik, vagyis 525 emberre egy­ orvos jut. Perzsiában 1500 orvos működik, vagyis 11.333 la­kosra jut belőlük egy Az Üzbég Szovjet Szo­cialista Köztársaságban 6612 orvos van, vagyis S53 lakosra esik egy. Törökországban 2181 orvos van, vagyis 8941 lakosra jut egy orvos. Az Azerbajdzsán Szov­jet Szocialista Köztár­saságban a lakosság minden 183 emberére jut egy kórházi ágy Porral­aban csak min­den 3400 emberre. Az üzbég Szovjet Szocia­lista Köztársaság terü­letén a lakosság minden 181 tagjára esik egy kórházi ágy. Törökor­­szágban csak minden 166 emberre. Az Azerbajdzsán Köz­társaságban 48 város és vá­r ősi jellegű település rendelkezik vízveze­ék­kel. Érdekes megemlíte­ni, hogy ugyanakkor Teheránnak­fővárosának nincs se csatornahálózata, sem vízvezetéke. Az Azerbajdzsán Szov­jet Szocialista Köztár­saság mezőgazdaságában 5000 traktor, 6000 kom­bájn és 77.000 gépvon­­tatású mezőgazdasági felszerelés és egyéb me­zőgazdasági gép dolgo­zik. Perzsiában a föd­­mivelés fő termelő esz­köze a faeke. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdaságában több minit 24.000 traktor, 1500 kombájn és 280.000 kü­lönböző mezőgazdasági gép van használatban. A török faluban a föl­det túl­nyomórészben fa­ekékkel művelik meg. Minden második gazda­ságra jut egy faeke, úgynevezett „kiaraez­­pán“ minden 16. gaz­daságra egy eke és min­den 220. gazdaságra egy mezőgazdasági gép. E csekély összehason­lítás visszatükrözi a Szovjetunió nemzeti köztársaságjainak gaz­dasági és k­ulturális nö­vekedését, amelyet a le­ nini-sztálini nemzetségi politika, Sztálin elvára at­vai gondoskodása ered­ményezett, a soknemze­tiségű Szovjetunió né­peinek felvirágzásában. A Nagy Októberi Szo­­ciali­­ta Fo­r ■a idom: a mi társadalmi es 4éle m­­r­end­szerünk a szocializ­mus győz­e­me a Szov­jetunióban, amelyet Sztálin elvtárs vezeté­sével értünk el, képezi a Szovjetunió minden népe eddig még soha nem tapasztalt gazda­sági és kulturális fel­­emelkedése és felvirág­zása alapját. A munkás­­osztály és a bolsevik párt vezetésével a népek lerakják a kommuniz­mus útját. A történelem legkíméletlenebb és leg­­ságosabb háborújának időszakában, amelyet or­szágunk története folya­mán valaha is átélt, az egész szovjet nép ismé­telten megláttja, milyen bölcs és előrelátó volt a bolsevik párt poétikája, amelyet Sziláii elv­társ, Lenin ügyének folyta­tója, vezetése alatt haj­tott végre. Az a poli­tika az ország iparosí­­t­ás­ának, a mezőgazda­ság kolektivizálásának, a szocialista állam fegy­veres erői megerősítésé­ről való gondoskodás­nak, a párt és nép, a szovjet állam minden rendű ellensége csel­­sze­gény eivel szemben ta­núsított éberségének po­litikája volt. A Nagy Honvédő Há­ború éveiben új erővel tárult fel Sztálin elv­társ nagysága, a há­ború első napjaitól kezd­ve, amikor népünket ha­­flálos veszély fenyeget­te, amikor a Vörös Hadsereg a hitleri ha­dak szörnyűséges táma­dásának következtében feladta legkedvesebb vá­rosainkat és falva­inkat, Sztálin elvtárs lett az állami véderő bizottság feje. Az ország fegyve­res erőinek élén állva, erősítette a Szovjetunió népeinek igaz ügyünk győzelmébe vetett hitét, tömörítette őket Lenin zászlaja alatt az ellen­ség szétzúzására, a győ­zelem kiharcolására. (Folyta­tjuk­el ) A kommunizmus győzelmeinek nagy lelkesítője és szervezője Berija elvtára cikke a Pravda sztálini számában

Next