Délmagyarország, 1950. augusztus (7. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-01 / 176. szám

VII. ÉVF. 17«. SZÁM. ABA 50 FILLÉR ! Szeged és környéke dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel fogadták el a mindszenti és szegvári dolgozó­i parasztok versenyfelhívását _______________J • vasárnapi parasztgyűlések Vasárnap megyeszerte falunapok­ra gyűlt össze a dolgozó paraszt­­ság, hogy nagy munkája közben meghallgassa a Párt szavát és út­mutatását, megbeszélje a szegváriak és mindszentiek által elindított ver­senyfelhívást. Valóságos ünnep volt a vasárnapi seregszemle a falvak életében. Ünnepe a felszabadulás utáni eddigi legjobb termés betaka­rításának, begyűjtésének. Ünnepe népgazdaságunk újabb jelentős meg­­erősítésének, és mindenekelőtt újabb kiemelkedő állomása a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének, amely az ország ke­nyerét biztosító terménybegyüj­tés most következő napjaiban újból megerősödik, megacélosodik. Aki az elmúlt hét utolsó napjai­ban, — pénteken és szombaton, a l­­ép­és és begyűjtés — mondhatni ünnepi napjaiban — látta megyénk dolgozó parasztságának munkáját és látta vasárnap a falvak meg­­mozdulását, hallotta a gyűlések fel­szólalói által mondottakat, a gyű­léseken tett fogadalmakat és válla­lásokat, tapasztalhatta: soha ilyen magával ragadó lelkesedés, ilyen szilárd kö­telességtudat nem sarkalta Csongrád megye dolgozó parasztsá­­gát állama iránti kötelezettségének t­eljesítésére, mint napjainkban. És soha ilyen büszkeség, ilyen lelkes igyekezet nem fűtötte, hogy begyűj­tési kötelezettségének teljesítésével, sőt túlteljesítésével hozzájáruljon dolgozó népünk jövő évi kenyeré­nek biztosításához népgazdaságunk fejlődéséhez. A gyűlések hangulata, a hozzászólások mindennél szem­­léltetőbben mutatták meg, hogy a falu népe soha ilyen lelkesedéssel nem csatlakozott versenymozgalom­­hoz, mint most a szegváriak és mindszentiek által elindított ver­senyhez. Honnan ered ez a lelkesedés? Mi indította Csongrád megye dolgo­zó parasztjait, hogy az Alkotmány ünnepére a mezőgazdasági verseny soha nem látott széles mozgalmát teremtse meg? Erre a választ az Alkotmány ünnepére elindított ver­senymozgalom felhívásának egysze­­rű szavai adják meg. Húsz nap választ el bennün­ket Alkotmányunk születésnapjától. Most, hogy közeledik ez a nap, számtalanszor jutnak eszünkbe új­ra és újra, hogy milyen hatalmas változásokat hoztak népünk életébe az­­ Alkotmányunkban lefektetett eredmények és vívmányok. Az Al­kotmányunk azt jelenti — mondja a mindszentiek és a szegváriak ver­­senyfelhívása, — hogy a föld a miénk, szabad országban, szabad dolgozó parasztok lehetünk. Most Csongrád megye dolgozó parasztjai Alkotmányunk napjára maradékta­lanul teljesíteni akarják­­ termény­beadási kötelezettségüket és gabona­­feleslegük átadásával akarják erősí­teni a dolgozók államát. „Úgy érezzük —*• mondják a mindszentiek és a szegváriak —, hogy mi dolgozó parasztok ezzel fejezzük ki legjobban hálánkat és szerete­tünket Népköztársaságunk iránt. Ezzel tesszük még erősebbé hazánkat, szilárdítjuk a béke ma­gyarországi bástyáját". — Csongrád megye valamennyi dolgozó paraszt­ja együtt érez a mindszentiekkel és szegváriakkal. Ezt tükrözik vissza a vasárnapi falunapok s az a lelkese­dés, amellyel az utóbbi napokban a cséplést és a terménybegyűjtést végzik. „Tesszük ezt saját magunkért, családunkért és a szocializmus megvalósításáért — mondják a kis­királyságiak ünnepi gyűlésükön ho­­zott határozatukban. — Tesszük ezt Pártunkért, a Magyar Dolgozók Pártjáért és Válaszként szánjuk a gaz imperialistáknak koreai aljas­­ támadásukért s ezzel fejezzük ki szolidaritásunkat a szabadságukért küzdő hős koreaiak mellett. Ezt ajánljuk a béketábor hatalmas őré­nek, Sztálin elvtársnak, a mi na­gyon szeretett vezérünknek, bölcs tanítómesterünknek, a mi drága Rá­­kosi Mátyás elvtársunknak." Mártélyon az ottani dolgozó pa­rasztság nagygyűlésén Farkas Já­nos elvtárs, a Népfront elnöke fel­tette a kérdést a jelenlévőknek: ,,Vállaljuk-e, hogy a szegváriak és a mindszentiek előtt még augusztus 10-re befejezzük a begyűjtést?“ A jelenlévő dolgozó parasztok egy em­­berként válaszolták: „Vállaljuk!“ Olyan szavak, olyan fogadalmak ezek, amelyek mögött ott vannak a dolgozó parasztok becsületes tettei. Szőke János 14 holdas mindszenti középparaszt 40 mázsa 38 kiló bú­zát szállított be „C“ vételi jegyre. Kiskirályságon Libor Antal 12 hol­das középparaszt 12 mázsával tel­jesítette túl begyűjtési kötelezettsé­gét. Várostanyán Bitó Ferenc 500, Szűcs Géza 484 százalékra teljesí­tette begyűjtési kötelezettségét. Né­­meth Péter Csongrád-nagyréti dol­gozó paraszt az előírt 0 mázsa he­lyett 20,40 mázsát vitt be a föld­müvesszövetkezet raktárába. így cse­lekedett Juhász Péter is, — hogy elősegítse Csongrád megye termény­­begyűjtésének sikeres befejezését az Alkotmány ünnepére — s az elő­irányzott 385 kilogram gabona ter­ménybegyüjtési kötelezettsége he­­lyett 955 kilót adott be. "A­ szegvá­riak és mindszentiek alig egy hete bontották ki Alkotmányunk ünne­pére elindított versenymozgalom zászlaját és máris se vége, se hos­­­sza a példáknak, amelyek meggyő­zően bizonyítják a dolgozó paraszt­ság minden rétegének beadási kész­­ségét, versenyszellemét, a munkás osztály, a népi demokrácia iránt megnövekedett hűségét és ragasz­kodását. Bizonyítják ezek a teljesí­tések elsősorban dolgozó parasztsá­­gunk szeretetét és ragaszkodását Pártunk és bölcs vezetőnk Rákosi elvtárs iránt. Igazolják ezt a távira­tok százai és ezrei, amelyeket Rá­kosi elvtárshoz küldtek vasárnap „A mi drága szeretett Rákosi elv­társunknak ígérjük — mondja a de­­rekegyháziak távirata — és végre is hajtjuk augusztus 5-re a cséplés 10-re pedig a gabonabegyű­jtés 100 százalékos befejezését­ 1. Nem volt Csongrád megyében egyetlen gyűlé­ sem, ahonnan ne indult volna el hasonló szövegű távirat Rákosi elv­társnak. Az a hatalmas lelkesedés, amely az elmúlt hét utolsó napjaiban és a vasárnapi falunapokon megnyilvá­­nult dolgozó parasztságunk köré­ben, vajjon elegendő-e a begyűjtés győzelmes végrehajtásához? Nem nem elegendő. A győzelmet párt­szervezeteink vezetésével a tömeg­­szervezeteknek kell kikovácsolniok Senki sem ringathatja magát a ver­senymozgalom kiszélesedése, s a va­sárnapi gyűlések ünnepi hangulatá­nak hatása alatt abban, hogy most már minden megy magától. A ga­­bonabegyű­jtést tovább kell szervez­ni. Nem szabad elintézettnek tek­in­teni a verseny meghirdetésével és az ahhoz való csatlakozással a be­gyűjtési mozgalom győzelmét. Ve­­zetni, irányítani kell ezt a mozgal­mat, szervezni a munkát és felvi­lágosító munkát kell végezni azok közt a dolgozó parasztok közt, akik nem voltak ott a falunapokon, nem vettek részt a gyűléseken. Ezek be­vonásával bővítsük és tegyük még szélesebb, szervezettebb mozgalom, ma a mindszentiek és a szegváriak által elindított versenymozgalmat Ugyanakkor még következetesebben elszántabban kü­zdjünk a kulák­ok és a klerikális reakció ellen. Szórd­suk rá a kulákot kötelezettségének teljesítésére és kemény kézzel há­rítsuk el a nép kenyere elleni eset­leges újabb támadásait. Pártunk útmutatása alapján, párt­­szervezeteink vezetésével mozgósít­suk a dolgozó parasztság, az ifjak és asszonyok tömegszervezeteit hogy az ezévi terménybegyüjtést augusztus 20-ra, az Alkotmány ün­nepére befejezhessük. És harcos fo­­gadalmunk megvalósításával tegyük még erősebbé népi államunkat zárják még tömörebbé sorainkat nagy Pártunk mögé, tanúsítsunk még nagyobb, még melegebb barát­ságot felszabadítónk, minden ered­ményeink forrása, a hatalmas Szov­jetúnió iránt és járuljunk hozzá ismételten a béketábor erősítéséhez KEDD, 1950. AUGUSZTUS 1. Bács-Kiskun megye begyűjtési versenyre hívta ki az ország valamennyi megyéjét Bács-Kiskun megye tanácsának Végrehajtó Bizottsága az ország valamennyi megyéjét kihívta ga­­bonabegyüjtési versenyre. — A szocializmust építő­ bé­kés munkánkkal — mondja a felhívás — munkaversenyünkkel bizonyítjuk be, hogy dolgozó né­pünk gyűlöli a háborút és an­nak provokálóit. Terménybe­­gyűjtési versenyünk figyelmezte­­tés a háborús uszítóknak és belső ügynökeiknek, a klerikális reakciónak és a kulákságnak, hogy megyénk dolgozó népe szi­lárdan áll a béke frontjának rá­eső szakaszán. Versenymozgal­­munkkal is bizonyítjuk ragaszko­dásunkat és szeretetünket a Szovjetunió, hazánk, Pártunk és Rákosi Mátyás iránt. A versenykihívásban vállalták, hogy a cséplőgépek tervszerű átcsoportosításával a cséplést a megye területén augusztus 8-ra befejezik. A jó népnevelő munka megszervezésével, a dolgozó pa­­rasztok minél szélesebb körű be* vonásával a begyűjtési verseny­be, valamint a községek egy,­más közötti páros versenymozgal­­mának kiszélesítésével a be* gyűjtést augusztus buszra telje* sítik. Biztosítják a szövetkezeti raktárakba szállított gabona azonnali átvételét a kocsisor, dűlők megrövidítésével a rendel­­tetési helyre való azonnali szállí­tásfc Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze­i és a „Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze" cím adományozásáról A Magyar Közlöny vasárnapi szá­­ma közli a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendele­tét a „Magyar Népköztársaság ki­­váló művésze" és a „Magyar Nép­­köztársaság érdemes művésze" cím adományozásáról. A törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a ma­gyar színpadi kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül színházi, film. és ope­rai előadóművészek részére adomá­nyozható ez a két kitüntető cím, amelynek első fokozata a „Magyar N­épköztársaság kiváló művésze", második fokozata a ,,Magyar Nép­­köztársaság érdemes művésze". Mindkét címet a népművelési mi­niszternek a minisztertanács elnöke útján tett előterjesztésére a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa ado­mányozza évenkint egy alkalommal, augusztus 20-án. A „Magyar Népköztársaság kiváló művésze" cím használatára jogosult művésznek művészi tevékenységé­vel összefüggő jövedelme nem lehet kevesebb — évenkint számítva — átlagosan havi 3.600 forintnál, nyu­­galombavonulás napjától élete fogy­­táig pedig 3000 forint nyugdíj il­­leti meg. A „Magyar Népköztársaság érde­­mes művésze" cím használatára jo­gosult művésznek művészi tevékeny­­ségével összefüggő jövedelme nem lehet kevesebb — évenkint számít­­va — átlagosan havi 2.400 forintnál, nyugalomba vonulása napjától élete fogytáig pedig 2.000 forint nyugdíj illeti meg. A kitüntető cím bármely fokozatával kitüntetett művészt ér­demtelenség esetén címétől és az azzal járó jogoktól a Népköztársa­­ság Elnöki Tanácsa megfoszthatja — állapítja meg a rendelet. Az Elnöki Tanács másik tör­vényerejű rendelete az ipari szak­tanárképző Intézet felállításáról szól Az intézet feladata az ipari tanulóiskolák számára olyan tanárok elméleti és gyakorlati képzése, akik az oktatás és nevelés módszertanát, valamint választott szaktárgyakat egyaránt jól ismerik, megfelelő ta­nítási gyakorlattal is rendelkeznek és képesek nevelői munkájukat a szocializmus szolgálatában végezni. Az intézetbe azokat lehet hallgatóul felvenni, akik a) az ipar területén szakmunkásként legalább két esz­­tendőt töltöttek, b) politikai fejlett­ségük és hivatásérzetük van a szak­tanári pályára, c) sikeres felvételi (alkalmassági) vizsgát tettek. Bolgár jegyzék Jugoszláviához a szófiai jugoszláv katonai attasé kémtevékenysége ügyében A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma július 30-án a következő jegyzéket nyújtotta át Jugoszlávia szófiai nagykövetsé­gének: — A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma az alábbia­kat hozza a Jugoszláv Köztársa­ság szófiai nagykövetségének tu­domására: — A Bolgár Népköztársaság kül­­gyminisztériuma 1948 november 6-i körlevelében pontosan megjelölte azokat a szabályokat, amelyek a diplomáciai testület tagjainak a Bol­gár Népköztársaság határain belüli közlekedését rendezi. Ezek a szabá­sok érvényesek — kivétel nélkül — Juogszlávia diplomáciai képviselői­re is, jóllehet Jugoszláviában magá­ban Bulgária diplomáciai képvisel­őivel szemben a legszigorúbb meg­különböztetett bánásmódot alkal­mazzák. — Mégis a szófiai jugoszláv nagykövet­ség tagjai, köztük Kosta Ugritz őrnagy, a nagykövetség mellett működő katonai attasé, rend­­szeresen és a legdurvábban meg­sértik az előbb említett jegy­zékben foglalt szabályokat.­­ Július 29 én 13 óra­­ tájban, anélkül, hogy engedélye lett volna erre a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériumától, tudatosan és előre megfontolt módon, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy értesülése­ket gyűjtsön. Kosta Ugritz őrnagy Sakhodol falu közelében letért az útról és egy gépkocsiközlekedésre láthatóan alkalmatlan mellékcsvé­­b­ben behatolt a Szófia kerületében lévő Malo Bucsino f&hl környékén M­ 6 katonai nyári ’tábor övezetébe. Ezzel Kosta Ugritz őrnagy, anél­­kül, hogy értesítette volna — az előbb idézett jegyzéknek megfelelő­en — a Bolgár Köztársaság külügy­­minisztériumát, elhagyta Szófia vá­ros vidékének határait. A katonai tábor őrsége, felfedez­vén a tilos övezetbe behatoló di­plomáciai kocsit, megállította és a k-enne ülő személyektől személyazo­nossági igazolványának felmutatását kívánta. Megalapítást nyert, hogy a megállított gépkocsi a 108-as diplomáciai drámnt viseli, a Ju­­goszláv Népi Szövetségi Köztár­saság szófiai nagykövetségének tulajdona és hogy a kocsiban polgári ruhába öltözve Kosta Ugrilz őrnagy, a nagykövetség mellett működő katonai állásé tartózkodott. — ’A­ diplomáciai testület tagjai­nak mozgását szabályozó rendelet­­nek a jugoszláv katonai attasé ré­széről történt e durva megsértése, amelyet amerikai kollégáinak mód­ján és szemtelenségével követett el, nem egyedüli. Alig néhány napja történt meg, hogy ugyanez a sze­mély Sztálin városában tett látoga­tását kihasználva, engedély nélkül, nyilvánvalóan értesülések szerzése céljából, meglátogatta a Fekete-ten­ger partvidékének határövezetét.­­ A Bolgár Népköztársaság kül­ügyminisztériuma a legerélyesebben tiltakozik az ellen, hogy Kosta Ugritz őr­nagy, k­tonai attasé és a Jugo­szláv Népi Szövetségi Köztár­­saság szófiai nagykövetségén működő más személyek, durva, provokatív módon és rendszere­sen megsértik a diplomácia­ festőiét tagjainak a Bolgár Nép­köztársaság határain belüli köz­lekedésére megállapított rendet. Egyben a Bolgár Népköztársaság Külügyminisztériuma figyelmezteti Jugoszlávia szófiai nagykövetségét, hogy a jugoszláv nagykövetség mel­lett működő katonai attasé részéről történő újabb hasonló sérelmes cse­lekmény esetén a bolgár kormány kénytelen lesz a legerélyesebb in­tézkedéseket megtenni. Rendelet jelent meg a negyedévi üzemi részlettervek elkészítéséről A Magyar Közlöny július 30-i szám­ában rendelet jelent meg az 1930. évi IV. negyedévi üzemi rész­lettervek elkészítéséről. Az Országos Tervhivatal elnöké­nek rendelete a többi között megha­­tározza, milyen üzemek kötelesek üzemi részlettervet készíteni és a tervkötelezettek közül kik készíte­nek pénzügyi, önköltségi és nyere­­ségbefizetési részlettervet. Közeledik Tibet népének felszabadít­ása A kínai délnyugati katonai és közigazgatási bizottság első ple­náris ülésszaka július 27-én ös­­­szeült Csungkingban. Sakhoton, a bizottság tibeti tagja, a követke­zőket mondotta: „Tűzzétek ki a csillagos nemzeti lobogót a Hi­maláján!‘‘ Hangoztatta, hogy a nemzetiségek egyenjogúságának és egységének politikája, amelyet a népi politikai konzultatív érte­kezlet közös programja lefekte­tett az a politika, amelyre Tibet népe évek óta vágyott. — Tények bizonyítják — mon­dotta —, hogy csupán Mao-Ce- Tung vezetése, a Kommunista Párt és a népi kormány irányí­tása alatt biztosíthatják vala­mennyi nemzetiség között az iga­zi egyenjogúságot, barátságot és szoros egységet. Felhívta Tibet népét, hogy egyesüljön, zúzza szét az imperia­listák cselszövényeit és támogas­sa Tibet felszabadítását Mao-Ce- Tung vezetése alatt»

Next