Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-01 / 27. szám
Szerda, 1950. február 1 A kukik — a dolgozó nép ellensége t emelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozóinak első országos tanácskozása valóban határkövet jelentett mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének útján. Először mértük fel országos viszonylatban az eddig elért eredményeket és ismét — de nem először — mértük fel azokat a veszélyeket, amelyek ezt a fejlődést gátolják, vagy gátolhatják. Mint annyiszor, most is Rákosi elvtárs hívta fel a tanácskozáson résztvevőkön keresztül, fejlődő termelőszövetkezeti csoportjunk minden tagjának — de az egész dolgozó magyar parasztságnak is — a figyelmét arra, hogy a termelőcsoportok átütő sikerei, az a tény, hogy az ott dolgozó elvtársak már teljesen nyeregben érzik magukat, azt a veszélyt rejti magában, hogy lebecsülik az ellenséget, lebecsülik és ezért gyakran fél, vagy negyed kézzel nyúlnak az előttük álló kérdések, nehézségek megoldásához. „A sikerek kétségkívül nagyok“ — mondotta Rákosi elvtárs — „de amit elértünk, az még csak a kezdet kezdete. Előre meg lehet mondani, ha elbízzuk magunkat, ha pihenni akarunk eddigi babérainkon, akkor az ellenség újra összeszedi magát és torkunknak ugrik.“ Itt mostanában csendesek a kulákok“, — „Visszahúzódtak“, „Hallgatnak“ — ilyen és még számos ehhez hasonló kijelentést hallhattunk a közelmúltban is a nagyaegedi falvakban és tanyaközpontokban. Hallottunk ilyen kijelentéseket Röszkén, Domaszéken, Alsóközponton éppen úgy, mint Lengyelkápolnán. Amikor azután az ilyen kijelentések és megállapítások szerzői meghallották a hírt, hogy Kiss Imre elvtársat állati kegyetlenséggel meggyilkolta az elvetemült kulákszervezet — először arok hümmögtek. A „csendes“, a „visszahúzódó“ kulákokról kiderült és világossá vált ezek előtt a megnyugodottak előtt is, hogy a kulák nem adja fel a harcot, hogy a kulák a dolgozó parasztok esküdt ellensége. Ha úgy látszik, hogy visszahúzódott is, ez csak az ugrásra kész ragadozó vadállat lapulását, de nem a kulákveszély megszűnését jeleníti. jpersze, ami a visszahúzódást illeti, ez sem fedi a valóságot. Nem a kulákok húzódtak vissza, hanem a mi falusi elvtársaink közül egyesek részéről történt visszahúzódás. Nem arról van szó, hogy nem lennének látható jelei a kulákok kártevéseinek, hanem arról van szó, hogy egynéhány falusi elvtársunk nem látja meg a kulákok mesterkedéseit. Pedig ez a mesterkedés olyan szemetszúró és olyan sokrétű, hogy lépten-nyomon beleütközhetünk. Vane vájjon olyan termelőszövetkezeti csoport Nagyszeged területén, amelyik érezte volna saját bőrén a kulák alattomos, vagy nyílt mesterkedését. Ha azt a sok rágalmat, azt a sok rémhírt összegyűjtenénk, amelyet a kulákok Pártunkra és népi demokráciánkra szórtak a termelőszövetkezeti csoportok megalakulása idején is, egész könyvtárra rugó gyűjteményt, állíthatnánk össze. Nemcsak a szőregi Orcsik kul'k találta ki a legképtelenebb meséket, hogy az ottani dolgozó parasztokat — köztük az ő volt gazdasági alkalmazottját is — elriassza a termelőszövetkezeti csoportba való belépéstől hanem mindenhol, ahol csoport'lakótt, a kuláko' különböző aljas rágalmakkal férkőztek a dolgosó paraszok közé. Hiába volt minden erőlködés, egyre szaporodtak Nagyszöged területén a termelőszövetkezeti csoportok és ma már 32 csoportunk' működik Megvertük a kulákokat ebben a csatában — ez igaz De nem azért kulák a kulák, hogy belenyugodjék a vereségébe. Frontot változtatott más taktikához, folyamodott. Ha nem lehet kívülről bomlasztani a termelőszövetkezeti csoportot, majd bomlasztják be, fölről, I "-től legkülönfélébb módon, a legkülönbözőbb fondorlatokkal igyekeztek befurakodni a csoportokba. Kanyó Pál 50 holdas szőregi kulák 38 hold földet felajánlott, a DÉFOSz-nak és mint 12 holdas középparazza lérte felvételét a csoportba Nem őrajta múlt, hanem a csoport tagjainak ébersége akadályozta meg fondorlatos manipulációját. Ha egyes helyeken sikerült is egy-egy ilyen álcázott huláknak befurakodni * csoportba, általában a legtöbb helyen leleplezték őket s megakadályozták dolgozó parasztjaink a kulák kártevésének ezt a formáját. Igaz, elvesztették a kulákok ezt a csatát is. De a kulák nem azért kérlelhetetlen és megátalkodott ellensége a falu dolgozóinak, hogy föladná a harcot. Keresett és talált is módot arra, hogy ártson egyes dolgozó parasztoknak éppen úgy, mint az egész országnak. A hírhedt Oltványi Vince nagyszéksósi kulák, akinek az Retteni 130 hold földje mellett még Jugoszláviában 30 holdja van, béresét, Huszár Bélát, gyalázatos körülmények között tartotta és 2186 forint munkabért nem fizetett meg neki. Vass Géza, zákányi kulák, Németh Mihálynak 900 forintot nem adott meg, Ördögh Mihály feketeszéli kulák pedig Csalag Istvántól akart 1325 forintot ellopni. Nem különb ezeknél a domaszéki Pataki Jánosné sem, aki Horváth Antalnét éheztette és reggeltől késő estig dolgoztatta napi 6 forintért. Sorolhatnánk még hosszan a szegedkö iyéki kulákoknak ezeket a gyalázatos munka fcér uzsoráit. A DÉFOSZ munkaügyi bizottsága akadályozta meg és ezután is megakadályozza, hogy a kulákok folytathassák ezt a kártevésüket. Tehát itt is csatát vesztettek a kulákok, ez a rés is bezárult kártevésük előtt. De nem azért kulák a kulák, nem azért gyűlöl; a dolgozó népet és a dolgozó nép államát, hogy ne keresne más módokat arra, hogy ártson. Amíg a kis- és középparasztok szorgalmasan végezték az őszi mezőgazdasági munkát addig a kulák azon „szorgoskodott“, hogyan bújjon ki ezek alól a munkák alól, hogyan akadályozza ezeket a munkákat. Nyári József alsóközpontú kulák a rozsot ősszel tarlóba vetette, szőlejét nem munkálta meg. Vass Vincéné hirhedt lengyelkápolnai kulákasszony körmönfont hazugságokkal félrevezette a hatóságot Bejelentette, hogy hat hold rozsot elvetett és elvégezte az őszi mélyszántást. Mikor a bizottság kiszállt a helyszínre, megállapította, hogy egy négyzetméter terület enncs felszántva és egy szem rozsot se vetett el. Ördögh Imre 46 holdas alsóközponti kulák ugyancsak elszabotálta az őszi mezőgazdasági munkákat. És folytathatnánk ismét különböző nevekkel, különböző gaztettek felsorolásával a szegedkörnyéki kulákok bűnlajstromát Pelyhe Mihály 61 holdas várostanyai kulák feketén vágta disznóját. Fluck Ferenc 82 holdas volt fasiszta katonatiszt hónapokig szerződés nélkül dolgoztatta alkalmazottját, ifjú Huszta Lajosné 35 holdas újszentiváni kulák nem tett eleget, fejbeszolgáltatási kötelezettségének. J Ezek után, ha valaki azt mondja, hogy „itt mostanában csendesebbek a kulákok“, hogy „hallgatnak“ a kulákok akkor arra nemigen mondhatjuk el, hogy azért nyilatkozik így, mert egyszerűen elbízza magát, egyszerűen pihen eddigi babérain. Aki ezek után az elcsendesedett kulákokról beszél, az nemcsak, hogy nem veszi észre a kulákok napról-napra megújuló támadása, itt a dolgozó parasztság ellen, nemcsak hogy nem veszi észre azt, hogy a kulák nem szünteti harcát , hanem az ilyen gyarapítja a kulákok „határait“, támogatja a kulákok elvetemült harcát. Támogatja azokat, akiknek nemcsak Kiss Imre gyilkossága terheli a számlájukat, hanem akiknek a rovásán sok dolgozó paraszt verítéke, sok, a végletekig kizsákmányolt béres és szolgáló egészsége van. 3 Elméleti pártnapokat tartanak szerdán és csütörtökön kerületi és üzemi pártszervezeteinkben. Az elméleti pártnapok anyaga: „Lenin és Sztálin a szocialista munkáról és munkaversenyről.’’ Az elméleti pártnapok lehetőséget nyújtanak arra, hogy párttagságunk, de a pártonkívüli dolgozók elméleti színvonalát is emeljük. Az elméleti pártnapok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a marxista-leninista ideológia egyre szélesebb körben való megismertetésével hozzásegítsük a dolgozókat ahhoz, hogy a termelésben jobb munkát végezzenek, hogy felismerjék az ellenséget, szembe tudjanak szállni a különböző ellenséges nézetekkel és felismerjék az imperialisták ügynökeinek aknamunkáját. Hozzásegítenek ezek az elmélet, pártnapok a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásához, az ötéves terv egyre növekvő feladatainak sikeres végrehajtásához. Különösképpen nagy jelentőségű, hogy ezen az elméleti pártnapon a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a szocialista munkáról és munkaversenyről szóló tanításait mélyítjük el a dolgozó tömegekben. Most, amikor a munkaverseny lendülete újabb és újabb eredményeket hoz létre, amikor méginkább szükségessé válik a dolgozók szocialista öntudatának növelése, a munkaverseny jó és alapos megszervezése, mindezek szükségessé teszik azt is, hogy megismerjék a dolgozók a szocialista munka és munkaverseny elvi alapjait is. Központi Vezetőségünk határozatot a szocialista munkaversenyről, csak akkor tudják jól végrehajtani pártszervezeteink és az üzemek dolgozói, ha világosan látják a szocialista munka és munkaversny jelentőségét, ha elméleti tudásukat átültetik a gyakorlatba is. Ahhoz, hogy elvtársaink jól felkészüljenek az elméleti pártnapokra, át kell tanulmányoznuk Lenin és Sztálin elvtársaknak a szocialista munkával és munkaversennyel foglalkozó munkáit, a Sztahánov-mozgalommal foglalkozó műveket és mindenekelőtt át kell tanulmányozniok központi vezetőségünk határozatát. Pártiszervezeteinknek arra kell törekedniük, hogy az elméleti pártnapokon részt vegyenek az üzemek sztahanovistái, az élmunkások, újítók, akik az elméleti pártnapokon szerzett tapasztalatok alapján világosabban látják majd feladataikat és sikeresebben tudják végrehajtani Központi Vezetőségünk határozatát. Vasárnap délelőtt tartják meg a Korzó Moziban a „Bolsevik Párt útja" című előadássorozat első részét Mint az ország több városában, így Szegeden is megindul a „Bolsevik Párt útja“ című előadássorozat. Szervesen hozzátartozik ez a tizenkét előadásból álló előadássorozat is Pártunk Politikai Bizottsága határozatának végrehajtásához, amely Pártunk eszmei-politikai színvonalának emelését tűzte ki célul. A pártoktatásnak ez a formája is azt a célt szolgálja, hogy Pártunk tagjait, de a termelésben legkiválóbb munkát végző pártonkívüli dolgozókat is egyre inkább felvértezzük a marxizmus leninizmus elméletének harci fegyverével. És ez az előadássorozat, amelyen keresztül megismerjük példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának gazdag tapasztalatait, hozzásegíti majd párttagjainkat de a pártonkívüli dolgozókat is ahhoz, hogy a tanultakat gyakorlati munkájukban felhasználva, képzettebb, öntudatosabb tagjai legyenek szocializmust építő népi demokráciánknak. Ez az előadássorozat egyben hozzájárul annak az eszvre a növekvő érdeklődésnek kielégítéséhez is, amely a marxkin-leninista ideológia iránt mutatkozik a dolgozók legségesebb rétegében ,. A „ Bolsevik Párt útja“ című előadássorozat tizenkét előadásból áll. Minden előadás után egy, az előadás témájával kapcsolatos szovjet filmet mutatnak be Az Előadásokat a legképzetebb előadók tartják. Pártszervezeteink feladata, hogy tudatosítsák ennek a nagyjelentőségű kezdeményezésnek jelentőségét magyarázzák meg, hogy Pártunk ezáltal is lehetőséget kíván nyújtani párttagjainknak és a termelésben legkiválóbb eredményt elérő dolgozóknak arra, hogy elmélyítsék és gazdagítsák marxista-leninista tudásukat. Az első előadást vasárnap tartják meg a Korzó Moziban, délelőtt 10 órakor. Az előadásokra látogatási jegyet alapszervezeteinknél lehet kapni 6 forintos árban. A látogatási jegy mind a két tizenkét előadásra szól, valamint a szovjet filmek megtekintésére is Az előadássorozat iránt máris hatalmas érdeklődés nyilvánul meg a szegedi dolgozók körében s minden jel arra mutat, hogy úgy mint az ország többi városában, így Szegeden is egyre fokozódó érdeklődés kíséri majd az igen értékes eladásokat. Baráth Mihály kedden 3263 százalékot ért el . Lapunkban többször írtunk már az Egyenruhaipari NV egyik dolgozójáról, Baráth Mihály szakaszról, aki munkájába újításokat és észszerűsítéseket vitt be, hogy termelését minél magasabbra fokozza. Baráth Mihály újításaival, észszerűsítéseivel néhány héttel ezelőtt már 2015 százalékot teljesített és ezt az eredményt továbbra is megtartota Ezért a kiváló teljesítményéért a magyar nép állama Kiváló Munkás jelvénnyel tüntette ki, azonkívül a nyereségrészesedési visszatérítésből 600 forint jutalmat kapott. Amikor a kitüntetést és a jutalmat megkapta, megfogadta, hogy nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, hanem teljesítményét még magasabbra emeli. Baráth Mihály meg is tartotta ígéretét. A keddi napon legújabb újításának segítségével 3263 százalékot ért el. Fizetése egy napra 688 forint, azaz ezv órára 86 forint. Baráth Mihály megígérte, hogy termelékenységét még magasabbra emeli, mert a többtermelés valamennyiünk érdeke. Rongyokkal űzetett a nagyszéksósi kulák Igazságot szolgátat a DÉFOSZ munkaügyi bSottsága (Tudósítónktól.) A nagyszéksósi népnevelők a tanyalátogatásaik során aljas kulákkizsákmányolást lepleztek le. Mint mindig, most is benéztek minden dolgozó kis- és középparaszt hazálba, így jutottak el »Idi Szilveszter tanyájára is. Itt tudták meg, hogy Földi felesége, aki most került a házhoz, fiatal leány korában több évet töltött mint háztartási alkalmazott Wolford Imre Várostanya, volt Királyhalom 403. sz. alatti kukáknál. Négy évig dolgozott itt Wolford többször férfinek is nehéz munkát végeztetett vele. A házkörüli munka mellett négy ló és tíz tehén ápolását és etetését, valamint a vele járó munkákat kellett ellátnia, ősszel és tavasszal vele szánhatott a kulák. Ezért jó munkáért mindössze használt, foltos ruhákat adott Wolford. Alvóhely a nagy kulák tanyában csak a nyitott fészerben jutott neki a négy évig, télennyáron. Takarója egy rongyos pokróc, párnája egy simával megtömött zsák volt. Négy év után nem bírta tovább az embertelen munkát és bánásmódot Ott hagyta Wolfordot, jobb munkalehetőség reményében Átokházán keresett munkát. Itt Makra Antal Indákhoz szegődött. Sorsa azonban itt sem volt különb. Hajnal 3 órakor kezdődött munkája, amely este 11 óráig tartott. Csíkra sem volt különb a többi gúláknál. Az embertelen munkáért ő is csak rongyoknál fizetett Itt is istállóban aludt, párna és takaró nélkül. Amikor férjhez ment, akkor n’m volt a két kalpttnál elöltött kilenc év után annyi ruhája sem, amiben az esküvőjére el tudott volna menni, így jutott el férje Földi Szilveszter házába. A DÉFOSZ munkaügyi bizottsága a legrövidebb időn belül eljár, hogy Földiné Urbán Julianna minél előbb megkaphassa az őt megillető jogos munkabért Németh János. A dobozó parasztok csoportosan festik meg a „Hétköznapok hőse"-t A szegedi Nemzeti Színház már napok óta játssza a „Hétköznapok hősei“ című színművet, mely élő része a munkások életének és küzdelmes építőmunkájának. A darab problémáit sajátjukénál érzik a dolgozók és egyre többe beszélnek az üzemekben róla. A Hétköznapok hősei ̋ meg tekintésével is újabb jelentős' kan az én'főmunka má» inka' tudata* cdik a termeléken'' eme'csenk jele nősé-e sz *’ ség elleni Szüntelen here ne fontosságé Mind fbV« é*s *" ben tekintik meg a darabot és falusi dolgozók körében is a" érdeklődés mulatozik Több község dolgozó parasztjai a közelnapokban erős» idősen tekintik meg a „Hétköznapok hősei“ t.